Jogi tanács kérése

Nincsen ilyen kötelezettsége a bíróságnak, de ilyen esetekben a bíróság pusztán pergazdaságossági okokból azért szokta ezt sugalmazni. Főleg, ha ügyvéd nélkül jár el a felperes. Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy ne kelljen egy új perszámon újra lajstromozni, és esetleg hónapokkal később újra kezdeni az ügyet.

Tisztelt Fórum!

Azt kérdezném, hogy van-e a bíróságnak figyelemztetési kötelezettsége amennyiben nem a per megnevezett alperese a követelés kötelezettje(mielőtt a keresetet ezen a címen elutasítaná), hanem másik alperest kellene helyette a perbe vonni?
Van-e jelentősége annak, hogy alperes ellenkérelemben nem vitatja a követelést?

én inkább jogi tanácsra gondoltam volna hiszen azzal tisztában vagyok hogy elb...tam.

Amíg szar van addig veréb is akad...:)

Nagyon tetszett:)

Üdv mindenkinek olyan ugyben kérnék tanácsot hogy karácsonykor online vásároltam egy szép és drága kamapét majd amikor megkaptam egy kb 10*20 as dobozkát benne egy fényképpel a szóban forgó kanapéről.Majd később megnéztem ujra a hirdetést és apróbetűvel oda volt irva hogy ez nem valodi kanapé, szóval vettem egy jó drága fényképet.
Mit lehet ijenkor csinálni?

„„Kitért arra, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor mi lehet a végeredmény“
Azaz a T. Bíróság prejudikált.”

Ilyen az, amikor a laikus jogászoknak fogalmaz. :)
Természetesen nem azt jósolta meg, hogy valószínűleg ez és ez lesz az ítélet, hanem a megegyezés érdekében igyekezett jobb belátásra bírni a feleket azzal, hogy sorra vette, milyen esetben ki mit nyer, és mit veszít. Egyébként, ezeket én is elmondtam már előre a munkáltatónak, csak azzal nem sokra mentem. (Mondjuk, úgy látszik, a bírónőnek se igen hittek jobban.)
(A cégnek dolgozó ügyvédi iroda azt mondta a tulajdonosnak, hogy ha a céget kiüríti, mindenét átrakja egy másik cégébe, és a kiürítettet eladja, akkor én és a többi munkavállaló, mehetünk a sóhivatalba, nincs mitől félnie. Ehhez mérten jár el.)

Az adatok zártan kezelésével ugyanolyan tapasztalataink voltak, mint a dr.KTK-é. Egyszer, a zártan kezelést kérő fél ügyvédje írta bele az adatokat a beadványba, és küldte meg mindenkinek, a másik félnek is. Egyszer meg, a bíróság, miután igazoltnak látta a kérést, és a zártan kezelést elrendelte, az ítéletben ennek a félnek a hátrányára vette figyelembe, mondván, hogy aki olyan bizalmatlan, hogy a tartózkodási helyét is titokban tartja (a verekedő és zaklató elől), az akadályozza a megegyezést, és a terhére róható, hogy bírósági eljárásban tudnak csak dűlőre jutni.
(A fenti ügyvéd egyébként, az ügyesen elkészített beadványhoz – véletlenül – mellékelte az összes általa és ügyfele által írt piszkozatot is arról, hogy: mi van ha így, mi van ha úgy, inkább legyen mégis így. Ezután elnézést kért, és visszaadta a folyamatban lévő ügyet.)

Pontosan erről beszéltem a bírók kapcsán :)
Nekem eddig az volt a kedvenc, amikor a tanú kérte az adatai zártan kezelését, mert a vádlott még az ártatlanság vélelme mellett sem volt ma született bárányka, mire bíró regisztrálta, hogy persze minden rendben van, majd azzal a lendülettel mindenki jelenlétében elkezdte bediktálni hangosan az adatokat...erre mit tud az ember fialánya nyögni?! Mondtuk, hogy nagyon szépen köszönjük a figyelmességet :(

De birtokvédelemben (kamera felszerléses ügy) volt az igazi klasszikus tapasztalat: jegyző úr közölte az ügyfelemmel (övé volt a kamera), hogy - és most mindenki nagyon koncentráljon - a közterület magánterületté válik, ha valaki rálép! Ki is fejtette, amikor nagyon hülyén néztünk, hogy pl. ha autóval áll meg valaki az úttesten akkor az út azon szakasza, ami a gépjármű áll magánterületté válik!

Na erre köpjön-nyeljen, aki tud. Isteni meghallgatás volt :)

dr. KTK, így már egyet tudok veled érteni, sajnos a tárgyalás rendjének fenntartása terén nekem is vannak negatív tapasztalataim... pl. sok esetben kérésem ellenére nem történt meg a mocskolódó ellenérdekű fél rendreutasítása vagy az előadásomba folyamatosan belepofázó ügyvéd helyretétele.

Egyszer egy kis szöszinél (bocsánat egy fiatal bírónőnél) odáig fajult a helyzet, hogy az ügyvéd folyamatos közbeugatása miatt nem tudtam két összefüggő mondatot elmondani, ezért fogtam magam és leültem. Erre szöszike kérdően nézett rám, hogy mi van.
Mndtam neki, hogy ha majd a T. Bírónő fenntartja a tárgyalás rendjét, és el tudom mondani az álláspontomat, folytatom...

Én még olyan riadt arcot, amit szöszike ekkor vágott, az életben nem láttam, szerintem dunsztja nem volt, hogy akkor most mit is csináljon..

"Kitért arra, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor mi lehet a végeredmény"

Azaz a T. Bíróság prejudikált.

Csak gratulálni tudok.......

Munkaügyi per első tárgyalásán, mindkét félnek volt jogi képviselője. A munkáltató nem jött el. A bírónő mindent olyan alaposan a felek (ügyvédek) szájába rágott, hogy nem győztem csodálkozni. Pontosan lediktálta a munkáltató ügyvédjének, hogy mit adjon be, mit vezessen le, mire térjen ki, a lelkére kötötte, hogy erről egy példányt egy héten belül nekem (felperes) is küldjön meg (persze eszében sem volt, nem is tette meg). Kitért arra, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor mi lehet a végeredmény, és még arról is értekezni kezdtek, hogy a kollégáitól hallott valamit arról, hogy januártól a kártérítés már nem adómentes. (Na, itt lehetőségem nyílt arra, hogy én tájékoztathattam a munkaügyi „szakértőket” valamiről, amit egyikük sem tudott pontosan. :))
Bár csodálkoztam, mert tudom, mi van a Pp-ben, és mindkét oldalon ügyvéd ült, nekem nem volt ellenemre a (láthatóan rosszul tájékozott) ellenfél felvilágosítása. Szerintem, a törvényességet és mindkét fél megelégedését leginkább az biztosítja, ha később sem kell azért senkinek a haját tépni, mert ezt vagy azt nem tudta. A bírósági eljárás egyébként sem arra szolgálna, hogy győzelmet biztosítson a rafkósabbnak, tapasztaltabbnak, gazdagabbnak. Ha így nyerek, biztosan nem kell attól tartanom, hogy a felháborodott ellenfél pisztollyal vár a bíróság lépcsőjén.

Nem beszélve arról, hogy mennyi tárgyalási napot, dühödt peres féltől jövő támadást meg lehetne takarítani, vagy mennyi pénzt be lehetne szedni, ha a bírók tényleg figyelnének arra, hogy a felek tisztességesen járjanak el, és egyébként is élnének a figyelmeztetés és bírságolás lehetőségével.

Még 1 valami: pl arról sem ártana felvilágosítani az egyszeri ügyfelet, akinek a tárgyaláson nincs ügyvédje, hogy amennyiben nincs rá lehetősége, hogy ügyvédet fogadjon akkor az igazságügyi hivatalnál fordulhat az ingyenes jogsegély szolgálathoz. Pusztán az egyenlőség elve alapján.

Itt valami félreértés lesz az általam leírtakkal úgy érzem!

Egyetértek Egyjogász, még KBS-sel is, abban hogy nem a bírónak kell az ügyvéd szerepét játszania. De én ezt nem is szándékoztam mondani és szerintem nem is tettem! Ha a bíró így járna el, akkor elvesztené a pártatlanságát. Ahogyan Egyjogász is írta. Ebben egyetértünk!

De én nem erről írtam az előzőekben, hanem arról, hogy jó lenne ha a bírók közül néhányan - mert itt sem szeretnék általánosítani - vennék a fáradtságot és pl. figyelmeztetnék a tanút a hamis tanúzás következményeire, vagy figyelnének az adatok zártan kezelésénél, vagy némelyik esetben fenntartanák a per rendjét, azzal, hogy figyelmeztetik a becsületsértő, rágalmazó felet arra, hogy talán ezt nem kellene...
Mindegyik hiányára volt már sajnos saját tapasztalatom...

Azzal együtt, hogy nem általánosításról van szó!

dr. KTK,

Decemberben voltam egy előadáson, amelyet az Ítélőtábla egy neves bírája tartott. A bíró úr az ügyben KBS-sel egyezően foglalt állást, azaz a bíróságnak csak és kizárólag azokban a kérdésekben szabad(na) felvilágosítást adni bárkinek is, amelyeketa Pp. konkrétan meghatároz. (Azt is célszerű az idéző végzés mellett írásban, pl. bizonyítási teher, több bíróság már követi is ezt a gyakorlatot.)

Mára már kissé meghaladott az a korábbi perjogi felfogás, amely alapján a bíró a jogi képviselő nélkül ellátó fél esetében sok esetben szinte már a fél ügyvédjeként lépett fel. nekem is volt nem egy ilyen esetem, kissé már az elfogultság látszatát keltette, amikor a bíró tanácsokat adott az egyik peres félnek, lényegében helyette fogalmazta meg, egészítette ki a pontos kereseti kérelmet, stb.

Ez ma már tilos lenne, de bizony tapasztalataim szerint nem egy (főleg idősebb) bíró nem mindíg tud ezen túl lépni. (Pl. volt olyan esetem, amikor ítélethirdetés után a bíró közölte a féllel, hogy jogalap nélküli gazdagodásként előterjesztett keresetének nem tudott helyt adni, de ne fellebbezzen, hanem terjessze elő ugyanezt kártérítésként - nekem, mint másik félnek miért nem osztogatott jótanácsokat a pártatlan bíró?)

Egyébként pedig mindenkinek joga van, hogy ügyvédet bízzon meg, ha pedig nincs erre pénze pártfogó ügyvédet kérjen (ill. ma már valamilyen Szolgálatot kell megkeresni, ha jól tudom), így van aki jogi tanácsot adjon neki, ez biztos nem a bíró dolga.

KBSnek pedig csak annyit, hogy nyilván könnyű belemagyarázni a tág korlátokat az általam leírtakba, ahogyan Immaculatának az ingyenességet is sikerült...
és pusztán tapasztalatból mondom, hogy több olyan tárgyalásban volt részem, ahol a bírónak halvány segéd fogalma sem volt arról, hogy miről kellene felvilágosítania az ügyvéd nélkül eljáró felet...de ez nem azt jelenti, hogy bizonyos dolgokról nem kellene!

Jelzem jogász vagyok és azt is gondolom amit leírtam. Hányingerem van az olyan kollégáktól, akik felmarkolják a pénzt a nyugdíjas néniktől vagy a kispénzű ügyfelektől de a kellő felvilágosítást nem adják meg nekik, ahogyan azoktól is akik - bár azért fizetik őket - néhány percet kegyesen rászánnak az ügyfeleikre de éreztetik velük, hogy szívességet tesznek.
Ez a tevékenység ugyanúgy egy szolgáltatás mint bármi más!
Én nem arról beszéltem, hogy ingyen kell csinálni, hanem arról kedves Immaculata, hogy meg kell dolgozni azért a pénzért amit fizetnek...De gondolom ez a "menő ügyvédeknek" érthetetlen!
Kicsit elegem van abból, hogy eltakarítom menő kollégáim után a sz@rt, amit hagytak, úgy, hogy az ügyfelem már alaból nem nagyon akar bennem megbízni az előzetes tapasztalatok miatt...ezért én többszörösen dolgozok meg a bizalmáért!
De ugyanilyen érzést kelt bennem egy bíró is, aki azért mert talárt visel és pulpituson ül, azt hiszi ő az atyaúristen és rajta kívül mindenki tök hülye!

Kedves Immaculata, akinek nem inge ne vegye magára! De látom téged érzékenyen érintet a megjegyzés...
Tisztelet a kivételeknek, mert akad nem is egy...csak nem ártana nem ledózerolni őket!!!

„a jogot nem ismerő ügyfelek felvilágosítása pedig egyaráént feladata az ügyvédeknek és bíróknak…”

Ez sem egészen igaz. Polgári perekben erősen korlátozott az a kör, amelyben a bíró felvilágosítást kell adjon, és nagyon vigyáznia kell, hogy ezen ne terjeszkedjen túl. Az ugyanis már tanácsadás, ami neki szigorúan tilos.
A példa kedvéért: azt köteles elmondani a bíró, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania, de azt már nem teheti hozzá, hogy ez hogyan, milyen konkrét eszközökkel lehetséges.

OFF
Immaculata, draga: :))) Bennem is felmerült, hogy doctor med. univ., de mégis inkább egy vanabi doctor iurisra tippelnék.
ON

A hentesnek egyaránt feladata a hús ingyenes osztása az éhezők felé, a bankárnak a pénz osztása a hátralékosok felé, a kőművesnek meg ingyenes lakások építése hajléktalanok és rászorultak számára.

Ja, és ha esetleg orvos a mi bölcselkedőnk, akkor nagyon remélem, hogy e mindenki számára gyönyört keltő szöveg után nem ismeri a paraszolvencia fogalom jelentését sem.

Kedves dr.KTK,
"a jogot nem ismerő ügyfelek felvilágosítása pedig egyaráént feladata az ügyvédeknek és bíróknak…"
köszönöm, szívemből(ünkből?) szóltál...

Tisztelt Mindenki!
Segítségüket kérem, van egy Creditexpresses (vodafonos) behajtásom aminek felét már kifizettem de sajnos most olyan helyzetbe kerültem( én gyesen vagyok a 14 hónapos kislányommal a férjem pedig munkanélküli lett) hogy nem tudtam befizetni a cég ma kiküldte hogy polgári peres úton követelik a pénzt ha a másik felét nem tudom befizetni. Mit tegyek most? Vagy mi vár ránk, próbálom pótolni a befizetéseket de sajnos nagyon nehezen megy.
Segítségüket köszönöm.

dr.KTK!
Köszönöm.

Kedves KBS!
A feleknem sem isten adta joguk hazudni, csupán a saját maguk vagy hozzátartozójuk fenekét menthetik ki, ezt hívják úgy, hogy önvádra senki sem köteles...
De ez pusztán arra ad felhatalmazást, hogy mondjuk letagadja a bűncselekmény elkövetését, arra nem hopgy bárki mást megvádoljon, vagy más terhére rágalmazást vagy becsületsértést kövessen el. Épp ezért létezik a Btk-ban a hamis vád bűncselekménye, és a Pp-ben a hamis, valótlan tények állításának tilalma.
Másrészt perköltségre - tudomásom szerint - már jó ideje (2007?) nincs illetékbélyeg, hanem csekkes befizetés. Illetékbélyegen pl. a keresetindítás illetékét lehet leróni...

És még egy dolog! Nagyon szomorú világban élünk, ha az az alapkiindulás, hogy a bárkinek joga van a másikat megrágalmazni, sőt mindezt bírói jóváhagyással teheti...szerintem nem erről van szó, hanem arról, hogy az emberek egyrésze nem tudja hogyan tegyen ez ellen. a jogot nem ismerő ügyfelek felvilágosítása pedig egyaráént feladata az ügyvédeknek és bíróknak...

És ha a bíró nem tudja megállapítani hogy ki hazudik
(tévesen elhiszi a hazugságot),akkor nem kell megvédeni az igazságot? A bíró honnan tudja megállapítani egy feldobott új állításnál hogy mi a valóság?

Ugyan már! A feleknek Isten adta joguk van hazudni, és sűrűn élnek is ezzel a jogukkal. Ezt a bíró is tudja; sokszor még azt is, melyik fél mikor hazudik.

dr.KTK!
Köszönöm.Legközelebb jelezni fogjuk a birónak.
Amennyiben ezek a rágalmazások irásban is megjelennek(amikor a jegyzőkönyvet kiadják),akkor már nem lehet utólag kérni a birót,hogy figyelmeztesse a másik felet hogy tartózkodjon a valótlan kijelentésektől?

„de ez a bíróság gazdasági hivatal lesz, amely majd tovább fizeti a pernyertesnek az őt megillető részt.”
Dehogy! Az államnak járó illetéek bélyegben kell leróni, a pernyertes perköltségét pedig neki közvetlenül kell megfizetni.

Banoka kérdéseire:

A perköltség több dologból áll össze, amelyet a végzés külön részletez és azt is, hogy hova kell majd megfizetni, de ez a bíróság gazdasági hivatal lesz, amely majd tovább fizeti a pernyertesnek az őt megillető részt.

Szerintem a szüleidnek a jegyző döntését kellett volna megtámadni alapból, de mivel ezt nem tették, így az abban foglaltakat teljes mértékben elfogadták. Azaz a költségek megfizetését is. Ebből a szempontból a szerintem is helyes a későbbi bírói döntés. Így az ellene való fellebbezésnek nem hiszem hogy sok értelme volna, hiszen itt már nem az alap esetről van szó, hanem egy megítélt tartozás nem teljesítéséről.

A garázs javítását illetően más úton kellene elindulnotok, akkár első lépésben egy tértivevényes levéllel a szomszéd felé, hogy engedje meg a belépést a javítás miatt. Ugyanakkor nem a szomszéd vállalta felétek a javítást, hanem az eltűnt generálkivitelező...