oligaliga
2019.09.17. 15:13
Van kialakult bírósági gyakorlat:
bukás elkésettségért, hogyan számolódik a 15 nap
Grave7
#
2019.09.17. 06:42
@Oligarcha:
x.) ez most komoly, és ez tényleg így van
Anyagi jogi határidőről van szó, nem eljárásjogi határidőről.
Nem akarok tankönyvet linkelni, inkább itt egy magyarázó cikk:
https://arsboni.hu/…aposoaknaja/
De keress rá neten az "anyagi jogi határidő" kifejezésre és biztos találsz olyat, ami egyszerűbben magyarázza el.
Oligarcha
#
2019.09.16. 18:24
esetleg
d.) nem vagy te egy kicsit kapd be a faszom?
Oligarcha
#
2019.09.16. 18:20
Kérdeznélek titeket, hogy a bíró által felvázolt okfejtés szerintetek
a.) bullshit
b.) szájba lépés esete
c.) hivatal visszaélés
x.) ez most komoly, és ez tényleg így van
Oligarcha
#
2019.09.16. 10:33
Elbuktam egy pert. Azért, mert a bíró szerint túlléptem a 15 napot. A bíró is elismeri, hogy a levelet a 15.napon postára adtam, de a bíró szerint nem a postára adás, hanem a beérkezés dátumát kell vizsgálni, és a beérkezésnek kel 15 napon belül lennie. Ebből a logikából kifolyólag ha az 5. napon adom fel, de a posta 11 napig kézbesít, avagy az eljáró nem megy el a postára pár napig, akkor elkéett leszek. ABSZURD!!!!
A logika a következő. Ha már folyik egy polgári peres eljárás, és a folyamatban lévő eljárásban van egy 15 napos határidő, akkor arra a pp vonatkozik, és a pp tekintetében valóban az a gyakorlat alakult ki, hogy a feladás számít, nem a beérkezés.
Na de. Az én esetemben még nem folyt per, hanem pont a levelem beérkezése indította volna be a pert, mert abban a levélben volt a keresetlevél, így tehát egy még nem folyó eljárásban nem lehet a pp-t alkalmazni. Az én esetemben a jegyzői eljárás már befejeződött, és a pogári peres eljárás megindítására 15 napom volt, tehát az első eljárás már befejeződött, a második eljárás még nem kezdődött meg, ezért semmilyen eljárás nem folyt, így semmilyen eljárásjogi szabályt nem lehet alkalmazni, a pp-t pedig de pláne nem. Az én 15 napom az anyagi jogi törvényből ered, ami 15 napot biztosít per indítására. Márpedig az anyagi jogi 15 napnál nem alakult ki hasonló joggyakorlat, hogy nem a beérkezés, hanem a feladás számítana.
A bíró nem álítja, hogy ellentétes gyakorlat alakult volna ki, a bíró azt sem állítja, hogy olyan gyakorlat alakult volna ki, hogy a beérkezés dátuma számítana, csak annyit állít, hogy nincs hasonlő kialakult gyakorlat, mint a pp 15 napjánál.
Ergo, a bíró szerint ha két jogszabály A és B betűre ugyanúgy fogalmaz, hogy 15 nap a határidő, akkor az egyiket úgy kell értelmezni, hogy a feladás dátumának kell 15 napon belülre esnie, a másik jogszabály esetében, ami betűre ugyanúgy fogalmaz, ott meg a beérkezés dátumának kell 15 napon belülre esnie.
Hallottatok már ilyet? Hallott már valaki olyat, hogy a per indítására adott 15 napos határidőt máshogyan kelljen számítani, mint a pp. 15 napos határidejét? Tud valaki BH-ról, vagy joggyakorlatról?
