Fizetési meghagyás ellentmondása

az engedményezésről értesítenie kell téged.
hiszen honnan tudnád, hogy másnak kell teljesítened.

te pedig nyilván kérheted az engedményezés megtörténtének igazolását.

Az engedményezés megtörténtének az igazolását akkor lehet kérni, ha az engedményes értesít. Ha ez engedményező értesít, azt viszont el kell fogadni. (Ptk. 328. § (4))

Tisztelt Fórum! Tud valaki válaszolni a következő kérdésemre? Van jogszabály, vagy több egymással összefüggő jogszabály arra, hogy az engedményezési szerződés érvényes létrejöttét a kötelezet vagy bárki más bizonyítani tudja?

Az a baj, hogy a kérdés a magyar nyelv szabályai szerint nem értelmezhető.

"engedményezési szerződés érvényes létrejöttét a kötelezet vagy bárki más bizonyítani tudja?"

A kötelezett??
Mi van?
Már válaszoltam én is itt neked, de ezt nem értem.
Te érted a kérdésedet?

Megnyugodtam, nem vagyok akkor olyan értetlen.

Fel kellene fognod: a két fél közötti szerződéshez neked semmi közöd.
Az engedményezésről, ha értesülsz róla, akkor tudomást kell venned.
Kérdés nélkül.

Be tudom bizonyítani,hogy az engedményezési szerződés érvényesen létrejött?

Ezt tőlünk kérdezed? És ha nem jött létre, abból neked mi károd származik? Vagy abból, ha létrejött? Neked ugyanannyi marad a kötelezettséged.

te minek akarnád bizonyítani?

Be tudom, vagy nem?

Láttam olyan pert, ahol a felperes kamatmentesen követelt egy bizonyos összeget, az alperes állította, hogy évi 50%-os kamatban is megállapodtak. A felperes ezt erősen tagadta, az alperes viszont sikeresen bebizonyította.
A kívülállók, köztük a bíró nagyon nehezen állták meg röhögés nélkül.

„Be tudom, vagy nem?”

Ha ennek lenne jelentősége, akkor a másik félnek kellene bizonyítani. De nincs jelentősége, senkinek nem kell bizonyítani.

Nem biztos, hogy "balfék" volt az alperes. Mondjuk felperesi jövedelem legalizálása volt a per célja. Az alperes viszontkeresettel élhetett, hogy a bíróság még az 50% kamatot is ítélje meg. Esetleg ezzel azt akarta elérni, hogy a bíróság minősítse uzsorássá a szerződést.

Senki nem tud válaszoni az előbbi kérdésemre?

Amennyire azt értelmezni lehetett, annyira válaszoltam már.

OFF
„Esetleg ezzel azt akarta elérni, hogy a bíróság minősítse uzsorássá a szerződést.”
Mert akkor a tőkét sem kell megfizetni? Márpedig a felperes nem kért mást.

Hidd el nekem: mind a két fél hülye volt, és ennek ellenére mind a kettő ügyvéd nélkül járt el. Ami főszabályként már magában is hülyeség.
ON

Tiszetelt Fórumozók!
A ptk 328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az átruházás alatt a ptk.117. §(2) szerinti átruházást kell érteni? Vagyis:

"A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került."

A követelés nem dolog, így értelemszerűen nem.

Nem, mert itt nem "dolog" megszerzéséről van szó, hanem a követelés megszerzéséről átruházással, ennek külön neve van, mégpedig az engedményezés.

Sherlock: 1 perc :)

Tisztelt Fórumozók!
Milyen kötelezettsége van az eredeti szerződés vonatkozásában az engedményesnek?

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

„Milyen kötelezettsége van az eredeti szerződés vonatkozásában az engedményesnek?”

Kérdezd meg inkább, hogy mit csinálj. Én pedig visszaírom rá, hogy: "Szilvás buktát, mert azt szeretem." vagy "Pálinkát.".

„Milyen kötelezettsége van az eredeti szerződés vonatkozásában az engedményesnek?”

A világon semmilyen, mivel engedményezni jogot lehet, nem kötelezettséget.