Komoly villámkár, lehetséges alulbiztosítottság

Kedves Ityam!

Köszönöm szépen a további gondolatok részletezését!

Átgondolom alaposan a helyzetet és nekiállok először is szakértőket keresni az árajánlatokhoz.

Ha bármekkora összeget kapsz akkor kérdezd meg először magadtól hogy azt mire kaptad? Aztán a biztosítót. Az nem lehet helyes válasz hogy mindenre. Mert most még nem tudod mi az a minden. Ha most te elfogadod a biztosító ajánlatát a mindenre azzal a biztosító nyer igen jó eséllyel sok pénzt.
TUDD hogy mi a károd és annak a megtérítéséd kérjed pontosan és reálisan.

Had írjak még pár jó tanácsot függetlenül a jogszabályoktól.
Tisztázzad hogy mi a károd első körben. A biztosítónak a te károd kell hivatalosan megtéríteni. Neked nem x millió forint a károd hanem hogy volt egy házad amiben laktál valamilyen körülmények között. Most ez már ez nem olyan. Ezt kell helyreállítani ami y forintból lehet hogy kb azonos körülmények legyenek.
Te nem tudod megmondani hogy mennyiből állítható helyre a fal, a benne lévő vezetékek, tető stb. Ezért kell árajánlatot kérned egy vagy több szakembertől. Azért kell felsorolni minél részletesebben hogy mit állít helyre ha azt az összeget kifizetik, ami az árajánlaton van hogyha valami csak menet közben derül ki mert a jelenlegi állapotok alapján még nem tudható hogy mást is helyre kell állítani akkor tudj hivatkozni rá hogy OK hogy kifizették az árajánlatban lévő összeget és meg lett csinálva tegyük fel minden ami benne van, de kiderül mi az ami nincs benne és neked ettől függetlenül kár. Ezért ha nincsen benne az árajánlatban az adott dolog és muszály azt a dolgot is helyreállítani akkor utólag arra még mindig kérhetsz pénzt mert mint tudjuk a teljes kárt kell megtérítani.
Ha úgy állsz hozzá hogy szerinted 5 millió a károd az vagy igaz vagy nem. Biztosító megkérdezi ha 4 milliót utalunk az megfelelő és te azt mondod hogy megfelelő akkor már nehezebb utólag kérni pénzt mert nem lett letiszázva hogy mire adták a 4 milliót. Elkezded költeni a 4 milliót és a végén kiderül hogy 8 millió az össz az problem. De korábban te azt mondotad hogy a 4 millió megfelel. Ebból macerás pereskedés tud lenni szerintem függetlenül attól hogy foggalmam nincsen a jogszabályokról. A legjobb válasz a károdra hogy nem tudod ezért kérsz segítséget. NEM PÉNZT kérsz hanem a károd helyreállítását.Szemléleti külömbséget nem tudom mennyire lehet a szavaimból kivenni.
Ha volt Ingóságod is biztosítva ott már el valamennyire jobban tisztában vagy vele hogy mi a károd. Itt is hangsúlyozom neked nem Z forint károd van hanem volt egy ilyen TV-d, 5 cipődd, feleségednek 20 cipője, X db pulóver, w db váza.
Egy táblázatba írjad össze mid volt ami most már nincs. Ingóságoknál nézd meg hogy ugyanaz kapható e még most mert akkor a te károd annak az újbóli megvételével állítható helyre.
Ha már nem kapható akkor árjad mellé hogy mivel lehetne pótolni ezt a károd. Maradj reális és ki fog alakulni egy szám és minél hosszabban írod mi a károd annál nagyobb szám lesz ami ki fog jönni.
Vigyázni azzal persze kell hogy ha túl hosszú a lista és túl nagy szám jön ki akkor nem lesz reális a biztosításban szereplő biztosítási összeghez képest. ha van 8 millióra kötve az ingóság biztosítás és az összeírásból kijön 7 millió, de körbenézel és a nem sérült ingóságaid értéke még 5 millió forint akkor kiderül hogy 12 milliós biztosítás kellett volna hogy legyen de neked a példában csak 8 van. Nah itt már lehet próblába az alulbiztosítással mert te csak a szükséges összeg 2/3 ára biztosítottad és a biztosító is bele fog kötni hogy ha te is kevesebbet fizettél 1/3 al akkor ő is kevesebbet fog. Kerüld el legyél reális. A lista úgy készüljön el hogy meglegyen az összhang de a károd minél jobban helyrejöjjön. Ha nem fér bele a 300.000 Ftos tv akkor számolj kissebbel. Nem új TVd volt? egy olyan korú TV ami neked volt az most mennyibe kerül használtan? 150000? akkor írjad azt. És máris nem azon töröd a fejed hogy nettó vagy bruttó árat kell kifizetniük? Használtan Józsinál 150000.
Ha a listád alapjápján kevés kárt és ezek megtérítéséhez szükséges összeget találtál, akkor biztosításitási összeghez képest akkor jobban ragaszkodj az új árhoz egyes tételeknél, vagy gondolkozz mégtovább hogy több tétel legyen de persze valós!!!
Szerintem jelenlegi tippelgetéssel hogy szerintem ennyi a kár szerintem meg amannyi és ebből kialkudott összeg biztosan kevesebb lesz mint amit az én listás módszeremmel megszerezhetsz. És ha valamit nem kapsz meg a listádról a biztosítótól és te reális voltál akkor érdemes a joghoz fordulni.(Én pl pénzügyi békéltető testülettel kezdeném). És ott is más azt mondani hogy nem fizetett ki x Forintot a bitosító mint hogy a károm nem térült meg. Teljesen más a csengése.

Kedves ityam és Kovács_Béla_Sándor! Kedves Fórumozók!

Igazán köszönöm szépen válaszaitokat! Sok segítség, hogy el tudok indulni valamilyen vonalon.

Mindenképpen alaposabban átböngészem akkor a biztosítási szerződés minden részletét, keresve az általatok említettet!

Az ingatlan semmi extra, semmiképpen sem luxus, átlagos családi ház, az évek alatt felújítgatva. Lehet, hogy ezen felújítgatások értéknövelő mivoltára is próbálhatnak hivatkozni akár, hogy az nem lett figyelembe véve az eredeti összegnél.

Gondoltam, hogy a biztosító által hasracsapással előállított szerintük létrejött károsodási fok az elbizonytalanítás, hogy kisebb igényt nyújtsunk be. Van egy olyan érzésem, hogy kicsire zsugorított igényért esetleg bónusz járhat a velünk szemben kiküldött alkalmazottnak.

Ez az egész készültségi fok ilyen értékbecslői fogalom, nem gondolnám, hogy egy precízen benyújtott kárigénnyel szemben megállná a helyét. Csak nagyságrendi értéket mutat.

Szóval a lényeg, hogy kivitelezői árajánlatokat kell szerezni, ami:

• egyik oldalról bizonyítaná, hogy a ház igenis felépíthető lenne az eredeti biztosítási összegből, ezáltal nem alulbiztosított. Már ha másképpen nem tudjuk igazolni a "nem alulbiztosítottságot". (Mert lehet, hogy nem kellően körbejárt szerzádés lett aláírva naivan anno) Hiszen ha a teljes újjáépítésre kapott ajánlat megegyezik a biztosítási összeggel, akkor okés és nem alulbiztosított az ingatlan.
• Másrészt olyan ajánlat is kell a teljes újjáépítési ajánlatból kiindulva, ami megmutatja, hogy pontosan mennyi lenne a károsodott részek újjáépítése. Így ha ez a felújítási költség a teljes ház újjáépítési árajánlatán van bemutatva, akkor nem kell semmi egyéb, hogy a károsodási fokot igazolja akár. Hiszen ebből direkt látszana a kijavítás költsége, mindenféle hőkuszpókusz nélkül.
• Illetve a benyújtott előzetes árkalkuláció mellett meg kell jegyezni, hogy később még további előre nem látható költségek jelentkezhetnek, melyeket az építés folyamán nyújtanánk be nekik későbbi időpontban? De egyelőre az előzetes ajánlat alapján szeretnénk kifizetődni, ezt kellene megemlíteni?

Az ÁFA ki nem fizetés belengetése a biztosító részéről mennyire legális cselekedet amúgy? Ez normális eljárás ilyen "közös megegyezésnél", amikor is árajánlatok alapján fizetnének?

Kovács_Béla_Sándor: Szinte bizonyos, hogy a biztosító által ajánlott összeg lett elfogadva anno, miért is okoskodtunk volna velük szemben. Elvileg ők a szakértők. Az, hogy most ezt ellenünk fordítják az elég gyászos helyzet.

(Nem lehet az élet minden területén folyamatosan hátranézni, mert átverik az embert.)

Kíváncsiságból felmentem a groupama honlapjára hogy mit ír a kalkulátoruk:
Épület adatai - Biztosítási összeg:
Az épület értékére az épület alapterülete alapján a kalkulátorban Társaságunk javaslatot tesz. Ez a javasolt összeg a lakásbiztosítási kalkulátor „Biztosítási összeg” mezőjében jelenik meg. Ez az összeg egy átlagos műszaki kivitelezésű épület újraépítési értéke. Fontos, hogy az alulbiztosítottság elkerülése, azaz a teljes biztosítási védelem érdekében, emelje meg ezt az összeget, ha az épület újraépítési értéke ennél magasabb.

Ha üzletkötőnél kötötték akkor az üzletkötő beszélt/vagy kellett volna beszélnie arról hogy ez nem egy átlagos műszaki kivitelezésű épület ezért a minimálisnál nagyobbra javasolja a biztosítási összeget.

Ha összehasonlítod a példaként megemlített lakásbiztosítási szabályzatban lévővel akkor szerintem nem tér el annyira hogy nem ugyanazt jelentse. Azt elismerem hogy az hülyeség hogy a biztosított fogadja el a javaslatot mert a szerződő fogadja el a biztosító javaslatát mert a szerződő teszi az ajánlatot nem a biztosított, de most nem ez a lényeg.

Természetesen nem biztos hogy csubukának pont az a groupamás lakásbiztosítása van amiből a feltételt idéztem, de a gondolatmenetemnél feltételeztem hogy valami ilyesmi van leírva minden biztosítási szabályzatban. Ez persze nem biztos hogy így van ettől.

Ettől függetlenül a szerződéskötéskor a négyzetméter alapján a biztosító mindig javasol egy biztosítási összeget. Ha azt fogadta el a szerződő, akkor nem olyan könnyű már szerintem a biztosítónak azt mondani hogy a szerződő alulbiztosította a vagyontárgyát. Persze előfodulhat ilyen eset.PL luxus villát ha valaki biztosít prémium anyagokból és a biztosító javasolt egy biztosítási összeget egy normál házra mert nem tudott róla hogy egy luxusvilla akkor jobban lehet vitatkozni hogy alul volt e biztosítva vagy sem, de ha egy átlagos ház volt és elfogadta a szerződő a biztosító javaslatát és azzal tette meg az ajánlatot akkor szerintem nem sok esély van rá hogy jogosan reklamálhat a biztosító. De ez már tényleg jogi kérdés amiben nem vagyok illetékes, de józan paraszti ész szerint nem hivatkozhat jogszerűen alulbiztosítottságra a biztosító.

„ha elfogadja a biztosított a biztosító által javasolt biztosított összeget akkor nem fog aránylagos kártérítést alkalmazni alulbiztosítottság miatt.”
Hülyeség.

ez van pl egy groupamas lakasbiztositasi szabalyzatban:

Ha valamelyik vagyoncsoport a kár időpontjában alulbiztosított, akkor a biztosító az aránylagos kártérítés jogkövetkezményét alkalmazza, kivéve azt az esetet, amikor az épületet, és/vagy az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportot minimum a javasolt biztosítási összegre biztosította a szerződő.

a nagyzetmeter megadasa alapjan tesz mindig javaslatot a biztosito a biztositasi osszegre. de el lehet terni ettol lefele ha akar a szerzodo csak errol az uzletkotot ugyesen lebeszeltek az ugyfeleket.

Az ajánlatot valóban a biztosított teszi hivatalosan, de az ajánlatát a biztosító javaslata alapján teszi. A biztosító tesz egy javaslatot a biztosítási összegre a megadott négyzetméter alapján aminél a biztosító már nem alkalmazza az alulbiztosítottság szankcióját. Amelyik biztosítónál én voltam ott a biztosítási feltételek között így volt megfogalmazva hogy ha elfogadja a biztosított a biztosító által javasolt biztosított összeget akkor nem fog aránylagos kártérítést alkalmazni alulbiztosítottság miatt.
Ettől függetlenül a biztosított beírhatta a kissebb biztosított összeget az ajánlatba, de akkor úgy küldték ki a kötvényt hogy rajta volt egy záradék hogy a javasolt biztosítási összeg alatti összeggel lett elfogadva az ajánlat ezért ezt kár esetén külön vizsgálhatják hogy valóban megvalósul e az alulbiztosítottság az adott esetben. Pontos szöveget hagy ne kelljen keresnem most de ha érdekel megkeresem.

Az első fejtegetés alapvetően téves. A biztosításra (formailag és jogilag) mindig a biztosított tesz ajánlatot. Ha tehát vagyonbiztosításban a tényleges értéknél kisebb összegre tesz ajánlatot, akkor bizony alulbiztosított lesz.

Kedves Csubuka!

Én először nem jogi oldalról közelíteném meg első körben(mivel nem vagyok jogász) hanem ex biztosítósként adok tanácsot.

Alulbiztosítottság: Alapvetően akkor alulbiztosított egy ház ha a biztosítási összeg kevesebb mint amennyiből újjá lehet építeni az adott ingatlant azonos színvonalon mint volt. Amikor megkötöttétek 10 éve a biztosítást akkor a biztosító a négyzetméter alapján javasolt egy biztosítási összeget amiből szerinte újra lehet építeni. Ha ezt elfogadtátok(Tehát nem kértétek külön hogy kisebb legyen annak érdekében hogy csökkenjen a díj/ha kértétek akkor jellemzően ezt egy biztosítási záradékba bele is írják hogy a javasolt összeg alatt jött létre a szerződés/) akkor nem volt alulbiztosított az ingatlan a szerződéskötéskor. A biztosítók a lakásbiztosításoknál amennyire tudom szinte mindig kötelező elemként tartalmazza az indexálást és a mértékét a biztosító határozza meg. Ha nem jó mértéket határozott meg és ezáltal alulbiztosított lett az szerintem nem a te hibád szóval nem jogos szerintem hogy ezzel próbálnak védekezni ez alapján.
Hangsúlyozom hogy feltételezzük hogy a szerződéskötéskör a biztosító által ajánlott biztosítási összegre biztosítottátok az ingatlant valamint és minden évben volt indexálás amit nem utasítottatok vissza(ha esetleg nem kötelező lett volna az indexálás és kérhettétek hogy ne növekedjen a biztosítási összeg és a fizetendő díj)

A károsodás mérték meghatározása az nehezebb kérdés. Való igaz hogyha nem semmisül meg a teljes ház akkor nem kell újjáépíteni ezért nem a teljes biztosítási összeg jár, de hasraütésszerűen megállapítani szerintem senkinek nem szabad megmondani hogy hány százalékban károsodott.
Ha nekem lenne ez a károm én elmennék kérni egy árajánlatot valami ismertebb cégtől aki meg tudja csinálni a helyreállítást. Tőlük kérnék egy árajánlatot hogy ők mennyiből tudnák a helyreállítást kihozni hangsúlyozva hogy külön anyagköltség külön munkaköltség megállapítható legyen és azért legyen leírva hogy pontosan milyen károk mennyiért lesznek helyreállítva az árajánlat alapján.
Ezt az árajánlatot küldeném el a biztosítónak hogy ezeket a károkat ennyiből lehet szerinted helyreállítani mert a vállalkozó ezt mondta. Említsd meg hogy a munkálatok során derülhetnek még ki egyéb járulékos költséget amire a vállalkozó az ajánlat elkészítésénél nem tudott figyelembe venni, ezért utólag még előfordulhat, hogy még jelentesz be további költségtérítést, de a munkálatok megkezdéséhez az ajánlaton szereplő összegre van szükséged.

Triviálisan beleköthet a biztosító hogy ez meg az nagyon sok ennél a vállalkozónál és ennyit nem akarnak kifizetni. Én megkérdezem hogy melyik vállalkozót ajánlja a biztosító? kiknek a számláját teljesítik legtöbbször akiben megbíznak és szerintük olcsóbban csinálja mint a te árajánlatod amit kaptál. Ha mond egy vállalkozót akkor kérsz tőle is árajánlatot. Kössenek így bele hogy ez túl sok.

Arra azért érdemes figyelni hogy az árajánlatban lévő anyagok kb azonos minőségűek legyenek mint ami a házadban volt mert ha sokkal jobb minőségű anyagok vannak az árajánlaton akkor már könnyen hivatkozhatnak arra, hogy azért nem fizetik ki az egészet mert nem ilyen volt és a kár előtti állapotot és minőség helyreállítását kell csak fizetniük és a jobb minőség felárát nem kötelesek kifizetni.

Szóval szerintem ilyen formában érdemes elkezdeni alkudozni a biztosítóval hogy mennyi legyen az annyi.

Jogi oldalról nem tudok tanácsot adni, de ezen el lehet indulni.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kissé szerencsétlen ügyben kérném a segítségüket, ötleteik megosztását azzal kapcsolatban, hogy jól értelmezem-e a helyzetet. Kérem írjanak akkor is, ha Önök vagy Kollágáik ingatlan biztosítási ügyekben specializálódtak és személyes konzultációkra/jogi képviseletre kaphatóak lennének ilyen ügyben.

Szüleim házában komoly anyagi kár keletkezett egy villámkárt követő tűzeset miatt. Mint kiderült, mivel a biztosítás régebben lett kötve az utóbbi idők építőipari áremelkedését nem feltétlenül követte le teljesen a biztosítási érték, erre sosem gondolt senki az utóbbi 10 évben sajnos a részünkról. Nem voltunk képben teljesen.

• Szóval vitathatóan akár “alulbiztosított” lehet az ingatlan. Ennek kitalálására most kivitelezői ajánlatok beszerzése zajlik, hogy ennek ellenkezője bizonyítódjék megfelelően. Hiszen akkor legalább nem csökkentheti tovább a kifizetendő biztosítási összeget a biztosító a saját maga szerinti alulbiztosítottság százalékával.
• Ámde a probléma ezen felül, hogy az épület károsodásának mértékével is trükközni szeretne a biztosító.

Szóval hiába van XY értékben biztosítva a ház, hiába a TERC-es újjáépítési költség kalkuláció ezen belül van, mert vitatkoznak, hogy hány százalékban semmisült meg (milyen készültségi fokra esett vissza a ház) az ingatlan. Ide lehet, hogy további értékbecslés vagy építőmérnöki/építészi, ilyen-olyan szakemberi szakvélemény kellhet.

• Egyszóval ha jól értem a helyzetet: a kifizetendő biztosítási költséget csökkent(het)i az esetleges alulbiztosítottság és ezen felül még a “károsodási fok” (=1-“készültségi fok”, én csak így neveztem el) értéke. Jól értem nagyjából?
• Valamint az normális-e (tuti nem, ez leginkább ilyen hazai zavarosban halászás lehet, de gondolom törvényes ettől még), hogy ÁFA-t “közös megegyezés”-es kifizetésnél nem akar fizetni a biztosító? Így tehát még további (használt ingatlan újjáépítésnél) 27%-tól eshetünk el a kártérítésnél? *Az nem is értem hogy merülhet fel bárkiben, hogy ezt jogilag lehetővé tegye. A polgárt ezzel a csalásra serkenti az egész rendszer.

(Ez az ÁFA-s részlet kifejezetten izgalmas, hogy ilyet legálisan hogy tehet egy biztosító Magyarországon, de mindegy is... Generálkivitelezővel számlásan újra kéne építtetni az egészet és az utolsó garasig kifizettetni a kedves biztosítóval, csak az sem egyszerű mese manapság egy ilyen kis falat esetében, mint egy fél családi ház.)

Köszönöm szépen válaszaikat előre is!