...Megyei Törvényszék
( végrehajtási záradék törlésének elutasítása miatti fellebbezésben a döntése )
.." Amennyiben a szerződésből nem állapítható meg a felmondás esetén történő teljesítés módja az adósnak akkor is lett volna lehetősége ezt a pénzintézettől megtudni és az alapján teljesíteni..."
Hmm?
További fellebbezésnek nincs helye.
Egy kis ízelítő, hogy milyen mélységekben járnak jelenleg a magyar bíróságok...
Részletek egy bíró ítéletéből, az úrról csak néhány általános adat:
Szervezet: Fővárosi Törvényszék
Kollégium: polgári
Beosztás: tanácselnök
ELTE-ÁJK: Polgári Jogi Tanszék - óraadó
" Ha a nyilatkozat és az akarat nem egybeeső (akarathiba), úgy e tény a szerződés létrejöttét nem érinti, megtámadás esetén azonban érvényességét igen. "
"Ugyanakkor ezen, a Ptk. meghatározta generalis szabályhoz képest a Hpt. mint specialis
normaösszesség eltérő szabályrendszert alkotott, s a lényeges (essentialis) kérdésekben való meg
nem egyezéshez nem a létre nem jöttség, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzi. A
felperes mindazon hivatkozása tehát, mely valamely lényegesnek minősített kérdésben való meg
nem egyezést mint létre nem jöttséget okozó körülményt állított, figyelmen kívül hagyandó volt."
Vagyis a fogyasztói szerződés minden esetben létrejön konszenzus hiányában is,mivel a Ptk generális rendelkezései nem alkalmazhatóak, max. majd a Hpt 213. szerint érvénytelen lehet a szerződés :-)
Faxa nem?
Suhanc:
Mint mondtam, ha a felmondás nem volt jogszerű, akkor az a VH megszüntetés alapja lehet, mert a banki követelés valójában nem állt fenn.
Ha valóban kevesebb a fennálló tartozás, mint a tiszteségtelen összeg, akkor nincs mire VH-zni, mert nincs tartozás... ekkor vége a dalnak és el lehet egymástól köszönni a bankkal.
De ezzel azért vigyázni kell abban az esetben, ha még a tisztességtelenül elszámolt összeg után is tartozás áll fenn.
Mert attól, hogy megszünik a VH. a szerződés élő marad és a bank minden követelése kvázi jogos csak nem egyben , hanem részletekben kell fizetni.
Vagyis a bank most már jogszerűen felmondhat és beperelhet, ha nem fizetsz és igaz nem közvetlenül , de ugyanúgy VH lehet a vége.Ekkor viszont már ott lesz az, hogy az adós egy másik perben (VH megszüntetés) a szerződés érvényességét állította.
Igaz az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem megfelelőségét még majd állíthatja a következő perben és ezzel redukálhatja az esetlegesen még fennálló tartozást.
Köszönöm Ycal!
Most még az a kérdésem, hogy ezt az álláspontot egy végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtásban lehet-e érvényesíteni a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben?
A szerződés felmondása alapja a végrehajtás elrendelésének. Amennyiben a felmondás nem volt megalapozott és nem joghatályos, így a végrehajtás elrendelése ( záradékkal ) megfelel-e a Vht szabályainak?
A kérdésre a válasz: IGEN
A felmondással megszünik a szerződés és a teljes tartozás egyösszegben lejárttá válik.
Viszont a bank nem mondhat fel kénye-kedve szerint...csak meghatározott okkal. Pl: ha nem fizet az adós.
Ha viszont a tisztességtelenül felszámolt összeg miatt valójában az adós nem volt késedelemben (csak a banki nyilvántartás szerint), akkor nem volt a banknak jogi alapja a felmondásra.
Vagyis ilyenkor nem érvényes a felmondás és a szerződés tovább él.
Emiatt viszont nincs jogalapja a bank által indított pernek,ezért azt megszünteti a bíróság, mert nem kérheti a bank, hogy fizess pl: 5 millát mikor neked havonta a szerződés szerint csak 50 ezret kellett teljesítened. (amit megtettél, sőt még tulfizetésben is voltal)
Kedves Ycal!
A civilisztikai kollégiumvezetők országos értekezletén készült emlékeztetőben ez szerepel:
Érinti-e a felmondás jogszerűségét,ha a felülvizsgált elszámolás alapján az tűnik ki, hogy a fizetési késedelemre alapított felmondás időpontjában az adós nem volt késedelemben?
„A felmondás a szerződésben kikötött vagy a törvényben meghatározott felmondási ok fennállta hiányában érvénytelen (mert a felmondás joga a feltételek hiányában nem illette meg a szerződő felet),ezért ha az elszámolás alapján a felmondási ok megdől (pl. az adós nem esett késedelembe késedelme
nem éri el a felmondási okként megjelölt időt stb), akkor a kölcsönszerződés a felmondás érvénytelensége miatt nem szűnik meg.”
A Fővárosi Törvényszék ítéletében ezt felhasználta a felmondást érvénytelenítette, pert megszüntette és a követelést idő előttinek nyilvánította.
Ezt szeretném pontosan értelmezni.
"A felmondáskor esedékes tartozást a végrehajtási záradékból lehetett megállapítani, amely kevesebb a tisztességtelenül felszámolt összegnél."
Felmondáskor az egész tartozás egyösszegben esedékessé válik.
Ha ez az összeg nagyobb a VH. záradékban szereplőnél, akkor teljesen mindegy, hogy jogszerű-e a felmondás vagy nem, lévén az adós már visszafizette a tartozását csak a bank rosszul számolt.
Tehát nincs fennálló tartozása és így nincs alapja a VH.-nak sem.
Sőt a különbözettel a bank tartozik.
Akkor van bibi, ha tisztességtelenül felszámolt összeg csak az elmaradást fedezte, de több milliós még a tartozás.
Akkor van az amit az előző posztban írtam...
Suhanc:
Gondolom Vh. megszüntető pereket olvastál....ott ugye azt eredményezheti, hogy a VH.-t megszüntetik...(juhéjjj....vagy mégsem)
Ha arra hivatkozol, hogy a felmondás nem volt jogszerű, akkor még mindig "élő" a szerződés, ami elvileg köti a feleket, ha az adós azóta már viszont késedelembe esett, akkor indulhat előről az egész eddigi procedúra...
A problémát én ott látom ebben, hogy pl: semmis szerződést sem lehet "érvényesen" felmondani, tehát akkor már inkább semmis legyen a szerződés, mint érvényes....ha ugyanis a szerződés felmondásának jogosságát vitatod , mert nem voltál késedelemben, azzal közvetve azt mondod, hogy köztetek továbbra is érvényesnek tekinted a szerződést.
Ha viszont így van, akkor teljesítened is kell különben újra kezdődik a felmondások történet.....csak most már jogszerű lesz a felmondás...
Kedves Ycal!
Mostanában olvastam egy-két bírósági ítéletet és az ezekben foglaltakkal kapcsolatosan szeretnék tisztábban látni. Ezekben az ítéletekben azt fogalmazták meg, hogy ha a szerződés felmondásakor a tartozás kisebb volt mint a tisztességtelenül felszámolt összeg akkor a felmondásnak nem volt helye.
Mi történik, ha a szerződés felmondása kimondottan csak azért történt mert az adós késedelembe esett más általános felmondási okot a felmondás nem tartalmaz és megállapítható, hogy az adósnak a szerződés felmondásakor az elszámolás szerint túlfizetése volt?
A szerződés felmondása nem tartalmazza a késedelem összegét ( ezt nem értettem én sem miért van az ítéletben ) a felmondás előtti utolsó felszólítás is csak forintban devizában nem. A felmondáskor esedékes tartozást a végrehajtási záradékból lehetett megállapítani, amely kevesebb a tisztességtelenül felszámolt összegnél.
Érdemes-e vagy lehet-e ezzel kezdeni valamit illetve van-e értelme jobban utána nézni a dolgoknak?
suhanc:
Miert akarod forintra atszamitani?
Ha azert mert egy forintoszzeget irt jova a bank, akkor a ptk. 231 szerint a teljesiteskori arfolyamon kell amugy atszamitani.Tehat annak a napnak az arfolyaman amikor a bank a tisztessegtelenul felszamolt osszeget "visszafizette".
suhanc:
Szerintem alapvetoen nem kell meghataroznia semmit, az elmaradas majd esetleg akkor valik erfekesse, ha pl. a masik fel vitatja a felmondas jogossagat.
Tisztelt Fórumozók!
Hitelszerződés felmondása esetén a jogosultnak meg kell-e határoznia, hogy mekkora az az elmaradással -késedelemmel fizetett - érintett összeg amely a felmondást megalapozta.
Tisztelt Fórumozók!
Rövid kérdésem az lenne, hogy az elszámolás kapcsán megállapított tisztességtelenül felszámolt összeg milyen árfolyamon kell számolni?
Pld. a banki elszámolás azt mondja, hogy 3000 CHF a tisztességtelenül felszámolt összeg.
Ezen összeget 256 forinttal kell forintra átszámolnom ?
Azt mar csak suttogva jegyzem meg, ha valoban " nem lehet azt elerni amit szeretnenk" , akkor a birosag miert kell, hogy ilyen indokkal ignoralja a Ptk 205 szerint vizsgalatot?
KBS:
Egy gyors kerdes:
Nem serul-e a tisztesseges eljarashoz valo jog abban azesetben, ha ennyire nyilvanvaloan a "jogserto az itelet"?
Mert, ha igen akkor az AB es az EJEB is jatszhat nem?
Nem vagyok benne biztos, hogy nincs kizárva a kúriai felülvizsgálat. Az AB visszautasítja a panaszt, ha nem valamely konkrét alapjog konkrét sérelméről van szó. (Ahogy ők mondják: az AB nem harmadfokú jogorvoslati fórum.) Az EJEB se foglalkozik ilyesmivel. Mert ők sem jogorvoslati fórum.
Szerencsére nem gyakran, de előfordul, hogy a jogszabálysértő ítélet további jogorvoslati lehetőség híján jogerős lesz.
Vigasztaljon, hogy ennek az ítéletnek valószínűleg csak az indoklása hibás, az érdemi döntés helyes. Tudomásul kellene már venni, hogy nem lehet elérni azt, amit szeretnétek.
Akkor marcsak az a kerdes, hogy ha meglesz az itelet, akkor mit lehet vele kezdeni?
Kuria, AB, EJEB?
Mert ezek szerint eleg jogszabalyserto lesz az itelet....
De.
Egy ujabb kerdesben lenne szuksegem segitsegre.
A szituacio masodfoku per szerzodes letre nem jott a biro egy bizonyos Egon keresztnevu szemely.
Megallapitas:
A Hpt. lex. spec. torveny a Ptk.-hoz kepest igy a Ptk. 205 nem alkalmazhato fogyasztoi szerzodes eseten. A Hpt. viszont nem tartalmaz rendelkezest a szerzodes letre nem jotterol, igy a fogyasztoi szerzodesek max. semmisek lehetnek, mert azt szabalyozza a Hpt.
A kerdes:
Ha a lex. cpec. szabaly nem szabalyoz egy bizonyos kerdest, akkor nem a generalis szabalyt kell alkalmazni? :)
wers:
Remélem neked azért a leírásból sikerült megérteni a problémát, még ha KBS-nek nem is :-)
1.
A kereset tartalma az nem mas , mint az "ervenyesse nyilvanitasi kerelem".
(Azt irtad KBS meg legeloszor, hogy el kellett volna utasitani a keresetet, ha a bank ervenyesse akarja nyilvanittatni a szerzodest)
2.
Valoban nincs kotve. Viszont a szerzodes ervenytelenseget kimondo jogeros itelethez, mely 2013.december 31.-en jogerore emelkedett, ahoz mar kotve van a birosag a kesobbi perekben.
Most en irok egy velemenyt...inkabb sejtest :)
Szerintem ti nem vettetek a faradtsagot , hogy megnezzetek a videot igy ahoz sem, hogy elolvassatok a videohoz csatolt pdf-et (KBS elmondasa szerint anelkul is tudja mi tortent) abban a PDF-ben benne van az elso jogeros itelet a szerzodes teljes ervenytelensegenek megallapitasarol , a jogerore emelkedesrol szolo birosagi tajekoztatas, es a bank 2014-ben befogadott uj kereseti kerelmenek azon reszlete, amelyben a szerzodes ervenyesse nyilvanitasat keri!)
Tehat megegyszer idorendben:
drb:
„Én márpedig nem látom be, hogy bárkinek is a szájába kellene rágni, hogy mi az az árfolyamváltozás. Aki nem tudja mi az, az ne vegyen fel olyan hitelt, aminek nem ismeri a működését."
Nem is az kell a szájába rágni, hanem megfelelő tájékoztatást kell adni az árfolyamváltozás valós kockázatáról.
Csakhogy a bank azt állította, hogy az árfolyam stabil, max. 10-15%-os árfolyamelmozdulás várható.
Gondolom a bankszövetség súgott nekik:
”
Nem kell félni a devizahitelektől
A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is.
De, hogy lasd wers nem a levegőbe beszélek:
„Az Alkotmánybíróság a 35/2011. (V. 6.) AB határozatában az érdekeltséghez nem kötött, bárki által kezdeményezhető absztrakt normakontroll eljárások és az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő konkrét normakontroll eljárások összehasonlítása kapcsán rámutatott arra, hogy az „ítélt dolog” a római jogból származó olyan jogintézmény, amely a jogbiztonságra tekintettel és összefüggésben a jogerő intézményével azt jelenti, hogy a bíró által ítélettel jogerősen eldöntött igény a továbbiakban, bíró előtt ismételten nem tehető vitássá. Utalt az „ítélt dolog” intézményének ius facit inter partes jellegére, azaz a jogerős bírói döntés csak a konkrét felek vonatkozásában váltja ki ezt a joghatást. Megállapította azt is, hogy a perbíró – egyedüliként az állami szervek között – jogerős döntésével, a továbbiakban vitathatatlanul (res iudicata) jogot keletkeztet, vagy kötelezettséget állapít meg. Az Alkotmánybíróságnak a jogbiztonság megvalósulásának, vagy sérelmének értékeléséhez mai napig is irányadónak tekintett 9/1992. (I. 30.) AB határozat alapján: „A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogerős határozat – az eldöntött kérdés személyi és tárgyi keretei között – irányadóvá váljék mind az eljárásban résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra. Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll.””
Mi volt a jogerősen eldöntött dolog egy érvénytelenség megállapítási perben????
Hát az , hogy a "szerződés érvénytelen".
Akkor mi az ami a későbbi bíróságokat is köti?
Az, hogy a szerződés érvénytelen.
Indítható per az érvényessé nyilvánításra, ahogy a bank tette?
Itt a kereseti kérelem:
„III. Kérelem
„A fentiekben előadottak alapján kérjük a Tisztelt Járásbíróságot, hogy a felperes jogelődje és
alperes között 000RS320-8345A2HK számon, 2008. december l0. napján létrejött
kölcsönszerződést a megkötésére visszaható hatállyal szíveskedjék érvényessé nyilvánítani,
olyképpen, hogy a szerződés II. fejezetében ''A kölcsön összege és kondíciói'' szövegrészt
egészítse ki a '' A deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbség' mint költség 3.9%
(devizaközé párfolyam +/-1 '95%) szövegrésszel.”
”
A fenti a AB hatartzatban leírtak szerint NEM!
Ellenben indíthat pert a bank, ha követelése áll fenn a féllel szemben?
IGEN.
:)) ne bosszankodj