Kölcsönszerződés


Ycal # 2016.05.13. 13:12

KBS:

Igazad lehet, hogy ebben a reszben nem vagyok otthon, de logikusan meg tudok azert gondolkodni.

Nickik:

Tudnal adni hozzavetoleges idopontokat?

Penzatadas, a nyilatkozat idopontja, amikor tudomast szereztel errol a nyilatkozatrol.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.13. 11:19

uha, látom nem egyértelmű sem a bátyám, sem az én helyzetem.
De igen, teljesen egyértelmű.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.13. 11:18

Maradj a devizakölcsönöknél, Ycal; ott legalább a látszatra értesz hozzá.

nickik # 2016.05.13. 11:16

Huha, látom nem egyértelmű sem a bátyám, sem az én helyzetem.

Pazs, én tényleg nem csak kitalálom és szerintem az sem okés, hogy ő az egyik tanú rajta, akinek így ugye járna a fele, mivel örökség. Amúgy úgymond közvetett bizonyítékaim lennének, pl. smsek arról anyumtól, hogy a bátyám úgy íratott vele adásvételit, hogy elkérte az ügyvédtől a szerződést odavitte hozzá, de sürgette, hogy írja alá, el sem olvashatta és példányt sem kapott róla, vagy van olyan sms-em amiben arról panaszkodott, hogy megint alá akart vele valamit íratni a bátyám, úgy hogy nem olvashatta volna el (sokadik eset volt ez) és ezúttal megtagadta az aláírást viszont mindennek elmondta a bátyám és teljes kiborult tőle az édesanyám. Közműnél is úgy volt meghatalmazás a bátyámnak, hogy anyum nem tudott róla, és amikor megtudta visszavonta, mert a bátyám felvette a túlfizetést anyum tudta (és beleegyezése nélkül. Ezeket mind tudom bizonyítani a kérdés csak az, hogy ez elég lesz-e, egyáltalán elfogad-e ilyet a bíróság, hogy azt is így írathatta alá vele (amúgy a dátum alapján amikor aláíratta épp kórházban volt, tehát nem hiszem, hogy a másik tanú - szomszédja - ott volt, amikor ő aláírt).

Köszönöm még egyszer Nektek!

Ycal # 2016.05.13. 11:09

Pazs:

Van egy okirat , de az egy egyoldalu nyilatkozat ami kesobbi idopontban keszult a penzatado reszerol. Aki megkapta a penzt az nem is latta ezt az iratot.
Valamint, ha jol olvastam a benne szereplo osszeg es a tenylegesen atadott osszeg nem is egyezik.

Csak a hagyateki eljaras soran kerult elo az infok szerint. Nem tudni mikor keszult.
Mi van, ha pl 3 evvel a penz atadasa utan?
Nem a penzatadaskor kellett volna keszulni egy ilyen nyilatkozatnak, ha mar az edesanyja kolcsonkent kivanta adni?

Ha en azt allitom, hogy adtam neked 1000 forintot es ezt leirom es letanuzom, akkor te, hogy bizonyitod, hogy nem kaptal?

Itt el az 5 eves elevulesi ido?

ObudaFan # 2016.05.13. 10:14

A vélelem az vélelem. Nem azt mondtamondta, hogy így kell döntenie a bíróságnak, hanem azt, hogy a kerdezon a bizonyítás terhe.

pazs # 2016.05.13. 09:35

A bíróságnak is furcsának kell egy picit találnia, hogy aki a pénzt kapta nem is tud arról a nyilatkozatról, hogy a szülő neki kölcsönt adott ajándékozás helyett.
Bár annyi forintom lenne, ahányszor adós arra hivatkozott, hogy ő nem is tudta, hogy nem ajándékba, hanem kölcsönbe kapta a pénzt.

Értem én, hogy itt szülő-gyermek kapcsolatról van szó, de van egy okirat, aki szerint az valótlan dolgot állít, bizonyítsa.

Ycal # 2016.05.13. 08:47

Óbudafan:

Azért áljunk meg egy szóra.

Itt szülőtől kapott pénzről beszélünk.

Itt nincs semmilyen szerződéssel kikötött szolgáltatás, amiért ellenszolgáltatást várt volna az pénz adója, mert az ítélet és a Ptk 201 erre hivatkozik..

"A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes abból a célból adta át az alperesnek a követelt 325 500 forintot, hogy az alperes annak felhasználásával lakást vásároljon és e lakásban a felperes részére élete végéig lakhatási lehetőséget biztosítson. Az alperes a lakást megvásárolta, a felperes oda is költözött, a viszony megromlását követően azonban a felperes a lakásból elköltözött, illetve az alperes el is adta a megvásárolt lakást. A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján állapította meg, hogy a felek között a pénz átadása tekintetében visszterhes szerződés jött létre, amelyet a felek közös megegyezéssel a Ptk. 319. §-ának (1) bekezdése értelmében megszüntettek.

A Ptk. 201. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott visszterhesség vélelme miatt ugyanis a felperesnek a létrejött szerződés visszterhes jellegét nem is kellett bizonyítania. Sem a szerződésből, sem a felek körülményeiből a perbeli esetben ingyenesség (ajándékozás) nem következik, így a vélelemmel szemben az alperest terhelte a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján az ajándékozás tényének bizonyítása.

"Ezekből a visszterhesség vélelmével szemben megalapozottan nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a felperes a lakhatását biztosító egyetlen vagyonát minden ellenszolgáltatás nélkül az alperesnek ajándékozta."

Ptk.201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.

Miért ne következhetne felek körülményeiből a "szülőtől kapott pénz" esetén az ingyenesség, ajándékozási szándék, amennyiben az átadáskor semmilyen irat nem keletkezett és az átadó életében sosem követelte az átadott pénzt vissza?

Itt nem egyetlen vagyonról van szó mint a BH-ban.

A bíróságnak is furcsának kell egy picit találnia, hogy aki a pénzt kapta nem is tud arról a nyilatkozatról, hogy a szülő neki kölcsönt adott ajándékozás helyett.

Ha te adsz a gyerekednek 100.000 forintot, majd 2 év elteltével írsz egy nyilatkozatot, hogy te azt kölcsönként adtad, akkor onnantól a gyereked neked azt visszafizetni tartozik?

Nekem ez kicsit sántít.....

ObudaFan # 2016.05.13. 07:49

A BH 1996.26. sz. eseti döntés kifejezetten kiemeli, hogy a bizonyítás azt a felet terheli, aki ingyenességre hivatkozik.

ObudaFan # 2016.05.13. 07:48

Ha a testvér tudja bizonyítani, hogy a pénzátadás megtörtént, a bíróság jó eséllyel vélelmezi, hogy az kölcsön volt, és így a kérdezőnek kell bizonyítania, hogy valójában ajándék. Hogy az örökhagyó nyilatkozata mennyire erős bizonyíték, azt majd az adott esetben a bíróság mérlegeli. Arra szerintem elég lehet, hogy a pénz átadásának a tényét legalábbis valószínűsítse.

Ycal # 2016.05.13. 05:23

nickik:

Akkor kicsit pontosabban fogalmazok.

Elismerted vagy el kivanod utolagosan ismerni, hogy kolcson cimszoval kaptal penzt?

Ha nem, akkor elso korben azt kell bizonyitania a testverednek, hogy kolcsont kaptal.
Neki es nem neked.
Ehhez eleg keves egy utolagos egyoldalu nyilatkozat edesanyad . Nem er tobbet, mint a te szavad, hogy nem kolcsont kaptal.
De majd Obufafan kijavit, ha nem igy lenne valami okbol.

Ezutan mivel te el kivanod ismerni a penz atadasat, ezert a birosag kenytelen lesz ezt tenykent ertekelni.

Aztan, hogy a birosag esetleg megallapitja-e, hogy nem ajandekba kaptad a penz, az mar nehezebb kerdes.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.05.13. 05:19

Na és? Szóban, sőt szó nélkül, ráutaló magatartással is lehet szerződést kötni.

Bea1 # 2016.05.13. 03:20

ha igaz, hogy utólagos a papír, akkor azon, egy esetleges vizsgálatesetén nem lesz egy db ujjlenyomatod sem... igaz?

Ha meg az aláírásod sincs rajta,akkor meg ez nem bizonyító erejű.

Sajnos nekem is volt hasonló jó szándékú ügy a családban,

amint megtudták, hogy egy nagy összegű csalás elkövetésének feljelentésével (nálunk biztosítási csalással is tetézték) tervezünk a rendőrséghez fordulni, gyorsan meggondolták magukat, és egyéb anyagi ellenszolgáltatással is éltek, tekintettel a kellemetlenségekre.

nickik # 2016.05.12. 18:26

Az sajnos bizonyítható hogy átadta, főleg hogy soha nem is tagadtam... Csak azt nem értem, hogy a kölcsönszerződés az nem kétoldalú kéne hogy legyen? Utólag valaki leírja (vagyis jelen esetben csak aláíratja),hogy kölcsönadta és ennyi? Az sem bizonyíték, hogy ő sosem kérte életében vissza? És az, hogy a testvérem az egyik tanú, aki ugye így megkapná az összeg felét, az sem számít? Egyébként köszönöm a válaszokat!

Ycal # 2016.05.12. 15:07

Obudafan is azzal kezd, hogy " ha bizonyithato"...

Ycal # 2016.05.12. 15:04

Bocs, hogy ilyen hulye vagyok, de nem a testverek kellene elobb bizonyitani a penzatadasat?

Egy egyoldalu nyilatkozat, nem keves kisse ahhoz, hogy a birosag barkit a fizetesere kotelezzen?

ObudaFan # 2016.05.12. 14:17

Ha az bizonyítható, hogy megkaptad az összeget, akkor a vélelem amellett szól, hogy az visszafizetendő. Így elképzelhető, hogy bizonyítanod kellene majd, hogy ajándék volt. Tanúkkal, a körülményekkel, amivel tudod. Ennyi adatból nem igazán dönthető el, hogyan tudod majd bizonyítani.

nickik # 2016.05.12. 13:02

Üdvözlöm Önöket!

Olyan kérdésem lenne, hogy édesanyám év elején meghalt és most a hagyatéki tárgyaláson a testvérem előszedett egy az édesanyám által aláírt nyilatkozatot miszerint ő kölcsön adott nekem 750 ezer forintot. A nyilatkozat nem kézzel írt hanem nyomtatott volt (édesanyám nem használt számítógépet soha, tehát ő nem szerkeszthette) és a testvérem az egyik tanú rajta. Tény, hogy kaptam édesanyámtól 2 évvel ezelőtt 540 ezer ft-ot, de nem kölcsön, hanem csak úgy. Semmilyen papírt nem írtunk róla, megköszöntük, de aztán soha többé nem volt ez téma közöttünk. Soha nem mondta, hogy írt volna ilyen nyilatkozatot vagy hogy ő azt kölcsönnek szánta, ráadásul az összeg sem stimmel. Most mi tévő legyek? Nem ismertem el a kölcsönt a közjegyzőnél most a bátyám bírósághoz fordul. Elfogadja ezt a bíróság? Hogyan bizonyítsam, hogy semmi ilyen nem történt és teljes megdöbbenés volt számomra ez a papír. Valahogy aláíratta a testvérem édesanyánkkal de biztos hogy nem tudta amit ír alá (volt ilyen máskor is, hogy nem engedte neki elolvasni mit írat alá vele, aztán nekem sírt az édesanyánk hogy nem tudja mit írt alá, de az még régebben volt). Lécci segítsenek nekem tanáccsal/véleménnyel! Köszönöm!!!

szegediek # 2016.03.21. 10:48

Immaculata : naná hogy tagadom, hogy kölcsönt kaptam. És mivel már tanú sem tudja igazolni hogy én írtam alá ugyan hogy tudná a hitelező igazolni hogy de mégis ?
Dr. Attika ! Az írásszakértő mit tud megállapítani? Hogy már akkor rosszhiszemű voltam mikor aláírtam, mert teljesen másképp írtam alá tíz évvel ezelőtt, mint ma ?
Nem akkora mufti egy írásszakértő sem, szerintem.
Kovács Béla Sándor Úr : a bizonyítási teher ? Ki mit állít, azt kell bizonyítania, ezerféle bizonyítási eszközzel. Nem ? Egyébként az eset "elképzelt".

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.20. 18:50

Szerintem ne próbáljátok elmagyarázni neki a bizonyítási teher mibenlétét.

Immaculata # 2016.03.20. 18:33

Nem a szerződést fogják vizsgálgatni. Megkérdezik, hogy kaptál-e kölcsön, amire válaszolnod kell.

Ha kaptál, akkor azt kell igazolnod, hogy azt visszafizetted. A bizonyítás rajtad áll.

Ha a válaszod a kölcsön átvételére nem, akkor a kölcsönadónak kell bizonyítania, hogy neked odaadta a kölcsönt. Erre megfelelő a szerződés.

Dr.Attika # 2016.03.20. 17:54

Kérni kell írás-szakértő kirendelését.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.20. 17:24

"Ezzel kapcsolatban"? Nagyon el vagy tévedve, kevered az aláírást tanúsító személyt a bírósági tanúval.

Mindenki jobban járna, ha a konkrét problémádat adnád elő ezek helyett a blődségek helyett.

szegediek # 2016.03.20. 17:02

Értem, köszönöm ! Ezzel kapcsolatban a következő kérdésem : - tehát tanú nem tudja igazolni egyikünk állítását sem a bíróságon hogy ki írta alá a szerződést mint kölcsönadó, illetve kölcsönvevő. Ott állunk szépen egy állítás jobbról, egy ellenkező állítás balról.Nyilván én állítom hogy az a reszketeg aláírás a kölcsönvevőé, ő pedig kikéri magának, nézzék meg még csak nem is hasonlít az aláírásomra. Ilyen esetre mit mond a jog ? Hát, köszönöm a válaszokat !

Sherlock # 2016.03.18. 12:26

A kérdéssel van "baj", nem a válasszal.