kártérités

Jo napot!Mi 2005-ben épittettünk egy könnyüszerkezetes házat egy vállalkozóval.ami nemsokkal késöbb penészedni kezdett.az egész tetöszerkezetet le kellett cserélni.a vállalkozótol kaptunk 7millio ft-ot javitásra.de nemrégen ujbol penészedik,az egész szoba penészszagu a szekrényben a ruhák...a tetötérben válik a fal.söt a belmagasság se annyi mint a szerzödésben.a ház épitési költsége pedig nem 7millio volt .az lenne a kérdésem hogy tehetek-e valamit a vállalkozo ellen?

A javítást is ő csinálta?

Nem.ügyvédnél fizette ki a pénzt.most sürgösen el kellene adnunk a házat és ezek a hibák miatt nem tudjuk.

Akkor ez már nem ő sara.

Akkor semmit nem tudok ellene tenni?akkor se ha a javitás után is ugyanolyan a ház állapota?

A tetötér és tetöcserét az ö emberei csinálták.csak a festést nem

Minimum azt a megállapodást látni kellene, ami az ügyvéd előtt született.

Abba az áll hogy havi 1 millioval fizeti ki a 7 milliot.

Gondolom, nem ez az egy mondat áll benne.

Érdeklődnék, hogy mekkora kártérítésre számíthatók az alábbiak miatt: "egy kedves jó ismerősömet" elítélték becsületsértésért és rágalmazásért (büntetőügy). Kártérítési kérelmet indítványoztam ellene az alábbiak miatt: az "ismerős" maffiózónak, csalónak, közokirat-hamisítónak (index, leckekönyv hamisítás), melegnek, rokkantnak, hülyének, disznónak, bűnözőnek (a bíróságon az utolsó szó jogán azt mondta, hogy engem elítéltek becsületsértésért, rágalmazásért, ami nem igaz), ajtónállónak, stb.
Várom válaszukat!

Ez nagy mértékben függ attól, hogy mennyit kérsz nem vagyoni kártérítés címén :P Ha 20 ezret, akkor azt valószínűleg megkapod. Komoly százezreket-milliókat én nem várnék.

köszönöm a választ, én kb. 200 000 vagy 300 000 forintra gondoltam

Ezt miként számoltad ki?

átnéztem néhány ilyen jellegű pert. De megítélésem szerint ennél többet is kaphatok.

Ha nagyobb nyilvánosság előtt hangzottak el ezek a dolgok, akkor esetleg. De természetesen a nem vagyoni kár mértékét is lehet bizonyítani, nem kell feltétlenül arra alapozni, hogy köztudomású tény, vagyis tanúkkal igazolhatod, ha téged ez az átlagosnál jobban megviselt.

Üdvözletem!
Másfél hónapja költöztünk be egy családi házba. Az adásvétel nyár óta folyt, azóta többször is jártunk a házban, szakember is megnézte. Tisztában voltunk azzal, hogy nem kifogástalan a ház állapota, és hogy mely pontokon kell majd átalakítást, felújítást végeznünk, ezek után döntöttünk úgy, hogy megvesszük, és tavasszal nekilátunk a munkálatoknak. Ám egy csomó probléma derült ki az eltelt másfél hónapban, ami addig nem tartozott a listánkba: a villanyvezetékek szabálytalanok és életveszélyesek, fal helyett csak vakolat van több ponton is, a szigetelés nem úgy történt, ahogy elmondták, a melegvízkazán ma reggel teljesen elromlott, a fedett teraszon áll a víz stb... Becsapva érezzük magunkat, mert szerintünk az elvárható gondossággal megvizsgáltuk a házat. Az a kérdésem, hogy az adásvétel során ki nem derült, ám akkor már létező hibákért követelhetünk-e bármilyen kártérítést? Vagy a szabálytalan villanyvezetésért akár veszélyokozásért tehetünk-e feljelentést az előző tulajdonosok ellen?

Kedves fórumozók:

Kérdés: jegyző (azaz munkáltatója önkormányzat) perlése kizárólag ptk 339.§ szerint (szerződésen kívüli károkozás)? egy ügyben a bíró mindenáron csak a 349§-et akarja elfogadni jogcímnek(állig jogkörben okozott kárt), annak speciális feltételei meg nem állnak fenn.
szerintem nincs akadálya pusztán 339-re alapítani a keresetet, semmi sem zárja ki, hogy alperese ne lehetne közig szerv.ennyire nem elfogadott ez még a bíróknál, vagy én fogtam csak ki:O)

köszönöm a hozzászólást

No, most én vagyok kénytelen kérdéssel fordulni hozzátok, ami a következő:

Adott egy szerződés, amelyben mondjuk vállalom, hogy havi átlagban 100 litert tankolok valamelyik benzinkúton. Amennyiben ezt a szintet nem érem el és kevesebbet tankolok, úgy a különbözetet a benzinkút kiszámlázhatja nekem. Ebben az esetben ez a különbözet ugye lehet kötbérnek tekinthető attól függetlenül, hogy nem úgy hívjuk a szerződésben. Illetve szerintetek is az?:)

A választ előre is köszi.

biotyuk,
ha államigazgatási jogkörben okozott kárról van szó, akkor kártérítés csak akkor jár, ha a Ptk. 349. §-ban meghatározott feltétel (jogorvoslat kimerítése) is teljesül.

bandeeraz

Igen, bár fogyasztói szerződésben ez így szerintem semmis kikötés.

Tiszlet Fórumozók,

Az alábbi kérdésben kérném a tanácsotokat:

Nagypapámat baleset érte még 2010 őszén. (röviden: nekitámaszkodott egy korlátnak, ami kidőlt, ő pedig egy árokba zuhant, kb. 3 méterről, 5 napig feküdt kórházban) A felelősséget az adott létesítmény üzembentartója nem ismerte le, így polgári per lett belőle.
A követelt kártérítési összeg durván 32 %-át ítélte a javunkra a bíróság (tehát ilyen arányba "nyertük" a pert. Abba most nem mennék bele, hogy ez igazságos-e vagy sem...)
A bíróság kimondta azt, hogy az üzembentartó nem tartotta megfelelően karban a "korlátot" (ez egyébként korrodált ill. a beton talpazat is máló-félben van)
kb. 1,5 év telt el a baleset óta, a helyszín továbbra is romos, siralmas és balesetveszélyes.
Szerettük volna elérni, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy tegye rendbe, újítsa fel az építményt. Állítólag nem lehet erre kötelezni.
Nekem most ezzel van bajom. pl. van egy hiányzó csatornafedél, amibe vki belesik, kap minimális kártérítést, de a csatornafedelet nem kell pótolni?

Esetünkben az üzembentartó és a helyszín tulajdonosa nem ugyan az.

Hogyan lehet elérni azt, hogy tegyék biztonságossá az építményt?

A tanácsokat előre is köszönöm!

Üdv.

FDToth

Az illetékes építési hatósághoz lehet fordulni.

Szép napot!

A fórumot olvasgatva szeretném megkérdezni hozzáértőktől, hogy a Ptk.349-ben a rendes jogorvoslat mit jelent? Nagypapámnak szeretnék segíteni, akit egy hivatal döntése alapján később kár ért. Akkor most az aki másnak kárt okoz... címen nem perelhet be egy hatósági intézményt? Milyen lehetőségek vannak ebben az esetben?

Tisztelt Fórumozok!

Baleset kártérítés ügyben szeretnék tanácsot kérni. Egyik barátom maradandó fogyatékossággal járó baleset szenvedett a biztosító havi járadékot ítélt meg neki, amit rendszeresen meg is kap. Viszont évente csak az infláció mértékével emelnek. A járadékban ápolási költség, gyógyszer, közlekedés, háztartási segítés szerepel. Ezek a költségek pedig az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek az elmúlt években. Van-e lehetőség a járadék emelésére? Ha igen, akkor milyen jog szabály alapján? Mi a teendő ilyenkor? Visszamenőleg van e lehetőség az emelést kérni?
Köszönöm a választ.

PennyT

Hogy az adott ügyben mi a rendes jogorvoslat, az az ügy jellegétől függ. Általában pl. a fellebbezés rendes jogorvoslat, a felülvizsgálati kérelem meg nem.