Fizetési meghagyás ellentmondása


Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.13. 11:06

(Súgás: a bizonyítás alapszabálya: annak a félnek kell bizonyítania egy tény valóságosságát, akinek érdekében áll, hogy az adott tényt a bíróság valóságosnak fogadja el. A szabály következménye: a bizonyítatlanság annak a terhére esik, akinek a bizonyítás a kötelessége volt.)

drbjozsef # 2019.12.13. 11:45

Ah, megtaláltam a hibámat.
Márhogy a kölcsön is ugyanúgy visszterhes, mint a 2000 lufi.

De akkor is. A "kötelesség" meg az "érdekében áll" nem azonosak...

Ha jól értelek, ha mindkét fél a visszterhességet elismeri, akkor nincs bizonyítási kényszer senkin. Ugyanakkor az egyik kölcsönnek, a másik szolgáltatás kifizetésének tekinti. Miért az utóbbinak kellene bizonyítani álláspontját? Azt értem, hogy neki áll érdekében, de nem látom be, hogy neki lenne a kötelessége. Bizonyítson a felperes.

(Már csak azért is, mert aki olyan okos, hogy jelentősebb összeget (=bármekkora, amely elvesztése már fáj az adott illetőnek, nyilván mindenkinek más ez) szerződés nélkül ad kölcsön, az számítson is rá, hogy elveszti. És nyelje le.)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.13. 16:48

A visszterhesség mellett vélelem áll. Ha pedig egy visszterhesnek vélelmezett ügyletről csak annyit bizonyítanak, hogy az egyik fél a a másiknak átutalt kétmilliót, akkor az micsoda?

drbjozsef # 2019.12.14. 08:12

Értem én, de polgári perben a bizonyítás nem a felperesre hárul? Ő állít, nem az alperes. Ő ott se lenne.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.12.14. 10:16

Nem, ilyen szabály nincs. Az a szabály, amit mondtam: annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy az állított tényt a bíróság valósnak fogadja el.

A konkrét esetet pedig elmagyarázom:
A felperes keresetében azt kéri, a bíróság kötelezze az alperest millió forint megfizetésére. Tényállásként előadja, hogy millió forintot adott kölcsön az alperesnek, aki azt még nem adta vissza. Bizonyítékként bemutatja a banki átutalási bizonylatot.
A felperes a banki bizonylattal bizonyította az ügylet tényét és azt is, hogy a saját szolgáltatása pénz átadása volt. Azt, hogy az ügylet visszterhes - tehát, hogy az alperes ellenszolgáltatással tartozik - vélelmezik. Ha ehhez senki nem tesz hozzá senki semmit, akkor ez bizony így egy kölcsönszerződés.
Ha az alperes azt állítja, hogy a szerződés ingyenes volt, azt már neki kell bizonyítania, hiszen neki érdeke, hogy a bíróság ezt valósnak fogadja el.
Ha az alperes azt állítja, már visszafizette a pénzt, neki kell bizonyítani, mert neki áll érdekében, hogy a bíróság ezt valóságnak fogadja el.
Ha az alperes azt állítja, hogy neki nem a pénz visszaadása az ellenszolgáltatása, hanem valami más, amit már teljesített, azt neki kell bizonyítania, mert neki áll érdekében, hogy a bíróság valósnak fogadja el. (Figyelem, itt sem a nemleges bizonyítás a feladat, hanem az ellenszolgáltatás tartalmának és teljesítésének az igazolása.)

A puszta tagadás, vitatás egyébként az új Pp. hatálya alatt sokszor annyira nem elég, hogy hivatalból bírósági meghagyást eredményezhet. Itt például, ha az alperes csak annyit válaszol, hogy nem tartozik, azt szerintem a bíróság biztosan nem tekinti érdemi ellenkérelemnek.

József fiam, tőled többet vártam! (És különben is jössz a borral.)

drbjozsef # 2019.12.14. 12:37

Jól van értem, leültem, egyes.
(jóvan, bízzam bátran a Fostára?)