PTK értelmezési alapelv

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
ityam # 2018.12.06. 11:16

PTK kommentárt kibővítem az értelmezésemmel:
Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi
viszonyokra külön jogszabályokban(Biztosítási törvény) meghatározott normák(bit: 386. §) értelmezése és alkalmazása ne
kerülhessen szembe e törvénykönyv( közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár) céljával.”

Ebben az értelmezésben ez a norma értelmezése és alkalmazása teljesen szembenáll a PTK céljával így nem szabad.

ityam # 2018.12.06. 11:08

Kovács_Béla_Sándor: Egy kicsit légyszíves fejtsed ki hogy miért gondolod hogy tévedek.
A PTK-t nem kell betartania a biztosítónak ha nem akarja?
Én úgy tudtam a PTK-t be kell tartani. Ha lenne a biztsító részéről valami szabályzat, hogy kinek milyen esetben, mekkora összegű kűrtalanítást fizetnek és ehhez tartanák magukat akkor lenne összhangban a PTKval és be lenne tartva a PTK is és a Biztosítási törvény is.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.06. 10:54

Tévedsz. (Ami nem független az aktuális érdekeidtől.)

ityam # 2018.12.06. 10:43

Tehát itt az a probléma hogy az az értelmezés hogy ha nem köt a biztosító megállpodást akkor nem kell fizetnie. Márpedig a megállapodáshoz 2 fél kell. És csak rajta múlik látszólag hogy fizet e vagy sem. Biztosítási törvény alapján: Ha akarok fizetni fizetek ha nem akarok akkor nem. A PTK meg azt mondja hogy kötelező fizetni ha az összes körülményre tekintettel méltányos.
Így a biztosító értelmezése és a biztosítási törvény szabályának alkalmazása teljesen ellentétes a PTK szabályainak a céljával. A PTK kommentár szerintem ezt írja le hogy ezt így nem szabad.

ityam # 2018.12.06. 10:32

Köszönöm a válaszod. Tudom nagyon átalánosan tettem fel a kérdést, mert szerintem fontos értelmezése alapelv lehet nem csak az én problémámnál hanem másol is.
Nekem a konkrét problémám nem hasonlít a példádhoz így nem sikerült kideríteni hogy most kinek az értelmezése a helyes. Ha már konkretizálom úgy könnyebben lehet értelmezni.

Adott PTKban:
6:298. § [A közvetítő kártalanítása]
(1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné...

6:300. § [A kártalanítási szabályok eltérést nem engedő jellege a közvetítő javára]
Semmis a feleknek a szerződés megszűnése előtt kötött olyan megállapodása, amely a közvetítő kártalanítására vonatkozó rendelkezésektől a közvetítő hátrányára eltér.

Biztosítási törvény: 386. § A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.

Tényállás: Tözvetítői szerződésemben nem szerepel egy szó sem kártalanításról. Indoklás nélkül felmondták szerződésem. Felmondási időm alatt írtam nekik levelet hogy szeretnék megállapodni egy méltányos kártalanításról.Kártalanítást nem akarnak fizetni lévén hogy nincs a közvetítői szerződésben megállapodás és így szerintük nem kell fizetni a biztosítási törvény alapján.

A PTKnak és a biztosítsi törvénynek van egy meccete ami alapján mindkettő betartható.
Egy kezdő üzletkötőnél aki nem is igazán dolgozik kirakják ott még nem probléma hogy nincs megállapodás mert a PTK szerinti méltányosságba bele lehet magyarázni hogy még nem is hozott érdemi mennységű szerződést így méltányos összeg nem értelmezhető kártalanításnak a PTK részéről.
H viszont az esetemben egy sokéves üzletkötői munka van amivel sok pénzt hoztam a biztosítónak ott már nem lehet azt mondani hogy nem lehet méltányos összegű kártalanítást megállapítani. Szerintem itt már a méltányosság miatt kötelező lenne valamilyen megállapodásnak lennie. Tehát nem utasíthatták volna el a kérésem a megállapodásra amikor még a felmondási időmet töltöttem.
Most már túl vagyunk pár levélváltáson és a legutóbbi levélben már ők hivatkoznak a 6:300 ra hogy mostmár lehet a közvetítő számára hátrányos is így most elutasítják a kérésem :)

lényeg a lényeg. A PTK értelmezési alapelvei alapján én úgy gondolom hogy ha a PTK azt mondja hogy kell Kártalanítást fizetni, akkor a biztosítási törvényt nem szabad úgy értelmezni hogy hát nem kötök megállapodást és akkor nem kell fizetnem és ez így rendben van.

Én úgy gondolom ez a joggal való visszaélés tipikus esete. Látszólag van joga a biztosítónak elutasítani a kátalanítás fizetést, de nem minden esetben. Speciális szabály alkalmazását kicsit túlfeszítik.

Sherlock # 2018.12.06. 10:00

Ők is jól értelmezik és te is (nem pontosan azt jelenti az alapelv, amit neki tulajdonítasz).

A Ptk. tölti ki a speciális jogszabályokban a hézagokat, pl. a hitelintézeti törvény kimondja valamiről hogy érvénytelen (semmis), de azt már nem mondja meg, hogy mi a semmisség joghatása és mik a következményei. Ennek ellenére nem lehet úgy értelmezni, hogy a szerződés alkalmas joghatás kiváltására (leegyszerűsítve...), mert a Ptk.-ban benne van, hogy semmis szerződésre jogot alapítani nem lehet - ezzel nem lehet ellentétes a Hpt.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

ityam # 2018.12.06. 08:19

Sziasztok!

Segítséget kérnék PTK értelmezési alapelvekben.
Erre lennék kíváncsi hogy mit jelent a gyakorlatban:

"1:2. § [Értelmezési alapelv]
(2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni."
PTK kommentár szerint:” Az idézett rendelkezés azt biztosítja, hogy a polgári jogi
viszonyokra külön jogszabályokban meghatározott normák értelmezése és alkalmazása ne
kerülhessen szembe e törvénykönyv céljával.”

Ezt én józan paraszti ésszel úgy értelmezném, hogy ha egy másik törvényben szerepel valami amit lehet úgy is értelmezni hogy teljesen ellent mondjon a PTK egy pontjának meg úgy is hogy megfeleljen a PTKnak is akkor nem szabad úgy értelmezni, hogy teljesen ellentétes legyen egy PTK által is szabályzozott kérdésben.

Akikkel viszont beszéltem ügyvédek azok azt az alapelvet követik hogy a speciális jogszabály felülírja az általánost és ha egy másik törvény kedvezőtlenebb számomra mint a PTK szabályozása akkor nyugodtan alkalmazhatják velem szemben a másik törvény pontját. Hiába van a PTKban az hogy kötelező valamit fizetni és el sem lehet térni érvényesen a hátrányomra a PTK szerint.

Most akikkel beszéltem jogászok nem értelmezik jól a PTKt vagy én?

  • 1
  • 2