Tiberis
2018.12.02. 20:08
A 2018-tól a személyes képviselet esetén benyújtott keresetlevelet követően milyen nyomtatványon lehet benyújtani további előkészítő iratot?
formanyomtatványok
alfateam
#
2018.12.02. 20:17
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.12.02. 21:40
Elektronikusan? Leginkább P23. De egyes cselekményekhez van speciális nyomtatvány.
ObudaFan
#
2018.12.03. 12:34
Ha papír alapon jársz el, akkor ahhoz nincs külön nyomtatvány a legtöbb esetre.
Sherlock
#
2018.12.04. 20:20
Off
Megkaptuk az első új Pp.-s ellenkérelmet, amit jogi képviselő nélkül eljáró alperes terjesztett elő. Szinte az egész olvashatatlan macskakaparással van írva (egy idős hölgy, túlélő házastárs öröklésből történő kiesése a per tárgya), ami meg olvasható az meg bár ne lenne az, akkora hülyeség. Lehet hagyni kellett volna a jogi képviselő nélküli eljárást a fenébe és mindenhol ügyvédkényszert előírni.
On
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.12.04. 21:46
Ha nem tekinthető érdemi ellenkérelemnek, akkor a bíróságnak hivatalból meghagyást kellett volna kibocsátania. Ha jól értem, nem tette.
Kérdés, hogy a bírósági meghagyás kibocsátásának elmulasztásával szemben hogyan lehet fellépni.
lewho
#
2018.12.05. 07:21
(Ha beérkezik a nyomtatvány, akkor nem lehet úgy tekinteni, h nem nyújtott be ellenkérelmet. Hiánypótlásra lehet felhívni, annak elmulasztása esetén pedig - fellebbezhető végzéssel -visszautasítani magát az ellenkérelmet. Kicsit furcsa. Itt kifogást lehetne benyújtani az eljárás szabálytalansága ellen, Pp. 156. §-a alapján. Szvsz. De ha a bíró el tudta olvasni....)
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.12.05. 07:34
Ez tévedés. A Pp. 181. § (3) bekezdése kifejezetten megengedi a meghagyás kibocsátását akkor is, ha az alperes nyújt ugyan be ellenkérelmet, de az nem érdemi. („a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz sem alaki védekezést, sem érdemi védekezést”)
A kifogás jó ötlet.
lewho
#
2018.12.05. 07:37
Persze, ez igaz. Arra gondoltam, a beadványa ellenkérelem, akár rondán ír, akár nem:)
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.12.05. 10:58
Az kétségtelen.
-petya-
#
2018.12.08. 10:18
Üdv Mindenkinek!
Olyan kérdésem lenne, hogy az ellen kereseti beadványt a végén két tanúval is alá kell íratni?
drbjozsef
#
2018.12.08. 12:56
Ha egyedül készíted, ügyvéd nélkül, és papír alapon nyújtod be, és géppel készítetted, akkor igen.
Ha végig kézzel írod, akkor nem.
„2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
114§(3) Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet esetén - ha törvény papír alapú benyújtást lehetővé tesz - az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak a beadvány első példányát eredeti aláírásával kell ellátnia; egyébként a beadvány első példányát az e törvény szerint meghatározott, teljes bizonyító erejű magánokirati formának megfelelően kell elkészíteni.
325. §(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
- a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
- két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni.”
-petya-
#
2018.12.08. 18:30
Köszönöm a választ!
Még egy kérdés, illetve kettő, ellenkeresettel kapcsolatban.
A keresetet/viszontkeresetet/beszámítást teljes mértékben elismerő nyilatkozat,
Illetve az eljárás megszüntetésére irányuló kérelem mit jelent?
ObudaFan
#
2018.12.09. 09:10
A teljes mértékben elismerő nyilatkozat pontosan azt jelenti, ami a nevéből is következik, vagyis azt, hogy a bíróság a keresetet/viszontkeresetet/beszámítást további vizsgálat nélkül alaposnak fogja tekinteni.
A megszüntetés iránti kérelem pedig arra irányul, hogy valamilyen okból meg kell szüntetni az eljárást, pl. már eleve vissza kellett volna utasítani a keresetlevelet.
-petya-
#
2018.12.09. 20:16
Rendben, köszönöm a választ!
rigoz
#
2019.01.05. 15:33
@KBS: Szerény véleményem és meglátásom szerint a bírósági meghagyás kibocsátásának - arra vonatkozó kötelezettség ellenére való - elmulasztása ellen szabálytalanság és elhúzódás miatti kifogással, illetve az ítélet vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet "fellépni".
@lewho: KBS érvelését osztom azzal, hogy az eljáró bíró számára olvashatatlan írás esetén viszont felhívásnak van helye, hiszen tartalom értelmezhetetlen, így arra a következtetésre sem lehet alappal jutni, hogy
Ilyen esetben viszont a felhívás mellőzése a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás követelményével is ellentétes.
Ugyanez az álláspontom arra az esetre is, ha a beadvány nem megfelelő alakisággal (teljes bizonyító erejű magánokirati formában, illetve nyomtatványhoz kötött beadvány nem nyomtatványon vagy nem a megfelelő nyomtatványon) került előterjesztésre.
Nem lehet eljárási akadály, így visszautasítást, hiánypótlási felhívást, illetve bírósági meghagyás kibocsátását, kvázi mellőzést sem alapozhat meg viszont az, ha egyértelműen a megfelelő nyomtatványon, teljes bizonyító erejű magánokirati formában, de a nyomtatvány szükségtelen részeinek törlésével került benyújtásra a nyomtatványhoz kötött beadvány, illetve nyilatkozat (erre vonatkozóan a Kúria konzultatív testülete is állásfoglalást adott ki, lényegében ezzel az iránymutatással.
