Készfizető kezesség öröklése


guba # 2008.11.11. 18:21

Áh, milyen régi topik került elő, már szinte elfeledett, régi vitapartnerekkel.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.11.11. 08:03

Nem árt tovább olvasni.

S nem árt figyelmesebben olvasni. Itt ugyanis nem az volt a kérdés, hogy a kötelezett halálával megszűnik-e a kezes kötelezettsége. Arról vitatkoztunk, hogy a kezes halálával átszáll-e a felelősség az ő örököseire.

Automanic # 2008.11.11. 07:56

Ptk Kommentár:

Nem szünteti meg a kezes helytállási kötelezettségét a kötelezett halála. Ilyen esetben a főkötelezett az örökös lesz és a kezesi felelősség megmarad. Előfordulhat, hogy a hagyaték nem nyújt fedezetet a tartozásra, ilyenkor az örökös a hagyaték tárgyaival, illetve a hagyaték erejéig felel [Ptk. 679. § (1) bekezdés], ugyanakkor a kezes teljes vagyonával történő felelőssége megmarad.

Nem árt tovább olvasni.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.15. 08:35

A kezesség személyi biztosíték, az adós teljes vagyonán kívül a kezes teljes vagyona is fedezetül szolgál a jogosult részére. A kezes azt vállalja, hogy az eredeti kötelezett nemteljesítése esetén maga fog teljesíteni."
ezt a complex jogtár kommentár mondja de sztem egyértelmű
a kezes vagyonára tekintettel fogadja el a kezességet hiszen csak azzal megy valamire a hitelező
ez hagyatéki teher
a kezesség sokkal inkább a kezes vagyonához kötődik mint a személyéhez hiszen a kezesen mit tudnak behajtani csak a vagyonát...
az utóbbi érvelésedet nem értem nem éppen a a kezességgel védett kötelezett személyhez kötöttségét hangsúlyozod?

Dr.Attika # 2007.02.14. 17:15

A személyhez kötődéshez. A vámjogban létezik olyan, hogy a vámteher biztosítékaként elfogadható a vámhatóság erre engedéllyel rendelkező készfizető kezességi nyilatkozata. Az erre vonatkozó engedélyt csak az kapja meg, aki a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. ( bankgarancia, vámszempontból megbízható stb.).
Ez is azt mutatja, hogy személyhez kötött.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.14. 14:53

Dr. Attika

ez egy érdekes álláspont, amit képviselsz
érdemes szerintem készfizető kezesség oldaláról megközelíteni személyhez kötődő kötelezettség vagy sem ha igen akkor nincs jogutódlás semelyik személynél akár természetes akár jogi
ha nem személyhez kötődő akkor pedig van jogutódlás természets személynél és jogi személynél egyaránt

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.11. 08:12

Ez igaz. Épp ezért ébreszt bennem meglehetős kételyeket, hogy nem találom őket.

Dr.Attika # 2007.02.10. 20:28

Keresdd meg! Jogban "nagyfiú vagy". ( Bizonyosan a magánéletben is.)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.10. 13:58

Melyik?

Dr.Attika # 2007.02.10. 11:15

A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.10. 10:28

És mi a jogi alapja ennek a különböztetésnek?

Dr.Attika # 2007.02.10. 10:21

Kedves "rite csillaggal"!
Az álláspontom az, hogy jogiszemély kötelezettségei és jogosultságai teljes egészében átszállnak a jogutódra. A természetes személyé pedig nem. A ké. ke. álláspontom szerint "nem átszálló".

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.09. 11:45

Dr. Attika azt nem gondolhatod komolyan hogy a készfizető kezesség a magánszemélyeknél egy személyhez kötött jog azaz nincs helye jogutódlásnak míg a jogiszemélyeknél nem annyira személyhez kötött jog hiszen van helye jogutódlásnak
nyílván a kezességnél az öröklés folytán belépő személy a kezesi kötelezettségének a teljesítésért csak az örökségének az össszegéig felel azon felül nem

ah.lorinc # 2007.02.09. 08:18

Attika!

Ugye ezt Te sem gondolod komolyan nem érvényes törvény olyan nem létezik. A törvényi kritériumoknak NEM FELEL MEG!

pl. a halál beálltához sok feltétel kell. Ha az egyik hiányzik akkor az nem "nem érvényes halál", pl. az EEG nem egyenesvonalú.

Dr.Attika # 2007.02.07. 16:17

Kedves "rite csillaggal"!
Itt nem az a vitatárgya, hogy jogiszemély lehet e kezes, persze, hogy lehet. Arról vitatkozunk, hogy a készfizető kezes magánszemély örököse köteles e helytállni az örökhagyó ezen, a halál beálltát követő tartozásért . Én álláspontom szerint nem, mert egyrészt a halál beálltakor még nem volt tartozás, másrészt a ké.ke. olyan személyhez kötött kötelem, amelyik nem száll át az örökösre. Ne felejtsük el, hogy a ké.ke. kötelem a hitelező és a ké.ke. között kötött szerződéssel jön létre. Az alábbi jogesetből pontosan az nem derül ki, hogy az alperesnek volt e, vagy mi volt az álláspontja.

Dr.Attika # 2007.02.07. 16:04

A törvény az törvény attól függetlenül, hogy a király szentesíti, vagy ma a Köztársasági Elnök aláírja. Ha nem szentesíti, vagy írja alá, akkor nem érvényes és nem hatályos, de törvény. A Tripartium-ot azért alkalmazták a bíróságok, mert a szentesítés elmaradása miatt is alkalmasnak találták az igazságszolgáltatásra. Ma is az a helyzet, hogy a bíróságnak az elévitt jogvitát el kell döntenie attól függetlenül, hogy van-e pzitív jogi tétel vagy sem. Ha nincs tételes jog akkor analógia módszerével, vagy a saját lelkiismerete szerint döntenie kell.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.07. 14:09

Köszönöm, de ez egy kicsit több mint -érzék. Tudás. :) És guba ugyanezen az állásponton volt.
Valamint nem kizárt, hogy van ellenkező bírósági ítélet is. (Bár nem tartom valószínűnek.)

ah.lorinc # 2007.02.07. 13:32

és a jogeset:
A felperes 1991. november 27-én 1991. december 10. napjáig 170 000 forint kamatmentes kölcsönt adott az I. r. alperesnek, aki az erről szóló elismervényt aláírta, és vállalkozói pecsétjével is ellátta. A felperes 1991. december 2-án további 400 000 forint tőkét kölcsönzött az I. r. alperesnek ugyanolyan feltételek mellett. Ezen utóbbi kölcsönösszeg vonatkozásában az I. r. alperes apja, az azóta elhunyt V. O. készfizető kezességet vállalt. Néhai V. O. örökösei a II-III-IV. r. alperesek.
A felperes módosított keresetében 570 000 forint tőke és kamata egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest 170 000 forint és kamata megfizetésére. Egyetemlegesen kötelezte továbbá az I-III. r. alpereseket 400 000 forint és kamata megfizetésére annak megállapítása mellett, hogy a II-III. r. alperesek az S., T. u. 65. szám alatti ingatlan 3/16, illetve 5/16 tulajdoni hányadával felelnek az 1959. évi IV. törvény 679. §-ának (1) bekezdése alapján.

Innen úgy tűnik, hogy V.O. (készfk.) örököseit úgy beperelétk ahogy kell apjuk készfk-e miatt, méghozzá "K.B.S. alapon" (ezúton gratulálok, kíváló jogérzék).

ah.lorinc # 2007.02.07. 13:29

Attika!

Ne haragudj, de saját mondatodban mondasz önmagadnak ellen:

" A Tripartium tényleg törvény volt, de a király nem szentesítette. Igaza volt a prof-nak"

Mitől törvény a törvény? A királyi pecséttől? IGEN.

Ha nem szentesítette, akkor nem volt törvény.
Remélem ez igen rövid vita volt amit könnyen lezártunk, nem úgy mint a főtéma.

guba # 2007.02.07. 11:27

Dr Attika!

Vélek az előadásodban egy ellentmondást:

  1. Azt állítod, hogy a kezesség vállalása személyhez kötődő szolgáltatást jelent, amely az örökhagyó halálával megszűnik.
  2. Azt is állítod, hogy a kezesi kötelezettség azért nem terheli a hagyatékot, mert az az örökhagyó halálakor még nem tartozás, csak lejáratkor lesz azzá.

A kérdésem az, hogy ha a szerződés az örökhagyó halálakor megszűnik, akkor ettől későbbi időpontban ebből a jogviszonyból hogyan keletkezhet tartozás?
Arra újra nem térnék ki, hogy egyébként egyik megállapításoddal sem értek egyet a kettőből.

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.07. 11:10

ezt nem értem miért nem lehetne egy jogis zemély kezes a hpt-ben meghatározzák a kezesség vállalást mint pénzügyi szolgáltatást
"3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

  1. kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;"

ha egy jogi személy jogutóddal szünik meg pl. a postabank beolvad azt erste bankba akkor a kezesség természetesen fennmarad csak a kezest a jogutódlás folytán pl Erste banknak fogják hívni

ez sztem kristály tiszta gyakorlatban számtalnsor előforduló bevett dolog

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.07. 09:22

Nincs szükség hosszú válaszra. Két szó mindössze: jogi személy lehet-e kezes; ha igen, a kezessége átszáll-e a jogutódjára?

Dr.Attika # 2007.02.07. 06:50

Válaszoltam csak elszállt. Mégegyszer nem kezdek bele. Csak annyit. Modellezdd le a vámjogi készfizető kezes intézményét és akkor közelebb kerülsz a kérdés megoldásához.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.06. 23:29

Nem válaszoltál a jogi személyre vonatkozó kérdéseimre...

Dr.Attika # 2007.02.06. 19:09

Már miért nem? A kezességnek ez a lényege.
"Én nem bízom abban, hogy Te fizetssz, de őbenne- készfizető kezes- igen." Bizony ez személyhez kötöttség.