Készfizető kezesség SOS

Nem igaz. Ez házastársakra vonatkozik, akik a házassági vagyonközösség folytán egyetemlegesen vállalnak felelősséget bármelyikük által kötött szerződésért.

Édesanyám meghalt 2015.10.30-án. Kezes volt egy házvásárlásos ügyletnél a nővéremnek. Az édesanyám nyugdijjából havi szinten vonták a törlesztést, mivel a nővérem nem dolgozott. Mivel édesanyám velem élt egy háztartásban és nem pedig a nővéremmel, úgy hallottam, hogy akivel egy háztartásban élt az örökölheti a kezességet a fennálló tartozás erejéig. Szeretném megkérdezni, hogy ez igaz-e?

:) Szép.

Jól van, így utólag átgondolva, lehet kicsit túlreagáltam a dolgot :))) (Bevallom őszintén, hogy a hozzászólás egy bizonyos részén felhúztam magam, de lépjünk tovább ezen.) Szóval elnézést kérek :)

Kelvin!
Nem lettünk haverok azáltal, hogy Kelvinkémnek szólítottalak.Ez inkább egy olyan megszólítási formula amit a magam korabeli férfi alkalmaz az általánosnál szimpatikusabb férfi vonatkozásában. Ha nem csak a fórumos nevedet, hanem valódi személyedet is ismernénk, akkor kereszt néven is tudnálak szólítani.
Az Attikám megszólítás nekem nagyon szimpatikus. Sok hozzám közelálló ember szólít így. Ezért is használom ezt itt a jogifórumon. Édesanyám is így szólított amíg élt.

Attikám!
Az irodájában pöffeszkedő ügyvéd, aki már az ajtónyitáskor mond egy x összeget és számlát se ad, majd a perre mond egy hatszámjegyű összeget és utána a tárgyalásokra is b.szik elmenni, na az egyenlő a "halottnak a csókkal"...
Ha lenézel, meg degradálsz kollégát, akkor inkább őket degradáld le a hozzászólásoddal.

Attikám! Ha már ennyire nagy haverok lettünk a megszólítás tekintetében...

1. Most végigolvastam az elejétől: valószínű, hogy tényleg csak "simán" kezes volt, így ezen a részén lehet, hogy elcsúsztam. Valamiért úgy rémlett, hogy ő is benne volt a vállalkozásban. Bár megjegyzem, hogy előfordulhat, hogy valamilyen úton-módon benne is volt. Nyilván iratok áttanulmányozása nélkül ebben nem lehet egyértelműen állást foglalni. Azt meg ugye Te is tudod, hogy amit az ügyfelek elmondanak, az iratok áttanulmányozása után kiderül, hogy mégse úgy van, ahogy az ember először gondolta volna.
2. A pártfogó ügyvédekre tett megjegyzésedre megjegyzem, hogy eléggé szemét egy megjegyzés volt. Többségük jóval az erején felül teljesít és végzi a munkáját. Ugyanolyan ügyvédek, mint Te, így lényegében a saját kollégáidat szóltad le.

Kelvinkém!
Itt nem erről van szó. Magánszemély magánszemélyként vállalt kezesi kötelezettség jogvitáról van szó, tehát pártfogó ügyvéd igénybevételére jogosult. Igaz az ilyen igénybe vétel annyit jelent, mint "halottnak a csók", de ha valaki nem tud ügyvédi meghatalmazás szerinti munkadíjat megfizetni, akkor ez az egyetlen út arra, hogy ügyvéd járjon el az ügyében.

Ha magánszemély vállalkozási jellegű jogvitájával kapcsolatos az ügy, akkor nem kaphat pártfogó ügyvédet.

Bizonyosan szüksége van, eddig is szüksége lett volna, de mint írta nem tud ügyvédet meghatalmazni anyagi helyzete miatt. Fordulhat pártfogó ügyvéd kirendelése iránt a pártfogói hálózathoz.

Akkor a hölgynek nagy szüksége van ügyvédre.

Valami ilyesmi műtrágya biznisz lehet az ügylet mögött.

http://www.delmagyar.hu/…kar/2289029/

Hát igen... egy-két millió, még 10-15 millió is hihető, no de száz fölött?

Nem. Hitelből vett árut az Agromertől, ezért áldozta be a család minden vagyonát. A hitelezett árut szintén hitellel adta át a vevőknek, legalábbis a feleség ezt állítja.

Én meg nem hiszem el.

Hát igen, az nagyon érdekes, hogy egy kis gazdabolt esetében százmillión felüli adósság keletkezhet.
Honnan volt tőkéje ekkora árukészletet beszerezni?
És igen, mért nem perlik a nem fizető vásárlókat?

:) Itt tényleg van jogi megoldás, csak eddig azért nem szóltam, mert nagyon félrevitték.

A kezes, házastársa volt az adósnak. Házastársak esetén, ha a feleség nem lett volna kezes, az adósság felével akkor is tartozna.

Ha visszaolvasol, látod, hogy az a pénz nem veszett el, a felvásárlók nem fizettek.
Hiszem, ha akarom. Egy talán nem fizet, de az összes?
Azt is valószínűsítem, hogy minden vagyontárgy közös volt, ezért a férj csak úgy tudott elzálogosítani mindent, ha ahhoz a feleség is hozzájárult. Ha pedig ennyire kockázatos vállalkozásba kezdtek, akkor pedig csak készfizetőnek adtam volna át az árut.
Hidd el, vagy a férj, vagy valami más disznóság van a háttérben.

Önként nyilván nem mond le róla, de ha szépen megkérik :-), akkor talán lehetne. Már így is kifizetett valamennyit, de ha még sokáig facsargatják, akkor úgy járnak, mint az aranytojást tojó tyúkkal.

Hát ha a hitelező elengedi neki, akkor elengedi. A végrehajtás költségeit még így is meg kell fizetni. (Amúgy ha a hitelező annyira el akarta volna engedni, akkor hagyta volna elévülni.)

Az mondjuk nincs kizárva, hogy az adós nyer a lottón, örököl egy rakás pénzt, vagy bármilyen úton módon pénzhez jut és akkor tud (legalább részben) fizetni.

És kérelmezni se lehet a hitelezőktől?

Most komolyan, számoljunk. Kb. 50-60 ezer forintot szednek be havonta, ez évi 720 ezer forint. A nő kb. 50 éves lehet, még 12 évet dolgozik, ha megéri, az 8 640 ezer ft. A nyugdíja lesz 100 ezer? Legyen. Tehát akkor továbbra is vonják az 50 ezret, de egyre betegebb lesz, a gyógyszereit nem tudja kiváltani vagy fűteni nem tud, él még 10 évet. Tehát a cég kap 17 milliót. 17%-ot, 22 év alatt.

Erről nem tud lemondani?

Nem

No, ezen a szálon nem lehetne elindulni?

Ez így van. Anno a váltókezességet sem fogadták el mindenkitől.

Egyébként meg az a véleményem, hogy jog ide vagy oda, rettentően igazságtalan, hogy cégek (Kft-k, Rt-k) százmilliós tartozásokkal vígan csődbe mennek, vagyon persze kimentve. És kezdhetik újra - bár talán most már nem olyan könnyen, ha jól tudom.

De egy magánszemély az tényleg eláshatja magát.

A hitelezők is tudván tudják, hogy a havi fél pedagógusi fizetésből csak az icipici töredékét szerezhetik vissza, arról nem is beszélve, hogy ebbe egy ember szó szerint tönkremegy, idő előtt belehal - és akkor úgyse látják viszont a pénzüket.

A kezesség aláírása valóban nagy felelősség, de épp olyan felelős az is, aki elfogadja. Már az aláíráskor, ha ugye azt mondjuk, hogy tudnia kellett, ha borul a bili, neki kell fizetnie. Mit tudott felmutatni egy százmilliós tartozás fedezeteként? A pedagógusi bérét? Arra hiteleztek neki?
Ha így nézzük, az egész kezesi rendszer tulajdonképpen idejétmúlt, vagy legalábbis a vállalt felelősséghez kellene arányosítani.
Egy egyszerű fizetésből élő magánember legfeljebb egy-két millióért (vagy még annyiért se) vállalhatna kezességet, amit adott esetben biztonságosan és belátható időn belül tudna teljesíteni.

Attika!
Köszönöm az infót, a kezességnek ezt a "háttértörténetét" nem ismertem.

Kelvin!
Általában kezesi szerződést az ír alá, aki nem tudja, hogy milyen kötelezettséggel jár. Nem tudom, hogy hány éves vagy és, hogy emlékszel-e a 70-es, 80-as évekre. Akkoriban terjedtek el a személyi kölcsönök. A felvételhez kellett egy munkáltatói igazolás és két kezes. Mivel mindenkinek volt munkahelye, ezért az adós fizetésének letiltása kapcsán a visszafizetés megtörtént így a kezesek nem igen fizettek. Ezért megindult az un. körbe kezeskedés, mert nem volt tétje a kezességnek. A rendszerváltás utáni vadkapitalizmusban a kezesi kötelezettség már valódi lett, de az "aláírási tudat" nem változott. Az ewita nevű kérdező is ezen tudatállapotban és a következményekkel nem számolva írt alá kezesi szerződést és várja a csodát, hogy ebből az állapotból kiutat találjon részére.