Szia!
Ha jól értettem az volt a problémád, hogy az ártatlanság vélelme ellenére ítélethozatal előtt közölték az esetet. Elvileg hasonló esetben a sajtó-helyreigazítás lehet hatásos eszköz – feltéve, ha a sajtó a közleményben valótlan tényt állított, vagy valós tényt tüntetett fel hamis színben. Miután itt van egy jogerős ítélet (bár utólag született is), ezért úgy néz ki, hogy ezen az alapon nem lehet fellépni a sajtó ellen (állítása felteszem valós volt – és sajnos ez a lényeg). Nem beszélve arról, hogy a sajtótól helyreigazítást a közlemény közlésétől számított 30 napon belül lehet kérni, és ha nem tett eleget a kérésnek, akkor 15 napon belül lehet keresetet indítani - hiányoznak tehát az eljárásjogi feltételek is.
A sajtó-helyreigazításon kívül nem vagyoni és/vagy vagyoni kár címén lehetne pert indítani 5 év elévülési idővel, de ehhez bizonyítani kellene, hogy a sajtó állítása valótlan volt, és ezzel neked nem vagyoni kárt okozott, vagy vagyoni károd keletkezett (nem vesznek fel emiatt felelősséggel járó munkakörbe, csak pl. kevesebbet fizető munkakörbe). Pontosan meg kell mondani és bizonyítani, hogy mi a kár, és az összegszerűen mennyi.
Mindenki hibázik néha. A te eseted azért érdekes szerintem, mert felveti, hogy ha a „hibázók” közül egyet kiemelek, és az esetét nagy nyilvánosság előtt közzé teszem, akkor az – a többi „hibázóhoz” képest - rá nézve igazságtalan. Ezért elgondolkodtat engem egy kicsit a sajtó, meg a nyilvánosság … mert válogatni akár önkényesen is lehet … Ha nem is jogilag, de erkölcsileg talán vitatható lehet, hogy miért éppen rád esett a választás, az azonban vitathatatlan, hogy a jövőben tartózkodni kell az ilyen helyzetektől, kárpótlásul pedig azt kaphatod, hogy a cikkre egy idő után a kutya se fog emlékezni …
