Biztosító követelése

A következők miatt szeretnék érdeklődni.

2 gépkocsink van, az egyiket el szeretnénk adni, ennek biztosítását nem fizettük be, mert úgy tudtuk, ezzel nem lesz gond, a vásárló úgyis egész évre fizeti majd be.
A mai napon kaptunk egy felszólító levelet, amiben 5.000 Ft-tal többet követelnek az ügyvédi díj miatt és írják, hogy akár bírósági úton is érvényesíthetik a követelést.
Igaz ez? Milyen szankciókat kaphatunk, ha nem fizetjük be a most kiszabott díjat?

Párom dolgozik, én gyed-en vagyok a kisfiúnkkal és lakásfelújításban vagyunk, nem hiányzik egy magasabb díj kifizetése, de az autót el szeretnénk adni.

Köszönöm. Igen, akkor majd kinyílik a világ.

Kedves Sherlock!

Ebben igazad van, de a lakásbiztosítások 95 % nem csak hogy reális és valós újjáépítési összegre vannak biztosítva, hanem még igazából túl is vannak biztosítvan ( magasabb biztosítási összeg, magasabb díjbevétel), tehát annak az esélye, hogy ez fenáll, rendkívűl minimális, ez csak elmélet a gyakorlat mást mutat, majd ha jogász leszel meglátod:)

„4 Amennyiben nem szünt meg az előbb kötött lakásbiztosításod, akkor az utóbb megkötött semmisnek minősül a túlbiztosítás tilalma miatt (PTK szintén) és amennyiben a Generali ad ki egy úgynevezett létezésigazolást az élő lakásbiztosításról, amely alapján az utóbb kötött biztosítónak (Aegon) kötelessége sztórnózni a biztosítást és visszafizetni a díjakat.”

Ez tévedés; csak akkor és abban a részben, ha a biztosítási összeg az első biztosításnál eléri a biztosított vagyontárgy értékét, ha nincs így, akkor a második biztosítás egyszerű többszörös biztosítás, ahol a biztosítók egymásra tekintet nélkül vállaltak kötelezettséget. A díjnak ebben az esetben is (és akkor is ha az első biztosítás eléri a vagyontárgy értékét) csak arányos része jár vissza.

Kedves Dytta,

a polgári törvénykönyvre hallgas az a legbiztosabb, ez azt mondja, hogy 30 nap a türelmi idő egyébként, de ettől a biztosítók az ügyfél javára eltérhetnek és el is térnek, általában 90 nap a türelmi idő.

1 alapesetben, törvényesn évfordulóra lehet felmondani, ugyanúgy mint a kötelezőt, és a felmondásnak legkésőbb 30 nappal az évforduló előtt be kell. hogy érjen a Biztosítóhoz, ez alól kivétel, ha meghal a szerződő, vagy eladják az ingatlant, mert akkor természetesen év közben is felmondható a lakásbiztosítás, hisz megszünik a biztosítási érdek.

2, alapesetben díjnemfizetés esetén a 91. napon természetesen megszűnik a lakásbiztosítás, hisz díj hiányában nyilván nem vállal kockázatot a biztosító,viszont útólag azt a 90 napot amíg kockázatban állt, és fizetnie kellett volna, ha esetleg történt volna káresemény, elkérik (követelik), de

3, van egy olyan lehetőség is a PTK alapján, amivel kevesen és ritkán élnek (leginkább magas díjaknál és csak egy két biztosító), hogy amennyiben még a 90 napon belül a szerződés törlése előtt bírósághoz fordul a biztosító (vagy közjegyzőhöz, ami ebből a szempontból ugyanazz), akkor nem szüntetik meg a lakásbiztosítást, és emiatt jogosan jár neki a maradék éves díj, mivel kockázatban maradnak). De ezt csak a még élő lakásbiztosításnál mükődik, törölt szerződés esetében kizárólag a 90 napot kérhetik. (itt is van egy kivétel, amennyiben történt kárkifizetés az adott évben, akkor mindenképpen jár az éves díj a biztosítónak, akkor is, ha törlik közben)

4 Amennyiben nem szünt meg az előbb kötött lakásbiztosításod, akkor az utóbb megkötött semmisnek minősül a túlbiztosítás tilalma miatt (PTK szintén) és amennyiben a Generali ad ki egy úgynevezett létezésigazolást az élő lakásbiztosításról, amely alapján az utóbb kötött biztosítónak (Aegon) kötelessége sztórnózni a biztosítást és visszafizetni a díjakat.

5 Amit leírtál az így nagyon fura, mert ez alapján csak a 90 napot, kérheti, vagy ha az éves díjat kéri, akkor meg még mindig élnie kellene a Generalis lakásbiztosításodnak, mert szintén PTK, hogy a Biztosítót addig illeti meg a díj,a míg a kockázatviselés végett ér.

Remélem érhető voltam:)

Üdv

www.tudatosbiztositas.hu

1. Akkor szűnik meg, ha valamelyik fél felmondja.
2. A végrehajtó csak végrehajtható okiratból tud dolgozni, tehát volt ott egy per vagy fizetési meghagyás.
3. Kérni kérhetsz, csak nem fogsz kapni. Ráadásul aligha mondta ezt így az üzletkötő (vagy aligha tudod bizonyítani, hogy ezt mondta).

Tisztelt jogi szakértők!
Az esetem nem egyedi, de mégsem találtam pontosan értelmezhető választ a felmerült kérdéseimre, így inkább leírom őket.

2004-től volt lakásbiztosításunk a Generalinál. 2014 januárjában jött egy üzletkötő az Aegontól és ajánlott egy kedvezőbb biztosítást. Elfogadtuk, de mivel április végéig már kifizettük a Generalit, május 1-től indult az Aegonnál. Az üzletkötő úgy tájékoztatott, nem kell felmondani a szerződést, mert díjfizetés miatt megszűnik. Nem is fizettük, csak az Aegonnak májustól. Most azonban kaptunk bírósági végrehajtói felhívást, hogy fizessük ki a Generalinál a fennmaradó fél évet.

Most már tudom, hogy évfordulóval (2014 nov.) lehetett volna csak felmondani a szerződést. De:
1.) Végül most díjnemfizetés miatt megszűnt?
2.) Ha 2014. május 1-től nem fizetünk, jogos-e 2015 júniusában bírósági végrehajtói felhívást kapnunk? Mert ha díjnemfizetéstől számított 60+30 napig élhet a biztosító a szerződés meghosszabbításával és ennyivel kitolhatja azt az időt, amivel bírósághoz fordulhat, akkor az lejárt.
Vagy ez a 90 nap évfordulótól számít? A végrehajtói iroda pecsétjén az áll, Érkezés: 2015. jan. 8.
3.) Ha a Generali behajthatja a kamatokkal és eljárási díjakkal növelt díjat, akkor az Aegon felé tehetek-e panaszt és kérhetek-e kompenzációt. Mert így lényegében 2014 május-október időszakra két biztosításom volt párhuzamosan. Ráadásul mindez az ő képviselőjük félretájékoztatása miatt.

Köszönöm előre is a választ!
Dytta

Kedves zizi2014.

Jogilag amennyiben van élő lakásbiztosításod egy kockázatviselési címre, majd kötsz mégegyet ugyanarra az ingatlanra,akkor az utóbb kötött semmis (túlbiztosíttás tilalma miatt), ezért azt törölni kell és a befizetett díjakat kötelessége visszafizetnie az utóbb kötött biztosítónak.

Viszont, ez csak akkor mükődik, ha hivatalosan igazoljátok , hogy volt előtte egy élő lakásbiztosításotok (erről kérésre a régi biztosítótok ad ki "ún. létezésigazolást" ), ezt beküldve a második biztosítóhoz, pár mondatban kérni kell a megszüntetést, hivatkozva a túlbiztosítás tilalmára, és nekik kötelességük törölni a szerződést, és elállni minden követelésüktől.

Panaszt tehettek az "ügynökre" kifogják vizsgálni.

Üdv:tudatosbiztositas.hu

Tisztelt Jogi Szakértők!
2004. június 1-én kezdődő kockázatviseléssel kötöttünk lakásbiztosítási szerződést az egyik biztosítóval.
2012. október végén a férjemet megkereste egy ismerőse,aki egy másik biztosítónál volt területi képviselő azzal a céllal, hogy ajánl a meglévőnél kedvezőbb feltételekkel (kiterjedtebb, magasabb kockázatviselést és kevesebb éves díjat jelentő lakásbiztosítást. Arról viszont "elfelejtette" tájékoztatnia páromat- miközben tudott mindent a meglévő biztosításunkkal kapcsolatban- , hogy csak évfordulókor (fél év múlva mondhatná fel), ha pedig nem fizetés miatt szűnik meg a korábbi biztosítás, akkor a biztosító még mennyi időre követelhet -és követel is-elmaradt biztosítási díjat. Ha mindezt a férjem tudja, akkor nem megy bele 2012. nov. 1-es váltásba, hisz csak plusz ktg-ek és jogi problémák következtek ezután. Mi nem két biztosítást akartunk kötni, hanem jobbat az előzőnél, de a biztosító képviselője tudatosan félretájékoztatott anyagi haszonszerzés céljából.Szerződés kötés után azt mondta, hogy ne fizessük a másikat, az majd megszűnik, nem lesz ezzel semmi probléma. Ezeknek az embereknek nem kell jogi ismeretekkel egybekötött képzésen részt venni mielőtt ügynöknek állhatnak? Joguk van átverni a jóhiszemű ügyfelet? Miután a férjem rájött, hogy átverték, ugyanazon káreseményekre pedig nem lehet két biztosítása, ezért az új szerződést érvénytelennek tekintette és ezt a biz.-i díjat sem fizette tovább. Mindkét biztosításunk rövid időn belül megszűnt és jöttek a követelések a biztosítók részéről. Behajtó cégek levelei ( amit megjegyeznék sima levélként küldtek minden alkalommal, tehát nyoma nincs hogy megkaptuk bármelyiket) A régi biztosítónak a tartozásunkat rendeztük, mert jogosnak tartottuk a követelésüket a jogszabályok megismerése után. A másik biztosítónak viszont nem vagyunk hajlandók fizetni, mert tisztességtelenül jártak el velünk szemben. Az idegeinkkel játszadoznak már évek óta 7000 Ft miatt, adogatják egyik-másik behajtó cégeknek a követelésüket, akik meg folyamatosan fenyegetőznek.
Kérdésem a következő:
Mire számíthatunk és megvédhetjük e magunkat az ügy ismeretében, ha perre kerülne a sor. Mi nem éltünk egyik biztosítóval szemben sem kárigénnyel az évek során, tehát rajtunk csak mindkét biztosító keresett, az egyik sokat a másik csak egy havi befizetett összeget.Kárunk az nekünk keletkezett egyedül. A biztosítókat nem lehet felelősségre vonni azért, mert olyan embereket alkalmaznak, akiket nem érdekel, hogy kit vernek át, csak a jutalékuk legyen meg, mert tudják, hogy egy-két hónap után már arra sem fognak emlékezni, hogy biztosítási ügynökként dolgoztak valahol....a mi ügynökünk is mire kérdőre vontuk már rég nem volt a biztosító alkalmazásában.
Tisztelettel: zizi2014

tudatosbiztositas.hu: Köszönöm a kimerítő választ. Az „ügyfél javára” kicsit ironikusan hangzik az esetemben. De úgy néz ki, fizetnem "kell".

Kedves nemazoty,

Valóban, 3 év után "lejárt" a vállalt hűséged, amiért cserébe kaptál 5 vagy 10 %-os kedvezményt, de maga a biztosításod nem járt le, mivel az minden évben automatikusan megújul, amennyiben egyik fél sem mondja fel. A felmondási idő pedig a törvény szerint, ugyanúgy mint a kötelezőnél 30 nap, melyet írásban kell eljutattni a biztosítóhoz.

Ptk.543. § (1) nél fontos, hogy a biztosítók az ügyfél javára eltérhetnek a 30 naptól (és el is térnek, 60 vagy 90 napra hosszabbítva a türelmi idő,az Aegonnál 90 nap a kockázatviselés.A 05.16-án kapott díjfizetési felszólító levél nem befolyásolta a kockázatviselés végét, csak jelezték, hogy hátralékod van.

A 06.18-ai felszólító levél sem változatott semmit, csak még egyszer jelezték, hogy két heted maradt, különben megszűnik a biztosításod.

Ptk 546 (2) Az ÁSZF tartalmazza a veszélyviselés végét:
III.3. 3.pontban találhatod:

"A díjfizetés elmaradása a biztosítás megszûnését vonja maga után. Díjfizetés hiányában a biztosítás az elsô elmaradt érvényes díj esedékességétôl számított 3 hónap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat bármely okból nem fizették meg.

Az ügyvédi levéllel kapcsolatban pedig,fontos, hogy nem az egyenlő a bírósági úttal, az csak egy sima levél, egy ügyvédtől, ráadásul nem is ajánlottan megy.

Ebben az ügyvédi levélben arra a 3 hónapra járó díjat kérik amig kockázatban álltak, a díj nemfizetésekor is.

Üdv: tudatosbiztositas.hu

Üdvözletem!
Aegon 3 éves családi biztosításom lejárt. Utána nem fizettem, mondván ezzel megszűnik. Kórtörténet:
2011.04.01. - biztosítás megkötése (éves fizetés)
2013.07.03. - üvegkárra fizettek nem egész 20e Ft-ot, ennyi volt a 3 év alatt összesen
2014.04.01-ig (3 év lejártáig) rendeztem a befizetést
2014.05.16. - díjfizetés elmaradásáról értesítő levél (fiz.hatátáridőt kitolja 05.30-ig)
2014.06.18. - díjfizetés felszólító levél (fiz.hatátáridőt kitolja 06.27-ig és tájékoztatnak a PTK 546§(2) bek.-ről)
2014.07.14. - megszűnés 06.30-cal levél (fiz.hatátáridőt kitolja 07.24-ig és tájékoztatnak a PTK 546§(2) bek.-ről)
2014.09.16. - ügyvédi levél (fiz.hatátáridőt kitolja 10.16-ig, utána perelHET a biztosító)

Ide vonatkozó törvény részletek és a kifogásaim :)
(forrás: http://www.njt.hu/…/njt_doc.cgi?… ):
„Ptk.543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.”
Nálam 2014.04.01. volt a fizetési határidő (esedékesség), az elmaradásról/határidő kitolásáról szóló levél 30 napon túl (05.16-án) érkezett

„Ptk.543. § (2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.”
A további 30 nap sem állná meg a helyét, mert a 05.16. és a 06.18.-i keltezések között több, mint 30 nap telt el

„Ptk.546. § (2) A szerződés megszűnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.”
A veszélyviselésre vonatkozóan én az ÁSZF-ben nem találtam utalást.

Nem szeretnék (feleslegesen) fizetni egy igénybe nem vett szolgáltatásért. Tanácsot kérnék, hogy ezt a fenti indokok valamelyikével elkerülhetem-e.

Kedves Marca!

Mikor van az évfordulója a réginek?

Volt kárkifizetésetek az utolsó biztosítási évetekben?

Melyik társaságról van szó?

A válaszaid után könnyebb válaszolni:)

Üdv: tudatosbiztositas.hu

Ha március 15. előtti a szerződés, akkor az a szabály az irányadó, hogy a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Tisztelt Szakértők!

Teljesen új vagyok itt. Egy olyan kérdésem lenne, hogy édesanyám a lakásbiztosításunkat még évforduló előtt felmondta, mert túl drága volt. Kötöttünk egy újat, viszont kiderült, hogy nem 30 nappal előtte, hanem közben.... kicsúszott az időből.

Ez volt Márciusban, mivel abban a tudatban volt, hogy nem kell fizetnie nem fizette, de a biztosító most felkereste és követelte az összeget. Utánanéztem, és azt találtam, hogy 90 napos Respiro idő után a szerződés megszűnik és a biztosító, csak 1 negyedéves díjat követelhet a Ptk szerint. Viszont most nem így néz ki a dolog, hanem az egész éves díjat kérik. Ha csak a március óta felmerült díjról lenne még szó, azt korrekt dolognak gondolnám. Mit javasolnak? van lehetőség, hogy az egy negyedéves díjat kifizetve megszűnjön a régi és maradjon az új? vagy mindenképpen fizetni kell a régit is, amíg ismét nem lesz évfordulója?

Előre is köszönöm szépen a válaszokat!

Kedves Katimama!

A lakásbiztosítások alapesetben betöréses-lopás és rablásra nyújtanak védelmet. Ha a nyitott ajtón vagy ablakon surrantak be,de történik "erőszak" vagy kényszerítés ami már rablás, arra térít a biztosító, akár zárt, akár nyitott ablakon vagy ajtón keresztül hatol be. Ha pedig felfeszíti az ajtót vagy ablakot és úgy jut be az betörés arra is fizet természetesen.

Viszont ha egyik sem történt, akkor az valóban besurranásos lopásnak minösül, viszont sajnos alapesetben erre nem terjednek ki a lakásbiztosítások, ezek jellemzően választható kiegészítő elemek a modernebb lakásbiztosítási módozatokban, a régebben kötötteknél nem is lehetett még választani(mondjuk nem is volt divat régebben ez a módszer.)

A készpénz szintén nem alapszolgáltatás, az szintén választható annak aki igényli.

HA tartalmazza ezeket a kiegészítőket, akkor pedig mindenképpen a rendőrségi jegyzőkönyv lesz a térítés alapja,ezért ki kell hívni a rendőrséget azonnal.

Melyik biztosító, melyik módozata a tiéd?

Üdv:tudatosbiztositas.hu

Szerintem erre kiterjed a lakásbiztosítás lopáskár kockázata. Be kell jelenteni a káreseményt azzal, hogy a kár pontos összege később lesz ismert, hiszen nem tudod, mennyiért pótolják az iratokat. (Plusz utazás esetleges költsége stb.) Aztán lehet, hogy belekötnek a nem megfelelő őrzésbe.

Nincs valami önrész abban a kötvényben?

Be surranó tolvaj, mert sajnos a kapu nyitva maradt nem lett be zárva.amit nem értek mert mindig zárni szokták ott ahol voltam. A táskám meg kint maradt az udvaron mi meg bent voltunka szobában, nem vettünk észre semmit, csak amikor jöttem el fel tünt hogy ki van cipzározva a táskám.akkor vettem észre a lopást.A kötvényben lopási kár szerepel, de nem tudom az mit takar.

Meg kellene nézni a kötvényen, hogy milyen káreseményekre vállal kockázatot a biztosító. Azt nem írod, hogy hol lopták el azt a tárcát, pedig egy lakásbiztosítás esetén az nem mellékes körülmény.

Tisztelt Szakértők!
Szeretném megtudni,hogy a biztosító felmondta a lakásbiztosításom. Mondván nagy a kockázati tényező( tanyán lakom)A díjjat be fizettem rendesen kár ért a szakértő volt nálam elutasította a kérelmet. Ezután kaptam egy levelet hogy a biztosításom 30 napos határidővel felmondják.Ami szeptember 18-án jár le. Sajnos tegnap(09.04.én) el lopták a pénztárcámat az összes irataimmal együtt,pénz kevés volt benne.A rendőrségen jelentettem.Ilyen esetben a biztosító az ellopott iratok pótlására fizet-e??,Ezt szeretném tudni. A gunyos megjegyzéseket most kérem mellőzni!!Köszönöm szépen. Erzsébet

somogyi

Ha nem ismerted az ászf-et - amit azért cáfolhat a biztosító az ügynök tanúkénti idézésével - akkor is csak az ászf az érvénytelen, de azért amit aláírtál, az érvényes. Na most, innentől kellene látni, pontosan mit is írtál alá.

A következő ügyben kérnék tanácsot:
2012-ben kötöttem egy unit-linked (életbiztosítással egybekötött megtakarítás) biztosítást a Generalinál. Ismerős keresett meg az ajánlattal, persze csak a kecsegtető hozamokat említette, de költségeket, kockázatot, hátrányokat nem, így megkötöttem a szerződést. Az első évfordulókor a biztosító által küldött elszámolásból, valamint az ezt követő generali ügyfélszolgálattal történt beszélgetés során tudatosult bennem, hogy jól át lettem verve. Én is hülye voltam, hogy nem tájékozódtam rendesen mielőtt aláírtam, de hittem az ismerősömnek. Átnéztem az összes papírt és a biztosítási ajánlatot, hogy hátha találok valamit, amivel megtámadhatom a szerződést. Találtam is: a biztosítási közvetítő nem x-elte be a biztosítási ajánlaton, hogy az ÁSZF-et és a Különös Feltételeket átadta volna a részemre illetve hogy én letöltöttem interneten. Ezt megírtam nekik levélben és kértem, hogy mivel nem ismertem az ÁSZF-et és a Különös Feltételeket , ezért szerintem nem érvényes a Ptk. szerint a szerződés, ezért fizessék vissza a befizetett 360.000 Ft-omat. Ezután a biztosításközvetítő -sajnos csak telefonon- elismerte, hogy hibázott, valamint a Generali küldött egy levelet, hogy igaz, hogy nem jelölték be, hogy átadták az ÁSZF, de a közvetítő azt mondta, hogy átadta. És nem tudnak visszafizetni semmilyen összeget, mert a visszavásárlási táblázatot 2012-ben átvettem így azt megismertem.
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e perre vinni a dolgot, mert az én értelmezésem szerint a Ptk-ban ütközött, hogy nem adták át az ÁSZF-et illetve, hogy nincs erre bizonyítékuk. Ebben az esetben visszajár nekem a befizetett összeg? Hiszen ha ismertem volna az ÁSZF-et és a Különös Feltételeket , akkor nem kötöttem volna meg a szerződést.
Köszönöm a segítséget!

Köszönöm a válaszokat!
Azért az marha jó, hogy a biztosító kifizetteti velem a díjat, de az okmányiroda az eltulajdonítás időpontjától már nem számolja fel a súlyadót arra a 4 hónapra, mire ki lett vonatva a forgalomból. De az is jó, hogy kár ér, és még fizessek.

Ha díjnemfizetés miatt szűnik meg,akkor a következő biztosításod drágább lesz

Az oka. :)