Kovács_Béla_Sándor
2007.02.06. 18:49
Szerintem meg nem. És Vékás professzor - legalábbis ebben a könyvében - erről semmit nem mond.
Készfizető kezesség öröklése
Dr.Attika
#
2007.02.06. 18:11
A készfizető kezesség személyhez kötött!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.06. 18:00
Vékás: (138. o.:) "Az örökhagyó tartozásai közé tartozik az örökhagyó minden - nem személyhez kötött - teljesítetlen kötelezettségvállalása, éspedig akkor is, ha a teljesítés a hagyaték megnyíltakor már esedékes, és akkor is, ha csak ezt követően vált esedékessé".
Dr.Attika: "Fő szabály, hogy az örökös az örökhagyó halálakor fennálló tartozásért köteles helytállni."
(kbs: harapós leszek, ha csuklóztatnak...)
Dr.Attika
#
2007.02.06. 17:50
KBS! Ezen a fórumon nem "hülye gyerekek" cserélnek eszmét. Nyilvánvaló, hogy nem Vékás Lajos professzort, hanem a tankönyvébe leírtakat kellene cáfolni.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 17:48
A Tripartium tényleg törvény volt, de a király nem szentesítette. Igaza volt a prof-nak. Törvényként is alkalmazták. Ittas járművezetésnek is van előkészülete, de az nem büntendő, mert a Btk. 188.§-a nem rendeli büntetni.
ah.lorinc
#
2007.02.06. 12:46
Bár személyhez fűződő jog, de "személyeskedni" nem jó, mert négy lába van a lónak...
Volt olyan neves professzor akinél létezett az ittas járművezetés előkészülete, és volt olyan akinél a Tripartitum törvény volt.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.06. 11:57
Személyeket nem tudok cáfolni - állításokat esetleg. De azt a személytől függetlenül.
Jogi személy vállalhat kezességet? Ha igen, mi történik, ha ez a jogi személy megszűnik, de van jogutódja?
Dr.Attika
#
2007.02.06. 11:32
Javaslom mélyedjen el mindenki a készfizető kezes jogintézmény jogdokmatikai, tételes jogi természetének tanulmányozásában. Ezt követően mindenki alakítsa ki jogi álláspontját. A kérdezőnek meg annyit javasoljunk, hogy ilyen címen bejelentett igényre ne fizessen és ha perre viszi a hitelező, akkor bátran bocsájtkozzon perbe.
Dr.Attika
#
2007.02.06. 11:27
KBS! Ne engem cáfoljj! Dr. Vékás Lajos professzort.
ah.lorinc
#
2007.02.06. 10:31
a személyhez fűződés nem olyan szoros mint egy megbízási szerződésnél, hisz akkor ugyncsak számít, hogy a fogamat ne az elhunyt fogorvos gyermekei húzzák ki, hanem mint már előttem is írták inkább vagyonni jellegű (a meglévő vagyonnal vállal rendelkezésre állást).
A BH. várat magára. Igen tisztelt elnökhelyettes és más bírák még nem szóltak, de amint lesz eredmény bemásolom.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.05. 16:40
Hogy nem személyhez kötött azt az is bizonyítja, hogy jogi személy is lehet kezes, és ezen kötelezettség átszáll az esetleges jogutódjára.
guba
#
2007.02.05. 16:30
A kezes ugyan az adós személyére való tekintettel vállal kötelezettséget, ez azonban (mivel többnyire pénzbeli szolgáltatásról van szó) nem személyhez kötött szolgáltatás lesz, tehát a hagyatékot terhelni fogja.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.05. 14:16
„Fő szabály, hogy az örökös az örökhagyó halálakor fennálló tartozásért köteles helytállni.”
Ezt mintha már cáfoltam volna. De ha nem, hát nem.
Dr.Attika
#
2007.02.05. 13:41
Már hogyne lenne adós.
Mégegyszer! A ké.ke. arra vállal kötelezettséget, hogy ame4nnyiben az egyenes adós nem fizet, úgy ő maga fog teljesíteni.Amíg az egyenes adósnak nem kell fizetnie, addig őt sem terheli fizetési kötelezettség. Amennyiben az egyenes adósnak már fizetnie kell és nem fizet, akkor a hitelező követelheti a ké.ke-től hogy fizessen. Ha ő sem fizet, akkor a hitelező ellene indít pert, ill. kéri FM. kibocsájtását. Amennyiben elhalálozik mielőtt kötelezhető lenne, akkor sajnos nincs kit perelni ( nincs jogképesség). Fő szabály, hogy az örökös az örökhagyó halálakor fennálló tartozásért köteles helytállni. Mivel a ké.ke. személyhez kötött kötelem, így az az örököst nem köti. Még mindíg nem látok példát az állítólagos bírói gyakorlatból.
Elbeszélgetünk itt egymás mellett, de "ütős" érvet még nem hallottam.
guba
#
2007.02.05. 09:07
Kedves Dr Attika!
A kezesből még végrehajtási eljárásban sem lesz „adós”, ő ui. az adós helyett fog teljesíteni „kezesként”. Ez a kezesség járulékos jellegéből következik. Ez a kötelezettsége pedig nem a végrehajtási eljárásban keletkezik, hanem akkor amikor a kezességet elvállalta, tehát szerződéskötéskor. A teljesítésnek a tartozáshoz annyi köze van, hogy az alapján köteles az adós teljesíteni. Ha valakinek a kötelezetti minőségét csak a végrehajtási eljárásban lehetne megállapítani, - mint ahogy állítod - akkor ezzel a végr.elj. minden kötelem szükségszerű részévé kellene, hogy váljon. Mert amíg valaki nem kötelezett, addig miért köteles a teljesítésre?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.05. 07:37
Ezt az érvelést bármilyen szerződésből eredő követelésről elmondhatod. Önkéntes teljesítés hiányában mindegyikhez szükség van végrehajtható határozatra. Mégsem kérdés, hogy terhelik-e az ilyen kötelezettségek a hagyatékot.
Természetesen nem hoznak semmiféle határozatot az elhunyt kezes ellen. A hagyatékát terhelik meg.
Dr.Attika
#
2007.02.05. 07:32
Nem terhelik ugyanis mint lejjebb irtam a ké.ke. nem adós. Adós akkor lesz belőle, ha érvényesítik a kötelezettségét. Ehhez is szükség van végrehajtható határozatra. Ha már nem jogképes, akkor ilyet hozni ellene nem lehet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.05. 07:03
Dr.Attikának egyébként igaza van. A halál pillanatában az örökhagyó már nem kezes. (Ahogyan nem férj, nem apa, nem munkavállaló, és így tovább.) De az egykori kezesi minőségéből folyó kötelezettségek terhelik a hagyatékát. (Ahogyan az egyéb jogviszonyokból származó kötelezettségek és követelések is részei a hagyatéknak.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.05. 07:00
Jól tévedjünk. A mondott eset nem arra példa, hogy a kezesség nem hagyatéki teher. Mindössze arra, hogy halott - ezért nem jogképes - személy ellen nem lehet fizetési meghagyást kérni. Meg arra, hogy a hitelező maga dönti el, melyik kezes ellen fordul.
Dr.Attika
#
2007.02.05. 06:17
Nem véletlen. Ez is mutatja, hogy a halál pillanatában a kezes már nem kezes.
Sasfioka
#
2007.02.04. 23:32
Bírói gyakorlat ide vagy oda, nagybátyám készfizető kezességet vállalt egyik ismerősének, aki aztán nem fizetett. Két készfizető kezes volt, egyik nagybátyám, a másik egy már meghalt személy. A fizetési meghagyáson mindannyian szerepeltek (a két kezes és az adós is), viszont a fizetési meghagyást a bíróság az alapján javította, hogy a meghalt kezes már nem áll helyt a tartozásért, nem érvényesíthető "rajta" a követelés. Így most nagybátyám az egyedüli "fizető."
SF
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.03. 16:21
Egy a lényeg: a kezességből származó követelés hagyatéki a teher. :)
guba
#
2007.02.03. 14:31
Az aktuális jogeset szempontjából nem annak van jelentősége, hogy az örökössel szemben fennálló tartozás része e a hagyatéknak, mert itt nem az örökös a hitelező, ezenkívül abban egyet is értünk, hogy . igen.
A vitatott kérdés az, hogy a kezesi minőség alapján fennálló tartozás része e, illetve, hogy a 677.§(2) bekezdés arról szól e, hogy az öröklés megnyílta után keletkezett tartozások részei a hagyatéknak. Ennek az „analógiának” amivel te kiterjesztenéd ezt a bekezdést az örökösön kívül mindenkire, nézetem szerint nincsen értelme, vagy legalábbis jelentősége.
A kezes tartozása – a feltétel beálltától függően – a 667.§(1) c) pontja alapján már benne foglaltatik a hagyatékban. A 667.§(2) azért beszél az örökösről, és nem bárkiről, mert a hagyaték megnyílta után keletkezett tartozások tipikusan az örökössel szemben keletkeznek, a 667.§(1) a),b) pontjai szerint.
Az tehát, hogy a törvény az örökössel, és nem bárkivel szemben fennálló tartozásokat pontosítja a 667.§(2)-ben, logikus, és dogmatikailag is levezethető, ezért nem az általad szükségesnek vélt analógia alkalmazásának (hanem a 667.§(1)c)-nek)lesz az eredménye, hogy az örökösök a kezes tartozásáért kötelesek lesznek teljesíteni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.02.03. 13:03
Készséggel elhiszem, hogy nem ütközik. De az a „csak azt tisztázza ”kitétel meglehetősen félreérthető - hiszen elsősorban nem azt...
Nem megegyeztünk, hanem eleve nem állítottam mást. De ha kell megismételhetem: ez a szabály analógiával minden további nélkül alkalmazható azokra a tartozásokra is, amelyeknek nem örökös a jogosultja.
guba
#
2007.02.03. 12:33
Béla!
Amit a 677.§-ról leírtál szerintem semmilyen tekintetben nem ütközik azzal amit én írtam, csak hozzátettem két példát arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben fordulhat elő, hogy az örökösnek az örökhagyó halála után keletkezzen újabb követelése a hagyatékra nézve.
Ha nincsen vitád azzal kapcsolatban, hogy a tartozás a kötelem keletkezésétől áll fenn, akkor ez egy nem túl érdekes dogmatikai kérdés. Ide vonatkozóan egy idézet Eörsi Gyulától:
„A kötelem a követelés és a tartozás egysége: a jogosult oldaláról követelés, a kötelezett oldaláról tartozás.”
Tehát az álláspontunk megegyezik abban, hogy a kezességből származó tartozás része lesz a hagyatéknak, de véleményem szerint nem azért mert :
"Az örökhagyó tartozása ugyanis hagyatéki teher - akár halála előtt keletkezett, akár utána."
(abban, már egyetértettünk, hogy a 677.§ (2) nem ezt mondja ki)
hanem azért – utalva a fenti idézetre – mert a tartozás nem lejáratkor keletkezik.
