levéltitok megsértése

Polgári per során a feleket terheli a bizonyítási kötelezettség. A bíró a benyújtott iratok és bizonyítékok alapján dönt. Amit előzőleg leírtam az a büntető eljárásra vonatkozik. Ez azért fontos, mert a bíró a másik felet "félként" hallgatja meg és nem tanúként, így a másik fél nem tud elkövetni hamis tanúzást polgári perben!! (csak büntetőben) Kicsit nehéz megmagyarázni, de polgári perben a jóhiszeműség követelménye él, mely szerint a feleknek tartózkodniuk kell a per elhúzásától,illetve indokolatlan költségokozástól. A bírónak kötelessége megakadályozni ezeket, vagy megelőzni azt. Ha a bíró hazugságon kapja valamelyik felet (pl olyan tényt állított, amelyről utólag bebizonyosodott, hogy valótlan volt, s az ügy megoldása szempontjából jelentős volt, akkor szankciókat alkalmazhat, pl pénzbírság, költségekben való marasztalás, vagy más pl kedvezményeknél, határidőknél szorongathatja meg a másik felet. Az viszont fontos, hogy az igazadat alátámasztó, s egyben a másik fél hazugságát igazoló bizonyítékot nyújtsd be, mert ez alapján tud majd dönteni a bíró, s ezt fogja figyelembe venni a határozathozatalnál.

Már volt több tárgyalás.A tárgyalások között reagálunk az elenérdekeltségű fél képviselője által leírtakra írásban, amit ugye mindig becsatolunk a bíróság részére is.
Ezekben mindig le van írva, hogy felhívjuk a Tisztelt ...... figyelmét, hogy a jogi képviselő ekkor még azt állította, hogy..... a becsatolt iratokból viszont világosan kiderül, hogy valótlanság volt ez, vagy az....
Eddig ezek úgy le vannak irogatva, de a tárgyalások alkalmával van, hogy szóba sem hozza a bíróság.

Hogy érted azt, hogy " az a tapasztalatod" ?

Nem a te eljárásodban fogják elmarasztalni. A Bírónak, ha törvénysértést tapasztal, akkor kötelessége intézkedni.(a bíró a bűncselekmény típusától függően pl értesíti az ügyészt, ha a feltételek fennálnak elrendeli az előzetes letartóztatást stb.., stb). Ha a hamis tanúzás megvalósult, akkor a hamisan tanúskodó ellen külön büntetőeljárást indítanak, de ez a te ügyedtől független eljárás lesz, illetőleg annyiban érinti a te ügyedet, hogy az általad benyújtott bizonyítékot veszik figyelembe.

Ez egy munkaügyi per.
Sajnos nekem eddig az a tapasztalatom, hogy nem nagyon számít ez.
Az ellenérdekeltségű fél részéről több valótlan állítás is volt amiről bebizonyosodott az ellenkezője, de ezidig nem marasztaltak el senkit.

Nem, ebben nincs semmi törvénytelen, akkor lenne az, ha tudomásod lenne arról, hogy az általad bizonyítékként benyújtott emailmásolat illetőleg a szakvélemény hamis. Egyébként nem írtad, hogy büntető vagy polgári eljárásról van-e szó? Gondolom polgáriról. A másik fél viszont megütheti a bokáját de nagyon, mert bíróság előtt hamisan tanúskodott, ami miatt ellene büntetőeljárást fognak indítani.

Üdv. mindenkinek!

A témával kapcsolatosan lenne kérdésem.
Anno kaptam -más emberekkel (címzettekkel) együtt- egy emailt egy személytől, melynek volt két melléklete.
Az a személy akitől kaptam az emailt egy általam kezdeményezett per egyik tárgyalásán az email mellékleteinek tartalmáról valótlanságot állított, és ezzel cáfolta az általam előadottakat.
Emiatt én megvizsgáltattam az email melléleteit számítástechnikai szakemberekkel, mivel biztos voltam az igazamban. A szakemberek megállapították, hogy igazam van, és egy szakvéleményben ezt le is írták (egyértelműen leírták, hogy az a személy -aki feladója is volt az emailnak- valótlanságot állított).
Ezt a szakvéleményt a következő tárgyaláson fel kívánom használni, bizonyítván állításaimat.

Ezzel ugye nem teszek semmi jogszabályba ütközőt?

Köszönöm!

„A saját postafiókom tartalmát még ha céges is átézhetik, használhatják?”
igen

egyébként nem a "saját postafiókod", hanem a cégé, csak a te nevedre volt irányítva.

zárjuk le...

bár én valószínűleg nálad picivel lényegesebbnek tartom azt, hogy az egykori alapeset már minősített esetnek minősül, hiszen a kiegészítő tényállási elemeket oda pakolták, és lényegesebbnek tartom azt is, hogy nem mindegy, hogy milyen rendszerbe és mi módon léptek be: tehát pl egy vállalati levelezőrendszerbe (az említett notes vagy exchange rendszerek ilyenek) a - felépítésük miatt - a 300/C alkalmazandó, míg a példabeli szűkszavú magatartás lehetne akár levéltitok megsértése is.

Csakhogy ennyiből nem lehet eldönteni, hogy mi valójában.

Úgy vélem, az elkövetési magatartásban - kétségkívül meglevő - email kifejezésnél sokkal relevánsabb tényállási elemek is lesznek, de az elhatárolás a joggyakorlatban - véleményed ellenére - kimunkálva nincsen, tehát nem tudunk se korrekt BH-t, se korrekt kommentári magyarázatot találni..

Nem keveredtem én bele semmibe, nagyon pontosan tudom, hogy mit miért írtam.

Ha a jogalkotó törölni akarta volna a Btk-ból a számítógépes csalás tényállását (amely 300/C-ként került bele), akkor egyszerűen hatályon kívül helyezte volna. De nem ezt tette, hanem aktualizálta, ahogy már alább írtam.
"Az Európa Tanács informatikai bűnözésről szóló egyezményében foglalt büntetőjogi rendelkezésekkel összhangban léptette életbe a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény tényállását a 2001. évi CXXI. tv. 57. §-a." Vagyis nem helyezte hatályon kívül a korábbi szakaszt és alkotott egy teljesen újat, hanem módosította azt. Ezért szerepel még mindig a 300/C szakaszban az ide vonatkozó szabályozás.

Amit beidéztél - a régi és a hatályos - szabályozásból, azok csak az alapesetek. Ha megnézted, márpedig biztos vagyok benne, hogy megtetted, akkor láthattad, hogy a jelenlegi szabályozásban két alapeset van, mert a (3). bekezdés is alapeseti tényállás.

Gyakorlatilag a korábbi számítógépes csalásnak megfelelő, attól kissé eltérő tényállást fogalmazott meg. "Ezek szerint, aki a (2) bekezdés a)-b) pontjában írt magatartásokat jogtalan haszonszerzés végett követi el, ...büntetendő.
A (3) bekezdésben írt minősített eset eredménybűncselekményt fogalmaz meg, ugyanis mindkét fordulat esetében a károkozás, illetve a kár bekövetkezte tényállási elemként szerepel. Ugyanakkor a (3) bekezdés a) és b) pontjában írt magatartások a jogtalan haszonszerzéssel és a károkozással együttesen is alapeseti cselekményként kerültek megfogalmazásra."

"Nem tudom, feltűnik-e, hogy az alapesetben levő elkövetési magatartás néhány vonatkozásban megváltozott. (megvastagítottam)".

Köszönöm szépen, de feltünt, lásd a fentieket.

A tények valóban makacs dolgok, ezzel egyet értek.
De tényként kell elfogadnod, hogy itt nem egy új tényállásról van szó, hanem egy megváltozottról, kibővítettről. Nem tünt el a régi alapeset sem.

És a lényeg az, hogy a számítógépes rendszer értelmezése és az adat értelmezése nem változott.

Zárjuk le itt azzal, hogy az én véleményem ez: az e-mailek jogosulatlan elolvasása - a levelező programba való belépéssel - a levéltitok megsértését valósítja meg (ha olyan további tényállási elemek nem állnak fenn, amelyek a magántitok jogosulatlan megismerésének megállapítására alapot adnának). A fent írtak alapján pedig azt állítom, hogy nem valósult meg a vitatott esetben a 300/C, mert sem a "számítástechnikai rendszert", sem az "adatot" nem ezzel a szándékkal iktatták be a tényállásba.

régi szabályozás (1999-ben hatályos)

Számítógépes csalás
300/C. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett, vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb, meg nem engedett műveletek végzésével befolyásolja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugye erre alapuló kommentárra építetted a teljes érvrendszeredet. (csak vissza kell olvasni pár hozzászólást)
„A 300/c a számítógépes csalás modern viszonyokra aktualizált tényállása, és a jogi tárgy tekintetében ill. a számtech. rendszer értelmezése tekintetében a hivatkozott BH a mai napig érvényes.”

Az új szabályozás viszont:

Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény
300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

Nem tudom, feltűnik-e, hogy az alapesetben levő elkövetési magatartás néhány vonatkozásban megváltozott. (megvastagítottam)

A véleményed fenntartásához mindazonáltal persze jogod van, de a tények makacs dolgok.

Ezzel együtt - ismétlem önmagam - egy egyszerű, böngészőbe beírt felhasználónév és jelszó páros kétlem, hogy tényállásszerű lenne. Viszon mint írtam, az email továbbító rendszereket kicsit leszűkítetted a freemail jellegű dolgokra és itt keveredtél bele.

Ennél azért nyilván komplexebb a probléma.

A 300/c a számítógépes csalás modern viszonyokra aktualizált tényállása, és a jogi tárgy tekintetében ill. a számtech. rendszer értelmezése tekintetében a hivatkozott BH a mai napig érvényes. Javaslom, a DVD Jogtárban nézz utána, megérted a véleményem okát. Én a továbbiakban nem vitatkozom veled, de a véleményem fenntartom.

A 300/c a számítógépes csalás modern viszonyokra aktualizált tényállása, és a jogi tárgy tekintetében ill. a számtech. rendszer értelmezése tekintetében a hivatkozott BH a mai napig érvényes. Javaslom, a DVD Jogtárban nézz utána, megérted a véleményem okát. Én a továbbiakban nem vitatkozom veled, de a véleményem fenntartom.

„Azzal kezdeném, senki nem mondta, hogy a kommentárok a jogalkotó által adott értelmezések.”

idézek tőled:

„Hiszen akár mit is gondolsz a kommentárokról ... azok mégis a jogszabály jogalkotó akaratának megfelelő értelmezését ... tükrözik”

de nem akarok kicsinyeskedni. Úgy veszem, hogy elismerted, és lépjünk túl rajta.

Visszatérve a fő témához. Maradjunk a kommentárnál, mint általunk nagyra tartott jogtudósok - jogalkalmazók mérvadó értelmezésénél:

A kommentár szó szerint így írja:

„Számítástechnikai rendszer minden olyan berendezés, amely közvetlen emberi beavatkozás nélkül (automatikusan) végez adatfeldolgozást, azaz”

és itt magyarázza:

„ adatok bevitelét, kezelését, tárolását, továbbítását látja el.”

Ezt továbbértelmezi:
„A számítástechnikai rendszerek körébe tartoznak a számítástechnikai adatfeldolgozásra épülő, memóriával rendelkező olyan egységek is, amelyek megjelenésükben nem hagyományos számítógépet jelentenek.”

Azt hiszem ezt továbbmagyaráznom nem kell, józan paraszti ésszel beláthatóan bármilyen szerverre vonatkozik.

Ezt írtad mérvadó, értelmező BH-ként:

„BH 1999.145: „A számítógépes csalás bűntettének jogi tárgya a számítógépek memóriájában tárolt adatok biztonságába vetett bizalom, ezen keresztül a vagyonvédelem és a tulajdoni viszonyok védelme, az elkövetési tárgy pedig a számítógépes adatfeldolgozás eredménye. Az elkövetési magatartás: a program megváltoztatása, törlése, hiányos adatok betáplálása és egyéb meg nem engedett műveletek végzése.“

Azt hiszem ez elég lesz a véleményem alátámasztására. De „van ott még több is, ahonnan ez jött.“”

„Az adott programokat futtató szerverekkel kapcsolatban az a véleményem, hogy a BH 1999.145 pontosan meghatározza a vitatott számítástechnikai rendszer fogalámát, valamint a bűncselekmény jogi tárgyát.”

Nagyon elegáns érvelés, de az BH1999.145 tíz évvel ezelőtt még a számítógépes csalásról szólt, és azóta a jogszabály (többek között az elkövetési magatartásra és a jogi tárgyra nézvést) megváltozott. Az általad meghatározot elkövetési magatartások a módosított jogszabályszövegnek nem képezik részét.
Igazán kínos, bocs, hogy meg kell említenem.

van esetleg más érv is onnan "ahonnan ez jött"?

Azzal kezdeném, senki nem mondta, hogy a kommentárok a jogalkotó által adott értelmezések. Én azt mondtam, hogy a jogszabály jogalkotó akaratának megfelelő értelmezését, ill. a bírói gyakorlatot tükrözik. A magyarázatban feldolgozot bírói ítéletek és a fogalmak meghatározása - szerintem - az adott jogszabály értelmezésénél nem hagyhatók figyelmen kívül.

De nem kívánlak meggyőzni ennek szükségességéről, tökéletesen tükrözi ezt a kialakult vitánk. Ugyanis pontosan egy olyan fogalom tartalmáról vitatkozunk, amelyet a magyarázat definiál. Ennek ellenére mindketten más véleményen vagyunk.

Az adott programokat futtató szerverekkel kapcsolatban az a véleményem, hogy a BH 1999.145 pontosan meghatározza a vitatott számítástechnikai rendszer fogalámát, valamint a bűncselekmény jogi tárgyát. Ez pedig a a számítógépek memóriájában tárolt adatok biztonságába vetett bizalom. Az elkövetési magatartásokat a tv. szövege és a BH is tartalmazza. Én ugy gondolom, hogy pontosan azért szankcionálja a jogalkotó az ilyen rendszerbe történő jogellenes belépést is, mert az már önmagában sérti az ott tárolt adatok biztonságát, illetve az abba vetett bizalmat. Nem véletlenül büntetendő már csak a jogosulatlan belépés is.

A levelező programok futását biztosító szerverek, - a kérédéses esetben - nem végeznek automatikus adatfeldolgozást - az adott levelező program működését, a levelek továbbítását biztosítják - SZERINTEM (a cselekmény szempontjából) nem számítástechnikai rendszerek.

Az e-mail programba való belépés nem azonos a rendszerbe való belépéssel. Ugyanis attól, hogy az elkövető belép a postafiókba, nem lép be a "rendszerbe", nem tud olyan tényállásszerű magatartást kifejteni, ami megvalósítja ezt a bűncselekményt.

Ugyanakkor magának a szervernek a "feltörése" és ott tényállásszerű tevékenység végzése, megvalósíthatja a cselekményt, de itt most nem erről van szó, hanem az e-mailek levelező programba való jogosulatlan belépésével történő elolvasásáról.
Ez az egyik ok, amiért nem valósul meg szerintem a 300/c.

A másik, hogy az e-mail, mint levelet nem sorolom az adat fogalmi körébe. Szerintem ez egyértelműen más zárt közleményének számít, amit jogosulatlanul kifürkész a programba jogtalanul belépő személy.
Levélen ugyanis minden olyan küldeményt érteni kell, amelyet feladója kizárólag a címzettnek szánt. Ebből a szempontból közömbös, hogy a levél milyen formában jut el a címzettekhez, így a levéltitok védelme kiterjed az elektronikus úton küldött levelekre is.

Adatnak én a rendszerben előzőleg rögzített és továbbiakban automatikusan feldolgozott ismereteket tartom.

Végezetül három dolgot még szeretnék hozzá tenni. Az egyik, hogy a szerinted irritáló előadásmódom nem jelenti azt, hogy a véleményemmel eleve nem lehet egyet érteni.
A másik, pedig az - hogy kreativitás ide vagy oda - a legrövidebben és legcélravezetőbben ilyen kérdésekben szerintem a fogalmak és állásfoglalások idézésével lehet kifejteni az álláspontunkat - feltévve, ha hozzáértőnek címezzük azokat - ezért teszem ezt én is.
A harmadik: az a baj, hogy gúnyoskodásra én is érzékeny vagyok és nehezen tűröm el, főleg akkor, ha úgy teszi azt a hozzászóló, hogy nem is ismer.

az exchange-t futtató szervert (mint HW, SW egységét) kérdeztem magától értetődően, és nem a programot. (Egy program (önmagában) nyilván nem számítástechnikai rendszer, ugyanis a futtató hardwer nélkül az információn kívül egyáltalán semmi!)

De vehetjük akár példának a lotus notes rendszert (beleértve természetesen a HW-t és a SW-t is), ha azt jobban ismered.

nos?

más.

Valószínűleg egyébként azért nem értett veled a saját szavaiddal történő érvelés után egyet senki sem, mert vagy nem volt elég meggyőző az interpretációd, vagy irritáló volt a mód ahogy előadtad. Elismerem, belőlem is kicsúszott emiatt néhány gúnyos megjegyzés...

Hogy miért nem néztem utána? Mint többször írtam, sajnos nincs most nálam jogtár.

Viszont még egy megjegyzést engedj meg: a kommentárról azt gondolni, és érvként felhozni, hogy a jogalkotó által adott értelmezés, és hogy az ő akaratát tükrözi, udvariasan fogalmazva gyanúsan durva tévedés.

Mivel tudomásom szerint ez egy szerverprogram, nem számítástechnikai rendszer.

Gúnyos megjegyzésedre csak annyit, hogy azért kellett beidéznem az alábbi szövegeket, mert hiába írtam le a saját szavaimmal, nem értett vele egyet senki, aki hozzászólt a témához, mint ahogy te sem. És ez az én szememben a jogszabályértelmezés kezdetleges szintjére, utal, hogy a te "kreativitásra csak kismértékben utal" megjegyzésedre válaszoljak. Hiszen akár mit is gondolsz a kommentárokról vagy a BH-ról, azért azok mégis a jogszabály jogalkotó akaratának megfelelő értelmezését, ill. a bírói gyakorlatot tükrözik és nem lehet mellette elmenni.

Az, hogy kétségbe vonod még azt is, hogy valóban onnan idéztem, amit forrásként megjelöltem, nevetséges. Hát miért nem nézel utána?

oké, a kommentár (ha valóban onnan idéztél meggyőző, a kreativitásra csak kismértékben utal :) mindazonáltal nem vitatkozok vele (tekintélyelvvel szemben vitatkozni nem érdemes), csak annyi megjegyzésem lenne hogy a bíróságok meglehetősen gyakran döntenek a kommentár ellenében, a törvény szavait értelmezve. A kommentár értelmezése ugyanis korántsem kötelező érvényű)

Viszont felteszem ismét a kérdést. (harmadszorra v negyedszerre?)

az exchange szerver mi jogi értelemben szerinted?

számítógépes rendszer / nem az / fogalmad sincs.

elég annyit írnod, hogy egy - kettő, avagy három.

mert enélkül az imént előadottak nagyon szép magyarázatok, de csak annyi relevanciával bírnak, mintha pl. beidézném a komplett jogszabályhelyet... Kétségkívül pontos, de érvként gyenge.

Nem kerültem én meg semmit, én így értelmezem a három tényállás szövegét.

Lényegében alább már mindent beidéztem. Most újra megteszem, azzal, hogy a Btk. értelmezése, az adott tényálláshoz fűzött kommentár, melyet a jogtárban egységes szerkezetben is elérsz, nem "sok színes értelmező magyarázat", hanem pontosan a jogszabály szövegéből indul ki és annak helyes értelmezését hivatott szolgálni.

• Levéltitok megsértése:

"A tényállás második fordulatában írt elkövetési tárgy távközlési berendezés (telefon, fax, internet stb.) útján továbbított közlemény."
"A közlemény kifürkészése, ami történhet a telefon lehallgatásával, számítógépes programok szerkesztésével, üzenetrögzítő jogosulatlan le-, illetve meghallgatásával stb. Ilyennek tekinthető minden olyan magatartás, amelyet a közlemény tartalmának a jogellenes megismerése céljából valósítanak meg."

• Magántitok jogosulatlan megismerése:

"A bűncselekmény megvalósulásának további feltétele, hogy a magántitok megismerése jogosulatlan legyen. Ez akkor következik be, ha magánszemélyek olyan titkos eszközöket használnak, amelyeket csak a külön törvényekben meghatározott hatóságok, az ott meghatározott célból, engedély alapján alkalmazhatnának. A bűncselekmény alanya bárki lehet. Abban az esetben azonban, ha az elkövető hivatalos személy, akkor a Btk. 227/A. §-a szerinti jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette valósul meg."

• Számítástechnilai rendszer és adatok elleni bűncselekmény:

Btk kommentár: "Az Európa Tanács informatikai bűnözésről szóló egyezményében foglalt büntetőjogi rendelkezésekkel összhangban léptette életbe a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény tényállását...Az új bűncselekmény jogi tárgya egyfelől a számítástechnikai rendszerek megfelelő működéséhez és a bennük tárolt, feldolgozott, továbbított adatok megbízhatóságához, hitelességéhez, valamint titokban maradásához fűződő érdek."
"A számítástechnikai bűnözésről szóló, Strasbourgban 2001. január 8-án meghozott Egyezmény 1. Cikkének meghatározása szerint számítástechnikai rendszer minden olyan önálló eszköz, illetőleg egymással kapcsolatban lévő vagy összekötött eszközök összessége, melyek - illetőleg melyeknek egy vagy több eleme - program végrehajtásával adatok automatikus feldolgozását biztosítják.

BH 1999.145: "A számítógépes csalás bűntettének jogi tárgya a számítógépek memóriájában tárolt adatok biztonságába vetett bizalom, ezen keresztül a vagyonvédelem és a tulajdoni viszonyok védelme, az elkövetési tárgy pedig a számítógépes adatfeldolgozás eredménye. Az elkövetési magatartás: a program megváltoztatása, törlése, hiányos adatok betáplálása és egyéb meg nem engedett műveletek végzése."

Azt hiszem ez elég lesz a véleményem alátámasztására. De "van ott még több is, ahonnan ez jött."

kikerülted a választ....

1. egy exchange szerver nem "számítástechnikai rendszer"?
2. honnan vezetted le, hogy az email levél?

A jogszabály mindenesetre egyértelműen hivatkozik néhány dologra például:

• levél
• üzenet
• adat

A levéltitoknál: "közlést tartalmazó zárt küldemény" szerepel kvázi definíció gyanánt. Szerinted az email "küldemény", "zárt" és feltétlenül tartalmaz közlést?

értem én hogy sok színes értelmező magyarázatot olvastál, de kiindulni a jogszavályból kéne elsőként, nem?

Persze ha hivatkozol, szívesen megnézem az értelmező irodalmat is, de most épp nincs nálam a jogtár, szóval idézd be kérlek.

Az e-mail levélnek számít és jogosulatlan elolvasása levéltitok megsértésének minősül.

Továbbra is hangsúlyozom, hogy különbséget kell tenni az adatok feldolgozását végző rendszer és az e-mailt, mint küldeményt továbbító híradástachnikai eszköz között.
"Számítástechnikai rendszer minden olyan önálló eszköz, illetőleg egymással kapcsolatban lévő vagy összekötött eszközök összessége, melyek – illetőleg melyeknek egy vagy több eleme – program végrehajtásával adatok automatikus feldolgozását biztosítják.“- írja a Btk. kommentár. Szerintem ez egyértelmű. A szerver lehet ilyen eszköz, de az e-mail továbbítása nem adatfeldolgozás. Adatfeldolgózó rendszerek a nyilvántartások, belső adatfeldolgozó rendszerek, melyek automatizált "tevékenységet" végeznek.

A magántitok jogosulatlan megismerése - mint ahogy már a legelején írtam is - aztán végképp nem jöhet a kérdéses esetben szóba. Ez egy öt éves büntetési tétellel fenyegetett bűntett! Miért, lenne az, ha itt is csak arról van szó, hogy elolvasom másnak a levelét? Hát csak azért, mert a zárt küldemény felbontását annak tartalmának technikai eszközzel történő rögzítése követi (fényképezés, szkennelés stb.) A bűncselekmény megvalósulásának további feltétele, hogy a magántitok megismerése jogosulatlan legyen. Ez akkor következik be, ha magánszemélyek olyan titkos eszközöket használnak, amelyeket csak a külön törvényekben meghatározott hatóságok, az ott meghatározott célból, engedély alapján alkalmazhatnának. Vagyis itt a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést "civilek" követik el. Ezt támasztja alá az is, hogy "abban az esetben azonban, ha az elkövető hivatalos személy, akkor a Btk. 227/A. §-a szerinti jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette valósul meg."
Remélem ebből érthető az álláspontom, ezt a cselekményt nem valósítja meg az, ha egy jelszó ismeretében belépek egy ismerősöm e-mail fiókjába és ott levelet olvasok el.

Annyit tennék még végül - végezetül hozzá -, hogy az általad beidézett jogszabályhelyeknek ill. értelmező rendelkezésnek további értelmezései is megtalálhatóak és véleményemet ezekre (is) alapoztam.

(zavaró hogy ez esetben, hogy az eszközcselekmény látszólag súlyosabban minősül, mint a fő bűncselekmény.)

Na de a lényeg: nem értek 100 százalékig egyet veled.

a törvény nem tesz egyenlőségjelet a számítástechnikai rendszeren továbbított üzenet és a távközlési berendezésen továbbított üzenet között:

magántitok megsértése:
„számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti”

levéltitok (az email a jogi nyelvben általában NEM levél!)
„178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész”

A számítástechnikai rendszer:
„(3) A 300/C. § és a 300/E. § alkalmazásában számítástechnikai rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége.”

tehát szerver(ek) és hálózati eszközök egyértelműen idetartoznak.

számítástechnikai rendszer elleni bcs:
„300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el”

ugyebár itt szó nincs célzatról! Az elkövetési magatartás a jogosulatlan belépés - bentmaradás egy rendszerbe. A rendszer egy szerver is lehet. A levelezőszerver is szerver. Ennek summája, hogy a 300/C megsértése egyenes logikával levezethető.

A probléma praktikus és nem elméleti: egy vélhetően kvázi levéltitok megismerésére irányuló magatartást nem akarhat a jogalkotó súlyosabban büntetni, mint egy tényleges levéltitok megsértőjéét. Szóval itt egy elhatárolási kérdés áll elő, nem lehet olyan sarkos választ adni, mint te tetted.

Egy exchange szerverre belépés/betörés (ami a levelezőszerverre általában céges hálózatokon) sima 300/C, míg egy webes pl freemail postafiókba belépés és a levelek lemásolása inkább magántitok megsértése. Persze ez simán lehet 300/C, ha például a freemailt üzemeltető cég rendszergazdája, vagy egy kémprogramokat telepítő hacker tör be a rendszerbe, de ha a böngészőben felejtett jelszó felhasználásával benéz valaki a párja postafiókjába, akkor azért nem hiszem, hogy megállapítanák ezt a súlyosabban minősülő bűncselekményt.

Értem, hogy mire gondolsz. Én is azt gondolom, hogy ha valaki feltör egy számítástechnikia rendszert, vagyis jogosulatlanul behatol oda, csinál is valamit, mert különben nem törte volna fel (hacsak nem azért, hogy bizonyítsa, meg tudja tenni). Ha ebben a rendszerben ADATOT megváltoztat - már úgy értem tényállásszerű magatartást fejt ki -, akkor az már minsősített eset, mint ahogy az is, ha haszonszerzési céllal teszi ezt. A levéltitok megsértésénél azonban mindegy hogy hogyan jut a KÖZLEMÉNY birtokába, a lényeg, hogy ennek tartalmát megismerje és kifejezetten ezzel a céllal cselekszik. Ezért is különbözik egymástól a két látszólag hasonló elkövetési magatartás (meg persze amit már korábban is írtam, a jogi tárgy különbözősége miatt is).

Köszi, a te logikádat már értem, de a jogszabályét még nem teljesen.
Technikailag (és hangsúlyozom, hogy technikailag) olyat nem tudok elképzelni, hogy valaki belép egy rendszerbe, és ott semmit nem csinál. (Akkor minek lép be?) Egy e-mail fiók esetében pl. nem kell, hogy elolvassa a levelet: már a belépéskor látja, hogy az adott személy mikor honnan (kitől) kapott levelet, azaz személyes információkhoz jut hozzá. Már ezek az információk is felhasználhatók, nem kell, hogy el is olvassa a levelet. Azt pedig a jelen esetben nem tudjuk biztosra, hogy tűnt-e el levél: csak annyit tudunk, hogy valaki elolvasott leveleket. De ha a jogosulatlanul belépő személy törölt is levelet, mielőtt azt a címzettje elolvasta volna, vagy tudomást szerzett volna a levél érkezéséről, akkor mi van?
Igen, tudom: ez csak feltételezés, nem bizonyított, sőt, elég nehéz a bizonyítása. A pakliban viszont ez is benne van.
Én ezért fordítanám meg a dolgot: céltalanul senki nem lép be semmilyen rendszerbe, annak mindig információszerzés (esetleg még módosítás és/vagy törlés is) az oka. Ma a legnagyobb érték az információ, ezt kellene védeni a legerősebben. Szerintem.
Ezzel most nem veled akarok vitatkozni, csak "hangosan" gondolkozom...

Hogy csak a legfobtosabbat említsem, a bűncselekménnyel sértett jogi tárgyak különbözősége okán (ahogy ezt már alább írtam). Ahhoz, hogy egy cselekményt (helyesen) minősíteni tudjunk, elemeznünk kell a Btk.-ban megfogalmazzott tényállásokat. A 300/C-t - ahogy már írtam a számítógépes bűnözés, a számítógépes csalás, a hackerek elleni hatékony fellépés érdekében iktatták be a Btk-ba. A számítógépes rendszer fogalmát nem irom le mégegyszer, mert azt már alább beidéztem a Btk. kommentárból. De a tényállás egyszerű értelmezésével is megállapíthtajuk, hogy ha elfogadjuk, hogy a levelező kliens ilyen rendszer, akkor másnak a postafiókjába (a jelszó ismeretében) jogosulatlanul történő belépés, bármilyen egyéb cselekmény (pl. levél elolvasása) nélkül is bűncselekményt valósítana meg. Miért akarná ezt a jogalkotó? Mit sértenénk ezzel? A levéltitok megsértésének tányállásába viszont pont a technikai fejlődés következményeként iktatták be a "távközlési berendezés (tehát pl. számítógép) útján továbbított közlemény megismerését. Ráadásul ez a tényállás a 300/c-hez képest célzatot is tartalmaz, nevezetesen azt, hogy a közlés tartalmának kifürkészése végett kell a tevékenységet kifejteni. Szerintem egyértelmű, hogy a kérdéses esetben pusztán ennyi történt.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá azt a tényt sem, hogy a 300/c hivatalból üldözendő, a levéltitok megsértése pedig magánindítványos, magánvádas bűncselekmény. Vagyis a jogalkotó az utóbbi esetben attól teszi függővé a büntetendőséget, hogy a sértett egyáltalán akarja-e a felelősségrevonást, hiszen az ő jogai sérültek a levelének felbontása következtében. A 300/C esetében ez mindenkitől függetlenül már egy egyszerű belépéssel is bűncselekményt valósítana meg. Ugye nem logikus?

Abban igazad van, hogy a levéltitok megsértése során tudomására jutottakat az elkövető csalásra is felhasználhatja, de akkor csak "annyi" van, hogy a levéltitok megsértésével halmazatban a csalás is megállapításra kerül.