Köszönöm a hozzászólásodat. Én is először nála akartam utána kérdezni a dolognak, mert a szöveg pontos értelmezésével is gondjaim voltak. A szerző valóban egy régimódi ügyvéd lehetett, aki már nem praktizál, és ma már közel 106 éves lenne.
Szerződés érvényes - e, vagy sem
Nem tudom ki szövegezte ezt az SZMSZ-t, de valszeg egy hozzám hasonló monomániás laikus, valamiféle hatóságnak képzelve a társasházat. Jó hogy nem írta bele, hogy a lichthofban deresre húzható az ilyen tulajdonos, és a közös képviselő gyakorolhatja az első éjszaka jogát a bérlőkkel szemben.
Baromság az egész.
Kedves Béla, József, és Szomorú Örökös,
Nagyon köszönöm a válaszotokat! Ezek fényében valamelyest nyugodtabban fogok aludni. Viszont a Szabályzatot mindenképp félrevezetőnek találom, hiszen azzal, hogy arra hivatkozik, hogy a "megkötött szerződésre az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni", nem éppen azt a benyomást kelti, hogy a szerződés érvényes.
A bérbeadási szándékot, és a "pontos személyi adatokat" már bejelentettem. Az már egy másik kérdés, hogy ezzel esetleg megsértetteme-e a bérlők személyiségi jogait (akik egyébként jogcím nélküli lakáshasználók, nem tartják be a közös együttélés szabályait, és egyébiránt a rendőrség már nyomozást indított ellenük bűncselekmény gyanúja miatt).
Néha nekem az az érzésem, hogy zsigeri irigykedés miatt nem tetszik a többi tulajdonosnak, ha bármelyik tulajodonostárs nem saját maga használja a lakását, hanem bérbe adja. Holott úgy gondolom, a tulaj hadd döntse már el szabadon, hogy ő milyen célra használja - egészséges emberi határokon belül - a saját ingatlanát, lakását.
No az ilyen irigykedések eredménye egy ilyen társasházi szabályzat.
Zoltán,
ha nem jelentetted be, meg nem adtad le az adatokat, akkor majd bekérik utólag, ettől nem lesz érvénytelen a szerződés, a társasház nem hatóság, és egyébként is, van bizonyos szabályozási jogkörük (főleg a rövid távú kiadás aka AirBnB esetén), de a bérbeadást amúgy sem tilthatják meg, amíg a lakó betartja a közös együttélés szabályait, addig nem lehet gond.
Való igaz, hogy a lakástörvény szerint az adatokat le kell adni, de még csak szankicó sincs ennek elmaradása esetén.
Mondd meg a közös képviselőnek, hogy kiadtad, az adatokat add oda neki, vagy küldd el, oszt kész.
A rövid válasz félrevezető lenne a hosszú pedig bonyolult - és nincs is rá szükséged. Hidd el nekem, nem kell ezzel foglalkoznod, ettől nyugodtan alhatsz.
Ennek örülök, habár nem ez volt az elsődleges szándékom. Egyébként ha egy bérleti szerződés bármilyen okból nem érvényes a bérbeadónak nem felróható okokból, akkor ez érinti-e az érvénytelen szerződésben szereplő bérlő fizetési kötelezettségét? (Ez akkor is érdekelne, ha ez a kérdésem is vidámság forrásául szolgál.)
Megnevettettél így a nap végére.
Kedves Fórumozók, tisztelt Szakértők!
A társasházi lakásomat korábban bérbe adtam. Néhány napja megtudtam a társasház Szervezeti Működési Szabályzatából (ha jól értelmezem), hogy a bérbeadási szándékot előzetesen be kellett volna jelenteni a közös képviselőnek, aki tájékoztatta volna a tulajdonostársakat és a véleményük alapján egy határozatot kellett volna hozni, és a szabályzat szerint "Az ügyben hozandó jogerős határozatig a bérleti szerződés nem köthető meg, illetőleg az annak ellenére megkötött szerződésre az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni."
Viszont én minderről nem tudtam, és a bérbeadási szándékomat előzetesen nem jelentettem be, ekként a nevezett határozatot sem hozták meg. Ezek szerint érvénytelennek minősül a bérleti szerződésem? Ha igen, akkor ez a tény igényel külön bizonyítási eljárást, vagy bizonyítás nélkül megállapítható tény a szerződés érvénytelensége?
A társasházi Szabályzat erre vonatkozó része így szól:
„12/ A bérbeadási szándékot tehát a bérlő (több bérlő esetén a bérlőtársak) pontos személyi adatainak a megjelölésével közölni kell a közös képviselővel, aki azt a többi tulajdonostárssal közli.
A közlést, azok esetleges továbbítását és az arra kapott válaszokat a közös képviselő úgy köteles időbelileg megszervezni – és az e célból szükséges távközlési eszközök igénybevételének díját felszámíthatja – hogy bérbeadó felé az érdemleges válasz – legkésőbb a bérbeadó részéről történő közlés érkezése napjától számított – 15 napon belül megadható legyen.
13/ A hozzájárulás engedélyezése, vagy megtagadása esetén az érdekeltek bármelyike, továbbá a közösség nevében a közös képviselő a határozat megváltoztatása iránt a közgyűléshez jogosult fordulni.
A közgyűlés határozata ellen az általános szabályok szerint van helye, a hozott határozat napjától számított legfeljebb 60 napon belül a bírósági út igénybevételére.
Az ügyben hozandó jogerős határozatig a bérleti szerződés nem köthető meg, illetőleg az annak ellenére megkötött szerződésre az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni."
A szíves véleményeket előre is köszönöm.