Elidegenítési és megterhelési tilalom


botoxdoctor # 2008.06.05. 11:24

Szia Egyjogász! Még az előzőre írtam, nem neked, bocsi.. :)) Szerintem is egyértelmű a Ptk és a Vhr.!!! Ha nem a tulajdonoj ártuházásával egyidejűleg történik a elid. jog alapítása akkor Semmis, pont.

Egyjogász # 2008.06.05. 11:09

Nem értem a kérdésed, miért lenne a Ptk. ellenére?

Elidegenítési és terhelési tilalom
Vhr. 28. § (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára.

botoxdoctor # 2008.06.05. 11:03

Melyik paragrafus rendelkezik így?? A Ptk. ellenére??

Egyjogász # 2008.06.05. 11:03

Egy ismerősöm most jár ingatlan szakjogászira, pont erről beszéltek, hogy - bár a Ptk. ezen rendelkezése teljesen egyértelmű - sok ügyvéd és földhivatal sem ismeri. Erre figyelemmel a tulajdonjog átruházása után létrejött, jelzálogjogot biztosító szerződésben a jelzálogjogot nem lehet elidegenítési és terhelési tilalommal biztosítani, ill. ha mégis biztosítják, ez érvénytelen.

Az más kérdés, hogy szerintem egy bank helyből felmondaná a hitelszerződést, ha erre figyelemmel az adós azt megtámadná, bár az érdekes, hogy a földhivatal az érvénytelenül kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat miért jegyzi be.

A LB már régebben kimondta:

"A másodfokú bíróság jogszerűen állapította meg azt, hogy a felperes a keresetében alappal kéri a perbeli ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését érvénytelenség címén, mert a bejegyzés alapjául szolgáló szerződésben az I. rendű alperes javára szóló, az ingatlan tulajdonosának rendelkezési jogát korlátozó jogosultság nem jött létre érvényesen a Ptk. 114. §-a (2) bekezdésében írt feltételek megvalósulása hiányában.

A hivatkozott törvényi rendelkezés helyes értelmezése - szemben az I. rendű alperes érvelésével - csak az lehet, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötésekor kell az átruházónak (az ingatlan eladójának) vagy más személynek - az adott esetben az I. rendű alperesnek - rendelkeznie az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra vonatkozó olyan joggal, amelynek biztosítása céljából az elidegenítési és terhelési tilalom létesíthető, mintegy járulékos jogosultságként.

A II. rendű alperes javára szóló adásvételi szerződés érvényes megkötésekor a szerződés tárgyát képező perbeli ingatlanra vonatkozóan az I. rendű alperesnek nem volt olyan joga, így jelzálogjoga sem, amely elidegenítési és terhelési tilalommal biztosítható lett volna.

Az előzőekben kiemeltekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságnak az ügy érdemében hozott jogszerű rendelkezését - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával - hatályában fenntartotta."

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.05. 11:00

nem lehet, az inytv. rendelkezik így

botoxdoctor # 2008.06.05. 10:59

Kedves KBS! Nem elméleti jellegű!! Felhívtam a földhivatalt, és ott azt mondták, hogy nem kell a tulajdonos váltás.. De mi van akkor, ha a Ptk-ra való hivatkozással elutasítanak?? Mi van akor ha van mondjuk 2 cég az egyik hitelt ad a másiknak, és be akarja jegyeztetni a jelzálogjogot és az elidegenítési és megterhelési tilalmat??? Szeirntem ez külön eset ettól, ha valaki mondjuk banktól vesz fel hitelt, mert hát az pénzintézet.. Kíváncsi vagyok a megoldásra. Mégegyszer: lehet-e bejegyeztetni a tilalmat cégek közötti (tehát nem bankos) magánjogi ügyletre a Ptk rendelkezéssel szemben akkor ha nincs tulajdonosváltás?? Mi a garancia arra, hogy a földhivatal nem utasítja el, vagy ha érvénytelenség van, akkor nem törli a fh.

Dr. Mohos Gábor ügyvéd (törölt felhasználó) # 2008.06.05. 10:53

botoxdoctornak: olvassa el az inytv.-t.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.06.05. 10:50

Ja, hogy elméleti jellegű...

botoxdoctor # 2008.06.05. 10:42

Az a problémám, hogy az előbbi Ptk. szerinti paragrafus arról szól, hogy csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni az elidegenítés és megterhelés jogát. Mármost: az elidegenítési és megterhelési tilalom az a jog korlátozása ill. kizárása..

Ebben az esetben pedig a Ptk-ba ütközik, ha "csak úgy tulajdonosváltás nélkül" valaki bejegyegyeztetni akarja az elidegenítési és megterhelés tilalmat az iny-ba. Nem tudom értelmezni ezt a Ptk paragrafust, hiszen ebben az esetben nem lehetne mondjuk magánkölcsönt felvenni egy másik személytől, mert nincs tulajdonjog átruházás.. Érthető a probléma?

Kovács_Béla_Sándor # 2008.06.05. 10:22

Mi a problémád? A földhivatal megtagadta a tilalom bejegyzését, mert az nem tulajdonátruházás alkalmával terhelte volna meg az ingatlant?

bigdady # 2008.06.05. 10:17

Nekem a bank rakott rá akkor az most nem érvényes hisz nem történt tulajdonváltás.

botoxdoctor # 2008.06.05. 10:13

Sziasztok! Az alábbi szerintem nagyon érdekes kérdésem lenne: be lehet-e jegyeztetni elidegenítési és terhelési tilalmat egy ingatlanra abban, az esetben, ha nem történik tulajdonosváltás? Még mielőtt kapásból igennel válaszolna valaki az alábbi Ptk paragrafust ajánlanám a figyelmébe:

114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósági határozat a rendelkezés jogát kizárja vagy korlátozza, az e tilalommal, illetőleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Álláspontom szerint a Ptk. szerint az elidegenítési és megterhelési tilalmat tehát csak a követelés biztosítására (pl. jelzálogjog, hitel, életjáradék stb.) és az adásvétellel együttesen lehet bejegyeztetni. Persze ez ellentmondana a józan ésszel, mert ebben az esetben mindig kellene egy adásvételnek történnie, de segítsetek a megoldásban.