Károkozás.

Általánosságban aki csinál valamit, és azzal másnak jogellenesen kárt okoz, az azért felelősséggel tartozik.

De azért van itt pár szó ebben a mondatban, ami csak elsőre evidens, de fontos fogalmakat takar, ráadásul ez az elv.
Minden konkrét eset meg más.

„ A vezetekezée elő volt készítve, fénykép is van róla (ezt nem néztké meg, kédeztem, hogy meg akarják-e).”

Így messziről szerintem te megtettél tőled telhetően mindent. De persze a konkrét esetet helyben kell vizsgálni.

köszönöm, világos így minden, tehát aki kárt okoz az felel érte valamilyen formában, függetlenül attól, hogy ezt figyelmetlenségből, véletlenül, vagy előre nem látható körülmény miatt történt (pl. szerelő létrájával leveri a vakolatot, akkor ezt a kárt neki elméletben meg kell téríteni. persze a gyakorlatban erre elég kevés szerintem a példa...

Egyáltalán nem.

(pedig gy.k. még külön fel is hívtam a figyelmet)

Üdvözletem!

Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.

Van egy bekerítetlen telkem, amit nem használok. Az egyik oldali szomszéd nemrég új drótkerítést húzott fel a közös telekhatáron.

A telkemen már hatalmasra nőtt a gaz, amit le akartam kaszáltatni. Sokáig nem találtam senkit a környéken, aki ilyesmit vállal, míg megláttam egy közeli földön egy traktorost dolgozni kaszálógéppel, megállítottam beszélni és ő egy elfogadható összegért elvállalta a telkem lekaszálását. Az összeget előre odaadtam neki, szóban megegyeztünk, hogy le fogja kaszálni a telkemet hamarosan. A traktoros adott még egy mobilszámot kontaktként.

A munkavégzés közben nem voltam jelen, megbíztam benne, hogy rendben meg fogja csinálni. Később láttam csak meg, hogy elvégezte a munkát, de azt is láttam, hogy a vadiúj kerítés hosszabb szakaszon brutális módon fel lett szaggatva. A szomszéd azóta még nem volt a telken, nem látta az okozott kárt.

Nem láttam, hogy a traktoros tette tönkre a kerítést, nincs rá semmi bizonyítékom, valószínűleg szemtanú sincsen, csak logikusan gondolkodva feltételezhető, hogy a kaszálógép kaphatta be a kerítés drótját és tekerte fel.

Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben ki a felelős az okozott kárért? Maga a traktoros, aki feltehetőleg okozta? Nekem, mint a traktoros megbízójának van-e bármilyen felelősségem ilyenkor?

A szomszéddal szemben te felelsz, veled szemben pedig a vállalkozó.

Köszönöm a választ!

Én miért felelek a traktoros által okozott kárért?
Nem bíztam meg semmi olyannal, hogy okozzon kárt, tegye tönkre a kerítést. Ezt már az általám kért kaszáláson felül okozta, nem az én kérésemre. Akkor miért lennék érte felelős?

Rosszul gondolom, hogy a traktoros egy felnőtt beszámítható ember, aki felelőséggel tartozik a tetteiért? Így ha egy harmadik fél számára kárt okoz, akkor köteles azért őneki felelnie?

Vagy esetleg jogilag itt arról lenne szó, hogy a károkozás az én telkem teerületéről történt és akkor jog szerint minden esetben én lennék a felelős érte, bárki is okozta a kárt?

Dorel,

Mert te vagy szerződésben a traktorossal, míg a szomszédod semmilyen jogviszonyban nincs vele. Hogy követelje tőle, ha nem is ismeri, sose hallott róla?

Ha az általad megbízott kárt okoz a másnak a megbízással kapcsolatban, akkor tőled követelheti a károsult a károkozást, te pedig a traktorostól.

Köszönöm neked is a választ!

Logikailag nem nagyon tudom követni, hogy miért van ez így.

Ha pl. egy kanyarban kisodródó autós bontja le a szomszéd kerítését, akkor őt se ismeri, vele sincs semmilyen jogviszonyban, mégis követelheti tőle a kár megtérítését, vagy nem így van?

Vagy egy másik példa jutott eszembe, elviszem az autómat olajcserére a szerelőhöz. Amikor elkezd az én autómmal az én megbízásomra foglalkozni és beáll vele az udvarról a műhelybe, véletlen meghúzza egy másik ügyfél ott parkoló autóját végigkarcolva a másik autó oldalát.

Akkor most a jog szerint amikor a károsult ügyfél számonkéri a szerelőt az okozott kár miatt, akkor a szerelő széttárhatja a kezét és mondhatja, hogy bocs, de az én megbízásomból dolgozott épp az én autómon, ezért a másik ügyfél engem keressen meg és éntőlem követelje a kártérítést?
Ezt nagyon nem érzem sem életszerűnek, sem logikusnak.

Van bármi különség a jog előtt a traktoros eset és az autószerelős példa között? Ha igen, akkor miért nem egyforma a két eset megítélése?

Google barátommal találtam egy érdekes esetet ebben a témában!

Mi erről a véleményetek? Jól gondolom, hogy ezen eset alapján kimondhatjuk, hogy az én esetemben is a traktoros közvetlenül saját maga felel a szerződésen kívüli félnek okozott kárért?

Itt a cikk:
https://www.napi.hu/….405800.html

És a lényeg az utolsó bekezdésben:

Az alvállalkozóért való felelősség ilyen szabályozása lényegében a Ptk. 315. §-ában foglaltakból ered, amely szerint aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, annak a magatartásáért felelős. Itt a kárt a csatorna üzemeltetője szenvedte el, aki nem állt szerződéses kapcsolatban a fővállalkozóval.
...
Ezért a károsult ebben az esetben harmadik személynek minősül, ezért kizárólag a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségi szabályok alapján érvényesítheti a kártérítési igényét. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozó között alvállalkozói vagy vállalkozási szerződés állt fenn, fizetnie mindenképpen a kárt okozó, fúrást végző cégnek kell.

Te érted, amit idézel?

"aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, annak a magatartásáért felelős."

A történtek egy 5 lakásos társasházat érintenek. Aránytalan tulajdoni hányad megosztással 10%,-12%,-17%,-30%,-31%. (jelenlegi össz értéke kb 150 Millió Ft)
A társasház alapító okirata 1975-ös. Külön SZMSZ-el nem rendelkezik.
Tulajdonszerzésem időpontja 2014, a 10%-os tulajdoni hányaddal rendelkező lakást vásároltam meg.
A társasház törvénytelenül működött. Hivatalosan megválasztott közös képviselője nem volt, a 17%-os tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos kiáltotta magát ki közös képviselőnek. Közös fővízmérő és mellékmérők különbözetével soha el nem számolt, létező számla nélkül szedett be közüzemi tartozást. stb. stb. az alapító okirat szerinti éves közgyűlést nem tartották és nem annak megfelelően működtek.
A társasházhoz tartozik egy kb. 1000 m2-es telek, melynek a rendben tartása teljes egészében tisztázatlan.
2015. A társasházi közös szennyvízvezeték hibájából kifolyólag a két földszinti lakás közvetlenül károsodot.
2015. májusában közös képviseletet ellátó egyéni vállalkozót bízott meg a ház, vállalkozói szerződéssel.
2015. a csatornázási munkálatok kapcsán egy törvényes közgyűlés került megtartásra. Ezt követően tulajdonosi akarat hiányából, a közös képviselő jogi ismereteinek hiányosságaiból nem sikerült több szabályos közgyűlést megtartania.
Ez rám nézve azt jelentette, hogy a csatorna csövek kicserélésre kerültek, de a szükséges talajcserét, aljzatbeton helyreállítását, a felmenő csövek vakolási javítási munkálatait, falak szárítását, az ingóságaimban és ingatlanomban keletkezett minden kárt nekem kellett megfinanszíroznom és annak ellenére, hogy 2 lakásbiztosító társaság kárszakértője jegyzőkönyvezte az esetet (több alkalommal), a közös képviselő aláírta mindkét biztosító részére a felelősség elismerő nyilatkozatott azzal kapcsolatosan, hogy közös szerkezeti elem okozta a kárt, a kár rendezése, a helyreállítás kapcsán sem segítségre, sem megoldásra nem számíthattam tőle a továbbiakban.
A társasház nem rendelkezik társasházi közös biztosítással, így a lakások csak egyéni lakásbiztosításokkal vannak biztosítva. Vagyis közös kár esetén csak a tulajdoni részarány szerinti összeget folyósítja.
Ez úgy alakult, hogy a hibás csatorna cső csere kapcsán elvégzett munkálatok, rám eső részéből 13 %-ot térített a lakásbiztosítóm. Míg a többi tulajdonostárs esetében egy másik biztosító 46%-ot azonos folyóméterre számolva. (Erre a 1,5 Millió Ft-os beruházásra, tulajdoni hányad szerint, rendkívüli közös költség címén minden tulajdonos befizette a cső csere árajánlatai szerinti összeget.)
A csőcsere költségein felül a lakásomban keletkezett károk kapcsán tehát a társasház részéről semmilyen megoldási javaslatot nem kaptam. Ha a biztosító által megadott árakkal számolom ez még 2 Millió Ft, ha 2017-es hivatalos értékbecslésre alapozom, a két állapot közötti különbség kb. 6 Millió Ft.
2016. aláírás nélküli közgyűlési meghívó érkezett e-mailben, kifüggesztés nélkül. Napirendi pontok között semmi nem szerepel a káreseményem rendezésével kapcsolatosan. Ezen a közgyűlésen leadtam egy 300 000 Ft-os számlát szennyezett talaj és törmelék elszállításról. Melyet azóta sem említett meg soha. A 2015-ös év költségvetését értelemszerűen nem zártuk le és nem fogadtuk el. 2016-os évre nem készült tervezet.
2017. e-mailben érkező közgyűlési meghívó, kifüggesztés nélkül. 2016-os éves beszámoló mellékelve. Szintén nem fogadtuk el.
2018. Nem volt közgyűlés
2019. Nem volt közgyűlés
2020. Összeállítottam egy anyagot a keletkezett károk kapcsán, 4700 fotó, 230 oldalas tényszerű ügyleírás, tulajdonosi egyeztetések, kivitelezői és műszaki egyeztetések, szakvélemények, közgyűlések. Az igazságügyi kárszakértő munkáját segítő kárfeltárási dokumentáció, 35 oldal. Kerestem kártérítési szakjogászt, de sikertelenek voltak a próbálkozásaim, 6 ügyvéddel egyeztettem… és több tucat igazságügyi szakértővel leveleztem. Majd márciusban a koronavírus miatt elvesztettem a munkámat és sajnos nem tudtam volna bevállalni a közel 1,5 Millió Ft-os szakértői díj és ügyvédi díj előfinanszírozását, úgy, hogy senki nem adott egyértelmű válaszokat.
A kárigényem érvényesítése kapcsán a közjegyzőn keresztül kirendelt igazságügyi szakvéleményen alapuló közös megegyezést szerettem volna választani, annak okán, hogy a tulajdoni hányadok megoszlása kapcsán nagyon méltatlannak ítélem meg, hogy a 17%os tulajdoni hányaddal rendelkező tulaj rosszindulatából bekövetkező káresemény több milliós tételét a tulajdonosi közösség 70 %-a viselje.
2020. februárjában felszólítottam a TH közös képviselőt, hogy tisztázza a társasház pénzügyi helyzetét, 2015-től. A megtartott közgyűlések jegyzőkönyveit és csatolt dokumentumait adja át és függessze ki. Az általam kért, kárrendezés napirendi pontját egyetlen alkalommal sem vette fel a közgyűlési napirendi pontok közé. (Hivatalos értékkel bíró meghívót sem produkált egyetlen alkalommal sem)
Az alapító okirat szerint a közös képviselő hivatalos megbízatásának ideje 3 év! Ezt követően nem fizettem be semmilyen közös költséget. A társasház közös villanyóráját 2015 óta nem vette a nevére, a csekket a 17% tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos csak ledobja a lépcsőházban, át nem íratta, ezt is én fizetem, hogy a 2. emeleti albérlője ne törje ki a nyakát a lépcsőházban.
2020.
Közgyűlési meghívó érkezett e-mailben, kifüggesztés nélkül. 2017,-2018,-2019-es évek beszámolóival.
Csaknem 3 évnyi közös költség tartozásom áll fent, amely miatt nincs szavazati jogom. A nem hivatalos meghívó okán nem kívánok elmenni a közgyűlésre. Akinek van bármilyen megoldási javaslata, hogy hogyan tudnám megoldani az ügyet, azt nagyon nagy örömmel és őszinte tisztelettel fogadom. Az nagyon elkeserít, hogy az emberi butaság és rosszindulat eszköztárára tapasztalatom szerint nincs felkészülve a magyar jogrendszer. Teljesen eredménytelennek bizonyult a tényszerűségre, korrektségre, a jóhiszeműségre alapuló kommunikációm.
A közös képviselő 5 éves időszaka alatt 500 000 Ft-ot vett fel a „munkájáért”
Köszönöm a megtisztelő figyelmet és türelmet!

Szép napot.
Egy társasházban lakom, a legfelső emeleten. Tavaly januárban új közös képviselőt választottunk. Sajnos a nagy esőzésekkor kiderül, hogy az eresz az ablakunk felé lejt, ezért ömlik az ablakunkra a víz és a zárt ablakon keresztül a szobába. Ezért szinte állandóan le kell ereszteni a redőnyt. Szóltam a közös képviselőnek, azt mondta intézkedik. Sajnos a mai napig semmi sem történt. A szoba fala a ház külső fala is, tiszta víz, omlik a külső vakolta, a szoba falán málik a tapéta. Dohos, vizes szag van a szobában. A többi lakót nem igen érdekli, hiszen őket nem érinti a dolog. Mit tudok tenni, hogy a közös képviselő nem oldotta meg a problémát?? Közgyűlési határozatban is megszavaztuk, hogy meg kell csinálni az ereszt.Igaz arról se kapunk papírt.A lakásunk állaga folyamatosan romlik,
Köszönöm válaszát.

Be kell perelni a társasházat.

Üdvözletem!

A következő problémám megoldásában szeretnék segítséget kérni:

A kazánom szerelése során mérgező anyag (fagyálló) került a használati melegvíz tartályba. A kazánszerelő elismerte, hogy hibázott, és azt mondta, hajlandó megtéríteni a felmerült költségeimet, és hajlandó kártérítést is fizetni.

A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mekkora összeget kérhetek?

Előre is köszönöm!

Akkorát amekkora kár keletkezett.