Peres képviselet


B_JT # 2020.12.28. 18:49

Tisztelt Fórumozók!
Adott egy tulajdonjogi per, amelynek tárgya egy ingatlan amit két éve kifizettünk, előszerzodèst kötöttünk, de a kivitelező jogtalanul felmondta és nagyobb haszon reményében a vègszerződèst már nem velünk kötötte meg, tovàbbadta a lakást 2020-as áron. Kèrdésem ezzel kapcsolatban, hogy a perben képviselheti-e az az ügyvéd a kivitelezőt(alperest), aki az adásvételi szerződést készítette az "új" vevővel? Előre is köszönöm a válaszokat!

ObudaFan # 2021.01.01. 14:01

Képviselheti. Csak az az ügyvéd nem, aki esetlegesen a ti szerződésetek kapcsán eljárt, ha már az előszerződésnél is ügyvéd járt el, illetve akár ő is, ha felmentést kapott.

szakvizsga2015 # 2021.01.11. 13:57

Tisztelt Hozzáértők,
mi az oka, hogy az alábbi linken foglalt nyomtatványok nem tölthetők le word formátumban, csak pdf-ban?

https://birosag.hu/…yok/potlapok

Át tudom alakítani, nem ez a gond, csak van-e valamilyen különleges oka, pl. hogy csak Anyk-felületen lehet benyújtani, vagy ilyesmi?

(nem vagyok járatos a polgári eljárásjogban)

Kogeza # 2021.01.13. 21:23

groffoka

Ezt nem szokták ennyire szigorúan venni.

A BDT2019.4104. számon közzétett határozat szerint:
Jogszabály nem írja elő, hogy a gazdálkodó szervezet csak cégkapu használatával nyújthatja be a bíróságra a feltételeknek egyébként mindenben megfelelő beadványát. A cégkapu használata a jogszabályok által meghatározott elektronikus benyújtási módnak nem része, szabályszerű benyújtás teljesüléséhez nem kell vizsgálni, hogy mely tárhelyről érkezett a beadvány.

Az ügyvédi iroda a Pp. alapján gazdálkodó szervezet.

Egy fellebbezést szerintem megér a dolog, amúgy is illetékmentes.

Kogeza # 2021.01.14. 11:29

Ismertem ügyvédet (ügyvédi irodát), aki mindig ügyfélkapun adta be (2019. év után is), emiatt soha nem utasították vissza a beadványát (esetenként keresetlevelét).

Mondom, esetleg próbáljatok meg a citált BDT-re is hivatkozva fellebbezni, bár megjegyzem, ha nem volt a keresetindításnak határideje (pl. nem FMH után kellett benyújtani), akkor lehet jobban jártok, ha újra beadjátok inkább.

Dzsoozef # 2021.01.16. 12:36

Kedves kollégák

Adott egy peres eljárás, ahol a felperes jogi képviselője nem tud elmenni a perfelvételi tárgyalásra, ezért helyettesítő ügyvédet bíz meg. Az eredeti ügyvéd meghatalmazása már a keresetlevéllel együtt becsatolásra került, a helyettesítő ügyvédé a tárgyaláson. Az alperes képviselője kiszúrja, hogy az eredeti meghatalmazásban nem szerepelt, de a helyettesítési meghatalmazásban szerepel, hogy pártfogó ügyvéd. Ez a pártfogó szó csak elírás a helyettesítési meghatalmazásban. Alperes kéri a per megszüntetését arra hivatkozva, hogy a helyettesítési ügyvéd meghatalmazása érvénytelen. A bíró felhívja a helyettesítő ügyvédet, hogy 5 napon belül csatolja a javított meghatalmazását, mert a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű (Pp. 227. § (3)). A helyettesítő ügyvéd nem 5 hanem 6 nap múlva nyújtja be. A bíró megszünteti a pert, mert a képviseleti jogot szabályszerűen nem igazolták határidőre (Pp. 227. § (5)).

Nem szabályszerű a képviseleti jog igazolása egyetlen szó elírásáért? Azért, mert tévesen belekerült hogy pártfogó? Mióta tartalmi elem a meghatalmazásban a pártfogó minősítés? És ha nem tartalmi elem, akkor nem mindegy hogy benne van-e és hogy hibásan van-e benne? Az eredeti képviselő ügyvéd személye egyértelműen megállapítható volt, a helyettesítő személye is, minden formai és tartalmi elem benne volt. Jogszerű a Pp. 227. § (3) és (5) alkalmazása, és a per megszüntetése?

Várom válaszaitokat.

Dzsoozef # 2021.01.16. 18:50

Kedves kollégák

Adott egy peres eljárás, ahol a felperes jogi képviselője nem tud elmenni a perfelvételi tárgyalásra, ezért helyettesítő ügyvédet bíz meg. Az eredeti ügyvéd meghatalmazása már a keresetlevéllel együtt becsatolásra került, a helyettesítő ügyvédé a tárgyaláson. Az alperes képviselője kiszúrja, hogy az eredeti meghatalmazásban nem szerepelt, de a helyettesítési meghatalmazásban szerepel, hogy pártfogó ügyvéd. Ez a pártfogó szó csak elírás a helyettesítési meghatalmazásban. Alperes kéri a per megszüntetését arra hivatkozva, hogy a helyettesítési ügyvéd meghatalmazása érvénytelen. A bíró felhívja a helyettesítő ügyvédet, hogy 5 napon belül csatolja a javított meghatalmazását, mert a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű (Pp. 227. § (3)). A helyettesítő ügyvéd nem 5 hanem 6 nap múlva nyújtja be. A bíró megszünteti a pert, mert a képviseleti jogot szabályszerűen nem igazolták határidőre (Pp. 227. § (5)).

Nem szabályszerű a képviseleti jog igazolása egyetlen szó elírásáért? Azért, mert tévesen belekerült hogy pártfogó? Mióta tartalmi elem a meghatalmazásban a pártfogó minősítés? És ha nem tartalmi elem, akkor nem mindegy hogy benne van-e és hogy hibásan van-e benne? Az eredeti képviselő ügyvéd személye egyértelműen megállapítható volt, a helyettesítő személye is, minden formai és tartalmi elem benne volt. Jogszerű a Pp. 227. § (3) és (5) alkalmazása, és a per megszüntetése?

Várom válaszaitokat.

Dzsoozef # 2021.01.16. 20:26

Kedves kollégák

Adott egy peres eljárás, ahol a felperes jogi képviselője nem tud elmenni a perfelvételi tárgyalásra, ezért helyettesítő ügyvédet bíz meg. Az eredeti ügyvéd meghatalmazása már a keresetlevéllel együtt becsatolásra került, a helyettesítő ügyvédé a tárgyaláson. Az alperes képviselője kiszúrja, hogy az eredeti meghatalmazásban nem szerepelt, de a helyettesítési meghatalmazásban szerepel, hogy pártfogó ügyvéd. Ez a pártfogó szó csak elírás a helyettesítési meghatalmazásban. Alperes kéri a per megszüntetését arra hivatkozva, hogy a helyettesítési ügyvéd meghatalmazása érvénytelen. A bíró felhívja a helyettesítő ügyvédet, hogy 5 napon belül csatolja a javított meghatalmazását, mert a képviseleti jog igazolása nem szabályszerű (Pp. 227. § (3)). A helyettesítő ügyvéd nem 5 hanem 6 nap múlva nyújtja be. A bíró megszünteti a pert, mert a képviseleti jogot szabályszerűen nem igazolták határidőre (Pp. 227. § (5)).

Nem szabályszerű a képviseleti jog igazolása egyetlen szó elírásáért? Azért, mert tévesen belekerült hogy pártfogó? Mióta tartalmi elem a meghatalmazásban a pártfogó minősítés? És ha nem tartalmi elem, akkor nem mindegy hogy benne van-e és hogy hibásan van-e benne? Az eredeti képviselő ügyvéd személye egyértelműen megállapítható volt, a helyettesítő személye is, minden formai és tartalmi elem benne volt. Jogszerű a Pp. 227. § (3) és (5) alkalmazása, és a per megszüntetése?

Várom válaszaitokat.

Dzsoozef # 2021.01.16. 20:27

miért nem megy fel a jobb oldali oszlopba a friss hozzászólásokhoz?

ACR91 # 2021.01.22. 10:03

Üdvözlök mindenkit!

A kérdésem az, hogy amennyiben a peres ügyben eljáró felperesi ügyvéd ajánlatot közöl az alperesi ügyvéddel, akkor az alperes ügyvédnek közölnie kell-e válaszadás előtt ezt az ajánlatot az ügyfelével, avagy nincs ilyen kötelezettsége?

A korábbi ügyvédi etikai szabályzat (8/1999. (III.22.) MÜK) előírta az ügyvédek számára ezt a kötelezettséget:
13/2 pont: "Az ügyvéd az ellenérdekű fél jogi képviselőjétől érkezett levélre, ajánlatra vagy megkeresésre az ügyfelével történő egyeztetés után késedelem nélkül válaszoljon."

A jelenleg hatályos etikai szabályzatból azonban ezt a részt kivették.
Nem találtam máshol hasonló kötelezettséget előíró szabályt.
A Ptk. 6:17. § szerint a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.

A hatályos etikai szabályszat 7.2. pontja szerint a meghatalmazás a harmadik fél irányában feljogosítja az ügyvédet minden olyan
cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.

Tehát ha a szokványos, általános meghatalmazási szövegezésből indulunk ki, akkor az alperes ügyvédje saját döntési körében mérlegelhet és utasíthat el a felperesi ügyvédtől érkező ajánlatokat anélkül, hogy azokat az alperessel egyáltalán közölné? Avagy ilyet az ügyvéd nem tehet meg, és minden esetben közölnie kell az ajánlatot az alperessel? Esetleg ilyen joga az alperesi ügyvédnek akkor lehet, ha a meghatalmazás erre vonatkozó kikötést konkrétan tartalmaz?

Érdeklődve várom mások véleményét, és amennyiben ilyenről tudnak, akkor jogszabályi vagy más irányadó hivatkozások megjelölését.
Köszönöm!

Incapax # 2021.01.22. 15:33

A nyitókérdés az ügyfél-ügyvéd belső viszonyára irányadó szabályok alapján lesz megválaszolható, de ezt nem a meghatalmazás fogja rendezni (ha egyáltalán kitérnek erre bármiben). Az ügy ura az ügyfél, helyette ilyen döntést az ügyvéd nem hozhat (hacsak nincs erre vonatkozóan "engedély" a megbízási szerződésben, vagy egyedi utasítás az ügyféltől). Az más tészta, hogy kifelé a jognyilatkozatot már az ügyvéd teszi, a meghatalmazás alapján.

sysak # 2021.03.24. 16:21

Tisztelt szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni:
Polgári peres ügyemet magam vittem. Nem vagyok jogi szakember. A bíróság azonban most átutalta az ügyet a törvényszékhez, mert szerzői jogi része is lehet szerinte az ügynek.
A törvényszékhez újra kérik a keresetlevél benyújtást, de már itt kötelező a jogi képviselet, tehát nem nyújthatom be magam. Az illetékes törvényszéktől 350Km távolságra lakom.

A kérdésem, hogy hol fogadjak, hol célszerű ügyvédet fogadni; az én lakott területemen, vagy az illetékes törvényszékhez közel?