jogbiztonságban élünk???


oligaliga # 2021.08.13. 18:19

Az ügyvéd nem a barátod hanem a megbízottad (alkalmazott) ezért ne tárulkozz ki neki a magánéletedről csak arról beszélj ami a tárgyhoz és a megbízáshoz tartozik,

Ez az egyetlen értelmes és megfontolandó dolog a kirohanásodból.

Botanicus # 2021.08.13. 16:55

le van lakva ez a jobb sorsra érdemes fórum? kár érte!

Ha bárkinek Ügyvédi hibával kell találkoznia a megfelelő eljárás menete a következő;

  • Ügyvédnek hivatalos két tanúval aláírt és tértivevénnyel feladott levél a hibáról annak következményéről és felszólítás a hiba kijavítására, (FONTOS: az ügyvédnél már semmilyen iratot ne írj

alá !!!!)

  • Tétlenség esetén a megbízás (fent leírt módon) írásos visszavonása, (a perben is be kell jelenteni - aki elektronikus ügyintézésre kötelezett annak is lehet írásban) a megbízási díj határidős visszakövetése, kártérítés kilátásba helyezése szintén hivatalosan elküldött levélben,(nem szóban)
  • További tétlenség estén, ügyvédi kamarai panasz, beadvány előtte az ügyvédi törvény átolvasása, (holló a hollónak ...) pontosan le kell írni az ügyvéd hol, és miben hibázott (jogi szakmai szempontok) és az miatt milyen kár ért. (az általános erkölcsi normák és a szubjektív érzetek kevésbé számítanak a megsértett jog megállapításában hacsak az ügy alapja nem személyiségi jogsérelem)
  • Ha nem marad más akkor kereset amiben már előre jelezni kell összegszerűen megjelölt és megindokolt kártérítési követelést ellenkező esetben ha csak a mulasztásos jogsértésért pereled be az ügyvédet a kártérítési követeléseddel nem állsz elő az ügy közben elévülhet, ha már a kereset indításkor kéred esetleges pernyertességed esetén a károd megtérítését is akkor az elévülés a jogerős befejezésig nyugszik.

Még két tanács;
Az ügyvéd nem a barátod hanem a megbízottad (alkalmazott) ezért ne tárulkozz ki neki a magánéletedről csak arról beszélj ami a tárgyhoz és a megbízáshoz tartozik,
Legyen két ügyvéded, egyik aki a vitás ügyedben képvisel, egy pedig akivel (mint az ügyedből kívülálló) konzultálhatsz a perbeli vagy egyéb jogi lehetőségeidről

Botanicus # 2021.07.16. 11:53

köszii KBS a személyeskedés helyett útba igazíthattál volna

Kovács_Béla_Sándor # 2021.07.16. 10:03

Na, ezért írják elő meghatározott ügyekben a kötelező jogi képviseletet. (Számodra minden perben elő kellene írni. Szerintem.)

Botanicus # 2021.07.16. 09:35

hurrá újra műxik minden mindjárt meg is kérdezném az alábbi kérdésemet fenntartva, hogy minek és miért a kötelező jogi képviselet,, és a peres fél milyen alapon nem fordulhat direkt alapon a bírósághoz?

Azért kérdezem, mert súlyos problémákat tapasztaltam a polgári peres ügyemben.
Az ügyvédem a 15 napos jogvesztő határidővel küldött iratot 2 nappal a lejárat előtt küldött meg észrevételezésre.
A megírt válaszomat nem küldte el egy az egyben hanem szövegkörnyezetből részleteket kiemelt ami értelmetlenné teszi a hivatkozásaimat és az érvelésemet és a cáfolataim indoklását.

Lehet -e kérni a bíróságtól, hogy a határidős iratokat a részemre is küldje meg ?

Mire jó a kötelező jogi képviselet?
Az ügyvédem azt mondta, hogy nem adhat be olyan iratot amiben például azt írom, hogy hazudik az alperesi jogi képviselő, miközben tényleg hazudik és rajta kaptam.

Szeretném saját magamat képviselni és csak arra van szükségem, hogy a beadványaimban hivatkozott jogi kereteket az ügyvéd biztosítsa ha kell hivatkozza.

Magamat nem képviselhetem a saját ügyemben?
Nem ütközik ez a kötelező jogi képviseleti jogszabály az Alkotmányba - amiben -írva vagyon, hogy
minden ember jogképes

  • minden ember fordulhat bírósághoz, és
  • minden ember fordulhat írásban kérelemmel és más beadvánnyal a hatóságokhoz

.
Ha tudnátok segítsetek kérlek hátha van itt jogász.

Még az is a kérdésem lenne, hogyha a kötelező jogi képviselőm súlyos eljárási hibát ejt, és kéri annak az alperesnek a perbeli elbocsájtását, aki ellen a jogsértését jogerősen kimondó határozatra alapított kártérítési pert indítottunk akkor ezt az ügyvédet milyen módon lehet a jogászkodástól és a további gyanútlan megbízóknak való károkozástól távol tartani?

Véleményem szerint az ügyvédem külső nagy összegű befolyásra tette amit tett és ha nem orvosolja a hibáját - mindenképpen feljelentem.

Gondolom az ügyvédi szakma sem tolerálja azokat a személyeket akik lejáratják a társadalom ügyvédekbe vetett bizalmán alapuló és e bizalmi viszonyt feltételező állapotot megsértő .ügyvédet.

A válaszokat előre is köszönöm
.

Botanicus # 2021.07.05. 15:40

sziasztok! segítsetek légyszi tanácsokkal, mi van akkor ha egy ügyvéd egy polgári perben nem azt az iratot adja be amit előzetesen elfogadtam és ez miatt a beperelt alperest a perből elbocsájtják?

Hol és hogyan tudok ez ellen tiltakozni?
Vagy mit tehetek, hogy a perbe vissza kerüljön a korábbi alperes?

Írásban fellebbeztem de elutasították a fellebbezésemet mert jogi képviselő kötelező és neki kellett volna a fellebbezést benyújtani.

gerbera317 # 2021.06.07. 07:00

Az alperes megnyeri a pert
Ez egy ítélt dolog. Mit akarsz itt még megfuttatni?

5TFGFR5 # 2021.06.05. 11:22

érintve az elévülési törvényt, én mint jogalap nélküli nyújtottam be a kereseti kérelmet. A per kezdete 2000. Ítélet 2008. A jogos jogdíj igénylő a perbe lép 2007-ben. Az alperes megnyeri a pert elévülési jogra hivatkozva. Mert hogy a jogos jogdíj igénylő elkésett az igényét bejelenteni,igen ám itt jön az hogy a jogos jogdíj igénylő 2000-ben nyilatkozatot tett hogy mind az amit eddig tett vagy mondott az első rendű felperes azt a magáénak vallja. Tehát nyilvánvalónak tűnik hogy ez jelentheti azt hogy az alperes hiába is hivatkozott az elévülési jogra, hatályában nem érinti, mert hogy úgy gondolom az elsőrendű felperes tevékenységét a kezdetek óta a magáénak vallotta ergo értem az alatt , ezt annak kell tekinteni mintha a negyed rendű felperes kezdte volna a pert 2000-ben , ebből kövezőileg gondolom én nincs helye az elévülési jognak.
Na… Ennél a szakasznál mik a bírói gyakorlatok? Minek kellett volna történnie? itt arra gondolok akár újra is lehetett volna kezdeni az egészet, de mert a bíróságok, jaj de kényesek magukra nézve elfogadták a negyedrendű felperes, mint utólagos jogdíj igénylő belép a perbe, az ide vonatkozó jogszabályokkal együtt .
Ha a vezető bíró az elévülést elfogadva elutasítja az édesanyám, mint negyed rendű felperes, akkor miért nem érvényesül az a jogi nyilatkozata, amikor én a fia mint jogalap nélküli első rendű felperes tettem, vagy mondtam a per kezdete óta, merthogy később lépett be a perbe.

Várom szíves véleményüket, esetleg ha kérdésük lenne azt is.
email: rostaszoltan11@t-online.hu
Üdvözlettel:

Rostás Zoltán