„Dr. Kopasz Gábor: A jogcímhez kötöttség korlátai a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság előtt
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
Témavezető: Dr. Wopera Zsuzsa habilitált egyetemi docens
1. Bevezetés
A tanulmányom alcíme Plósz Sándortól származik, aki az 1911. évi I. törvénykönyv megalkotójaként fogalmazta meg ezt a gondolatot. Ez a gondolat nemcsak az első mintaértékű polgári perrendtartási kódexünket hatotta át, hanem az azt követő novelláris változtatásokon keresztül, a mai napig érezteti hatását eljárásjogi kódexünkben és alapot szolgáltat egy klasszikus jogtudományi vita számára, ami a jogcímhez kötöttség és a kereseti kérelemhez kötöttség köré szerveződik, mely problémakör tovább bonyolódik a kizárólagos illetékességgel rendelkező bíróság eljárásában. ................
......3. Az illetékesség rendszere
Az illetékesség az ügyeknek az azonos hatáskörű bíróságok közötti megoszlását jelenti, azt, hogy az adott perben a hatáskörrel rendelkező bíróságok közül melyik jár el, vagyis a horizontális munkamegosztást.
Az illetékességi okokat két csoportra oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak az általános illetékességi okok amit a Pp. 29. § (1) bekezdése szabályoz kiegészítve azt kisegítő illetékességi szabályokkal az általános illetékesség körén belül. Ezek a szabályok alapozzák meg a bíróságok illetékességét minden olyan ügyben, amelyre más bíróság kizárólagos illetékességgel nem rendelkezik. Általános illetékességi okok a teljesség igénye nélkül: az alperes lakóhelye, székhelye, tartózkodási helye, utolsó belföldi lakóhelye, a felperes lakóhelye, székhelye, tartózkodási helye. A másik nagy csoport a különös illetékességi okok, melyek meghatározzák, hogy adott jogviszonyból eredő jogviták esetén melyik bíróság jár el. Ilyenek a vagylagos, alávetéses, kijelöléses és kizárólagos illetékességi okok.
4. A kizárólagos illetékesség
A kizárólagos illetékességet tehát különös illetékességi ok keletkezteti, melytől a felek közös akarattal sem térhetnek el. A Pp. általános része két ilyen illetékességi okot ismer. Az egyik a felek által történő kikötés, a másik az utóperek. A Pp. különös részében több kizárólagos illetékességi szabály is szerepel. Ilyennel találkozunk a személyállapottal kapcsolatos perek, a társadalombiztosítási perek, a munkaügyi perek, a sajtó-helyreigazítási perek, a végrehajtási perek, valamint a már példaként említett iparjogvédelmi perek vonatkozásában is. A kizárólagos illetékesség esetében a pert csak egy meghatározott bíróság előtt lehet megindítani és ilyenkor minden más illetékességi okot figyelmen kívül kell hagyni.
5. A bíróság eljárása kizárólagos illetékessége alapján
Nem vitás, hogy a kizárólagos illetékességet meg nem alapozó kereseti kérelem jogi sorsa az áttétel, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé. Erre akkor van lehetőség, ha az áttételhez szükséges adatok a keresetlevélből megállapíthatóak. Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a bíróság először hiánypótlást rendel el, majd ennek az eredménytelensége esetén a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. ".............
Nem erről szól a 2009. évi L. törvény 23. § (1) A közjegyző a kérelmet nyomban, de legkésőbb a fizetési meghagyás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e a felet a hiányok pótlására felhívni, nincs-e helye az ügy áttételének vagy a kérelem hivatalból történő elutasításának, és a szükséges intézkedéseket megteszi.
24. § (1) A közjegyző a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy
- az eljárásra a magyar közjegyző (bíróság) joghatósága törvény, európai uniós jogszabály vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;
- a jogosult követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, de a Pp. 129. §-ának rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható.
Kérdezem?????
