Fórum polgári jog régebbi elöl     új hozzászólás


tulajdonjog megszerzése elbirtoklás útján

alany # e-mail 2017.11.28. 20:57

"Ha 10 évnél még fiatalabb a szabálytalan építés" no, ezt viszont sajnos nem tudom. Akkor ez felejtős. De annyi azért biztos, hogy a harciasságához képest messzire igyekszik kikerülni minden peres lehetőséget... Amivel persze én is így vagyok, de őt ismerve szerintem neki más oka van rá. Mindig szeret zavarosban halászni, és nem hiszem, hogy a dolgai jól bírnák a napvilágot.

Hanem lenne egy másik kérdésem; fura módon nem sikerült eddig a neten megtalálnom. Mond valamit két telek viszonyáról, ha ilyen a hrsz-uk: xxxx/1 és xxxx/2 ? Az "xxxx" mindkettőnél azonos négyjegyű szám.

nonolet # e-mail 2017.11.28. 20:42

" 1/ nem ez a bejelentett lakcíme;"

És?!
Ezen fölösleges rugózni.
Legrosszabb esetben elmegy az okmányirodába és bejelenti.
(ha nincs máshol bejelentett címe, de gondolom van)

"2/ a ház alapterülete, amiben lakik, többszöröse a telek 3%-ának, amit a besorolás megengedne."

Ha már több mint 10 éve használatba lett véve,
akkor már ebbe sem lehet belekötni.

- -

Kényes helyzet, mert könnyen zsarolásba csúszhat át,
ha nem jól fogalmazol, de...

Ha 10 évnél még fiatalabb a szabálytalan építés,
akkor viszont ez az info alkalmas lehet a dolgaidba kéretlenül bele pofázása leállítására...
(legalábbis a 10. év végéig )

Sőt, akár arról is nyilatkozhat "önként",
hogy
sem most a jövőben nem tart igényt szolgalomra.

alany # e-mail 2017.11.28. 20:12

"Nem lehet illegálisan lakni!!!"
OK, pongyolán fogalmaztam. Arra gondoltam, hogy 1/ nem ez a bejelentett lakcíme; 2/ a ház alapterülete, amiben lakik, többszöröse a telek 3%-ának, amit a besorolás megengedne.

"Adok egy tippet."
Kösz szépen, ezt lehet, hogy kipróbálom! Azért még átgondolom előtte, mert a jogi helyzeten valószínűleg semmit nem változtat (= most sincs szolgalmi kötelezettségünk, utána sem lesz), viszont a feszültség végsőkig élezésére tökéletesen alkalmas, és ha bármi kárt tud még okozni nekünk (miért ne tudna, ő ott lakik), akkor ezután holtbiztosan megteszi.

nonolet # e-mail 2017.11.28. 14:26

"Hogy vállalhatott apám kötelezettséget átjárás engedélyezésére olyan területen, AMIT MEG SEM VETT? Hiszen a szerződés kimondja, hogy az átjáró területe nem tartozik bele a megvásárolt 200 nöl-be."

A másik értelmezés, az első rajzomon ábrázolt nyeles megoldás.

Akkor van értelme a fenti kikötésnek!
És akkor

VAGY
A 200 szögölt úgy kellett (volna?) kimérni anno, hogy az 1 méteres nyél megmaradjon északnak.

VAGY
az 1 méteres sávval több MINT 200 négyszögölt kimérni apádnak, amiből aztán a gyalogutat hagyja használni északnak

- -

Azonban mindez már mindegy...mert nem használja észak.
Oka fogyott lett.

Te meg szüntesd meg, mondd fel!
Aztán minden kiderül.

Mert kelet
vagy előjön a jogával hivatalosan IS,
vagy az megszűnik a felmondásod miatt és kész vége.

nonolet # e-mail 2017.11.28. 14:15

"A '81-es szerződés"

Az már nem játszik, hisz egy kézbe került a kettő (észak+kelet).
Így OKA FOGYOTT lett.

Épp ezért kérhetnéd is az átjárási jog megszüntetését és nyernél is.

- -

Ráadásul kelet SOHA nem élt ezzel a jogával.

Adok egy tippet.
Ugrasd ki nyulat a bokorból!

Írj neki egy tértivevényes tájékoztatást+felmondást.

kb. ezt...

Tájékoztatom, hogy
a korábban Ön által említett esetleges szolgalmi joga
a ...hrsz (észak) javára a ...hrsz (dél) telken
NEM ÁLL FENN és SOHA NEM IS LÉTEZETT.
Sem az általam ismert szerződések alapján.
Sem a ... hrsz. (dél) tulajdoni lapján a terhek között.
Sem a ... hrsz. (észak) tulajdoni lapján a jogok között.

Amennyiben az ön által ismert szerződések alapján esetlegesen mégis fennállna bármilyen szolgalom,
akkor jelen levelem útján azt
az esetelegesen fennálló szolgalmi jogot
AZONNALI HATÁLLYAL megszűntnek (felmondottnak) tekintem.

Indoklás

  • a szolgalmi jogával SOHA NEM élt,

tehát az szükségtelen, fölösleges teher számomra

  • arra a gyakorlatban sincs szükség többé, mivel a ...hrsz. (észak) számú terület a szintén az ön tulajdonában álló ...hrsz. (kelet) terülten át megközelíthető és a sok éve fennálló, kialakult gyakorlat is az, hogy a .... megközelítése a ...-en át történik.

Kérem tájékoztatásom és döntésem tudomásul vételét.

Kelt,

két tanú

Elküldöd.

- -

Ha van bármi valós lehetősége, akkor erre lépnie kell és fog is.
Mert a megszüntetés közlése kényszerbe hozza.

De nincs joga és ezért lépni nem fog szerintem.

nonolet # e-mail 2017.11.28. 13:52

Alayn

"ott lakik kint (szerintem illegálisan,"

Ez butaság...
Nem lehet illegálisan lakni!!!
Ezért nem is tudnád mivel csesztetni.

BÁRHOL lehet lakni... a sufniban is akár.
Csak be kell jelenteni mint aktuális "Lakcím"-et a nyilvántartásba.

(vagy, ha máshol van "Lakcím"-e, akkor 90 nap után, mint tartózkodási címet)

- -

Az, hogy riogatja a vevőket más téma...

Írd meg neki tértivevényes levélben,
hogy ne tegye, mert kártérítési igénnyel
fogsz fellépni ellene a hamis állítások miatt.

- -

Amúgy végül úgy is ő lesz vevőd potom áron.
Hisz erre játszik, láthatóan.

alany # e-mail 2017.11.28. 13:04

"Méresd ki"
Kösz szépen! Ki van méretve. A szerződésben szereplő 200 nöl-nyi területen soha nem járt át senki. A feljáró mellette volt, amíg a szomszéd el nem kerítette.
A gond (?) a szerződésben szereplő, idézett mondat értelmezése. Hogy vállalhatott apám kötelezettséget átjárás engedélyezésére olyan területen, AMIT MEG SEM VETT? Hiszen a szerződés kimondja, hogy az átjáró területe nem tartozik bele a megvásárolt 200 nöl-be. Ugyanakkor mégsem mondhatom, hogy a szerződésünkben nem esik szó szolgalomról.

Lyonee #   2017.11.28. 12:44

Méresd ki, és majd kiderül, hogy ti használjátok azt a kis sávot, vagy esetleg a szomszéd!? lehet, hogy apád, már eleve kihagyta a művelésből, és úgy kezelte, hogy nem tartozik a birtokhoz.

alany # e-mail 2017.11.28. 12:03

"nincs olyan ÉRVÉNYES szerződésed amiben szolgalmat adott dél észak javára."
Nem tudom. A '81-es szerződés (akkor még csak 200 nöl-ről ugyan, de) feltehetően még érvényes, és ebben ott a már idézet mondat, miszerint "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan nyugati oldalán egy méter széles gyalogjáró utat kötelesek vevők szabadon hagyni, AMELY ÚTNAK A TERÜLETE A 200 NÉGYSZÖGÖLBE (tehát az apám által megvett területbe) NEM SZÁMÍT BELE."
"A szolgalomhoz SZERZŐDÉSES alapon KÉT fél kell!!!" Nos, ezt a szerződést Apám aláírta, a két fél tehát megvan. Viszont a szerződés e pontját én csak úgy vagyok képes értelmezni, hogy ÉRTELMETLEN. A gyalogjáró nyilván nem a TELKEN ÁT húzódik (hiszen akkor beleszámítana a 200 nöl-be), hanem MELLETTE, de azt nem állíthatom, hogy a szerződéseink sehol nem utalnak megegyezéses szolgalomra, mert ez épp arra utal. Méghozzá régóta meglévő, és nem keleti, hanem nyugati átjárásra - csak totál értelmetlen a szöveg.

Egyébként egyetértek azzal, amit írsz, elméletben elég jól fest a dolog, csak a gyakorlat bibis: Észak és Kelet tulaja ott lakik kint (szerintem illegálisan, de ezt nem piszkálom), mi meg nem, és akárhány érdeklődőnk megy oda körülnézni, mindnek ezzel a rizsával tömi a fejét, nagy mellénnyel. Sőt, pocskondiázza magukat a vevőket is, még a mi jelenlétünkben is. Gondolom, ezért feljelenthetnénk, de akkor már megint a perhez jutunk ki.

nonolet # e-mail 2017.11.28. 09:47

A szolgalomhoz SZERZŐDÉSES alapon KÉT fél kell!!!
Az egyik ez esetben dél lenne...

DE NEKED nincs olyan ÉRVÉNYES szerződésed amiben szolgalmat adott dél észak javára.
Persze el is veszhetett, de úgy tűnik dél MINDEN szerződése megvan nálad 1981 óta...

Vagy ÍTÉLET kell.
Persze ez is elveszhetett.

Vagy a TÖRVÉNY ereje.

- -

HA!!! északnak VAN a kezében érvényes jogalap...
Akkor azt miért NEM mutatta be eddig neked?!
Akkor miért a keleten át jár be mégis?!!!
És korábban miért a nyugaton át jártak be oda?

HA MOST azt állítja észak, hogy van jogalapja, akkor kérd, hogy MUTASSA be azt neked.

- -

minden azon múlik, hogy a bíróság szerint melyik telekre ró kisebb terhet

Viszont NYILVÁNVALÓ!!!!, hogy

  • a közös tulajdonos kelet a kiseb teher
  • mivel a SAJÁT területén át tud bejárni északra

Délen át viszont egy IDEGENNEK!!!! kéne szolgalmat adni.
Miközben van saját kézben lévő kelet is...

Tehát amíg egy kézben NEEEEEEM TUD pert nyerni dél ellen!!!! erre mérget vehetsz.

Eladni meg nem tudj a bejárás nélkül északra.
(sem északot, sem keletet)

Tehát MÉG az eladás ELŐTT!!! kell neki észak bejárását megoldani.
Azt pedig csak keleten át tudja, hisz dél ellen NEM nyerhet pert (a közös észak+kelet tulajdon okán).

- -

Ha régen volt is délnek szolgalom terhe, az megszűnt.
Mivel kelet már régóta nem veszi igénybe (felhagyott vele).

Jelenleg nincs délnek szolgalom terhe.

A jövőben meg nem lehet.

Ennyi.

alany # e-mail 2017.11.28. 00:02

Valahogy nem sikerül elhinnem, hogy ha (neadj'isten) az én telkemen át vezetne a szomszéd be nem jegyzett, de a vételi szerződésében szereplő szolgalmi útja, akkor jogom lenne a bíróság helyett saját magamnak eldönteni, hogy a bejárás kisebb terhet róna egy másik telekre, ezért az enyémet ilyen jog nem terheli.

alany # e-mail 2017.11.27. 23:32

Hááát... Szerintem, ha Észak tulajdonosának kezében van egy szerződés, amely szerint az általa vásárolt ingatlant átjárási szolgalmi jog illeti meg (tegyük fel) Dél-en át, akkor Dél tulajdonosa nem állíthatja eladáskor, hogy Dél-lel szemben senkinek semmilyen követelése nincs.

Ha kiderül, hogy rajtunk vezet át az ő szerződésükben szereplő szolgalmi út, laikusként leginkább azt tudnám elképzelni, hogy kérhetem (hol? bíróságon?) a szolgalmi jog megszüntetését, mivel azt régesrég elbirtokoltam. Hiszen '81 óta soha nem járt át senki a telkemen, én viszont szabadon használtam a teljes területét, ami ellen senki nem emelt kifogást.
Csakhogy Észak-hoz bejárást biztosítani törvényi kötelezettség, szolgalmi útnak VALAHOL muszáj lennie, ezért - gondolom - minden azon múlik, hogy a bíróság szerint melyik telekre ró kisebb terhet az Észak-hoz biztosított bejáró. És akkor már megint a peres útnál tartunk. Ráadásul Kelet-en át hosszabb az út.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 22:43

"hogyan írhatnék alá eladáskor egy szerződést, amiben kijelentem, hogy senkinek semmilyen követelése nincs a telken?"

Van?

Nincs! jelenleg...

alany # e-mail 2017.11.27. 21:58

"Ne foglalkozz vele."
Boldogan tekintenék el tőle, ahogy eddig is. De a vevők foglalkoznak vele, és amíg nincs világosan rendezve a helyzet, ingatlan-nyilvántartásban rögzítve etc., addig elhúznak, mint a vadlibák.

Ma sikerült beszélnem Észak előző gazdájával. Remélhetőleg kapok majd tőle fotót a szerződésről, amivel eladta Kelet tulajdonosának. Most csak homályosan emlékszik, hogy a szerződésben szolgalmi útról esik szó, ami kivezet az utcára. Nem tudja fejből, melyik telken megy át. De mivel a szerződést nyilván Kelet tulajdonosának ügyvédje írta, ezért biztos, hogy a szerződésbeli szolgalom nem Keletet terheli.

Szerinted, ha abban a szerződésben a Dél-t is érintő (be nem jegyzett, hiszen bejegyzés nincs) szolgalmi útról van szó, mit tehetek ellene? Kérjem, hogy Észak megközelítéséhez bírósági úton jelöljenek ki más szolgalmi útvonalat, és a végtelen pereskedés eredményét jegyeztessem be az ingatlan-nyilvántartásba, vázrajzzal? Az jogilag rendezett megoldásnak számítana, de felőrölne minket. Ha pedig nem teszem, hogyan írhatnék alá eladáskor egy szerződést, amiben kijelentem, hogy senkinek semmilyen követelése nincs a telken?

nonolet # e-mail 2017.11.27. 20:21

Mindegy miről nem akar hallani :-)

Bele esett a csapdába, hogy:
Így már CSAK az ő gondja az észkara bejárás.

Most is és észak eladása esetén is...

Ne foglalkozz vele.

Hisz...

Amíg az övé mindkettő, addig
NYILVÁNVALÓAN
nem követelhet mástól bejárást.

Ha eladná valamelyik telkét, akkor
csak úgy tudja eladni, hogy
észak bejárását meg kell oldania.
Nyilván valóan keleten át.

Mivel ez legkisebb MÁSNAK okozott kárral járó megoldás.
Így aztán a bíróság is ezt ítélné meg.
Szerintem, biztosan.

alany # e-mail 2017.11.27. 18:48

"Előfordulhat, hogy az egyik telek régebben kompletten út volt..."
Igen, ez bennem is felmerült, mégpedig épp Nyugattal kapcsolatban, mert az egy keskeny és különösen hosszú, eleve út formájú telek, és talán az sem véletlen, hogy ilyen sokáig megmaradt a szokás, hogy ott járnak fel a helyiek. Ezért is gondolkodom mindig Nyugat felé, bár sokkal előnyösebb lenne számomra, ha Észak bejárója Kelet felől lehetne. Erről azonban Kelet tulajdonosa hallani sem akar.

alany # e-mail 2017.11.27. 18:38

"Akkor ez most a tény ...?"
Igen, pontosan. Annyi eltéréssel, hogy minden arány kb. tízszeresen nyújtott függőleges irányban, de ennek nincs jelentősége.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 15:53

Azonban ez már mindegy... nincs hatása a mára.

Bea1 # e-mail 2017.11.27. 10:36

Előfordulhat, hogy az egyik telek régebben kompletten út volt, és ez az út lett átminősítve telekké később, ez teljes tulajdoni lap lekérése esetén kiderülhet.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 09:49

"Tehát kizárt, hogy a jelenlegi Dél-en keresztül akár szolgalmi, akár idegen tulajdonú útnak kellene lennie."

Szerintem is kizárt.
Ha immár jól értek mindent.

nonolet # e-mail 2017.11.27. 09:47

http://astronora.com/edk2.jpg

Akkor ez most a tény ...?
(a színek a tulajdonosok)

alany # e-mail 2017.11.27. 05:57

Ja, és minden helyszínrajzon teljesen egy vonalba esik Észak és Dél nyugati határa.

alany # e-mail 2017.11.27. 05:46

Neeeem... Mivel nem sikerült rájönnöm, hogy lehet a fórumba rajzot betenni, saját tárhelyem sincs, kénytelen vagyok szóban. A rajzod megnevezéseit fogom használni.

A különbségek: Észak és Dél közt a vízszintes határ teljes telekszélességű. (Nem apám vásárlásával keletkezett, hanem már előtte külön hrsz-on voltak.) Ámde Észak nem olyan széles, mint Dél, Kelet pedig nem téglalap alakú, hanem 180 fokkal elforgatott L betű formájú. Valószínű, hogy 3 telek egyesítése. Tehát Kelet egy szakaszon északról is szomszédunk.

"Mi a történések pontos időrendi sorrendje...?" Évszámokat nem tudok mondani, sorrendet igen.

'81-ben Nyugat kerítetlen és műveletlen volt, ezen át jártak fel Észak gazdái, Dél már akkor is ott álló nyugati kerítése mellett.
Apám ekkor vette meg Dél-t, s a szerződésbe beleírták, hogy köteles azt a nyugati feljárót szabadon hagyni. Amit nem vett meg, nem volt része a 200 nöl-es Dél-nek, és a már álló kerítésen kívül esett. A szerződésben nincs utalás arra, hogy ezt a 200 nöl-t szolgalmi jog terheli, sőt, le van szögezve, hogy ez a feljáró nem része a megvásárolt területnek. Ez csakis apám és az azóta nyilván rég elhunyt eladó szerződésében szerepel; utóbbit nem hiszem, hogy az ő utódai megőrizték volna, rég eladott telekről lévén szó. Nem lehetetlen, hogy Nyugat szerződései közt is van nyoma, de azt a szomszédot nem ismerjük, sosem találkozunk vele, nincs módunkban megkérdezni. Talán az okirattárból elő lehet ásni valamit, némi szerencsével.

Apám pár éven belül megvette az övével keleten szomszédos, keskeny telket (ez nem azonos a rajzodon szereplő Kelettel), egyesítette a kettőt. Így állt elő Dél, és ezért szélesebb Északnál.
A feljárás továbbra is Nyugaton át folyt, sokáig. Jóval később Nyugat új tulajdonoshoz került, aki lekerítette, az átjárást megszüntetve. Ez azért nem jelentett máig problémát, mert Kelet tulajdonosa is akkor vette meg Északot, és bár nem egyesítette őket, természetesen a Kelet-ről járt be, eszébe nem jutott volna a Nyugat felé kerülni. Viszont potenciális vevőinket azzal fenyegeti, hogy el akarja adni az egyiket, és akkor Északnak szüksége lesz saját bejáratra - ami boríthat mindenfélét. Nem csoda, ha a vevők elijednek.

Az ingatlan-nyilvántartási térképen, sem régebbi, sem friss helyszínrajzon nyoma sincs, hogy Észak valaha is olyan "nyeles" telek lett volna, mint a rajzodon. Ugyanígy közel-távol egy szál szolgalmi jog bejegyzése sem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Ha volt esetleg általunk nem ismert (és be nem jegyzett) szerződéses szolgalom, az Dél-t vagy nem érintette (ez derül ki a szerződésünkből), vagy ha igen, akkor '81 óta még soha nem élt vele senki, mivel a tényleges bejárás mindig Nyugaton keresztül folyt. És mivel bejegyzett szolgalom nincs, ezért a megszüntetését sem lehet kérni, magyarán ilyen szolgalom egyszerűen nem létezik, sem a gyakorlatban, sem hivatalosan.
Nekem kb. meggyőződésem, hogy a telkünk mellett, a Nyugat-on át vezetett valamikor egy be nem jegyzett szolgalmi út, vagy megegyezéses, vagy elbirtoklási alapon, ennek tényét fogalmazták bele (tök bénán) apám szerződésébe.

Annyi biztos, hogy apám első telke, amíg ki nem bővítette a mellette megvettel, egy centivel sem volt nagyobb 200 nöl-nél, és abban az irányban utána sem terjeszkedett semennyit. Tehát kizárt, hogy a jelenlegi Dél-en keresztül akár szolgalmi, akár idegen tulajdonú útnak kellene lennie.
Hiányzik valami a történetből?

nonolet # e-mail 2017.11.27. 02:14

Na most lett zavaros minden .-)
Ráadásul arról eddig hallgattál (pedig lényeges lehet),
hogy
volt (esetleg van is) egy szerződéses szolgalom.

Nade kinek a szerződésében volt/van ez benne?
Mi a történések pontos időrendi sorrendje...?

- -

Ha jól értem, akkor nyugati teleknek igazából semmi köze a történethez... mert...

Volt egyszer réges-régen MÉG CSAK 3 telek.
A nyugati, a keleti és a középső.
Mégpedig 3 külön tulajdonossal?

Aztán a középsőből két telek lett ?
Mivel apád megvette annak a déli részét.
Mégpedig 200 szögölt.

Azzal, hogy a maradék pedig az eladóé maradt, északi telekké válva.

Az északi azonban így bennszülött lett volna.

Ezért az eladó kikötötte, hogy

  • neki kell egy 1 méteres gyalogút az északi telkéhez
  • mégpedig a délivé lett telek nyugati oldala mentén
  • de a volt középső telekből ott hagyva

Azaz így a gyalogút NEM része a 200 szögöles déli teleknek?!
Hanem az az északi telek nyúlványa az utcáig a déli telek nyugati oldala mentén...

Erről van szó, mint ezen a képen?
http://astronora.com/edk.jpg

Aztán... egyszer csak a keleti szomszéd megvette az északit is ?

A tiéd pedig a déli 200 szögöl most?

- -

HA ÍGY zajlott a történet, akkor az egyméteres gyalogút SOHA nem volt a déli telek része, hanem az az északi telek része.

Mivel kikötötték, hogy: "AMELY ÚTNAK A TERÜLETE A 200 NÉGYSZÖGÖLBE NEM SZÁMÍT BELE"

Így az az 1 méteres sáv az mindenkor az északi tulajdonosát illeti, mégpedig GYALOG út céljára.

(a nyugati teleknek meg az egész bejáró történthez semmi köze nem volt soha, akkor sem, ha egy ideig azon jártak be északra az 1 méteres sáv helyett)

- -

Mármint, ha jól fejtettem meg a kissé zavaros leírású történetet...

Ha nem, akkor majd leírod a helyes történetet, sorrendben.

alany # e-mail 2017.11.27. 01:41

"Egy már létező szolgalmat lehet elbirtokolni." Ennek az értelmét sem igen látom. Valaki szolgalmi jogot alapít A szolgáló telken, B uralkodó telek javára. Mondjuk, átjárás. Aztán C telek gazdája (is?) kezdi használni az utat, 10 éven át, s ezzel C telek elbirtokolta B-től a szolgalmi jogot? Van ennek valami értelme?