Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Pp. 237§(3) értelmezés

ityam # e-mail 2019.10.07. 15:04

ebbe a bekezdésbe rengeteg lehetőség benne van:
(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben az ügy körülményeitől függően a félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék."

Az hogy jellemzően nem az összeset használják úgy ahogy lehetne a legideálisabb eljáráshoz az teljesen elképzelhető eset. A kérdésem arra irányult hogy az általam vázolt eset belefér e ebbe a rendelkezésbe és ez is egy helyes eljárás lehet a bíróság részéről.
Ha lehet helyes az eljárás, akkor nyugodtabb szívvel próbálom megkérni erre a bíróságot.
Természetesen ha ebbe az idézett eljárássba nem fér bele az az eset amit leírtam, mert valamiben ellentmond, akkor kíváncsi vagyok hogy milyen szempontból nem felel meg a kérésem ennek az eljárási formának.

gerbera317 # e-mail 2019.10.07. 14:53

Hogy megteszi-e a bíróság, amit vársz tőle, nem tudom. Azt látom csak, hogy a jogszabály nem kötelezi rá. De a Pp. ismerete nélkül is tudom, hogy a "segiccsémá megfogalmazni ezt a keresetet" felkiáltással nem a bíróságot szokás megkeresni.

ityam # e-mail 2019.10.07. 14:40

gerbera317:
a bíróság valamilyen szempontból segít mert nem azt kérdezi meg valójában hogy a hülyeséget akarod e folytatni.
A bíróság kierőszakol hiánypótlásokkal egy határozott kereseti kérelmet. Ezután ha egyértelműen meg tudja állapítani hogy az alperesnek van igaza akkor azzal segít hogy elutasítja a keresetet arra hivatkozással hogy nem kellőképpen támasztotta alá a határozott kereseti kérelmét a felperes. Ha egyértelmű a bukás akkor ha jól sejtem nem viszi tárgyalásra a bíróság az ügyet, mert minek foglalkozzon eleve vesztes ügyekkel. Egyszerűn a perfelvétel során megállapítani kinek van igaza és csak ha jól alá van támasztva a kereseti kérelem akkor lesz abból tárgyalás. Amíg bizonytalan a bíróság hogy most egyértelműen vesztes ügyről van szó akkor próbál hiánypótlással jó irányba terelni. Kérdés hogy ebbe a terelésbe beletartozhat e az hogy segít a téves jogszabályértelmezés miatti indokokat kigyomláltatni a keresetlevélből?
Aztán lehet tévedek és mégis tárgyalja az eleve esélytelen ügyeket amik már a keresetlevél alapján megállapítható hogy nincs igaza a felperesnek? Ennyi plus munkát csak nem csinál magának fölöslegesen a bíróság...

gerbera317 # e-mail 2019.10.07. 14:28

Ennyire nem bonyolult a helyzet. Röviden és tömören összefoglalva arról van szó, hogy ide, a fórumra is érkeznek olyan kérdések, amelyek olyasmire várják a megerősítést, ami egyébként nettó baromság. Nos, ugyanezt a hibát egy keresetetlevélbe foglalva is el lehet követni, a Pp. pedig feljogosítja a bíróságot arra, hogy a perfelvételi szakban jelezze ezt az ügyfélnek, és megkérdezze tőle, hogy valóban folytatni akarja-e. De semmi nem kötelezi a bíróságot arra, hogy az ügyfél helyett helyesen kimunkálja annak az álláspontját. Ez az ügyfél, illetve annak a jogászának a dolga.

ityam # e-mail 2019.10.07. 13:58

wers:

Személyesen 2 ügyvédnél jártam. Mindkettő a speciális szabály lerontja az általánosra hivatkozással közölte hogy esélytelen vagyok a kártalanításra hiszen nincs megállapodásom és a speciális rendelkezés mivel lerontja az általánost semmi nem írja elő hogy megállapodjon velem a biztosító.
A többi ügyvédnél telefonon amikor előadtam miről van szó akkor már jöttek ugyanezzel a sztorival. Kétszer már hallottam személyesen nem akarom még 8nál meghallgatni ugyanazt.
1 mondta telefonban hogy szerinte lehet belőle valamit kihozni de nincs ideje sajnos egy ilyen ügyre és nem tudtam vele időpontot egyeztetni, ezenkívűl egy mondta hogy szerinte nekem van igazam, de nem olyan országban élünk ahol ezt érvényesíteni lehet. Sajnos vele sem tudtam időpontot egyeztetni egy személyes konzultációhoz.
Mindenki más akivel kommunikáltam bármilyen formában esélytelennek látta az ügyem.Ezért magam próbálok keresetlevelet eszkábálni és a legjobbat kihozni abból ami van. Ha az általánosan elfogadott felfogás a helyes jogértelmezés akkor joggal való visszaélés felől megközelítve látom esélyét annak hogy elérhetek valamit, de ha valamilyen okból kötelező lett volna megállapodnia a biztosítónak velem akkor ezek ok miatti kötelezettségszegére kellene helyesen hivatkozni ha jól sejtem.

ityam # e-mail 2019.10.07. 13:47

gerbera317:
Ez egy határozott tisztázás, amit említettél indoklás nélkül is.

Behelyettesítem ezt az esetembe:
Az alperes a felperessel folytatott levelezesében a Bit 386.§-at úgy értelmezte hogy nem kell megállapodást kötnie ez a rendelkezés miatt mert szerinte azt a jogelvet követve hogy a speciális szabály lerontja az általánost alapján nem kötelező.
Az én keresetemben megismétlem ezt a kijelentését, hogy ez a jogszabályi rendelkezés alapján valóban nem kötelező szerintem sem, de én joggal való visszaélésre hivatkozok.
A tényelőadásban adok elő olyan információkat amely alapján valóban lehet akár joggal való visszaélés, de adok buta módon olyan információkat is a tényelőadásban mely szerint kötelező megállapodást kötnie velem az esetemben.
Ez természetesen a bíróság szempontjából nem tetsző magatartás mert ha kötelező megállapodni valamilyeny jogszabályi rendelkezés folytán, akkor nem lehet joggal való visszaélésről beszélni. Ezért az ügy tisztázása képpen tájékoztat engem is és a másik felet is hogy mindketten rosszul értelmeztük a a Bit 386§át annak tekintetében hogy kötelező e megállapodni ha én kértem az alperest a felmondási idő alatt. Ha a másik félnek is kimegy egy ilyen tájékoztatás akkor valószínűleg elérhető hogy mégiscsak megállapodást kössön velem az alperes és nincs szükség még perre sem.
Ha ezen tájékoztatás után nem szüntetem meg a keresetem és hiánypótlásban már a bíróság értelmezése szerint érvelek és kiveszem a joggal való visszaélésre adott érvelésemet a tényelőadásból.

Amennyiben nem tájékoztat a bíróság hogy rosszul értelmezzük, akkor ebből következően az eredeti joggal való visszaélés felől kell megközelítenem hiszen nem jelezte nekem hogy másként kell értelmezni a biztosítási törvényt.
Alap esetben hogy nem tájékoztat az egy teljesen természetes dolog mert ilyet biztos nem szokott csinálni. Ezért én külön fel akarom hívni a figyelmét hogy ezen pont alapján tisztázza a dolgot hogy a kívánalmaknak megfelelő keresetlevelet tudjak beadni hiánypótlásnál.
Ebben az esetben helyesen járna el a PP idézett bekezdése értelmében?

wers # e-mail 2019.10.07. 13:13

Azon gondolkozom, mit pedzegetett KBS azzal a hályogkovácsos kérdésével.

:DD cipőt a cipőboltból.

Na de akkor még nem lehetett tudni, hogy már felkeresett 10 ügyvédet, csak nem hisz nekik. Így továbbra is maga barkácsolja tovább a hályogát.

gerbera317 # e-mail 2019.10.07. 12:38

"A bíróság hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a felek tudomására hozza, ha az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi." Tehát közli a bíróság az ügyféllel, hogy "figyu, te a keresetedben így értelmezed a jogszabályt, én azonban nem így fogom". Punktum. Érted? Nincs indoklás, sem 30 oldalas kimunkálás, hogy ha nem így, akkor hogyan fogja értelmezni. Azon gondolkozom, mit pedzegetett KBS azzal a hályogkovácsos kérdésével.

ityam # e-mail 2019.10.07. 11:34

gerbera317: ezt nem tudom megítélni hogy elég e utalni rá neki vagy sem. Mit nevezünk utalásnak? "tisztázni helyzetet" nem utalgatva szokás csinálni. persze lehet mint ahogy KBS is szokta. Utalgatni próbál a tisztázás érdekében de mégsem tisztáz semmit.

Ha jól értelmezem akkor a PP 237 arról szól hogy perfelvételi szakaszban lévő problémákat kijavítsa a felperes a keresetlevélen. De ha a tájékoztatásba beletartozik hogy tisztázza a téves jogértelmezést nem csak a felperes hanem az alperes fele is azzal a bíróságnak tudna munkát spórolni hiszem ha mindkét felet tájékoztatja a helyes jogértelmezésről, akkor lehet el tudja a bíróság kerülni a tárgyalást és mégis megszületne egy egyesség a felek között.

Adott esetben az alperest arról téjékoztatnná hogy a bíróság értelmezése szerint a Bizt 386§-a alapján nem volt jogalapja megtagadni a kérésem a megállapodásra, engem pedig ugyanerre tájékoztat és ezáltal tájékoztatna hogy a joggal való visszaéléssel kapcsolatos érvelésem a fenti értelmezés miatt ezért alakítsam át a kereseti kérelmet ez alapján.
Ha viszont tájékoztatja az alperest is és ad időt hogy az új értelmezés alapján megegyezés szülessen azzal az eljárása a bíróságnak megfelelő volt az idézett bekezdés szerint? Vagy ha így tenne nem felelne meg ezen rendelkezéseknek?
Csak mert ha megfelel akkor én megpróbálom erre megkérni a bíróságot. Ez nem garancia persze arra hogy sikerrel járok.

gerbera317 # e-mail 2019.10.07. 10:54

A Pp. 237. § (3) a) szerint elegendő, ha a bíróság csak utal a sajátjától eltérő jogértelmezésre. Nem gondolom, hogy köteles részletesen kimunkálni az eltérés mibenlétét.

ityam # e-mail 2019.10.07. 10:31

wers:":))) miért van olyan érzésem, hogy elég makacs ember lehetsz."
Igazad van kurva makacs ember vagyok.

gerbera317:
Ezen értelmezés szerint lényegében ez történne, de valójában én csak azt kérem hogy tájékoztasson engem és a másik felet hogy rossz jogszabályértelmezés alapján alakítottuk ki a viselkedésünket és cselekedeteinket.
Az én esetemben arról várhatok e tájékoztatást hogy téves jogértelmezés miatt rosszul írtam meg a kereseti kérelmem de tiszázva a helyzetet a helyes jogértelmezéssel fogalmazzam át a kereseti kérelmem másra.
A kérdésem hogy erről szól e az eredeti kérdésemben feltett rész?
Hogy elvileg ezt megteheti e? függetlenül attól hogy fogja e vagy sem. Ha megteheti akkor megpróbálok én rásegíteni erre.

gerbera317 # e-mail 2019.10.07. 09:56

@ityam
Gyakorlatilag azt várod a bíróságtól, hogy már a perfelvételi szakaszban prejudikálja a jogvitádat. Nem fogja.

wers # e-mail 2019.10.07. 09:46

akkor gyorsan fogadj egy ügyvédet, aki helyetted helyesen értelmezi.

hiába hallottam az alperestől és másik 10 ügyvédtől hogy az a helyes

:))) miért van olyan érzésem, hogy elég makacs ember lehetsz.

Műtesz hályogot is? Magadnak otthon, konyhakéssel, borotválkozótükörben?

Simán el tudom képzelni.

ityam # e-mail 2019.10.07. 09:31

gerbera317:
A kérdésemnek van oka amire nem megoldás az általad felvázolt javaslat.
Az általam megkérdezett ügyvédek kb mindegyike az alperes értelmezését tartja jónak. A keresetlevelemet ezért én ezen értelmezés elfogadásával írtam meg, de nekem erős a gyanúm hogy hiába hallottam az alperestől és másik 10 ügyvédtől hogy az a helyes nekem lennének olyan bizonyítékaim ami szerint nem ez a helyes értelmezés. Ha viszont ezeket én előadom akkor nem felel meg a keresetem alátámasztásának hiszen én a másik értelmezés szerint írtam meg a kereseti kérelmem ami az általánosabban elfogadott elmélet.
Ha viszont a bíróság rájön hogy mind a 10 ügyvéd valamint az alperes és így most én is rosszul értelmeztünk egy jogszabályt, akkor az idézett rendelkezés alapján tisztázhatja mindkét féllel hogy a rossz értelmezés alapján jártak el és tájékoztatást adhat a helyes értelmezésről és kérheti hogy ezen értelmezés szerint javítsam a kereseti kérelmem?

Ezért kérdezem hogy ezt jelenti e ez a rendelkezés.

gerbera317 # e-mail 2019.10.07. 08:53

Ha mindketten rosszul értelmezitek, akkor gyorsan fogadj egy ügyvédet, aki helyetted helyesen értelmezi. Az ellenfeledet pedig ne akard megakadályozni abban, hogy hibát vétsen. Ha azt akarod elérni, hogy a bíróság helyretegyen benneteket, azzal az ellenfelednek is segítesz.

ityam # e-mail 2019.10.07. 06:27

Immaculata:

Ezt természetesen elfogadom. a Kérdésem arra irányult hogy a Pp idézett bekezdése alapján megteheti e hogy mindkét felet tájékoztassa ha az ő megítélése szerint mindkét fél rosszul értelmezi ugyanazt a jogszabályt?
Az én értelmezésemben ezt jelenti a "jogvita kereteinek tisztázása azzal hogy tudomásukra hozza hogy ő ellentétesen értelmezi" az adott jogszabályt amiből minálunk vita merült fel.
Csak ha megteheti akkor rásegítek egy kicsit hogy ezt megtegye.

Immaculata # e-mail 2019.10.07. 05:01

Az új Pp. óta távolabbról figyeli a bíróság a pert. Tájékoztatási kötelezettsége csak nagyon szűk körben van. Minden a felekre van bízva. A bíróság a keresetlevél alapján dönt, a bizonyítás a kérelmezőn múlik. Keresetváltoztatás is csak a perfelvételi szakaszban lehetséges. A bíróságnak nem az a feladata, hogy a felperest a lehető legjobb helyzetbe hozza, hanem, hogy a kereset alapján jogszerű döntést hozzon.

Azért vannak az ügyvédek, hogy a keresetet kellő körültekintéssel nyújtsák be.

ityam # e-mail 2019.10.06. 21:40

nem de nem látom a párhuzamot az esettel.

A kérdés mit jelent hogy tisztázza a jogvita kereteit a bíróság ha máshogy értelmez ő egy jogszabályt mint mi?

Ha feltételezzük hogy egyértelmű egy esetben hogy egy jogszabályt az alperes értelmez helyesen és az alperes értelmezi rosszul ugyanazt a jogszabályt és ez egyértelműen a keresetlevélben a tényelőadásban megállapítható akkor ha jól gondolom tájékoztatja a felperest hogy nem jól értelmezi a jogszabályt mert véleménye szerint az alperes helyesen járt el és fölöslegesen nem tárgyalja az ügyet.
Ha viszont mind a két fél úgy értelmez egy jogszabályt hogy az eltér a bíróság értelmezésétől akkor is felhívhatja a feleket a téves jogértelmezésre és ezáltal lehet hogy el tudja kerülni a tárgyalást a bíróság ha tudatja a felekkel hogy tévedésben vannak mindketten.
Az esetemre lebontva kérdeztem erre rá előző hozzászólásomban.Ha tudatja velem is és a másik féllel is hogy mindketten rosszul értelmeztük a Bit 386§-t a tekintetből, hogy megtagadhatja e a biztosító a megállapodást ez az egy pont alapján akkor az egész jogvita megoldásra kerülhet.Ezáltal a bíróságnak esélye van rá hogy tárgyalás nélkül elérje a jogvita rendezését.
Tegyük fel a bíróság elolvassa a keresetlevelem, mellékleteket és meglátja hogy mindketten tévedésben vagyunk a fenti kérdésben(nevezetesen hogy joga lett a biztosítónak megtagadni a megállapodás megkötését) csak ebből én a vitát abban láttam hogy joggal való visszaélés volt e vagy sem.
Ilyen esetben az idézett Pp rendelkezés értelmében tájékoztathatja mindkét felet hogy hülyék vagytok minketten próbáljátok meg rendezni az ügyet a bíróság értelmezése szerint rendezni a dolgot ami az hogy nem kapott jogot a biztosító a kártalanítás megtagadására a Bit 386 alapján. Ha így sem megy X ideig a jogvita rendezés akkor ez alapján fogalmazza meg a felperes a kereseti kérelmét?

Én nem abban kérem a segítségetek most hogy eldöntsétek a helyes értelmezését a biztosítási törvénynek hanem ha Ppt értelmezzétek ebben a tekintetben. Hályogot sem kell konyhakéssel műtenetek nektek sem.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.10.06. 20:34

Műtesz hályogot is? Magadnak otthon, konyhakéssel, borotválkozótükörben?

www.kbs-ugyved.hu

ityam # e-mail 2019.10.06. 15:36

Megkaptam a következő hiánypótlási felhívást a bíróságtól az ügyemmel kapcsolatban és ha jól értelmezem a PP 237§(3) bekezdését, akkor van lehetőségem kérni a bíróságtól jogértelmezési állásfoglalást.
"237. §
(3) A bíróság hozzájárul a jogvita kereteinek tisztázásához azzal, hogy a felek tudomására hozza, ha

  1. az általuk hivatkozott jogszabályi rendelkezést eltérően értelmezi,...

és lehetőséget biztosít a feleknek nyilatkozataik megtételére.

(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben az ügy körülményeitől függően a félhez intézett kérdéssel, nyilatkozattételre felhívással, illetve tájékoztatással járul hozzá ahhoz, hogy a felek eljárási kötelezettségeiket teljesíthessék."

Ügyemben a Biztosítási törvény 386.§-ának értelmezése a jogvita tárgya.
A biztosító úgy értelmezi, hogy joga van elutasítani a megállapodási kísérletemet, akkor én fenntartom a jelenlegi kereseti kérelmem, hogy a joggal való visszaélés irányából indítsak pert. Hiszen ha van joga elutasítani akkor ezzel akár vissza is lehet élni. Az eddigi kereseti kérelmem ez alapján fogalmaztam meg.

Viszont ha nem volt joga a biztosítónak elutasítani a megállapodási kísérleteimet mert ez valamilyen kötelezettsége lenne valamilyen normák alapján, akkor ha jól értelmezem akkor kérhetem a bíróságot hogy tájékoztasson engem és a másik felet hogy rosszul értelmeztük a biztosítási törvényt és meg kellett volna állapodnia a biztosítónak. Ha erről értesíti a biztosítót a bíróság, akkor felmerül az esélye hogy felveszi velem a biztosító a kapcsolatot és megszületik egy megállapodás aminek örülne a bíróság is meg persze én is.
Jól értelmezem az idézett rendelkezést hogy kérhetem az ügy ilyen jellegű tisztázását? A keresetlevelem továbbra is a joggal való visszaélésirányából tervezem benyújtani, de ha tisztázná velem a bíróság hogy ez nem joggal való visszaélés hanem valamilyen kötelezettség megszegése akkor természetesen át kell írnom a keresetlevelem is ez alapján.
Ha jól értelmezte a biztosító, hogy van joga megtagadni a megállapodási kísérleteimet, akkor mint mondtam a keresetlevelem toábbra is fenntartom azokkal a módosításokkal, amit a hiánypótlásban kértek.
Csak hülyeséget nem akarok kérni a bíróságtól, ha nem azt jelenti az idézett rendelkezés, amit itt leírtam. Ezért kérlek, titeket hogy segítsetek eldönteni jól értelmezem e.