Fellebbezés vagy felülvizsgálat?


guba # 2011.12.12. 14:44

Kopasz ügyvédnek sem tanácsos hülyeségeket beszélni Béla, főleg nem szép, ha személyeskedik is mellette.:)

Nem egyezség. Az egyezség a felek egybehangzó akaratnyilatkozata, amelynek feltétele, ha peren kívül történik, hogy a felek kölcsönösen engedjenek egymásnak, ha perben történik, akkor pedig, hogy a bíróság jóváhagyja. Itt pedig nem jóváhagyott egyezség van, hanem jogerőssé vált elsőfokú ítélet.
Ha elolvasnád újra figyelmesen a témaindítót, akkor látnád, hogy egyoldalú "nyilatkozatról" van szó, nem egyezségről, és a kérdezőnek éppen az a problémája, hogy az a feltétel nem valósult meg, amely a nyilatkozatban foglaltakat hatályosította volna. Ennyit a dolog eljárásjogi részéről.

A példámra visszatérve: lásd azért be, elég gyengén hangzik az a bíróság előtt, hogy "ugyan kifizettem volna nyolc forintot a tízből, de egyébként vitatom, hogy tartozom". Majd, ha peres képviseletre is kapsz megbízást, erre azért vigyázz!:)

Kovács_Béla_Sándor # 2011.12.12. 13:41

Egyezség. Az elismerésnek kifejezettnek és határozottnak kell lennie. Ha ilyen-olyan okból beleegyezek is, hogy fizetek valamennyit, az nem értelmezhető úgy, hogy addig az összegig elismertem a követelést. (A laikusnak, persze, tűnhet úgy, de kend jogász, méghozzá szakvizsgázott. :) )

guba # 2011.12.12. 06:28

Hanem mi?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.12.10. 21:24

AZ egyezség soha nem elismerés.

guba # 2011.12.09. 16:57

Ha alperes azt mondja, hogy tíz Forintot nem, de nyolcat vita nélkül hajlandó vagyok kifizetni, akkor ezzel ténybelileg és jogilag is elismerte a tartozás fennállását, tehát csak akkor lenne értelme a további jogvitának, ha eleve is csak a mértékéről szólt volna. Ha nem így van, akkor ezzel a nyilatkozattal alperes okafogyottá tette a további pereskedést, mert kinyilvánította, hogy a keresettel lényegében egyetért.

LegalLy # 2011.12.09. 11:45

Attika,
a felek közötti egyeztetés azért zajlott, mert a felperes számára nyilvánvaló, hogy a teljes követeléséhez nem juthat hozzá (egyszerűen nincs elegendő alperesi vagyon), az alperes számára pedig az, hogy a fellebbezése elég gyenge lábakon áll - így a felperesnek az az érdeke, hogy legalább a pénze egy részét megkapja gyorsan, az alperesé pedig az, hogy ne a teljes összeget kelljen kifizetnie. Ezért a megállapodás arról szól, hogy ha a felperes lemond a megítélt összeg egy részéről, az alperes visszavonja a fellebbezését és a (csökkentett) felperesi követelést kifizeti.

Vagyis, kérdésedre válaszolva, az alperes által aláírt dokumentum valóban tartalmazza azt az alperesi nyilatkozatot, hogy a fellebbezését hajlandó visszavonni - de az idézett BH-k szerint a bíróság önmagában ezt (ha nem kifejezetten az alperes vagy képviselője által a bíróság felé címzett nyilatkozat) nem fogadhatja el.

"Adminisztratív végzés" - sajnálom, valószínűleg megtévesztő volt a szóhasználatom. Itt arra gondoltam, hogy a másodfokú bíróság az ügyiratokat visszaküldte az elsőfokú bíróságnak azzal a megjegyzéssel (leirat? utasítás? nem tudom, mi a bevett szakzsargon erre), h fellebb. visszavonása miatt ezen és ezen a napon jogerőre emelkedett, adják ki a jogerősítő végzést.

Ami a megbízási szerződés felmondását illeti - no, ebben minden bizonnyal igazad van...

Dr.Attika # 2011.12.09. 11:30

Mi van az alperesi nyilatkozatban? Irdd már le. Lehet, hogy az a fellebbezés visszavonását tartalmazza. Az is lehet, hogy az első fokú ítélettel kapcsolatos megegyezést foglalta írásba.
Nincs ilyen, hogy adminisztratív végzés. A végzés eljárásjogi intézkedést tartalmaz. Ennek két vállfaja létezik: a megfellebbezhető az eljárás folyamán, vagy csak az ítéletet követően fellebbezhető.
Amit leírtál az számomra nem értelmezhető igazán. Ha a fellebbező peres fél egyezkedik a jogi képviselő nélkül, akkor ezt a megbízási szerződést fel kell mondani.

ObudaFan # 2011.12.09. 11:25

Én kifogásként terjeszteném elő azzal, hogy ha erre a bíróság nem lát lehetőséget, tekintse fellebbezésnek.

LegalLy # 2011.12.09. 10:23

ObudaFan,
az eljárási kifogás nekem is eszembe jutott- a törvényszöveg alapján azonban aggaszt, hogy ilyet csak az eljárás folyamán lehet előterjeszteni - itt viszont (igaz, éppen a szabálysértés miatt) az eljárás jogerős ítélettel lezárult, nincs folyamatban többé...
Vagy vegyük a jogerősítő végzést kvázi "semmisnek", és adjuk be a kifogást úgy, mintha a másodfokú eljárás még folyamatban lenne?

ObudaFan # 2011.12.09. 10:13

Felülvizsgálat biztosan nem. Két lehetőség jöhet szóba, a fellebbezés, vagy az eljárási kifogás.

LegalLy # 2011.12.09. 10:08

Kedves Mindenki,

az alábbi ügyben szeretném a véleményeteket kérni.

Gazdasági társaságok közötti per, első fokon az alperest elmarasztalta a bíróság. Alperes fellebbezett, de (bíróságon kívül) tárgyalt a felperessel, hogy hogyan tudnának mindkét félnek megfelelő módon megegyezni. Ezen tárgyalások során alperes tett egy írásbeli nyilatkozatot, miszerint (bizonyos körülmények bekövetkezte esetén) fellebbezését vissza fogja vonni.

A fellebbezést időközben a másodfokú bíróság befogadta (tárgyalást még nem tűzött, de elutasításra nem került sor, a fellebbezés tényét a felperessel közölte).

Ezután az alperes által tett nyilatkozatot a felperes beadta a bíróságra, mire a másodfok egy belső, adminisztratív végzéssel az iratokat visszaadta elsőfokra, ahol ennek alapján az elsőfokú ítéletet jogerősítették. Alperes és jogi képviselője minderről a jogerősítő végzés kézhezvételekor értesült: a másodfok a felperesi beadványról sem az alperest, sem jogi képviselőjét nem értesítette, a másodfokú eljárás megszüntetése tárgyában nem nyilatkoztatta, sem a másodfokú eljárás megszüntetéséről formális végzést nem hozott (ennyit sikerült biztosan kideríteni, hogy a megszüntető végzést nem csak nem közölte az alperessel, hanem nem is hozott ilyet).

Sikerült találni két vonatkozó BH-t, miszerint: a fellebbezést csak a fellebbező vagy képviselője vonhatja vissza (nekik kell a bíróság felé nyilatkozniuk) + a fellebbező fél bíróságon kívül tett olyan nyilatkozata, miszerint a fellebbezését majd vissza fogja vonni, nem minősül a fellebbezés visszavonásának, az erre vonatkozó nyilatkozatot a fellebbező félnek kifejezetten a bíróság felé kell megtennie.

Nyilvánvaló tehát, hogy a másodfok eljárási szabályt (szabályokat) sértett. Most van egy jogerős elsőfokú ítélet - mi a teendő? Felülvizsgálat? Vagy megfellebbezni a másodfok (nem is létező!!!!) eljárást megszüntető végzését?
HELP PLEASE! Köszi előre is,
Ly