Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


tulajdonjog megszerzése elbirtoklás útján

nonolet # e-mail 2017.11.27. 22:43

"hogyan írhatnék alá eladáskor egy szerződést, amiben kijelentem, hogy senkinek semmilyen követelése nincs a telken?"

Van?

Nincs! jelenleg...

alany # e-mail 2017.11.27. 21:58

"Ne foglalkozz vele."
Boldogan tekintenék el tőle, ahogy eddig is. De a vevők foglalkoznak vele, és amíg nincs világosan rendezve a helyzet, ingatlan-nyilvántartásban rögzítve etc., addig elhúznak, mint a vadlibák.

Ma sikerült beszélnem Észak előző gazdájával. Remélhetőleg kapok majd tőle fotót a szerződésről, amivel eladta Kelet tulajdonosának. Most csak homályosan emlékszik, hogy a szerződésben szolgalmi útról esik szó, ami kivezet az utcára. Nem tudja fejből, melyik telken megy át. De mivel a szerződést nyilván Kelet tulajdonosának ügyvédje írta, ezért biztos, hogy a szerződésbeli szolgalom nem Keletet terheli.

Szerinted, ha abban a szerződésben a Dél-t is érintő (be nem jegyzett, hiszen bejegyzés nincs) szolgalmi útról van szó, mit tehetek ellene? Kérjem, hogy Észak megközelítéséhez bírósági úton jelöljenek ki más szolgalmi útvonalat, és a végtelen pereskedés eredményét jegyeztessem be az ingatlan-nyilvántartásba, vázrajzzal? Az jogilag rendezett megoldásnak számítana, de felőrölne minket. Ha pedig nem teszem, hogyan írhatnék alá eladáskor egy szerződést, amiben kijelentem, hogy senkinek semmilyen követelése nincs a telken?

nonolet # e-mail 2017.11.27. 20:21

Mindegy miről nem akar hallani :-)

Bele esett a csapdába, hogy:
Így már CSAK az ő gondja az észkara bejárás.

Most is és észak eladása esetén is...

Ne foglalkozz vele.

Hisz...

Amíg az övé mindkettő, addig
NYILVÁNVALÓAN
nem követelhet mástól bejárást.

Ha eladná valamelyik telkét, akkor
csak úgy tudja eladni, hogy
észak bejárását meg kell oldania.
Nyilván valóan keleten át.

Mivel ez legkisebb MÁSNAK okozott kárral járó megoldás.
Így aztán a bíróság is ezt ítélné meg.
Szerintem, biztosan.

alany # e-mail 2017.11.27. 18:48

"Előfordulhat, hogy az egyik telek régebben kompletten út volt..."
Igen, ez bennem is felmerült, mégpedig épp Nyugattal kapcsolatban, mert az egy keskeny és különösen hosszú, eleve út formájú telek, és talán az sem véletlen, hogy ilyen sokáig megmaradt a szokás, hogy ott járnak fel a helyiek. Ezért is gondolkodom mindig Nyugat felé, bár sokkal előnyösebb lenne számomra, ha Észak bejárója Kelet felől lehetne. Erről azonban Kelet tulajdonosa hallani sem akar.

alany # e-mail 2017.11.27. 18:38

"Akkor ez most a tény ...?"
Igen, pontosan. Annyi eltéréssel, hogy minden arány kb. tízszeresen nyújtott függőleges irányban, de ennek nincs jelentősége.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 15:53

Azonban ez már mindegy... nincs hatása a mára.

Bea1 # e-mail 2017.11.27. 10:36

Előfordulhat, hogy az egyik telek régebben kompletten út volt, és ez az út lett átminősítve telekké később, ez teljes tulajdoni lap lekérése esetén kiderülhet.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 09:49

"Tehát kizárt, hogy a jelenlegi Dél-en keresztül akár szolgalmi, akár idegen tulajdonú útnak kellene lennie."

Szerintem is kizárt.
Ha immár jól értek mindent.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 09:47

http://astronora.com/edk2.jpg

Akkor ez most a tény ...?
(a színek a tulajdonosok)

alany # e-mail 2017.11.27. 05:57

Ja, és minden helyszínrajzon teljesen egy vonalba esik Észak és Dél nyugati határa.

alany # e-mail 2017.11.27. 05:46

Neeeem... Mivel nem sikerült rájönnöm, hogy lehet a fórumba rajzot betenni, saját tárhelyem sincs, kénytelen vagyok szóban. A rajzod megnevezéseit fogom használni.

A különbségek: Észak és Dél közt a vízszintes határ teljes telekszélességű. (Nem apám vásárlásával keletkezett, hanem már előtte külön hrsz-on voltak.) Ámde Észak nem olyan széles, mint Dél, Kelet pedig nem téglalap alakú, hanem 180 fokkal elforgatott L betű formájú. Valószínű, hogy 3 telek egyesítése. Tehát Kelet egy szakaszon északról is szomszédunk.

"Mi a történések pontos időrendi sorrendje...?" Évszámokat nem tudok mondani, sorrendet igen.

'81-ben Nyugat kerítetlen és műveletlen volt, ezen át jártak fel Észak gazdái, Dél már akkor is ott álló nyugati kerítése mellett.
Apám ekkor vette meg Dél-t, s a szerződésbe beleírták, hogy köteles azt a nyugati feljárót szabadon hagyni. Amit nem vett meg, nem volt része a 200 nöl-es Dél-nek, és a már álló kerítésen kívül esett. A szerződésben nincs utalás arra, hogy ezt a 200 nöl-t szolgalmi jog terheli, sőt, le van szögezve, hogy ez a feljáró nem része a megvásárolt területnek. Ez csakis apám és az azóta nyilván rég elhunyt eladó szerződésében szerepel; utóbbit nem hiszem, hogy az ő utódai megőrizték volna, rég eladott telekről lévén szó. Nem lehetetlen, hogy Nyugat szerződései közt is van nyoma, de azt a szomszédot nem ismerjük, sosem találkozunk vele, nincs módunkban megkérdezni. Talán az okirattárból elő lehet ásni valamit, némi szerencsével.

Apám pár éven belül megvette az övével keleten szomszédos, keskeny telket (ez nem azonos a rajzodon szereplő Kelettel), egyesítette a kettőt. Így állt elő Dél, és ezért szélesebb Északnál.
A feljárás továbbra is Nyugaton át folyt, sokáig. Jóval később Nyugat új tulajdonoshoz került, aki lekerítette, az átjárást megszüntetve. Ez azért nem jelentett máig problémát, mert Kelet tulajdonosa is akkor vette meg Északot, és bár nem egyesítette őket, természetesen a Kelet-ről járt be, eszébe nem jutott volna a Nyugat felé kerülni. Viszont potenciális vevőinket azzal fenyegeti, hogy el akarja adni az egyiket, és akkor Északnak szüksége lesz saját bejáratra - ami boríthat mindenfélét. Nem csoda, ha a vevők elijednek.

Az ingatlan-nyilvántartási térképen, sem régebbi, sem friss helyszínrajzon nyoma sincs, hogy Észak valaha is olyan "nyeles" telek lett volna, mint a rajzodon. Ugyanígy közel-távol egy szál szolgalmi jog bejegyzése sem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ha volt esetleg általunk nem ismert (és be nem jegyzett) szerződéses szolgalom, az Dél-t vagy nem érintette (ez derül ki a szerződésünkből), vagy ha igen, akkor '81 óta még soha nem élt vele senki, mivel a tényleges bejárás mindig Nyugaton keresztül folyt. És mivel bejegyzett szolgalom nincs, ezért a megszüntetését sem lehet kérni, magyarán ilyen szolgalom egyszerűen nem létezik, sem a gyakorlatban, sem hivatalosan.
Nekem kb. meggyőződésem, hogy a telkünk mellett, a Nyugat-on át vezetett valamikor egy be nem jegyzett szolgalmi út, vagy megegyezéses, vagy elbirtoklási alapon, ennek tényét fogalmazták bele (tök bénán) apám szerződésébe.

Annyi biztos, hogy apám első telke, amíg ki nem bővítette a mellette megvettel, egy centivel sem volt nagyobb 200 nöl-nél, és abban az irányban utána sem terjeszkedett semennyit. Tehát kizárt, hogy a jelenlegi Dél-en keresztül akár szolgalmi, akár idegen tulajdonú útnak kellene lennie.
Hiányzik valami a történetből?

nonolet # e-mail 2017.11.27. 02:14

Na most lett zavaros minden .-)
Ráadásul arról eddig hallgattál (pedig lényeges lehet),
hogy
volt (esetleg van is) egy szerződéses szolgalom.

Nade kinek a szerződésében volt/van ez benne?
Mi a történések pontos időrendi sorrendje...?

- -

Ha jól értem, akkor nyugati teleknek igazából semmi köze a történethez... mert...

Volt egyszer réges-régen MÉG CSAK 3 telek.
A nyugati, a keleti és a középső.
Mégpedig 3 külön tulajdonossal?

Aztán a középsőből két telek lett ?
Mivel apád megvette annak a déli részét.
Mégpedig 200 szögölt.

Azzal, hogy a maradék pedig az eladóé maradt, északi telekké válva.

Az északi azonban így bennszülött lett volna.

Ezért az eladó kikötötte, hogy

  • neki kell egy 1 méteres gyalogút az északi telkéhez
  • mégpedig a délivé lett telek nyugati oldala mentén
  • de a volt középső telekből ott hagyva

Azaz így a gyalogút NEM része a 200 szögöles déli teleknek?!
Hanem az az északi telek nyúlványa az utcáig a déli telek nyugati oldala mentén...

Erről van szó, mint ezen a képen?
http://astronora.com/edk.jpg

Aztán... egyszer csak a keleti szomszéd megvette az északit is ?

A tiéd pedig a déli 200 szögöl most?

- -

HA ÍGY zajlott a történet, akkor az egyméteres gyalogút SOHA nem volt a déli telek része, hanem az az északi telek része.

Mivel kikötötték, hogy: "AMELY ÚTNAK A TERÜLETE A 200 NÉGYSZÖGÖLBE NEM SZÁMÍT BELE"

Így az az 1 méteres sáv az mindenkor az északi tulajdonosát illeti, mégpedig GYALOG út céljára.

(a nyugati teleknek meg az egész bejáró történthez semmi köze nem volt soha, akkor sem, ha egy ideig azon jártak be északra az 1 méteres sáv helyett)

- -

Mármint, ha jól fejtettem meg a kissé zavaros leírású történetet...

Ha nem, akkor majd leírod a helyes történetet, sorrendben.

alany # e-mail 2017.11.27. 01:41

"Egy már létező szolgalmat lehet elbirtokolni." Ennek az értelmét sem igen látom. Valaki szolgalmi jogot alapít A szolgáló telken, B uralkodó telek javára. Mondjuk, átjárás. Aztán C telek gazdája (is?) kezdi használni az utat, 10 éven át, s ezzel C telek elbirtokolta B-től a szolgalmi jogot? Van ennek valami értelme?

alany # e-mail 2017.11.27. 00:25

"Egy már létező szolgalmat lehet elbirtokolni." Nem tudom. Mivel sok jogi oldalon olvastam az elbirtoklás útján KELETKEZŐ szolgalmi jogról, nem igazán győztél meg. De akkor ezt a részét hagyjuk.

Nem akartam a fórumot végtelen terjedelmű szövegekkel terhelni, így is elég hosszan tudtam csak leírni a helyzetet az első hsz-ban, ezért az alábbi részletet elhagytam. De úgy nézem, e nélkül nem igazán érthető, hogy miért mindig a nyugaton rágódom (a problémás szomszédommal együtt) kelet helyett, inkább beírom. Ezt a telket apám vette 81-ben. Pontosabban csak a nagyobbik, 200 négyszögöles részét. Később megvette a keleti szomszéd telket, és egyesítette őket. A '81-es szerződésben ez áll:
"Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan nyugati oldalán egy méter széles gyalogjáró utat kötelesek vevők szabadon hagyni, AMELY ÚTNAK A TERÜLETE A 200 NÉGYSZÖGÖLBE NEM SZÁMÍT BELE." (Kiemelés tőlem.)

Ez így nyilván értelmetlen. Ha "nem számít bele", vagyis nem része annak, amit megvett, akkor a szerződés e pontja csak annyit jelent, hogy Vevő köteles szabadon hagyni azt a területet, ami nem tartozik a telkéhez. Még jó :-) De ez a pont kétségkívül az északi telek megközelítéséről szól, és a keleti-északi szomszédunk folyton ezen lovagol. Szerinte ez azt jelenti, hogy mi tartozunk a nyugati oldalon feljárót biztosítani az északi telekhez.
Valóban a nyugati oldalunkon volt a feljáró, de nem a mi telkünkön, hanem a szomszédén át, amit aztán az utóda elkerített.
Nos, ezért nyomatom én annyira ezt a nyugati kérdést, mert engem is ezzel nyomatnak :-)

nonolet # e-mail 2017.11.27. 00:03

Egy már létező szolgalmat lehet elbirtokolni.
De elbirtoklással szolgalom nem tud létrejönni...
(szerintem)

- -

Azonban a te estedben, nincs a te telked érintő már LÉTEZŐ szolgalom.

Jelenleg a nyugatin sincs MÁR, megszűnt.

A keletin van/lehet csak az északi javára.
Az azonos tulajdonos okán...
Így azt lehet csak elbirtokolni, követelni a jövőben is.

kb. biztosan, mert nem igazán tudok elképzelni olyan indokot, ami alapján át lehetne terhelni rád vagy ismét nyugatira.

alany # e-mail 2017.11.26. 23:20

Attól tartok, ezt nem jól tudod... Egy csomó oldalon olvastam már elbirtoklással szerzett szolgalmi jogról. Egyet belinkelek példának; gondolom, a Kúriát elég jó forrásnak tekinthetjük.
http://www.kuria-birosag.hu/…vi-hatarozat

nonolet # e-mail 2017.11.26. 22:42

évtizedekig a nyugati szomszédunk kerítetlen telkén át jártak fel a tulajok, felteszem, hogy ennyi idő alatt ott szolgalmi jog alakult ki,

Valóban...
De mivel MÁR felhagytak a szolgalom használatával!!!
Így aztán az meg is szűnt!!!! automatikusan.

Pláne, hogy most szükség SINCS rá...
Tehát a nyugati akkor is kérhetné
a megszűnését, ha lenne is még.

"elbirtoklással, "

Az elbirtoklás szolgalom ügyben nem játszik!
Elbirtoklással tulajdonjogot lehet szerezni, nem szolgalmat (adott esetben, de ez nem ilyen eset!).

- -

"nem háríthatnám a nyugati szomszédra, az egykori, ma már ugyan nem élő, de évtizedeken át létezett gyakorlatra hivatkozva?"

Nem.

Nem kérhetném, hogy ne a miénken, hanem az ő telkén vezessen át a szolgalmi út, ahogy annak idején?"

Kérhetnéd, de nem jönne össze.
Mivel a szolgalmi utat a
"lehető legkisebb korlátozással"
járó módon kell kijelölni, akkor
HA NINCS MÁS közös egyezség...

Szolgalom ügyben te keletre mutogathatsz!
Mivel AMÍG egy kézben van a kettő NYILVÁN keletről kell bejárni északra, mivel az "legkisebb kárt okozó" megoldás, nyilvánvalóan.

Ha el akarja, akkor pedig KÖTELES LESZ ő megoldani a bejárást északra... de ezt már írtam, szerintem.

"Az persze gyalogút volt, és továbbra sem tudom, ma lehet-e még ilyen keskeny egy szolgalmi út, vagy muszáj gépkocsi-bejáró szélességűnek lennie."

Az attól függ, hogy
miként van használva az északi telek ténylegesen....

"A másik dolog: ha egy szolgalmi út elbirtoklás útján jön létre, "

Nem jöhet úgy létre!
A ténylegesen kialakult használat alapján szerzett jog lehet csak.

De az is CSAK ADDIG amíg szükség van rá és használják is.

HA már nem használják, megszűnik magától.
HA nem tiltakozik a lezárás ellen a "belső" egy ideig akkor is megszűnik.

HA van kisebb kárral járó más megoldás, akkor is kérhető megszüntetése.

Szóval, a szolgalom nem egy stabil jog!
Csak addig és annyira él, amennyire SZÜKSÉGES!!!! éppen.

"az elbirtoklás csak a szolgalmi jogra vonatkozik, vagy az út területének tulajdonjogára is?"

Rossz a kérdés, mert nem jól gondolod a dolgot.

A szolgalom két módon jöhet létre

  • az elfogadott használattal, ha nem tiltakozik senki
  • bírói ítélettel, ha szükséges a szolgalom és nincs közös megegyezés a módjáról, mértékéről.

De csak addig marad életben, amíg szükséges...
Ha nem szükséges már, akkor

  • megszűnik

vagy

  • megszüntethető

Az elbirtoklással viszont TULAJDON jogot lehet szerezni, de szolgalmat nem.

Terület elbirtoklás, akkor jöhet szóba alapestben, ha

  • valaki más földjét
  • 15 éven át
  • háborítatlanul
  • a SAJÁTJA-ként használja MÁR

Ha

  • tudja, hogy az NEM az ő területe

vagy

  • szól a tulajdonos neki, hogy "hé ez az enyém!

vagy
a tulajdonos rendelkezik vele
(eladja, bérbe adja, stb.)

Akkor ez elbirtoklás megszakad... ennyi volt, kész vége.

Ha lefut a 15 év ZAVARTALANUL, megszakadás nélkül,
akkor majd lehet egy a tulajdonos elleni perben kérni a az elbirtokló tulajdonjogának a bejegyzését, elbirtoklás címén.

- -

Szóval: az elbirtoklás és a szolgalom két nagyon külön dolog! nem keverendők...

alany # e-mail 2017.11.26. 22:03

Kösz szépen! Lassan kezdek kupálódni :-)

Még két dolog érdekelne a szolgalmi úttal kapcsolatban. Mivel az északi szomszédunkhoz évtizedekig a nyugati szomszédunk kerítetlen telkén át jártak fel a tulajok, felteszem, hogy ennyi idő alatt ott szolgalmi jog alakult ki, elbirtoklással, még ha nincs is bejegyezve. És ezt akár be is lehetett volna jegyeztetni, bár nem tették. De mivel a nyugati telket azóta eladták, és az új tulaj lekerítette, megszüntetve az átjárást, ezért feltételezem, hogy az elbirtoklás megszakadt (vagy hogy mondják).
Szerinted, ha felmerül a szolgalom kérdése, nem háríthatnám a nyugati szomszédra, az egykori, ma már ugyan nem élő, de évtizedeken át létezett gyakorlatra hivatkozva? Nem kérhetném, hogy ne a miénken, hanem az ő telkén vezessen át a szolgalmi út, ahogy annak idején? Az persze gyalogút volt, és továbbra sem tudom, ma lehet-e még ilyen keskeny egy szolgalmi út, vagy muszáj gépkocsi-bejáró szélességűnek lennie.

A másik dolog: ha egy szolgalmi út elbirtoklás útján jön létre, az elbirtoklás csak a szolgalmi jogra vonatkozik, vagy az út területének tulajdonjogára is?

nonolet # e-mail 2017.11.26. 21:24

"A művelésből már kivonattuk. Vagy akkor már nem is zártkert a besorolása?"

Olyan, hogy zártkert már évek óta nem is létezik.

Csak olyan, hogy "volt zártkert".
Ami egyébként már évek óta "külterületi termőföld" !

De csak akkor, HA MÉG NINCS
a (mezőgazdasági)művelésből kivonva!
Addig termőföld, amíg VAN aranykorona (AK) értéke is a tulajdoni lapon !!!

HA már nulla AK értékű és a tanya szó sem szerepel
a tulajdoni lapon, akkor az már NEEEEM külterületi termőföld.

Ezért kifüggesztés nélkül is eladható és így
nem tudnak a "földműves"-ek sem rájelentkezni elővásárlóként

A szomszédok sem tudnak elővásárlók lenni, mivel ÖNÁLLÓ helyrajzi számon van!!! a telked, és ők (gondlom) nem tulajdonosok a te telkedben.

Elővásárló csak az lehet akivel esetleg közösen vagy tulajdonosa a teleknek, ha nem te vagy az egyetlen, azaz 1/1 tulajdonosa.

- -

Jelenleg tehát, ha minden igaz..

  • egy külterület művelésből kivett ingatlanod van
  • amire senkinek nincs elővásárlási joga, ha

te az 1/1 tulajdonosa vagy neki

Továbbá igen jó eséllyel szolgalmi jog igény sem fenyeget.

nonolet # e-mail 2017.11.26. 21:10

"Állítólag ez áll elő, ha valaki más tulajdonai teljesen körülveszik az enyémet."

Marhaság...
Megakartak vezetni valamiért.
Pl. a kisebb ár elérése miatt.

"(hány helyrajzi szám ez a 4 telek?!)" 4, de ha egy tulajdonosa lesz közülük 3-nak, egyesítheti őket, és körülvehet.

Nem! nem tehet semmit.
Nem kell minden kamut/megvezetést elhinni...

Szinte biztosan!
Meg akarja valaki szerezni olcsón a telked és paráztat.

- -

"én bizony nem szánnék egy fityinget sem földmérésre, közjegyzőre vagy ügyvédre, hogy mire sikerül az eladóval kialkudnom egy nekem előnyös árat, akkor azon az áron ne én, hanem más vehesse meg végül.

HA így alakul, akkor a másik vevő a nyilatkozatával együtt leteszi a pénzt IS az ügyvédnek, és vissza kapja a kiesett vevő!!! az addigi költségeit.

" (És ezt én persze már előre tudom, még ha az eladó titkolná is,"

NEM TUDJA TITKOLNI!!!!
Hisz ez ügyvéd beleveszi a szerződésbe
HA VAN/LEHET elővásárlásra jogosult is.

"hiszen ha konyítok valamit a dologhoz, a helyszínrajzon már előre látom az elővásárlási jog létét.)"

Csak akkor látod, ha bejegyzett ilyen joga van.
Ami igen ritka!!!! mivel külön szerződést kéne rá kötnie.

A gyakorlatban két okból lehet elővásárlási joga valakinek

  • osztatlan közös tulajdonban tulajdonos társ az eladóval

Ezt abból látod, hogy egy helyrajzi egynél számnak több tulajdonosa van!

  • a földforgalmi törvény miatt van joga a törvény erejénél fogva

Ez ugye a "termőföld" esetén mindig van, és soknak.
Ezért függeszti ki jegyző 60 napra szerződést!
Hogy aki akar élhet a jogával 60 nap alatt.

Szóval: az, hogy van valakinek elővásárlási joga
a vevő számára SEM jelent anyagi hátrányt!!!!

Pénzt nem bukik! a vevő sem.

Csak lehet, hogy végül mégsem ő lesz a vevő.

Ezért addig ne élje MÉG bele magát, hogy vett valamit,
amíg le nem jár az elővásárlási joggal rendelkező(k)
ha van(nak) nyilatkozási határideje.

Ennyi, nem kell ezt túl gondolni és parázni miatta.

alany # e-mail 2017.11.26. 19:15

Kösz szépen! A művelésből már kivonattuk. Vagy akkor már nem is zártkert a besorolása? Hogy hívják az ilyet?

"Miért is szerezne elővásárlási jogot?!" Nem tudom, ennek még nem néztem utána, egyelőre csak szajkózom, amit a jó fejnek tűnő vevőmtől hallottam, ő pedig a közjegyzőtől. Állítólag ez áll elő, ha valaki más tulajdonai teljesen körülveszik az enyémet.
"(hány helyrajzi szám ez a 4 telek?!)" 4, de ha egy tulajdonosa lesz közülük 3-nak, egyesítheti őket, és körülvehet.

"Úgy tűnik nem tudod mi is az az elővásárlási jog..."
Szerintem tudom, legalábbis pontosan azt tudom, amit leírtál. "Az elővásárlási jog semmilyen hátrányt nem okoz-jelent számodra."
Ezt nem így látom. Egy potenciális vevőm helyébe képzelve magam, én bizony nem szánnék egy fityinget sem földmérésre, közjegyzőre vagy ügyvédre, hogy mire sikerül az eladóval kialkudnom egy nekem előnyös árat, akkor azon az áron ne én, hanem más vehesse meg végül. (És ezt én persze már előre tudom, még ha az eladó titkolná is, hiszen ha konyítok valamit a dologhoz, a helyszínrajzon már előre látom az elővásárlási jog létét.)

"Igazából a 4 telek összefogása lenne a jó megoldás." Sajnos, az nem megy. Ezzel a szomszédunkkal nemcsak nekünk, de a környéken még senkinek nem sikerült normálisan megegyeznie semmiben :)

nonolet # e-mail 2017.11.26. 18:33

Egyébként pedig ....

Igazából a 4 telek összefogása lenne a jó megoldás.

Aminek a keretében összedobnátok a 4 telket a "közösbe"
és aztán egy ÚJ magánutat kijelölve ÚJRA telkesítenétek.

Az egészből ÉSSZERŰEN!!! kialakítva az új telkeket és telek határokat.

Bár akár csak a 3 telekkel is megoldható egy ÉSSZERŰ újra kiosztás (tiéd+kelti+északi), ha van rá mód a HÉSZ szerint.

Pláne, ha akkor így több telek is kijönne a teljes (3 vagy 4 telek) területből.

Ehhez persze kell a közös megegyezés és a precíz elszámolás.

Nomeg a magyar emberre kevésbé jellemző együttműködés...

nonolet # e-mail 2017.11.26. 18:25

"és ha ott is az ő tulajdona határolná az enyémet, akkor elővásárlási jogot szerezne a telkemre. Igaz (úgy tudom) csak akkor, ha egyesíti az összeset, de onnét kezdve ezt bármikor megtehetné, anélkül, hogy beleszólhatnék."

Ez így marhaság!

Miért is szerezne elővásárlási jogot?!
Hisz nem vagytok TÁRS tulajdonosok...

Vagy igen?! és osztatlan közös tulajdonról van szó?
(hány helyrajzi szám ez a 4 telek?!)

Mert akkor minden másként van!!!! ám.

- -

De, ha lenne is elővásárlási joga az miért is zavar téged?!!!

Úgy tűnik nem tudod mi is az az elővásárlási jog...

CSAK!!! annyit jelent, hogy

  • HA LESZ egy vevőd
  • AKKOR Ő veheti meg a vevő helyett
  • HA AKARJA DE!!!! pontosan azokkal a feltételekkel

amik a vevővel megkötött szerződésben vannak.

Tehát: amíg nem kötsz egy adásvételi szerződést addig tökmindegy, hogy van-e valakinek elővásárlási joga!

Ha létrejön egy adásvételi szerződés,
majd akkor azt az aláírása után!!!
be kell mutatni az elővásárlási joggal rendelkezőnek IS.

Aki ekkor az aláírt szerződést látva nyilatkozik
arról, hogy: kíván-e vevő helybe lépni...

HA igen, akkor a vevő nevét átíródik a szerződésben
és az elővásárlásra jogosult lesz végül a vevő.
De MINDEN MÁS feltétel marad!!!

Ha nem él a jogával ,akkor pedig az erdeti vevő...

NEKED TEHÁT TOTÁL mindegy, hogy
van-e valakinek elővásárlási joga :-)

Az elővásárlási jog semmilyen hátrányt nem okoz-jelent számodra.

- -

A másik eset, hogy a "földművelőként" él az elővásárlási jogával a kifüggesztés ideje alatt, mivel külterületi "mezőgazdasági" földről van szó (gondolom).

De ez sem okoz neked semmilyen gondot!
Max ő lesz a vevő az eredeti vevőd helyett...

- -

Viszont, ha valóban zártkert (a tulajdoni lapon is az)
és az eladása/beépítése a cél, akkor 2018. 12.31.-ig egy kérelemre (földhivatalban) ingyenesen kivonható a mezőgazdasági művelésből! a zártkert.

Ami megfontolandó és alighanem ajánlatos is...

alany # e-mail 2017.11.26. 17:58

"De, ha a te telked elég nagy, akkor abból is megvehet tőled egy akkora darabot, ami kiadja neki a magánutat északra a te telkedből leválasztva egy külön hrsz-ra."

Igen, ezt felvetette 2011-ben, bele is mentem nagy nehezen, de aztán nem csinálta meg végül, máig sem tudom, miért. Ma viszont már nem mennék bele. Ez ugyanis csak az én telkem nyugati szélén lenne lehetséges, és ha ott is az ő tulajdona határolná az enyémet, akkor elővásárlási jogot szerezne a telkemre. Igaz (úgy tudom) csak akkor, ha egyesíti az összeset, de onnét kezdve ezt bármikor megtehetné, anélkül, hogy beleszólhatnék.

alany # e-mail 2017.11.26. 17:46

"Egyébként mekkora a telek? Kiadna simán egy 3 méteres bejárót északra?"
Sajnos, nem. Elég nagy, de aránylag keskeny, és épp észak felé jó hosszú. Tehát az északi szomszédhoz 3 m-t végigvinni rajta - az majdnem annyit jelent, mint elveszíteni az ötödét.

Azt nem tudnád megmondani, hogy ha - Isten ments - valahogy mégis úgy alakulna, hogy feljárót kell adnunk az északi szomszédhoz, muszáj autós sz élességűnek lennie? Erről eddig két, tök ellentétes infót találtam. Egy 2016-os: "Érdemes tudni, hogy a bírói gyakorlat szerint törvényes szolgalom esetén a bejárás a gépkocsival való behajtásra nem terjed ki, csak a gyalogos bejárásra." http://szajbert.hu/index.php?…

És egy 2011-es: "A bírói gyakorlat szerint korábban az átjárás alatt a gyalogos átjárást értették, viszont mostantól annyit változott a bírói gyakorlat, hogy az ingatlan gépkocsival való megközelíthetőségét is biztosítani kell, ez azonban nem korlátozhatja aránytalanul a szolgáló telek használatát." http://www.csaladipenzmagazin.hu/…i-szolgalom/