Polgári per

Elnézést a lámer kérdésért, de nagy munka volna körömrágás helyett kiegészíteni a fellebbezést azzal, hogy "T. Bíróság, a fellebbezés elírást tartalmaz: Nem a 22. végzés, hanem a 21-es ítélet ellen kívánok fellebbezni"?
A kijavító intézkedést egyébként miért kellett megtámadni?

Kedves gerbera317,
ha erre van még lehetőségünk - nem tudom-beadjuk, köszönöm a tanácsot. Erre "használható" a csatlakozó fellebbezés?
Köszönöm szépen!

Ez hiánypótlás. Önkéntes. Igaz, hogy nem hiányt pótol, de valahol mégiscsak. De ha nem értesz egyet, akkor küldd be módosításként. Csakhogy módosítani nem mindig lehet, hiányt pótolni pedig bármikor.

"Nem értek egyet"? Minden egyes hozzászólásért, javaslatért hálás vagyok Mindhármójuknak. Nagyon köszönöm, hogy időt szakítanak a problémámra és segítenek javalataikkal.

Üdv!

Ha az egyik peres fél a tárgyaláson jegyzőkönyvben lemond a használati jogáról (nem konkrétan a ház tulajdonának a kérdése miatt volt a per de kihatott arra is) és utóbb ez az ember megkapja a tulajdonjogot mint öröklést, akkor a jegyzőkönyvben tett nyilatkozatát fel lehet használni ellene? Annyit talaltam a neten, hogy a jegyzőkönyv közokiratnak számít, de nem tudom, hogy ilyenkor azt visszavonhatja vagy sem?

Biztos lesz, aki érti.

Vagyoni vita esetén milyen lehetőség van és milyen jogszabály alapján a gépjármúű nyilvántartásba bejegyeztetni a per tényét?

Tisztelt Segítők!

Fellebbezés benyújtása után hiánypótlásra vonatkozó végzésben az alábbiak szerepelnek, kérem, segítsenek értelmezni, ill. kideríteni miért szerepel ilyen a végzésben, mikor az alperesek véleményük szerint helyesen nyújtották be a fellebbezést:
1.
„A fellebbezését a polgári perrendtartásról szóló törvénynek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat formában nyújtsa be újra.”

A felek elektronikusan tartják a kapcsolatot a bírósággal, a PDF formátumú dokumentum ügyfélkapun AVDH-val hitelesítették, majd miután kitöltötték az ÁNYK űrlapot, még ott is hitelesíti a program (anélkül nem is engedi beküldeni). Akkor mégis mit kéne még ezeken kívül tenni, hogy megfeleljen a magánokirat követelményeinek?

2.
„Amennyiben a fellebbezést a II. rendű alperes fellebbezésének is tekintik, úgy szükséges meghatalmazás benyújtása a II. rendű alperes részéről az I. rendű alperesnek a per vitelére vagy a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására. A perben a természetes személy által adott meghatalmazáson a fél aláírását közjegyző által hitelesíttetni kell.”

Ezt hogyan kell elképzelni a gyakorlatban? Elmennek a közjegyzőhöz egy kézzel írott meghatalmazással és ott aláírja a II. rendű alperes? Utána ezt hogy lehet elektronikusan benyújtani?

Előre is köszönöm a segítséget!

Az összes problémádat megoldja, ha megbízol egy ügyvédet. Még az is lehet, hogy megspórolja neked a fellebbezési illetéket.

Sajnos nem mindenki engedheti meg magának, hogy ügyvédet fogadjon. Én próbálok nekik segíteni, de én sem vagyok szakértő. A határidő ráadásul vészesen közeleg, úgyhogy továbbra is várom a segítséget, legalább az 1. kérdésben! (A 2-dikat majd megkérdezem a közjegyzőtől)

Akinek vagyoni, jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a piacon bízzon meg ügyvédet, az a kormányhivataltól kérhet támogatást pártfogó ügyvéd igénybe vételéhez.
(A polgári perekben az eljárási határidők számítása július 15-én megállt, és nem is folytatódik augusztus 21-éig.)

Érvényes bérleti szerződésnél bérleti díj késedelem volt, a bolt bérbeadója éjjel bement a biztonsági cég dolgozójával, és lecserélte a zárat, lekapcsolta az áramot. Az áru megromlott, a kamerát kikapcsolta, a bolt telefonja lemerült, nem értek el minket az ügyfelek.
A bérbeadó szerint joga van idézem “nyomást gyakorolni”, a felszólítást és felmondást egyben küldte meg a zárcserét követő 2 héttel, visszamenőleges hatállyal a zárcsere előtti hónapra.
Kérhető kártérítés a bérbeadótól és a biztonsági cégtől?

Atti3

„Érvényes bérleti szerződésnél bérleti díj késedelem volt”
Egészen pontosan 3 hónapja nem fizettél bérleti díjat, mert nem ment úgy a bolt, ahogy tervezted.
Sajnos teljesen jogos volt a bérbeadó cselekedete, mert te szegtél szerződést a nem fizetéssel.
Ehhez képest ismét túráztatod a fórumozókat, holott már egyszer ezzel kapcsolatban kérdeztél itt.

Sz.Ö
Honnan veszed hogy 3 hónapi díjjal tartozik?

Egyébként önkényeskedni akkor sem lehet. Nála van a kaució ilyen esetekre.
.
Ez viszont betörés. A bérlő hibázott,mert nem fizetett. Akkor fel kell neki mondani s el kell küldeni.

Ha ezt velem csinálja a tulaj,én feljelentem a rendőrségen hogy hiányzik a kasszából 200 ezer ft váltópénz mert betörés történt.

.
Mondom ezt úgy,hogy én a másik oldalon állok mint többszörös bérbeadó.

Majordomus

„Hazai” nick alatt egyszer már ezt megkérdezte kicsit bővebb lére engedve.
Kapott is rá választ, csak úgy látszik, az nem tetszett neki. :-)

https://www.jogiforum.hu/forum/21/1989

Majordomus

„Ha ezt velem csinálja a tulaj,én feljelentem a rendőrségen hogy hiányzik a kasszából 200 ezer ft váltópénz mert betörés történt.”

Nem egyedül ment be, hanem a biztonsági cég alkalmazottjával karöltve.
Neki volna tanúja, hogy nem vitte el a zsét, neked viszont nem lenne, hogy ott volt az a pénz.

Ja,azt nem olvastam.

Tisztelt fórum tagok!

Korábban nekem is volt már perem, de az annyira egyértelmű volt, hogy már az első perfelvételi tárgyaláson mondta a bíró, hogy megegyezést javasol, mert minden bizonnyal az alperes ennél csak többet bukna, nem nagyon fog megállni semmilyen állítása. Az tehát peren kívüli megegyezéssel zárult. Az alperes megfizette felém a kártérítést és az ügyvédi munkadíjat + az eljárási illetéket az állam javára. Értelemszerűen a saját költségeit is maga viselte.

A napokban egy perről beszélgetett 2 ember a közelemben, aminek akaratlanul is fültanúja voltam. Viszont teljesen összezavartak az eddigi ismereteimmel kapcsolatban. Említés tettek arról, hogy a kártérítési igényt kénytelenek lesznek lejjebb szállítani az eredetiekhez képest, emiatt a beadványban is módosítani kell az illeték összegét. Ezt nem nagyon értettem, ezért később utána olvastam. Olyat találtam, hogy az illeték összege a nettó pertárgyérték 6%. Tehát ha jól értem, amennyiben változik időközben a követelés, akkor csökken az eljárási illeték is? Eddig abban a hiszemben voltam, hogy minél tovább húzódik 1-1 per, az eljárási illeték arányosan nő. Akkor ez így nem igaz? Az mindig fix összeg és csak a követelés mértékétől függ %-ban?

Továbbá elhangzott egy olyasmi mondat is, hogy "attól még, hogy neked lesz igazad, lehetsz pervesztes". Ezt hogy érthették? Nem az a 3 állapot van, hogy nyer, veszít, vagy megegyeznek? Bár én a megegyezést is sikerként éltem meg annak idején, mert egyrészt nem veszítettem és a tervezett kártérítés jelentős része is megvolt, és csak egy olyan apró pontot engedtünk el, amit csak körülményesen lehetett volna bizonyítani, és arányaiban annyit nem hozott volna, mint a fő pont.

Előre is köszönöm a válaszokat!

reader,

1. Az illeték emelkedik, ha a pertárgyérték (~ a követelés) nő, de nem csökken, ha a pertárgyérték csökken. Miért? Mert ezt mondja az Illetéktörvény 41. § (2) Olvasd el az Illetéktörvény 39. § és utána következőket, az alapján kell illetéket fizetni
2. Azt, hogy igaza van, a perben bizonyítani is kell. Nem feltétlen tud mindent bizonyítani, ami egyébként igaz

„mondta a bíró, hogy megegyezést javasol, mert minden bizonnyal az alperes ennél csak többet bukna,”
Nem mondd ilyet a bíró.

Az illetéknek a pertartamhoz semmi köze nincs.

„Említés tettek arról, hogy a kártérítési igényt kénytelenek lesznek lejjebb szállítani az eredetiekhez képest, emiatt a beadványban is módosítani kell az illeték összegét. ”
Lehet, úgy értették, hogy már kész a beadvány, de nem indult el a per. Most még megváltoztatják, és az után adják be. Lehet, olyat látnak, hogy nem megnyerhető, esetleg nem bizonyítható része is van az igényüknek, akkor meg minek.

drbjozsef
Biztosan elindult a per, mert már legalább egy perfelvételi tárgyalás alkalmával történtekről volt szó és arról is, hogy majd milyen tanúk lesznek később. Részletesebben nem tudom, mert nem kifejezetten oda koncentráltam + volt egy alapzaj is. De egyikük annyira harsányan beszélt, hogy nem lehetett nem hallani. :)

Kovács_Béla_Sándor
"Nem mondd ilyet a bíró."
Ha úgy értetted, hogy nem szó szerint mondta, akkor lehet. Nem jegyzeteltem közben, de a lényege ezt volt. Én ott voltam, csak tudom. A bíró ezen mondata után lettünk felkérve, hogy menjünk ki a teremből max. 10-15 percre és egyezzünk meg.

osztap
A bizonyítással kapcsolatban szerintem ők is tisztában voltak. ;) Az "igaza van" nem pont így hangzott el, de szó szerint nem tudnám idézni. Ez csak az én laikus megfogalmazásom volt. Valami ilyesmi volt a lényeg: Ha a bíróság kimondja, hogy alperes egy adott dokumentumban valótlant állított felperessel szemben, attól még felperes lehet pervesztes. Ez a rész nem volt számomra világos. Tényleg fennállhat ilyen eset? Felperesnek ad igazat a bíróság, de pervesztes lesz?

Megnéztem az illetéktörvényt:

39. § (1)
Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke) a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

39. § (3)
Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: *

1. * a járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
2. a törvényszék előtt:

• első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban pedig 350 000 forint,
• fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,

41. § (2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs helye.

Jól értem, hogy a 39. § (1) felel meg annak, amit én korábban olvastam a 6%-ról? Minden más esetben 39. § (3) az irányadó. + ahogy korábban írtátok független az eljárás időtartama attól, hogy mennyi lesz az illeték.

Annak idején esetemben a beadvány elkészítésekor a beadott nyomtatványon feltüntettük az illetéket. Szerencsére nálam hamar megoldódott az ügy. De ha hasonló helyzet állt volna fenn, mint az ez az általam hallott történet, akkor gondolom kellett volna benyújtani módosító beadványt. Azon az újabb űrlapon számomra logikus lenne az illeték módosítása is a pertárgyhoz igazítva. Viszont a 41. § (2)-ben azt írják, hogy "leszállítás esetén az illetékalap mérséklésének nincs helye." Ha igaz a feltevésem, akkor itt nincs ellentmondás?

„Tényleg fennállhat ilyen eset?”
Látni kellene ehhez a részleteket. Elvben nem lehet kizárni.

Ha a leszállítják a pertárgyértéket, az illetéket utólag nem lehet leszállítani. Teljesen mindegy, hogy mi lenne szerinted logikus, vagy hogy néz ki az űrlap, a 41. § (2) a szabály...

Sziasztok! Elhunyt végrendeleti örökösei kiskorúak, egy 14 év alatti, és egy 14 év feletti. Elhunyt alperes volt egy polgári perben, ahol halála után született meg a jogerős ítélet. A bíróság nem lett értesítve a halálozásról, most veszem sorba az elhunyt nagy halom papírjait. Mi a helyes intézkedés ilyenkor? Kiskorú örökösök lesznek a jogutód alperesek?

Befejezett pernek nincs alperese. Miről szól az ítélet? házastársa nem volt az örökhagyónak?