Res Iudicata kérdések


gerbera317 # 2020.02.01. 13:59

Ismerem a Vht. 137. § (2) bekezdését, és éppen ezért nem hiszem el neked ezt a tényállást. Talán fuss neki mégegyszer...

SzentMargit # 2020.01.30. 15:22

A végrehajtó fellebbezésével valójában az a baj, hogy ő sem igen tudja, mire hivatkozzon...

Az vitathatatlan, hogy az özvegyi jogos bejegyzése törvénytelenül lett letörölve. Erre tehát nem hivatkozhat, hogy a bíróság hibásan döntött volna ebben a kérdésben.

Sem ő, sem én nem igazán tudjuk, hogy mire hivatkozzunk a fellebbezésben.

SzentMargit # 2020.01.30. 14:51

Tisztelt Gerbera

Köszönöm a válaszát

A végrehajtó még nem nyugodott bele ebbe a döntésbe, és igeni fellebbezik (fellebbezni fog). A végzés még neki is új, belül van a fellebbezési határidőn. Ma voltam a végrehajtónál.

A végrehajtó, mint mondtad, ő a tulajdoni lap alapján jár el, és ha azon nincs haszonélvező... Nos, volt rajta, özvegyi jogos volt rajta. Ezt ő is tudta, meg én is (mi is). A probléma az volt, hogy az közismert dolog, hogy a végrehajtók sorozatosan törlik lefelé ezeket a haszonélvezőket meg özvegyi jogosokat, mert a Vht. megengedi a törlésüket, ha a tartozás felhalmozásáért felelősek. A bankok nem adnak úgy kölcsönt, hogy ne tennék kezessé vagy adóstárssá a haszonélvezőt meg az özvegyi jogosat. Ha van banki kölcsön, akkor 100-ból 99 esetben a haszonélvező, meg az özvegyi jogos, meg a házastárs az úgyis adóstárs szokott lenni. És akkor ha nem fizették a banki hitelt, akkor már a haszonélvező is felelős és letörölhető. A végrehajtó azt hitte, hogy ez is az a 99 a 100-ból. De nem. Ez az a bizonyos 1% volt, amikor a haszonélvező nem volt felelős az adósság felhalmozásáért, és nem lett volna letörölhető. De a végrehajtó elnézte ezt. Ezt ma be is vallotta.

A baj az, hogy ezen okok miatt ő tehermentes hirdetményt készített, én pedig vakon hittem az ő hirdetményében. Ő jelölte is a hirdetményben, hogy az özvegyi jog törölhető, és a Vht megfelelő szakaszát idézte. Én meg vakon elhittem ezt. Én is tudtam az özvegyi jogról, de hittem, hogy a végrehajtó leellenőrizte, és tényleg törölhető. Amúgy nekem esélyem sincs hogy ezt leellenőrizzem, hogy nem tévedett-e a végrehajtó, mert én nem férek hozzá az adós banki hitel szerződéséhez, hogy ki az ő adóstársa vagy kezese. Egészen egyszerűen nincs más választásom, mint hogy elhiggyem a végrehajtó értékelését, hogy ez letörölhető. Mármint az özvegyi jog.

A bíróság hogy mit akart és mit nem akart megsemmisíteni...

Először is a bíróság kötve van a végrehajtási kifogás kérelméhez. Ha az az árverési hirdetményt kéri megsemmisíteni, akkor a bíróság nem tudja az árverést megsemmisíteni, mert nincs rá hatalma, mert őt csak a hirdetmény megsemmisítésére kérték fel. Nagyon is lehet, hogy a bíróság szerette volna megsemmisíteni az árverést, de nem tudta, mert nem kértek ilyesmit tőle, és ha nem kérték, akkor tilos.

Másrészt az a tragédia, hogy bár nem semmisítette meg az árverést, azért eldugott egy félmondatot az indoklásban, hogy a korábbi özvegyi jogos visszajegyeztetheti az özvegyi jogát a tulajdoni lapra. Innentől pedig, akarjon bármit is a bíróság, az özvegyi jogos bemutatja ezt a fél mondatot a Földhivatalnak, és azok gondolkodás nélkül visszajegyezik az ő özvegyi jogát. Még akkor is, ha a bíróság valójában nem is ezt akarta. De leírta a hivatkozott félmondatot, és ezt az özvegyi jogos fel tudja használni arra, hogy az én tehermentes tualjdonomat lekorlátoztassa a földhivatalnál, és visszajegyeztesse az özvegyi jogát úgy, hogy bemutatja, hogy ilyet írt le egy bíró egy ítélet indoklásában.

gerbera317 # 2020.01.30. 13:54

Akármit is határozott a végrehajtási kifogást elbíráló bíróság, az nem fog változtatni a tulajdoni lap tartalmán, miszerint az özvegyi jog törölve van. Te a hirdetmény szerint egy tehermentes és beköltözhető ingatlanra licitáltál, és így is szerezted meg, és így is fogod használni. Ha a bíróság ezt nem így gondolná, akkor megsemmisítené az árverést. De ezek szerint nem semmisíti meg, mert azon az állásponton van, hogy nem történt érdeksérelem.
Én inkább azt nem értem, hogy a végrehajtó hogyan tűrhette el, hogy a foganatosító bíróság ilyen döntést hozzon. Mert neki bizony kuka lett a munkadíjának 20 százaléka. Ugyanis a végrehajtó az ingatlan-nyilvántartás alapján jár el. Ha a tulajdoni lapon nincs haszonélvező, és egyéb feltételek is fennállnak, akkor az ingatlant beköltözhetően kell árverézni. Ezt nem lehet benézni, és a bíróságot ez köti. Itt valami egészen más van a háttérben, mert ha más nem, de a végrehajtó mindenképpen megtámadhatta volna a végzést, és egy határozott állásponttal megmenthette volna a munkadíj kuka-részét. És ezzel együtt a te aggályaidat is.
A személyes véleményem - nem az esetről, hanem a nyitókérdésről - pedig az, hogy csak lúzer képes úgy kérdezni, hogy a főpincér fizetésére kérdez rá, amikor ténylegesen arra kíváncsi, hogy hány éves a kapitány.

SzentMargit # 2020.01.30. 13:13

Ha veszel egy autót, és az eladó hazudik az autó életkoráról, hazudik a megtett kilométerről, az nem a kockázat kategóriája, hanem a károkozás kategóriája.

SzentMargit # 2020.01.30. 13:10

És a baj, hogy a bíróság még a végrehajtónál is nagyobbakat hibázott. És egymásra fognak mutogatni, hogy melyikőjük okozta a 15 milliós káromat.

SzentMargit # 2020.01.30. 13:08

Mi az hogy kockázatos befektetés? Az nem kockázat, hogy az államot képviselő végrehajtó az hazudik. És a hazudásával 15 milliós kárt okoz.

Rexor # 2020.01.30. 09:25

Én úgy látom, hogy befektettél egy ingatlanba, és hoztál egy befektetői döntést egy meglehetősen kockázatos tranzakcióval kapcsolatban, de kárt nem okozott neked senki, így kártérítésre sem számíthatsz. Hogy mit tudsz tenni szerintem Grave pontosna leírta.

SzentMargit # 2020.01.30. 06:58

a bíróság az árverési kifogásban azt is megállapította, hogy a végrehajtó súlyos hibát vétett, amikor tévesen tehermentes és beköltözhető árverési hirdetményt készített. Meg is birságolta a végrehajtót, hogy a munkadíjának 20%-át fizesse be valami letéti számlára.

Szóval meg van a felelős.

De velem mi lesz?

Nekem mi lesz a 15 milliós kárommal?

Én mit csináljak egy ingatlannal, aminek a haszonélvezetétől egyik napról a másikra megfosztanak?

Én vétlen vagyok.

Van 15 milliós károm.

Én tehermenteset vettem.

Nem az én hibám hogy végül ez haszonélvezettel terhelt, pedig én tehermentes árat fizettem ki.

Mi lesz az én 15 milliós kárommal, amiben én vétlen vagyok?

Ha a bíróság betartja a törvényeket, és felfüggeszti 1 évvel korábban a végrehajtási árverést, akkor nem keletkezett volna károm. Ha a bíróság betartja a törvényeket, és 45 napon belül dönt, akkor sem keletkezett volna károm. Ha a bíróság az elején tájékoztat, hogy van itt egy végrehajtási kifogás amibe beavatkozhatok érdekeltként, akkor nem keletkezett volna károm. Ha a bíróság által megszegett 3 törvényből csak egyet nem szeg meg, csak 2-t, akkor már nincs károm.

Meg ha a bírói hatalmi ágba tartozó bírósági végrehajtó helyesen (értsd törvényesen) állítja ki a hirdetményt meg a jegyzőkönyvet, akkor sincs károm.

Ebben a történetben mindenki bűnös, csak én vagyok ártatlan.

És egyedül nekem van 15 milliós károm.

Velem mi lesz?

Az én kárommal mi lesz?

SzentMargit # 2020.01.30. 06:49

hogyan fellebbezzek, vagyis mire hivatkozzak a fellebbezésben, mármint ha a fellebbezés a megoldás

SzentMargit # 2020.01.30. 06:47

Tisztelt KBS-ügyvéd úr.

Köszönöm szépen a válaszát.

De hogy én mit csináljak, nekem segítsen már.

Én tehermentes beköltözhető hirdetmény alapján beköltözhető tehermentes ingatlanra licitáltam. A licitálási ár NEM özvegyi joggal terhelt ingatlan értékéig szaladt fel, hanem tehermentes ingatlan értékéig. Utána tehermentes beköltözhető árverési jegyzőkönyvet írtam alá, és a jegyzőkönyv alapján egy tehermentes beköltözhető árat fizettem ki.

Ha utólag megváltoztatják a hirdetményt haszonélvezetesre, akkor én 15 millióval többet adtam az ingatlanért, mint amennyit ér.

Akkor nekem van 15 millió forintnyi károm.

Én mit csináljak most?

Kovács_Béla_Sándor # 2020.01.30. 06:25

Grave elmondott mindent.
Az özvegy elsőre tévesen perelt, nem közigazgatási pert kellett volna indítania, hanem már akkor végrehajtási kifogással kellett volna támadnia a végrehajtó megkeresését. Ha arról megállapította volna a bíróság, hogy jogellenes, akkor a földhivatal - alapul szolgáló okirat híján - hivatalból visszaállította volna az özvegyi jogot.

SzentMargit # 2020.01.29. 21:44

Kérlek Grave, gyere vissza, vagy KBS-ügyvéd úr jöjjön már vissza.

Értem én, hogy mire akarsz kilyukadni, kedves grave, mert erre célozgatsz, hogy fogjak össze a hitelezővel meg a végrehajtóval, és bizonyítsuk be, hogy jogos volt az özvegyi jog törlése.

Csakhogy, be kell hogy valljam töredelmesen, hogy most nagyjából utána néztünk, meg elolvastuk (többen is) a bírósági titkár végzését, és bár a bírósági titkár asszony egy kretén állat, és minden lehetséges jogszabályt megszegett, és mindenben rosszul ismeri a törvényt és a tényeket, de egyetlen egy dologban úgy tűnik, hogy mégis igaza van. Ez pedig az, hogy az özvegyi jogot tényleg nem lett volna szabad, hogy a végrehajtó úgy hirdesse meg, hogy az nincs, hogy tehermentesen hirdesse meg.

Tehát a legfontosabbra, amire célozgatsz, arra pont nem tudunk hivatkozni. Sem egyedül, sem a hitelezővel együtt, sem a hitelezővel meg a végrehajtóval együtt.

De ettől még mi jóhiszeműen, tehermentes ingatlanra licitáltunk. Mi nem orgazdák vagyunk. Mi őszintén hittük, hogy az özvegyi joga letörölhető, pont aszerint hittük, mint ahogyan az árverési hirdetmény és az árverési jegyzőkönyv tartalmazta. És mi aszerint tettük meg a licitjeinket, és ezek a licitek 10-szeresei annak, mint amiket egy olyan ház kapott volna, ami azonos paraméterű, ámde a hirdetményben özvegyi joggal terhelten hirdetik.

SzentMargit # 2020.01.29. 21:16

10. Vagy. Beletegyem a Mercédesz Trabant hasonlatot? Hogy én licitáltam valamire, a kedves bírósági titkár asszony kivárja a licitet, véletlenül sem függeszti fel a végrehajtási eljárást, véletlenül sem dönt 45 nap alatt, véletlenül sem tájékoztat engem mint érdekelt felet, aztán kivárja, hogy kifizessem, amire licitáltam, majd a fizetés után EGY ÉVVEL (1 azaz EGY évvel később) kicseréli, hogy én mire is licitáltam. Persze a licitálási összegeket azt nem cseréli le. Ha a kreténje megsemmisíti az árverési hirdetményt, akkor én már nem akarok licitálni. Más. Elmegyek összeházasodni. Kimondom a boldogító igent egy szép szőke herceggel. Majd egy évvel később a bíró megváltoztatja a választásomat, megváltoztatja azt a személyt, akire igent mondtam, és lecseréli aszép szőke herceg férjemet egy patás, bojtos farkú két szarvú ördögre. De persze a házasság érvényben marad, és a házassági igenem is érvényben marad. Értsék már meg. Ha lecserélik utólag azt, amire licitáltam egy teljesen más dologra, akkor én arra nem licitáltam, akkor az érvénytelen, akkor én azért nem akarok fizetni semennyit, de pláne nem ugyanannyit.

SzentMargit # 2020.01.29. 20:55

9. Vagy. Mivel 10 súlyos törvényszegést vétett a kedves bírósági titkár asszony, ezért utasítsák már újy eljárásra, megismételt eljárásra. Csak ugye az mi a lófaszban segtene nekem. Mert hogy nem sok semmiben.

SzentMargit # 2020.01.29. 20:53

Kezdem kapisgálni, hogy miért nem jó a Res Iudicata hivatkozásom. Köszönöm hálásan a magyarázatot.

SzentMargit # 2020.01.29. 20:50

8. Vagy. Én tehermentes ingatlanra licitáltam. Ez nem az. Vegye már át tőlem a kedves bírósági titkár asszony, pontosan annyiért, amennyit én fizettem. Utána meg szedje már téglákra a házat, a téglákat őrölje már porrá, majd keverje már össze disznózsírral, és az egészet kenje már a hajára.

SzentMargit # 2020.01.29. 20:40

Most tegyük fel, hogy fellebbezhetnék. Szerinted mire tudnék hivatkozni?

  1. Hogy ha már a kedves bírósági titkár asszony megsemmisítette az árverési hirdetményt, akkor lenne oly kedves azzal együtt semmisítse már meg az árverést is meg az árverési jegyzőkönyvet is, mert milyen árverés az, ahol árverési hirdetmény nélkül licitál valaki, és hirdetmény nélkül van jegyzőkönyv. Ha nincs hirdetmény akkor nincs mire licitálni.
  2. Vagy. Hogy ha már a kedves bírósági titkár asszony lecsökkentette az ingatlanom értékét az eredeti érték egy tizedére azzal, hogy az árverési hirdetmény és jegyzőkönyvvel szembeszegülve a nyakamba ültetett egy haszonélvezőt, akkor lenne oly kedves és leszállítaná a vételárat olyan 15 millióval lentebb.
  3. Vagy. Hogy ha már a kedves bírósági titkár asszony a törvényi kötelességét megszegve nem 45 nap alatt hanem 365 nap alatt hozott végzést, és így elestem a végrehajtási kifogás lehetőségétől, hogy megsemmisíttessem a teljes árverést, akkor lenne szíves a kedves bírósági titkár asszony akár az állam pénzéből, akár a személyes magánvagyonából azt a kis semmiség 15 millió forintnyi káromat kifizetné.
  4. Vagy. Ha a özvegyi jog jogosultja a végrehajtási kifogásban CSAK a hirdetmény megsemmisítését kérte, semmi mást, akkor lenne szíves levenni a kezét a kedves bírósági titkár asszony az ezt a kérelmet meghaladó összes többi dologról. Mert hogy a kedves bírósági titkár asszony kötve van a végrehajtási kifogásban előterjesztett kérelemhez. Ott pedig nem kértek állásfoglalást ingatlanbejegyzésről, nem kérték az árverési jegyzőkönyv megváltoztatását, úgyhogy venné el a kezét a kedves bírósági titkár asszony mindentől, amihhez semmi köze, hogy száradna le tőből a kedves bírósági titkár asszony keze.
  5. Vagy. A létező BH-k kimondják, hogy ha a bíróság úgy értékeli, hogy eredményes lesz a végrehajtási kifogás, akkor AZONNALI hatállyal fel kell függeszteni a végrehajtási eljárást. Nem 45 nap múlva, hanem azonnal. Mivel ezt nem tette meg a kedves bírósági titkár asszony, akkor lenne szíves kifizetni azt a csekélyke 15 milliós káromat, amenneyivel kevesebbet ér egy haszonélvezettel terhelt nagy értékű ingatlan a tehermentestől.
  6. Vagy. Mivel a kedves bírósági titkár asszony nem értesített minket rögtön az eljárás legelején, hogy van itt egy eljárás, amibe beavatkozhatnánk érdekelt félként, és így 1 évvel később szereztünk tudomást az eljárásról, és ezért elestünk az árverés megsemmisítésének végrehajtási kifogásától, ezért a 15 milliós kárunkat ugyan fizetné ki, hogy száradna le tőből a keze. Mindkét keze.
  7. Vagy. Az eddig felsorolt 10 súlyos jogszabálysértésért, amiket elkövetett, kérnénk hogy önkritikát gyakorolva menjen már el kukoricát kapálni, mert alkalmatlan a bírósági titkári feladatok ellátására.

Mégis mi a jó istenre hivatkoznék egy fellebbezés során? Hogy egy szent vagyok?

SzentMargit # 2020.01.29. 20:23

Pp. 41. § (3)
Az e bekezdésben meghatározott esetben beavatkozásnak legfeljebb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig van helye.

Tudom én, hogy ebben az eljárásban nem ítélet van, hanem végzés, tudom én, hogy ebben az eljárásban nincs tárgyalás, tudom én, hogy a Pp az a peres eljárásról szól ez pedig egy nemperes eljárás.

Csakhogy a nemperes eljárásokhoz nem létezik külön független eljárási törvény. A nem peres eljárásoknál a peres eljárások szabályait kell alkalmazni, megfelelően módosítva, behelyettesítve.

Tehát a Pp. 41. § (3) valahogy így hangzik polgári nem peres eljárásra:
Az e bekezdésben meghatározott esetben beavatkozásnak legfeljebb az elsőfokú végzés meghozataláig van helye.

SzentMargit # 2020.01.29. 20:17

Köszönöm szépen a segítséged.

Én megértem, hogy a bíróság érdekelt félnek tekint, de az érdekelt félnek a perbe avatkozása törvényileg korlátozott. És csak az elsőfok vége előtt avatkozhat a perbe.

Ahhoz hogy perbe avatkozhassak két dolog kell. Érdekeltnek kell lennem, ez idáig egy, és az első fok lezárulta előtt kell szólnom, hogy közbeavatkozom. A kettő feltételnek egyszerre kéne megfelelnem. Az rendben van, hogy érdekelt fél vagyok, de a második feltételnek nem tudok eleget tenni, mert már nem tudok beavatkozni az első fok lezárulta előtt, mert az első fok már lezárult. Fellebbezéssel már nem lehet beavatkozni. Ha beavatkoztam volna az első fok vége előtt, akkor most tudnék fellebbezni. De mivel nem avatkoztam be az első fok vége előtt (nem tudtam az eljárásról), ezért most már késő beavatkoznom és így nem fellebbezhetek. Ezt mondja a törvény.

Mondod, hogy nem kötelező fellebbeznem. Nem érted. Én akarok fellebbezni, de a törvény nem engedi.

Grave7 # 2020.01.29. 19:41

@SzentMargit:
Ha a bíróság nem tekintene érdekeltnek, nem küldte volna meg a végzést - te írtad:
a végzést megküldte nekem a bíróság, így szereztem tudomást róla”.

De ahogy írtam, nem kötelező fellebbezned, főleg ezzel a szöveggel.

A végrehajtási kifogás alapján a bíróság előtt indult nemperes eljárásban nincs se felperes, se alperes, ahogy beavatkozás sincs - nem kéne ezekkel a szavakkal okoskodnod, főleg mert a végzésben le van írva mindegyik szereplő pontos megnevezése. (A végrehajtó pedig főleg nem fél az eljárásban.)

.
A közigazgatás határozat bírósági felülvizsgálata során a közigazgatási hatóság közigazgatási eljárása volt helyes.
A végrehajtó eljárását nem vizsgálta, nem vizsgálhatta a közig.bíróság.

A mondanivalóm az, hogy a közigperben született döntés nem oszt, nem szoroz a végrehajtási kifogással kapcsolatos döntés ügyében. Ezért értelmetlen a res iudicata hivatkozásod.

SzentMargit # 2020.01.29. 18:01

vagy pedig belül vagyok a 3 hónapos határidőn, és tudomás szerzés után 15 napon belül én is végrehajtási kifogással élek, hogy semmisítsék meg az árverést.

Engem a bíró hibájából (45 nap helyett 365 napi döntés) 10 millió forintos nagyságrendű kár ért, mert elestem a végrehajtási kifogás előterjesztésének a lehetőségétől, és nem tudtam megsemmisíttetni az árverést. Meg nem tudtam visszalépni az árveréstől.

A kifizetett nagyértékű ingatlanom, ahol a kifizetett nagy összeg arányban állt az ingatlan értékével, az ingatlanom értéke egyik napról a másikra hugyot szart ér. De persze a kifizetett nagy összeg az nem változik.

SzentMargit # 2020.01.29. 17:46

"vagy pedig tehermentesen kell árverezni az ingatlant."

De ez az árverés már megtörtént, befejeződött, árverési vétel ki lett fizetve, birtokba lett adva, a korábbi özvegyi jog tulajdonosa ki lett kényszerjelentkeztetve (lakcím fiktiválva) lett.

A licitálást az akkor érvényben lévő árverési hirdetmény alapján végeztem, ami akkor tehermentes és beköltözhetőt kínált eladásra. Ennek az információnak a tudatában emeltem olyan magasra a tétet, amilyen magasra. Az árverési jegyzőkönyvet is olyat írtam alá, amelyik tehermentes és beköltözhető. És az aláírás után fizettem ki azt az árat, ami egy tehermentes és beköltözhető ingatlanért jár.

Ha az ingatlan nem tehermentes, akkor nem annyi az ára, sőt, akkor én nem is licitálok, és nem is veszem meg semennyiért. Nekem egy nem tehermentes ingatlan nem kell. Más pedig a mostani ár 1/4-éért vette volna csak meg, ha ez akkor tudható, hogy ez özvegyi joggal terhelt.

Képzeld már el, hogy licitálsz egy s500-as 1 éves mercédeszre, felmegy az ár addig ameddig, megnyered, kifizeted, és akkor jön a bíróság, és azt mondja, hogy sajnál téged, hogy te egy 1 éves s500-as mercédeszre licitáltál, de ez itt most a kifizetése után megváltoztatom, és bár a vételár marad, de mostantól neked csak egy 20 éves trabant jár, mert utólag belejavítok az árverési hirdetménybe is, meg az árverési jegyzőkönyvbe is.

Úgy mindezt, hogy te nem is tudtál róla, hogy egyáltalán van bármilyen ügy is a bíróság előtt, ami a te fizetésed után akarja a mercédeszt trabantra változtatni.

Meg ugye a 45 napos döntés helyett 365 nap múlva. Ha 45 nap múlva döntött volna, akkor ki tudtam volna hátrálni az ügyből, például nem fizetem ki az ingatlant. Hanem hagyom veszni az árverési előleget.

SzentMargit # 2020.01.29. 17:36

Köszönöm.

Nem tudom megfellebbezni, mert én nem vagyok peres (nem peres) fél.

A nem peres eljárás felperese az özvegyi jog korábbi jogosultja, alperese meg a végrehajtó. Az árverési vevő nincs benne ebben az eljárásban.

A beavatkozás érdekeltként pedig csak az elsőfokú végzés meghozatala előtt lehetett volna, de mi nem tudtunk eddig erről az eljárásról, így eddig nem tudtunk beavatkozni. Most pedig a törvény zárja ki a beavatkozásunkat. Ergo nem tudok fellebbezni, mert a fellebbezéshez előbb be kéne avatkoznom, hogy én is peres fél legyek. Nem?

Az ítélt dolog (peres eljárás jogerős ítélete) kimondja, hogy helyesen törölték le az özvegyi jogot. Ez miért nem elég, hogy ki van mondva, hogy helyes a letörlés? Ha tegnap helyes volt, akkor ma is helyes. Ha meg megváltoztak a körülmények, és ma már nem helyes, akkor meg éljen rendkívüli jogorvoslattal, nevezetesen perújítással, de egy pk akkor se mondja ki, hogy nem volt helyes a letörlése. Nem?

Ha azt állapította meg, hogy a végrehajtó megkeresése alapján járt el, akkor pedig a végrehajtó megkeresése ma is ugyanaz, mint tegnap. A végrehajtónak azt a megkeresését nem tették vitássá bíróság előtt, és nem is változtaták meg. A végrehajtó árverési jegyzőkönyvét sem tették vitássá, és nem is változtatták meg. Nem értem, hogy mi a baj. Őszintén nem értem, hogy mi a mondanivalód.

Grave7 # 2020.01.29. 17:10

@SzentMargit:
a bíróság jogerős ítélettel is törölni rendelte az özvegyi jogot, hiszen az árverési jegyzőkönyv jogerős, és azon tehermentes, hiszen az árverési jegyzőkönyv nem lett megtámadva végrehajtási kifogással
Nem "törölni rendelte", hanem elutasította a keresetet, ezzel pedig helybenhagyta a másodfokú közigazgatási határozatot, ahogy a másodfokú közig.határozat is helybenhagyta az elsőfokút.
Tehát a bíróság nem foglalt állást az özvegyi jog kérdésében (=nincs olyan "res iudicata" mint amit te szeretnél), hanem azt állapította meg, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, tehát a végrehajtói megkeresés tartalma szerint járt el az ingatlanügyi hatóság.

Ha a végrehajtási kifogást elbíráló bírósági döntés nem tetszik, adj be fellebbezést. De ha a fellebbezésben is csak ezt az elképzelt "res iudicata" dolgot fogod ismételgetni, akkor felesleges vesződnöd.
Igazából a végrehajtó (meg esetleg a végrehajtást kérő) tud érdemben fellebbezni, hiszen nála áll rendelkezésre olyan információ, ami alapján a másodfokú bíróság el tudja dönteni, valóban fennmarad-e az özvegyi jog, vagy pedig tehermentesen kell árverezni az ingatlant.