Nem, nem azt állítom. Az ugyanis a norma hatókörének indokolatlanul széles kitágítása lenne, ami ugyanúgy hiba, mint az indokolatlan leszűkítés. :)
Készfizető kezesség öröklése
Most mi ezen a leszűkítés? A Csjt. 30.§ (1) bekezdése világosan meghatározza, milyen vagyonra vonatkozóan rendelkezik: közös vagyonról van szó.
„
Annál is inkább, mert a második fordulat úgy szól: „vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik” ”
Ez nem ellentmondás, sőt, ez is azt mondja ki, hogy nem a külön, hanem a közös vagyon vonatkozásában tett vagyonjogi ügyletekről van szó.
A korábbi kérdésem még aktuális: azt állítod tehát, hogy bármelyik házastárs és harmadik személy között egyáltalán nem létezik olyan vagyonjogi ügylet, amely a másik házastársra is ne róna kötelezettséget? Ez irreális szerintem, és a 30.§ nem ezt mondja ki.
Teljességgel indokolatlan lenne a norma hatókörét leszűkíteni a közös vagyonba tartozó dolgokkal való rendelkezésre leszűkíteni. Annál is inkább, mert a második fordulat úgy szól: „vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik” Ebbe a kölcsönfelvétel vastagon beletartozik. Vagyonjogi rendelkezés, és nem a különvagyonra vonatkozik.
Az a megfogalmazás pedig, hogy „visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, ” megdönthető vélelmet állít fel amellett, hogy az egyik házastárs által kötött ügylethez a másik hozzájárult.
Az a rendelkezés a vagyonközösséghez tartozó tárgyak elidegenítésére, illetve azokkal kapcsolatos más egyéb vagyonjogi rendelkezésekre vonatkozik. Ez tehát szerintem nem azt jelenti, hogy az egyik házasfél bármely kötelezettség-vállalása mögött a házastárs automatikusan szintén kötelezetté válna, még azzal a megszorítással sem, hogy a mentesüléshez a jogosultnak tudnia kell, hogy a házastárs nem járult hozzá az ügylethez.
Itt kölcsönt vett fel a banktól az illető, amiről egyébként nem vitásan nem adta hozzájárulását a feleség, és valószínűleg erről a banknak is tudnia kellett. Ez a kölcsön vélelmezhetően nem a vagyonközösséggel kapcsolatosan került felhasználásra, ezért szerintem a feleség nem lesz felelős.
Az amúgy ritkán tévedő ObudaFan ezúttal szerintem felületes volt. A házassági vagyonközösség alatt az egyik fél (itt a férj) által vállalt kötelezettségek a másik felet (itt a feleséget) is terhelik - hacsak nem képes bizonyítani, hogy a jogosult (itt a bank)tudta, hogy ő az ügylet megkötéséhez nem járult hozzá. [Csjt. 30. § (2)-(4)]
Ha a család nem tud fizetni, akkor a tartozást ráterhelik az örökölt házrészre.
Bocsánat, csak a rend kedvéért. Ha a kezesen be is hajtják, azért az a tartozás még az örökösé marad. Tehát a kezes beperelheti az örököst a kifizetett tartozás fejében + kérheti a kamatokat + perköltséget + végrehajtási költséget.
Köszönöm a gyors választ, lehet hogy egy kicsit zavaros volt amit írtam.
Szóval a gyermek örökölte a ház felét, az örökhagyó házrészét. Tehát akkor ezek szerint ő a tartozás örököse is.
Az utolsó két kérdés igazából arra vonatkozott, hogy a gyermek mit tud tenni, hiszen jövedelme nincsen, ergó saját maga fizetni nem tud.
Az utolsó pedig arra, hogy milyen kötelezettségei vannak a kezesnek. Mikor kell neki fizetni, stb..
- Az örökös(ök egyetemlegesen) a hagyaték értékéig. Ha nem volt végrendelet, akor a gyermek.
A következő két kérdés ellentmondásban van egymással. Ha a gyermekre hagyott egy házat az örükhagyó, akkor a gyermek örökös lesz.
Üdvözlet mindenkinek!
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
A történet a következő:
Adva van egy házaspár. A pár férfi tagja a család -így a házastárs is - tudta nélkül felvett 400.000 forint személyi kölcsönt még tavasszal. A hitelnél szerepelt egy kezes is, aki nem családtag. A pár férfi tagja nyár elején elhunyt. Azóta történt hagyatéki tárgyalás, stb.. Mivel a család erről a hitelről nem tudott semmit egészen mostanáig, ezért értelemszerűen a tárgyaláson sem merült fel ez a tartozás, mint hagyaték. A takarékszövetkezet most szólította fel a házastársat, hogy fizetni kellene a hitelt, mert bár eddig fizette a kezes, de ő közben munkanélküli lett, szóval nem fizeti már.
A kérdéseim igazából a következőek lennének:
- Ki is a tartozás igazi örököse. A házastárs, vagy a gyermek.
- A férj a házastársa semmilyen értékelhető hagyatékot nem hagyott, csak adósságot. Tehát jelzálogot igen, kézpénzt, vagy bármilyen anyagi vagyont nem. Tehát ha a tartozás örököse a feleség, akkor elvileg nem kérhetnek rajta semmit számon, hiszen csak az örökölt vagyon értékéig felel az elhunyt tartozásaiért. Vagy nem jól tudom?
- Ha a gyermek a tartozás örököse, akkor viszont rá hagyott egy fél házat, tehát neki van vagyona az örökségből. Ő viszont még főiskolai tanuló, tehát jövedelme nincsen.
- Mi történik, ha a család nem hajlandó fizetni? A kezes meg nem tud?
A válaszokat előre is köszönöm!
Tisztelettel: P. Dániel
„Továbbá azt szeretném kérdezni, hogy ha az örökölt tulajdonrészem csak 34 ezer Ft, a bank követelhet tőlem 250 ezret?”
Nem.
Öröklési szerződésről van szó? Ha az nem volt színlelt szerződés, és a teljes vagyonra szól, akkor mentesülni lehet.
Értem és köszönöm.
Viszont az öröklésnél csak ingóságokat, az autót és a hiteleket örökölték, semmi mást.
Amit te kifizetsz, azt a hagyaték értékének erejéig behajthatod rajtuk.
Illetve még egy kérdésem lenne.
Az örökösök kategorikusan elzárkóznak a további fizetés elől és az autó elszállítását kérték a banktól.
Jelen esetben tudok bármit is tenni?
Köszönöm a gyors választ, legalább is, ami a kérdésem második részére vonatkozik.
Igen.
A hitelszerződés kötelezetti pozíciójában jogutódlás következett be, ami nem érinti a kezes, szerződésben vállalt kötelezettségét.
Sziasztok!
Egy kis segítséget szeretnék kérni.
Nagybátyám autóvásárlásánál kezességet vállaltam 4 évvel ezelőtt. Rendben fizetett is, egészen idén tavaszig, mikor is elhalálozott. Az örökösök a két gyermeke, aki közül az egyik kiskorú. A bank a napokban "jelentkezett" telefonon, hogy 24 órán belül rendezzem a fennálló tartozást, különben elszállítják a gépjárművet, ezzel is megterhelve a hitelösszeget és ezt peres úton hajtják majd be rajtam.
A kérdésem: tudtommal erről hivatalos értesítést kellene kapnom (6 hónapig semmit sem kaptam), nem telefonon egy bemondott összeget befizetnem 24 órán belül.
A másik, én az örökösök felé is kötelezően "örököltem" a kezességet?
Előre is köszönöm a választ.
Sajnos én már javában benne vagyok a slamasztikában, mint kezes, ugyanis az örökös, aki egyben adóstárs nem tud fizetni, állítólag az elhúnyt csak adósságot hagyott. Én ezt erősen kétlem, de mit tehetek!?
Én meg megpróbálnám mindenkitől (örökösök, adóstárs, kezesek) - ha egyszer be kell hajtani. Elvégre egyetemlegesen felelnek.
De ha jól olvasom, a kérdést, messze nem tartunk még itt. A kérdező csak aggódik, hátha nem fizetnek az egyenes adósok.
Most akkor adóstárs, vagy kezes? A bank helyében én az adóstárstól próbálnám előbb behajtani, mert ő a teljes vagyonával felel, míg az örökösök csak a hagyaték erejéig. Aztán az adóstárs megpróbálhatja ezt az örökösökkel rendezni.
Sziasztok!
Ha már a kezességről van szó, azt kérdezném Tőletek, hogy ha a kötelezett elhúnyt, de a hitelszerződésben adóstárs(történetesen házastárs) is szerepel a kezes mellett, kit terhel az adósság rendezése? Talán a bank attól hajtja be a tartozást, akitől könnyebben tudja? Mit tehet ilyenkor a kezes, hogy ne érje nagy veszteség?
Remélem itt a jelen topicra gondolsz.
Nehogy már egy elütés a billentyűzeten azonos megítélés alá essen elemi és kézenfekvő jogi igazság meg nem értésével...
Ugye-ugye? És nem is mondom azt senkinek, aki egy tizessel elnézni a szakasszámot, hogy nem jogász :))
Milyen jó is volt személyeskedés nélkül, pusztán jogi érveket ütköztetni, amelyet konklúzió követ. És azóta már az elnök is más.
:)
Ajánlom figyelmébe mindazoknak, akik arra szoktak panaszkodni, hogy eltűnt az a régi jó, személyeskedéstől mentes, magas szakmai színvonalú vitastílus.
:))