Készfizető kezesség öröklése

A 677. § (2) elsősorban azt tisztázza, hogy azok a tartozások is hagyatéki terhek, amelyeknek a hitelezője maga is örökös.

Az, hogy a kezesség mikor keletkeztet tartozást, érdekes dogmatikai probléma, de a konrét kérdés szempontjából nincs jelentősége. Az örökhagyó tartozása ugyanis hagyatéki teher - akár halála előtt keletkezett, akár utána.

Kedves "guba"!
Téves az álláspontod. A készfizető kezesség írásban történő elvállalása csak kötelmi jogviszonyt keletkeztet. Tartozásról annak törvényes érvényesítésekor beszélhetünk.

A tartozás nem lejáratkor keletkezik, hanem a kötelem létrejöttekor. Lejáratkor csak a teljesítés ideje jön el. A hagyatéki tartozások felsorolásánál a törvény nem különböztet meg lejárt tartozásokat, tehát egyértelmű, hogy a le nem járt tartozásokat is ide kell érteni.
Kezességnél a kezes tartozása a szerződéskötéskor keletkezik, nem lejáratkor, csak ez egy feltételtől függő tartozás: az a feltétele, hogy az adóstól a követelés nem behajtható.Ebből követekezően ezt a tartozást nem lehet az örökhagyó halála után keletkezettnek tekinteni.
A 677.§ (2) bekezdésben foglaltak csak azt tisztázzák, hogy hagyatéki tartozásnak kell minősíteni az örökös azon kiadásait is, amelyek pl. az örökhagyó eltemettetésével, ill. a hagyatéki eljárással kapcsolatosan az öröklés megnyílta után keletkeztek.

ah.Lorinc! Én nem találtam erre vonatkozó bírósági gyakorlatot. Te tudsz valamit?

A hivatkozott Ptk-beli szabály kifejezetten megengedi, hogy az örökhagyó olyan tartozását kezeljék hagyatéki teherként, amely már a hagyaték megnyílta - tehát az eredeti kötelezett halála - után keletkezett. Nincs értelmes indoka, hogy ezt a szabályt ne alkalmazzuk akkor is, ha a hitelező nem örökös.

A bekezdés szövegében „"az akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb”" viszonylag friss módosítás. Valószynűleg épp az indokolta, hogy gyakran vitássá vált az utóbb keletkezett kötelezettségek hagyatéki teher jellege.

Dr. Attika! Eddig én is azt hittem, de a ha a bírósági gyakorlat szerint igen, akkor hiába személyes és vhol ez érthető.

Álláspontom szerint, ha az elhalálozáskor a készfizető kezesség alapján még nem állt fenn tartozás , akkor később keletkező tartozásért az örökös nem felel. Fő szabály, hogy az elhalálozáskor fennálló tartozásért kell helytállni. A ké.ke. szerződés személyhez kötött, így az az örökösre nem ró kötelezettséget.

Hoppá!
677. § (2).
Elnézést kérek.

Tisztelt K.B.S.

Ez az utalás hol van?

PTK. 667. § (2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból származó, illetőleg a házastársak által örökbefogadott gyermek esetében a házasságkötés, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés.

Köszönöm a választ. Bevallom őszintén, hogy azért tettem így fel a kérdést, mert, mint írtam, vitás volt, hogy hagyatéki teher-e ez a fajta szerződést biztosító mellékkötelezettség.

Tudsz nekem esetleg BH számot mondani?

A Ptk. 667. § (2)-ben szerepel egy utalás arra, hogy lehetséges olyan tartozás, amely a hagyaték megnyílása után keletkezik.

Szvsz nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy örökölhető-e, hanem úgy, hogy hagyatéki teherként érvényesíthető-e az örökhagyó által vállalt kezességből fakadó kötelezettség. Szerintem igen - természetesen csak a hagyaték erejéig.

Kedves Mindenki!

Segítségeteket kérném az alábbiakban. A készfizető kezesség örökléséről eltérő álláspontok vannak. Egy bírónő mondta nekem, hogy van egy BH. ami azt mondta ki, hogy a készfizető kezesség örökölhető. Aki tudja kérem mondja meg a BH számát, mert ezt a bírónő sem tudta.

Köszönöm.