OTP lakástakarék pénztár

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.21. 16:10

„Minek várnék fél évet (vagy többet akár..),”
Mert hiába indítanál pert, az sem ér véget hamarabb.

csabijuve # 2015.04.21. 15:37

Semmit nem tehetek,
Semmit nem tehetek, az elmaradó két részletet sem fizethetem be, állításuk szerint míg a jogerős hagyatéki végzést be nem mutatom a szerződés hibernálódik, a futamidő kitolódik.

Én azt nem értem, ha nem képezi hagyaték tárgyát, mi jogon követelnek hagyatéki végzést? Kedvezményezett vagyok, feketén-fehéren le van írva az ÁSZF-ben ilyenkor mi a teendő. Ehhez minden szükséges dokumentumot, iratot bemutattam. Minek várnék fél évet (vagy többet akár..), hogy lakást vehessek magamnak, ha a leírtak alapján előtörlesztéssel megtehetném.. Vagy fprduljak ügyvédhez, vagy a fogyasztóvédelemhez?

Sherlock # 2015.04.21. 15:22

Betétet elhelyezhetsz, tehát a fizetésnek pont nincs semmi akadálya.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.21. 15:21

Mi az akadálya annak, hogy "a betételhelyezést azonos jogokkal és kötelezettségekkel folytasd"? Ne mondd, hogy visszautalják, amit befizetsz a számlára!

csabijuve # 2015.04.21. 14:39

Üdvözletem!

Édesapám nemrég elhunyt. Jó pár éve kötött a nevemre egy lakáselőtakarékossági számlát, amelyben kedvezményezettként jelölt meg. Mivel 1-2 részlet van hátra, utánaolvastam, és úgy döntöttem, hogy felkeresem a legközelebbi bankfiókot, hogy átvegyem a szerződés felett a rendelkezési jogot, a szükséges dokumentumokkal. Idézek a bank honlapján erre a témára adott információkból:

"9. A lakáselőtakarékoskodó elhalálozása esetén az * Lakástakarék szerződést ki örökli?
Kedvezményezettel rendelkező szerződésnél a lakáselőtakarékoskodó halála esetén a kedvezményezett az * Lakástakarék szerződés feletti rendelkezési jogot hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül megszerzi, így a betételhelyezést azonos jogokkal és kötelezettségekkel folytathatja.
Kedvezményezett nélküli szerződés esetén hagyatéki eljárás keretében, jogerős hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány benyújtásával az örökös szerzi meg a szerződés feletti rendelkezési jogot, és az elhalálozott szerződő fél helyébe léphet."

Mivel kedvezményezett vagyok a szerződésben, a szerződéssel, a halotti anyakönvi kivonattal, és a saját személyes okiratokkal (még a születési anyakönyvi kivonatomat is vittem magammal) a fent leírtak alapján szerettem volna megkapni a rendelkezési jogot, hogy az utolsó részleteket mielőbb letudhassam, és esetleg mielőbb lakáshoz juthassak. Azonban ezt elutasították, mégpedig jogerős hagyatéki végzést kérnek tőlem ehhez. Azt mindannyian tudjuk, hogy egy hagyatéki eljárás akár fél évig is elhúzódhat, én meg nem akarok addig várni. A HONLAPJUKON leírtak alapján meg főleg.
Kedvezményezettként vagyok megjelölve

Mi a teendő ilyenkor? Jogtalanul hátráltatnak. Fogyasztóvédelem? Többször felkerestem már őket, hiába, és fogy a türelmem.

W.Tamás # 2014.05.29. 07:18

Igen, az annyi. És? Ez csak annyit jelent, hogy egy szerződésbe nem fizetünk többet 20e forintnál havonta. De egy családon belül lehet több szerződés is, ami később összevonható a felhasználásánál. (nekem pl kettő van)
Ez nem már meglévő vagyon gyarapítására való, és annak sem jó, aki százezreket tud félretenni havonta.
Ez pont azoknak jó, akik 10-20-40 ezer forintot tudnak félretenni és konkrét lakástervük van.

Sherlock # 2014.05.29. 07:09

Lenne, ha nem lenne maximálva az állami támogatás évi 72 ezerben.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

W.Tamás # 2014.05.29. 06:56

Sherlock: jó lesz az 7 százaléknak is, hidd el :) (a megfelelő módozatot kell választani, nem feltétlenül azt, amit az ügynök tukmál)

W.Tamás # 2014.05.29. 06:52

Immaculata:

  • a kiskorú és a biztosíték kérdése nem függ össze, az két külön elvárás az eladó részéről.
  • az LTP szerződőnek vagy kedvezményezettnek nem kell tulajdonossá válnia, a családtagok felhasználhatják egymás szerződését enélkül (2011 óta)

KBS:

  • 20.000 ft/hó befizetésre, de ez majdnem minden összegre igaz, mert a LTP fix költségei olyan kicsik (150 ft/hó), hogy szinte elenyésző. A számlanyitási díjat pedig folyton akciózzák (legalábbis az OTP-nél). Szerintem az állami támogatás rész is kamatozik, de ez szinte mindegy is. Ha a tőke vetített 30%-os támogatást szétosztod 10 évre, akkor nagyjából 3%/év az állami támogatás, ehhez hozzájön a bank által adott 3%/év, az már 6% plusz némi kamatos kamat effektus és már meg is érkeztünk a 7%-ra. (OTP lakástakarék HOZAMPLUSZ 10 módozatban)

HOZAMPLUSZ módozatok: "A befizetésekre és az állami támogatásra járó betéti kamat évi 3,00%. (EBKM állami támogatással: 7,00 – 15,20%, állami támogatás nélkül: 1,36 – 2,86%)."

Sherlock # 2014.05.29. 06:33

Már nem kell tulajdont szereznie, gyh ettől függetlenül akkor is kell. Jó lesz az 5%-nak is(és ebben még nincs benne az infláció), ráadásul célhoz kötött és abszolút rugalmatlan. De hajrá, ha ez tetszik.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kovács_Béla_Sándor # 2014.05.29. 05:19

„így, a leghosszabb, 10 éves LTP-ből is ki lehet sajtolni 7%-os éves hozamot ”
Mekkora tőkére? (Az állami támogatás rész nem kamatozik.)

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.05.29. 03:50

„Az eladó két feltételt szab:
a lakás nem kerülhet a vevő nevére, csak annak két kiskorú gyerekének a nevére.
legyen valami biztosítéka arra az esetre is, ha a vevő mégsem fizetne.”

Ez nem biztosíték. Kiskorúnál a gyámügyet is be kell vonni a szerződéses ügyletbe.
A LTP tulajdonosa, vagy kedvezményezettje, aki az összeggel rendelkezhet, a vevőnek kell lennie. Tehát a megtakarítást akkor lehet az ingatlanra fordítani, ha annak a nevére kerül az ingatlan.

Az LTP-t kell bevonni, ez nem jogi kérdés, az LTP szabályzata az irányadó a kifizetések terén. Velük kell egyeztetni, és úgy megkötni a takarékra szóló szerződést, hogy egy 4 évvel korábban bejegyzett ingatlanra lehessen fordítani.
Ha az LTP szabályzata szerint a kifizetést követően válhatsz tulajdonossá, akkor az adásvételi szerződést kell úgy megkötni,hogy a tulajdoni lapra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetsz be és csak a vételár teljes kifizetése után válsz tulajdonossá.

W.Tamás # 2014.05.28. 19:59

Az, hogy csak a 4 évesnek lenne értelme, manapság már nem nagyon igaz. Az akkor volt (valamennyire) igaz, amikor a bankban magasabb kamatot adtak, mint amire a hosszútávú LTP EBKM-je kijött. Ez már messze nincs így, a leghosszabb, 10 éves LTP-ből is ki lehet sajtolni 7%-os éves hozamot (nettó, adó- és kockázatmentesen). Továbbá a célhoz kötött megtakarításnak mindig van értelme, de ebbe ne menjünk bele, ez nem pénzügyi vagy életvezetési fórum :)

Én viszonylag ritkán szoktam leidiótázni valakit vagy valamit, ha nem ismerem a hátteret. Maradjunk annyiban, hogy a cél és a stratégia ki van tűzve, a hatékony taktikai lépésekhez kérek segítséget.

Sherlock # 2014.05.28. 19:06

W.Tamás,

miért ilyen idióta konstrukcióban gondolkoztok? Lakástakarékból amúgy is csak a 4 évesnek van értelme, de az meg aprópénz.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Kovács_Béla_Sándor # 2014.05.28. 18:41

Nem szokatlan szituáció, hanem érthetetlen volt a kérdés.
Így már nem az.

W.Tamás # 2014.05.28. 15:33

Szóval most csak azon részlet után nyomozok, hogy abban az egy ezreléknyi esetben, amikor a lakáscél részletekben történő megvalósításához nem vonnak be hitelintézetet, ott is igénybe lehet-e venni a lakástakarékot, mint megtakarítási és támogatási formát.

W.Tamás # 2014.05.28. 06:28

Kedves KBS!

Bizonyára szokatlan szituáció, gondolom 1000 esetből 999 alkalommal egy bank áll be az eladó "helyére". Az eladó egy-két részletben megkapja a teljes vételárat, a vevő pedig a Bank felé adósodik el. Jelen esetben viszont nem vonnának be bankot, egyszerűen A eladja az ingatlanát B-nek és megállapodnak, hogy B havi részletekben törleszti a lakás vételárát. Közben pedig LTP-ben is takarékoskodna valamennyit, az ott szaporodó összeget később a vételár megfizetésére használná fel.

Szóval

  • Az egyik fél meg szeretné venni a lakást.
  • A másik fél hajlandó eladni úgy, hogy a vételárat havi részletekben kapja meg.
  • Az eladó két feltételt szab:
    • a lakás nem kerülhet a vevő nevére, csak annak két kiskorú gyerekének a nevére.
    • legyen valami biztosítéka arra az esetre is, ha a vevő mégsem fizetne.

Bónuszként jó lenne megoldani azt is, hogy egy lakástakarékpénztári konstrukció kamata és állami támogatása is felhasználható legyen a vételár megfizetéséhez.

Nyilván ügyvéddel "élőben" is meg fogom tárgyalni a kérdéskört, ő majd megmondja, hogy milyen megoldást lát, csak nem ott és akkor szeretnék majd ötletelni a célokon :)

Kovács_Béla_Sándor # 2014.05.27. 16:34

???

W.Tamás # 2014.05.27. 15:18

Kedves fórumozók! Egy lakásvásárlásba, ahol a vevő részletekben fizet az eladónak, be lehet vonni lakástakarék-pénztárat?
Tehát részletre vásárolja meg, csak lerendezik egymás között, nincs hitelintézet.

Goodwitch # 2012.03.30. 16:55

szerintem van, ha vonatkozik rád a 213/2008. Korm rendelet. nézd meg www.njt.hu - n.

8 munkanapon belül kell írásban, ha tájékoztattak az elállási jogodról, ha nem tájékoztattak, akkor eleve semmis a szerződés.

Goodwitch

Deniwrx # 2012.03.30. 16:42

Senki nem tud segíteni bármi infó hasznos lehet.

Köszi,
Dns

Deniwrx # 2012.03.27. 12:06

Sziasztok,

Olyan kérdesem lenen hogy kötöttem egy OTP lakás takarék pénztérat egy ügynöknél...
Viszont szeretnék elállni a szerződéstől mert félre lettünk tájékoztatva.
Létezik olyan hogy 8 napon belül szerződéstől való elállás?
Vissza kell téríteni ilyen esetben a banknak minden befizetett kezdő díjjat?

OTP-vel felvettem a kapcsolatot személyesen nem tudtak segíteni adtak egy számot hogy mit hívjak felhívtam ott pedig email-ben kérik....
Illetve azt mondták nincs 8 napon belüli szerződés elállás. Az nem vonatkozik mindenre?

márc. 22vel kötöttem a szerződést.
Köszönöm a válaszotokat
Dénes

  • 1
  • 2