Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


Ajándék vissza.

drbjozsef #   2020.03.22. 19:40

Naívfi,

Én helytállónak találom.
De nem ez lesz a kérdés.
Hanem az, hogy ha a másik fél egy másik történetet ad elő, akkor a kettő közül majd a bíró melyiket találja helytállónak.
Mivel az ajándék már nincs meg, jól érted, hogy az (1) bekezdés nem játszik estedben.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Naívfi # e-mail 2020.03.22. 17:30

Elnézést kérek a makacskodásért, de nem tudok beletörődni, hogy kifosztottak. Futok a pénzem után. Biztos vagyok abban, hogy a viszonyokban, az egymáshoz való hozzáállásban 20 év alatt nem változott semmi, csak most már látom azt, amit akkor még nem láttam. Az ajándékot leginkább azért kérném vissza, mert a helyzetem megromlása miatt létfenntartásom érdekében szükségem van az ajándék tárgyára. Viszont tudomásom szerint ilyen indokkal csak a még meglévő ajándék követelhető vissza, tehát az ajándék helyébe lépett dolog, vagy az ajándék értéke követesének nincs helye. (Kérlek, javítsatok, ki ha tévedek. Nagy örömömre szolgálna, ha az derülne ki, hogy tévedek.)
A történet ráadásul jóval bonyolultabb annál, mint amit az eddigi hozzászólásaimban kivonatosan igyekeztem előadni. Megpróbálok mindent leírni úgy, hogy semmit ne felejtsek ki. Tehát: 2000-ben az akkori párommal (élettársammal) elhatároztuk, hogy összeköltözünk, abba az ingatlanba ahol most is élek. Ez az én tulajdonom. Ő a kisebbik fiával költözött ide, de ez a ház félkész állapotban volt. Ahhoz, hogy ezt 3 személy részére lakható állapotba lehessen hozni, ő adott pénzt. A pénzért cserébe én az ő nevére írattam a másik ház tulajdonjogának a felét. Az ő általa hozott ügyvéd rábeszélt, hogy ezt ajándékozási szerződés formájában tegyük meg. Ez így is történt, és ebben az ügyben egymással szemben semmilyen követelésünk nincs. Erre mindketten úgy tekintünk, hogy valójában ez egy adásvétel volt. A dolog igazi cifraságát, egy párhuzamos történet adja. Az előbbiekkel egy időben a párom rábeszélt arra, hogy annak, a fedezetül adott ingatlanrésznek a másik felét pedig ajándékozzam a fiának. Nem tudom a magyarázatát adni, hogy miért, de engedtem a kérésének. Az előző ”ajándékozással” egy időben, ugyanabba a szerződésbe belefoglalva a fiának ajándékoztam a másik ½ tulajdoni hányadot. De ez egy VALÓDI AJÁNDÉK volt. Most a nevelt fiam ennek az ajándéknak a mibenlétét kérdőjelezi meg. Azt állítja, hogy ezért cserébe ő is fizetett nekem. Teszi ezt arra hivatkozva, hogy állítólag az édesanyja a másik ½ részt nekem úgy fizette ki, hogy a fiai (2 fia van) örökségéből is elvett valamekkora összeget. Azt, hogy ők hárman bármikor is birtokában voltak akkora összegnek, ami többet ért volna, mint egy ház tulajdonjogának a fele, azt nem tudnák bizonyítani, merthogy nem voltak, de nem tudom kié a bizonyítási teher.
Abban bízom, hogy a Ptk.6:237.§(3) bekezdése alapján azért követelhetném vissza az ajándékot, mert azt a fiúnak én abban a hitben ajándékoztam, hogy ő tisztán érti, hogy ez egy ajándék. Amennyiben tudtam volna, hogy ő ezt egy visszterhes vagyonátruházásnak tekinti, akkor nem ajándékoztam volna oda. Ha tudtam volna, hogy erre ő úgy tekint, mint egy olyan dologra, ami neki jár, amit én köteles vagyok nekiadni, akkor nem adtam volna. Az, hogy erről a tulajdonrészről ő úgy gondolkodott, mintha azt nem ajándékba kapta volna, hanem úgy, mint amiért ő ellenszolgáltatást nyújtott, az csak most, 20 év után jutott a tudomásomra. Azért most jutott a tudomásomra, mert ezt most kezdte el hangoztatni. (Tudom, ez esetben az ő részéről az lenne a legcélszerűbb taktika, ha mindenféle indoklás nélkül egyszerűen megtagadja a követelés teljesítését. Nem tudom, hogyan érhetném el, hogy az okfejtését elfogulatlan tanúk jelenlétében is előadja.)
Azt, az ügyet, ami miatt ő ilyen hitben volt és van, azt pedig, véleményem szerint, a bátyjával és az édesanyjával hármuknak, egymás közt kell elrendezniük. (A mostani pénz azért parkol a volt élettársam számláján, mert annak egy része, az az ő jogos tulajdona, egy másik része pedig vita tárgyát képezi és ő fél attól, hogy ebben a történetben a bíró szerepét vállalja magára.)
Kérlek, írjátok meg, hogy helytállónak tartjátok-e az érvelésem.

drbjozsef #   2020.03.21. 14:21

Naívfi,

Nem lehetett észrevenni, hogy ez részéről csak egy kényszerű viselkedés- forma, amivel az édesanyja elvárásainak kíván megfelelni.

Ez pedig a te prekoncepciód. A saját gyerekével is megváltozhat az ember viszonya. Ezer és egy okból. Miből gondolod, hogy most pont ez az?

A saját részed is a volt élettársnál van? Hát, én a helyedben örülnék, ha azt visszakapnám, nemhogy a 20 évvel ezelőtti ajándékot.

Megpróbálhatod visszakövetelni a teljes összeget, de én azért tartanék tőle, hogy az egész fog eltűnni a számláról...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Naívfi # e-mail 2020.03.21. 11:04

A feltevésem az volt, hogy ő engem úgy tisztel, mintha az apja lennék.
Az édesanyjával fennálló élettársi kapcsolatunk, az csak az ismeretségünk eredetének a magyarázata. Az ajándékozás időpontjában ő már nagykorú volt, de ezt követően elfogadta azt is,hogy a felsőfokú tanulmányai idejére, és utána is, én a számára biztosítottam minden olyan feltételt, ami egy apától elvárható. (lakhatás, élelmezés, ruházkodás…) A kettőnk között fennálló tisztelet kölcsönösnek tűnt. Nem lehetett észrevenni, hogy ez részéről csak egy kényszerű viselkedés- forma, amivel az édesanyja elvárásainak kíván megfelelni. Amikor ezek az elvárások megszűntek, akkor az ő velem szemben tanúsított viselkedése megváltozott. Így utólag belegondolva az tűnt életszerűnek, hogy ő egy önálló személyiség, az általa mutatott érzelmek valósak, és azok kizárólag a kettőnk egymás közötti viszonyán alapulnak, nincsenek feltételekhez, pláne nem egy harmadik fél elvárásaihoz kötve.
( A pénz a bankban egy az édesanya, a volt élettársam nevére nyitott számlán pihen. Ez véletlenül alakult így, még akkoriban, amikor minden örökkévalónak tűnt.)

drbjozsef #   2020.03.20. 19:04

Naívfi,

Az ajándék visszakövetelhetőségének esetit a Ptk 6:237.§-a szabályozza.

Ptk.6:237.§
(1) A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.
(2) Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
(4) Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
(5) A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Esetedben a (3) bekezdés jöhet szóba.
Ez egy elég ingoványos talaj, én laikus vagyok, nem ismerem a bírói gyakorlatot, de amennyire tudom, elég szigorúan, korlátozottan értelmezik ezeket a lehetőségeket.

Nem tudom, esetedben megállná-e a helyét a visszakövetelés. Talán igen, talán nem.

A "véglegesen meghiúsult feltevés" eléggé egy gumiszabály. Nincs semmilyen olyan változás, amit nem tudtatok volna 20 éve. Az, hogy te azt hitted, hogy életed végéig együtt éltek, az egy dolog, de akkor is tudható volt, hogy az élettársi kapcsolatok nem mindig tartanak örökké.

Mondok egy példát : ha a megajándékozott gyermek az élettársaddal közös gyereketek lenne, de most, 20 évvel az ajándékozás után kiderül, hogy mégsem te vagy a biológiai apja, akkor jó eséllyel követelhetnéd vissza az ajándékot, hiszen az a feltevés, hogy a saját gyermekednek ajándékozol, az véglegesen meghiúsult, és ha ezt akkor is tudtad volna, feltehetőleg nem ajándékoztad volna neki az ingatlant.

De azt, hogy nem a Te gyereked eddig is tudtad, az, hogy nem biztosan tart életed végéig az élettársi kapcsolatod, az is életszerű lehetőség. Ez nem olyan feltevés, amire normális körülmények között nem lehet számítani.

Megpróbálhatod, ez esetben pert kell indítanod, ahhoz pedig amúgy is célszerű felkeresned egy ügyvédet.

(megjegyzés: mit jelent, hogy a bankban pihen a pénz? Külön számlán a tied, külön az övé? Mert ha ő hozzáfér a sajátjához, és felveszi, akkor hopsz voltnincs meg az ajándék értéke sem, és már nincs is mit visszakövetelned...)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Naívfi # e-mail 2020.03.20. 16:23

Tisztelt Fórumozók!
Egy észérvekkel, és érzelmi szálakkal átszőtt történettel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. 20 évvel ezelőtt egy családi ház tulajdonjogának a felét az élettársam kisebbik fiának ajándékoztam. Tettem ezt abból a feltevésből kiindulva, hogy az ő édesanyjával én az életem együtt fogom leélni, és a vele kialakult egyfajta apa- fia jellegű kapcsolat is életünk végéig kitart. Azóta 20 év együttélés után tavaly az édesanyjával szétköltöztünk, és a kapcsolatom, a fogadott fiammal (megajándékozott) mondhatni teljesen megszakadt. Ő engem nem keres, ha én a saját telefonomról hívom, akkor a hívásom nem fogadja, ha egy ismeretlen számról hívom, akkor felveszi.
Tavalyelőtt az ajándékozás tárgyát képező ingatlant eladtuk, de az ellenértéke még megvan. A pénz egy bankszámlán parkol, és inflálódik. Azt szeretném kérdezni, hogy most, amikor az ajándék tárgya már nincs meg, de az ellenértéke még meg van, lehetőségem van-e az ajándékot visszakövetelni. Abban is bizonytalan vagyok, hogy a visszakövetelésnek lehet-e valamilyen jogalapja. Talán az, hogy a feltevés, ami egem az ajándékozási szerződés megkötésére indított, véglegesen meghiúsulni látszik?
Segítségeteket előre is köszönöm