Osztatlan közös tulajdon és a tulajdonosok jogai


ObudaFan # 2009.01.27. 11:32

Továbbra sem lett világosabb a kérdés szerintem. A két szerződést kellene látni.

altoska # 2009.01.26. 18:31

Lényegében arra szeretnék választ kapni, hogy nem lehet-e ebből a közművesítési kötelezettségből kimenekülni. Ugyanis nem tudom, hogy konkrétan végül mennyibe is fog kerülni, és jelen gazdasági helyzetben nem is biztos hogy egyáltalán mostanság el tudom adni a telkemet, és a bele rakott pénz megtérül, főleg a hitelből kell fedezni.
köszike
Altoska

altoska # 2009.01.26. 18:17

Kedves Kbs!
Félreértettük egymást, a mi telkeink már meg vannak osztva, van is róla határozat. Csak amikor a Tulajdonjogot rendező Megállapodást aláírtuk (ami alapján megosztották a területet, akkor aláíratott velünk az ügyvéd egy Együttműködési Megállapodást is, amely a közművesítésről szól, az összesen 22 tulajdonos között, akiknek összesen 30 telke van. És ezeket a szerzödéseket a 5 ember (akinek 6 telke van) nem írta alá. Én aláírtam, mert azt monta a vállalkozó (akinek 7 telke van), hogy csak akkor írja alá megosztást, ha a közművesítést is aláírjuk mindannyian. Nem is tudtam, hogy van aki nem írta alá, mivel nem egyszerre történt az aláírás.
Jó kis matematika, igaz?
Altoska

hzs11 # 2009.01.26. 17:56

Érdeklődöm, hogy osztatlan közös tulajdon esetén hogy lehet valakit bejelenteni az ingatlanba? Kell az összes tulajdonos hozzájárulása?

a választ előre is köszönöm: hzs11

Kovács_Béla_Sándor # 2009.01.26. 11:39

Esküszöm, hogy az előbb még itt volt egy kérdés 1/1-1/4-1/2 hányadú közös tulajdonnal, tervezett kapubejáróval, bokrokkal... Arra válaszoltam volna.

Kovács_Béla_Sándor # 2009.01.26. 11:37

De szép... Magam részéről nem nagyon biztatnálak. Esetleg kérheted a közös tulajdon megszüntetését - de egyrészt nem biztos, hogy nem az 1/2 arányú hányaddal rendlkező tulajdonos kap módot, hogy kifizesse a többieket; másrészt ha te válthatnád magadhoz az egészet, az akkor is elég sokba kerülne.
(Feltételezem, hogy a természetbeni megosztás nem lehetséges.)

altoska # 2009.01.25. 17:28

Egyébként az Együttműködési megállapodásban az szerepel, hogy a megállapodásban nem rögzített kérdésekben a ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, nem minősülünk semmilyen jogi vagy egyéb társaságnak, építőközösségi szerződésnek.
Gyakorlatilag 22 személy kötötte a szerződést, akiből 5 nem írta alá, akinek 6 telke van az egyébként összesen 31-ből.
Altoska

altoska # 2009.01.25. 17:15

Elnézés most ezt nem értem. :( Nem volt világos a tényálás, vagy esetleg később lesz olyan valaki aki tud a kérdésemre válaszolni.
Altoska

Kovács_Béla_Sándor # 2009.01.25. 16:33

Majd jelentkezik, aki érti... Ha ez nem történne meg a héten, akkor célszerű lesz újrafogalmazni a tényállást meg a kérdést.

altoska # 2009.01.25. 14:19

Sziasztok!
Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni.
14 évvel ezelőtt szereztem tulajdont egy földterületre, amely tavalyig osztatlan közös tulajdonban volt összesen 22 tulajdonos között (ez a megosztáskori állapot előtte adták vették folyamatosan a területeket) Közben belterületté vált kivonták a művelésből stb. Ezután megvette egy vállalkozó egy jó részt a területből papa mama gyerekek meny sógor nevére, és közölte a társaság egy részével, hogy ő majd tulajdont megosztja, tereprendez közművesít stb. Csak akkor volt hajlandó aláírni a Tulajdonjogot rendező megállapodást, ha vele egyidejűleg egy Együttműködési Megállapodást is. Ezt kb 80% alá is írta, a többi nem. A megállapodás arról szól hogy a 22 tulajdonos összesen 31 telkének dönt majd egyszerű többséggel (51%)tehát 16 szavazattal bizonyos dolgokról valamint felhatalmaznak 2 képviselőt hogy helyettük eljárjon. Összeg nincs a szerződésben, csak annyi hogy a képviselők kiszámolják a költségeket, és tudatják a többiekkel hogy mennyit tegyenek be természetesen készpénzben a két képviselő közös bankszámlájára. Eddig persze mindenki zsebbe kellett fizessen, már aki fizetett. Ha valaki nem fizet jelzálogjogot tehet a 16 szavazat a telkére.
Milyen joga van annak aki nem írta alá, illetve annak aki alá írta de most nagy összegeket követelnek tőle- természetesen előre.
Köszönöm Altoska

Kovács_Béla_Sándor # 2009.01.22. 11:57

A jogaid korlátozott voltán akkor kellett volna eltöprengeni, amikor belementél ebbe az építkezésbe.
Egyébként kérésre a bíróság is társasházzá alakítja az arra alkalmas osztatlan közös tulajdonú ingatlant. De a rendeltetés megváltoztatásához társasházban is kell a többi tulajdonos hozzájárulása. Kérdés, hogy a lakás és a egyéb szállóhely szolgáltatás eltérő rendeltetés-e. Szerintem igen.

bigcsacsa # 2009.01.22. 11:34

Tisztelt Fórumozók és Jogászok!

2003-ban egy 1625 nm-es telken 5 lakásos láncházat építettünk, ami jelenleg osztatlan közös tulajdont képez, Használati megosztásról szóló szerződés 2006.óta van. Most szeretnénk a saját tulajdonunkat képező lakást értékesíteni, mert külön telken családi házat építenénk. Egy külsős(nem tulajdonostárs) házaspár meg is venné a lakást, de a vételt az Alapító okirat meglétéhez kötötte, illetve, hogy ennek megfelelően alakuljunk társasházzá.
Erre az igény ettől függetlenül megvolt a közösségben is. A házaspár saját részre nyaralónak vennék, illetve időszakosan(nyáron) magánszálláshely jelleggel használnák. A lakótársakkal ezt közöltük, akik nem tetszésüket fejezték ki a vendégtartás ténye miatt, miszerint zavarná a lakhatást. Azóta nem annyira fontos már a társasházzá alakulás, mert az szabadabban több jogot biztosíthatna a külön tulajdonú lakások használatáról.A kérdésem az lenne, hogy a jelenleg is élő használati megosztási szerződés birtokában, lehet-e a tulajdoni hányaddal külön megjelölt lakásban lakhatással kapcsolatos szolgáltatás jellegű tevékenységet végezni, jelen esetben fizető magánszálláshely tevékenységet?
Természetesen, feltételezve azt, hogy nem zavarja a lakhatást, illetve a sorház nyugalmát!
Illetve ezek után hogy lehetséges egy ilyen jellegű
ingatlanrészt értékesíteni? Hozzá kell tegyem, egy Európai hírű fürdővárosról van szó, ott is üdülő- fürdő vendégek által látogatottabb utcáról.
Ha teszem azt becsenget 20 vevő, aki üdültetési szándékkal venné meg a lakást, akkor el kell mindenkit küldenem azzal, hogy ez csak lakhatás céljából vásárolható meg? Úgy vélem, ez erősen korlátozza az elidegenítéshez kapcsolódó jogaimat.
Bocsánat a hosszú levélért, de fontosnak tartottam a tények teljes ismertetését, mert még hasonlóval nem találkoztam a fórumban.
Köszönettel várom válaszukat.
Béla

ObudaFan # 2008.12.02. 19:39

Megállapítani a bíróság állapítja meg, ehhez szükség esetén persze szakvéleményt beszerezhet.

gabess27 # 2008.12.02. 19:05

köszönöm rockmachine

Ptk 142. § szerint: „Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni;

De ki állapíthatja meg mi tartozik ebbe bele?

Igazságügyi szakértő?

rockmachine # 2008.12.01. 23:25

A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. De hosszabb távon jobban jár mindenki ha van egy használati megosztás, ami minden kérdésre kiterjed...
ha az oda nem illő dolog nagyon zavar, sőt akadályoz, akkor el kell vinnie, ha nem viszi el szólítsd fel!

Kovács_Béla_Sándor # 2008.12.01. 12:42

Ahhoz társasházzá kellene alakítani a garázssort is.
De ha nem ragaszkodtok a külön helyrajzi számhoz, akkor elég egy használat felosztásában történő megállapodás.

Gede # 2008.12.01. 12:20

Tisztelt Fórumozók és Jogászok!

Most készülök egy lakást venni garázzsal együtt egy társasházban. Az adásvételit már megírtuk, a foglalót letettem.
Sajnos a hitelkérelem miatti értékbecsléskor derült ki, hogy mivel a garázs osztatlan közös tulajdonban van, de az sem a földhivatalnál sem a társasházi alapító okiratban nincs benne, nem hajlandóak bevenni az értékbecslésbe. Ez egy 95 lakásos utca, egy 95 garázsból álló garázssorral, és a terület osztatlan k.t. A garázssor építéséről és a használatba vételről is meg van az engedély, de innen sajnos úgy tűnik senki nem vitte tovább az ügyet. Hogyan tudja a tulaj bizonyítani, hogy a garázs az övé ill. én hogy fogom? Honnan derül ki, hogy a 95 garázsból igazából melyik kié? Hogyan lehetne ezt kb. 30 év után a földhivatalban is rendezni, ill. esetleg külön helyrajzi számra íratni a garázsokat?

gabess27 # 2008.11.30. 17:27

nem is a felújjításról hanem az udvar rendbetétéléről lenne most szó
én úgy gondolom mivel az udvar közös ezért oda nem illő dolgokat ne tároljon ott senki pláne évekig

lenne még egy kérdésem a tetőtérről

az osztatlan közös részekből(pl.tetőtér) a tulajdoni hányadomnak megfelelő részt szeretném hasznosítani ehez kell e a társtulajdonosok engedélye?

nem beépíteni akarom csak leválasztani hogy én használhassam

köszönettel

rockmachine # 2008.11.29. 20:43

gabess27! Ptk 142. § szerint: "Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell."

Ha viszont nem ilyen komoly a helyzet, akkor szótöbbséggel kell megállapodni a rendbetételről...

üdvözlettel

gabess27 # 2008.11.29. 19:23

Segítséget szeretnék kérni!

Vásároltam egy osztatlan közös tulajdonban lévő
háromlakásos ingatlanban egy lakást.
Az udvart szeretném rendberakni mivel eléggé elhanyagolt(építési törmelék zöldhulladék ezer éve korhadt "épületfa" stb.)
Én mint társtulajdonos egyedül is elszállíthatom
e a hulladékot, vagy kötelezheti valaki a társtulajdonosokat hogy vitessék el a szemetüket az udvarról?

köszönettel

ObudaFan # 2008.05.04. 13:43

Amennyiben a használat kérdésében nem tudtok megállapodni, természetesen pert indíthatsz, és ott van esélyed arra, hogy a bíróság feljogosítson a kocsibejáró saját költségen való megépítésére. Ezzel együtt hosszabb távú megoldás lenne a közös tulajdon megszüntetése, illetve az ingatlan társasházzá alakítása, akár perben is.

Wicke # 2008.04.29. 19:22

Sziasztok!

A következőben szeretnék segítsége kérni. Az alapfelállás a kövekező:
Van egy osztatlan közös tulajdonú családi ház. 50%-ban tulajdonos az egyik rokonunk, a maradék 50%-on pedig 25-25%-ban osztozunk a testvéremmel.

Én az év 365 napját itt töltöm, hiszen itt lakom. A testvérem nem él az ő 25%-val, semmilyen mértékben (nem lakik itt és semmilyen követelése nincs). A másik tulajdonos, aki 50%-os tulajdoni résszel rendelkezik, hébe-hóba jár ki, nagyrészt vikkend háznak használja, kb egész évben összességében 30 napot tölt itt.

A telken van egy 2 szobás ház, amellyel az 50%-ban tulajdonos rendelkezik teljes mértékben. 3 darab egyszobás kissebb, különálló ház van még a telken. Ebből az egyikben lakom, a másik nagyon romos állapotban van, sufninak használja az 50%-os tulajdonjoggal bíró rokonom. A harmadik egyszobás ház ki van adva albérlőnek évek óta, amelynek albérleti díjának 25%-ból soha sem részesültem. Igaz eddig még soha fel nem merült bennem a részesedés gondolata. A lakás kiadásához nem kérdezte meg a véleményem, a szerződésen a nevem nem szerepel.

Felmerült igényem, egy kocsibeállóra, ugyanis az egyik reggelre az autó oldala kulccsal végig lett húzva.
Felajánlottam, hogy saját költségemre megcsinálom a kocsibejárót (kapu évek óta van, de előtte a kertet tulajdonos társam beültette bokrokkal és virágokkal). Természetesen csak annyi helyet használnék, amennyi feltétlenül kell az autónak, két sor gyeptégla a keréknyomnak. Ehhez viszont kb 7 méter bokrot ki kell irtani. Naiv módon én úgy gondolom, hogy ehhez jogom van, hiszen: a lakások összesen kb 200nm2 tesznek ki, amelyből az én lakásom, ahol lakok 40nm2. A kert teljesen osztatlan. A lakás/ok többi részével nem én rendelkezem.

Sajnos a kocsi beálló ötletével falakba, sőt fenyegetésbe ütköztem. Abban kérem a segítségeteket, hogy milyen jogokkal rendelkezem osztatlan közös tulajdon esetén. Illetve van-e esélyem, - akár jogi úton is a kocsi beálló kiépítésére? Valamint, van-e lehetőség arra, hogyha legközelebb is ilyen történik az autóval, akkor anyagi követelésem legyen emiatt az 50%-al bíró tulajdonossal szemben, hiszen ő akadályozott abban, hogy a saját tulajdonomat (autó) megvédjem?

Köszönöm a segítségeteket előre is, mert nagyon el vagyok keseredve.