ius latratus
2019.05.26. 15:52
Te miért nem tudsz elmenni abba a városba, ahol ő él, s mi akadályoz meg abban hogy egy ott praktizáló ügyvéd előtt írja alá édesanyád a meghatalmazást a biztonsági papíron?
Meghatalmazás ingatlan eladás esetén
DudasKati
#
2019.05.26. 10:15
Akkor sehogy nem tudom megoldani hogy az anyukámnak ne kelljen feljönnie aláírni?
lajcsó
#
2019.05.26. 10:04
"És most az én kérdésemhez hogyan kapcsolódik a biztonsági papír ?"
Úgy, hogy földet akarsz eladni!
DudasKati
#
2019.05.26. 09:36
Mint egy laikusnak valaki el tudná magyarázni esetleg?
DudasKati
#
2019.05.25. 20:51
És most az én kérdésemhez hogyan kapcsolódik a biztonsági papír ?
lajcsó
#
2019.05.25. 20:31
Nagyon fontos!!!
Mivel föld átruházásáról van szó, a meghatalmazást is biztonsági papíron kell készíteni! Nálunk (Borsodban) ez a gyakorlat.
DudasKati
#
2019.05.25. 14:28
Muszáj aláírnia a meghatalmazottnak?
DudasKati
#
2019.05.25. 14:27
Más megoldás nincs rá esetleg?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.05.25. 09:53
Elvileg a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat [Ptk. 6:15. § (1)] De a gyakorlatban általában elvárják, hogy a meghatalmazott aláírásával elfogadja.
A vitát el lehet kerülni, ha az édesanyád aláírását egy másik ügyvéd ellenjegyzi. Ez ugyan kétszeres tiszteletdíjba kerül, de sok kellemetlenséget meg lehet vele előzni.
DudasKati
#
2019.05.25. 09:22
Kedves Forumtagok!
Egy földterület részt szeretnék eladni egy másik örökösnek.
Nem tudok ott lenni személyesen, szeretném édesanyukámat meghatalmazni az eladás során.
( belföldről van szó, de ő pont abban a városban lakik ahol lenne az eladás)
A kérdés az lenne hogy tudom, hogy ügyvédi meghatalmazás kell hozzá.
Meg is beszéltem az adott ügyvéddel.
Elvileg anyukámtól kellene adó kártya másolat, személyi másolat stb azt nekem ő elektronikusan át tudja küldeni.
Ugye ezek után az ügyvéd elkésziti a tervezetet, nekem elvileg meg csak be kell mennem fizetni és aláírni.
A kérdés az lenne hogy anyukámnak fel kell jönnie aláírni? ( én vagyok a megbízó, reménykedek hogy csak nekem kellbemenni aláírni, fizetni)
Mert azt nem fogjuk tudni megoldani..
Ha fel kell, akkor hogy lehetne megoldani hogy személyesen neki ne kelljen jönnie?
Köszönöm
wers
#
2019.03.21. 18:09
Kérdezz másikat, vagy közjegyzőt.
Evahalmosi
#
2019.03.21. 17:29
Megkérdeztem egy ügyvédet és 20 ezret kérne.
Komolyan hol 5000 ? :O
drbjozsef
#
2019.03.21. 10:23
Ja hogy több ingatlan. Egy meghatalmazás arra is elég, csak legyen benne minden eladandó ingatlan adatai (főleg a helyes helyrajzi szám), amelyek esetében eljárhat a meghatalmazott.
Hol? Valahol. Amúgy is "kb" volt a kérdés.
Evahalmosi
#
2019.03.21. 08:34
Két különbözö eladás lesz..két különbözö dolognak két különbözö személlyel...
hol kerül 5 be ? :)
drbjozsef
#
2019.03.21. 08:25
Az az első igen.
Ha meghatalmazol valakit, hogy az XY ingatlan értékesítésének ügyében nevedben eljárjon, akkor "2 helyre" is jó.
De miért lenne ez 2 hely? Egy helyen, egy okiratban eladod két (három, több) illetőnek a tulajdonrészeidet. Ez egy hely, minek bonyolítani?
Evahalmosi
#
2019.03.21. 08:09
de használhatom 2 helyre ugyanazt a meghatalmazást?
drbjozsef
#
2019.03.21. 06:59
Öt-tíz ezer, igen, igen, hasonló, amit szeretnél - tudni fogja a hogyant.
Evahalmosi
#
2019.03.20. 22:42
Magyarországon vagyok, és itt nem tudok eljutni.
Mennyibe kerül ez kb ? Ha 2 adásvétel is lenne 2 különböző személlyel- de am mindkettő családtag aki veszi .akkoris elég egy db meghatalmazás? Ugyanaz elég lenne?
közjegyzőnél vagy ügyvédnél olcsobb? Mit kérjek pontosan tőle?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.03.20. 22:38
Ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt meghatalmazás. Ha külföldön vagy, akkor az se elég.
Evahalmosi
#
2019.03.20. 22:32
Tisztelt Forumozok!
Édesanyámat szeretném meghatalmazni hogy képviseljen engem lakás eladás során. Én lennék az eladó. Már minden le van fixálva a vevővel-sőt azok a rokonaim, de én messze vagyok az adásvétel helyétől.
Hogyan tudnám meghatalmazni édesanyámat hogy ott helyben aláírja a papírokat?
A pénz jöhet az én számlámra, csak alá kellene írnia meg végig ülnie a folyamatot.
drbjozsef
#
2018.04.19. 07:10
Tisztelt highand,
jómagam csak csatlakozni tudok az előttem szólókhoz. Ha egy ellenjegyzés nélküli meghatalmazással rendelkező által aláírt szerződést ellenjegyez az ügyvéd, akkor hibázott.
„az egyik ügyvéddel elkészíttetem az ellenjegyzett adásvételt, mint meghatalmazott”
Ez az, ami a Ptk 6:15(2)-nek nem felel meg. Ezt így nem tehette volna meg az ügyvéd, függetlenül attól, hogy nem ő nyújtotta be a szerződést az ingatlan nyilvántartáshoz.
lajcsó
#
2018.04.18. 21:00
"az egyik ügyvéddel elkészíttetem az ellenjegyzett adásvételt, mint meghatalmazott, majd egy másiknak megbízást adok, de neki már odaadom az ( harmadik) ügyvéddel hitelesített ( ellenjegyezett) megbízásomat is, hogy csatolja azt."
Szerinted meghatalmazás hiányában mi alapján azonosítja a szerződő feleket az adásvételt készítő ügyvéd?
"a bejegyzéshez már megérkezhetett a német bírósággal hitelesített meghatalmazás, de az adásvételre még nem."
Ha akár a meghatalmazás, akár a bírósági hitelesítés kelte az adásvétel kelte utáni, akkor bukta van!
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.04.18. 17:20
„rendben igazad van, abban az esetben, ha neked megfelel az, hogy soha nem jegyzik be a nevedre az ingatlant.”
De nem azt kérdezte, hanem, hogy az ügyvéd ellenjegyezheti-e a szerződést, amelyet olyan meghatalmazott ír alá, akinek a meghatalmazását nem ellenjegyezte ügyvéd.
Csak ismételni tudom: a meghatalmazásnak ugyanazon alaki feltételeknek kell megfelelnie, mint a meghatalmazott által aláírandó szerződésnek. Nem értem, hogy nem lehet belátni, hogy ebből egyenesen következik, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel csak akkor lehet ellátni egy meghatalmazott által aláírt szerződést, ha a meghatalmazást is ellenjegyezte egy ügyvéd.
(Természetesen ügyvédi ellenjegyzés nélkül is lehet érvényes - akár ingatlant átruházó - szerződést kötni, de nem ez volt a kérdés.)
highand
#
2018.04.18. 14:40
Tisztelt Doktor úr!
Mivel megtisztelt figyelmével, egy utolsó kísérletet még teszek, de csak Ön felé.
"Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette."
Itt véleményem szerint vizsgálni kell azt, hogy mit jelent az azonos alakiság. A szoros értelmezés nyilván ki van zárva, hiszen szoros értelmezés mellett egy ügyvéd által ellenjegyzett okirat nem szolgálhat a bejegyzés alapjául, ha félként meghatalmazott járt el és a meghatalmazását közjegyző hitelesítette, vagy külképviseleti szerv előtt írták azt alá. ( pedig igen gyakori az ilyen eljárás, magam is átestem egy pontosan ilyenen egy hónapja, bejegyezték, dacára annak, hogy az egyik eladó külföldön él és a német bíróság hitelesítette a meghatalmazást)
Tehát a szoros értelmezés kizárva. A minimum követelmény is kizárva, hiszen ekként nem terjedhetne hierarchiában az általános szabály fölé. ( túl azon, hogy a vagyonjogi eljárások legfontosabbikának törvényi feltételeit megfogalmazó jogszabály nem lehet ennyire meghatározatlan)
Marad a tágabb értelmezése a jogszabályhelynek. Csakhogy tágabb értelmezés esetén arra jutunk, hogy az okirati fajták a következő csoportosítás. A következményeit ennek nem írom le, nyilván mindenki tudja követni az okfejtést.
A következmény következménye viszont az, hogy az egyik ügyvéddel elkészíttetem az ellenjegyzett adásvételt, mint meghatalmazott, majd egy másiknak megbízást adok, de neki már odaadom az ( harmadik) ügyvéddel hitelesített ( ellenjegyezett) megbízásomat is, hogy csatolja azt.
Meglátásom szerint egy ilyen folyamatban minden tartalmi és alaki követelményt kimerítek, be kell jegyezni, a tulajdont megszerzem.
A felvetés apropója az volt, hogy a már lezajlott adásvétel során a külföldön élő félnek sehogy sem fért bele az idejébe a német bíróság előtti aláírása a meghatalmazásnak, viszont az adás-vétel aláírására ( az írásos vételi nyilatkozatban) határidő volt szabva. Ilyen módon a bejegyzéshez már megérkezhetett a német bírósággal hitelesített meghatalmazás, de az adásvételre még nem.
Az Ön válaszát kivéve, a többi Válaszoló okfejtése alapján ( azonos alakiság) nem is lett volna szabad bejegyezni. ( hiszen a meghatalmazást nem ügyvéd ellenjegyezte)
A felvetésem tehát cseppet sem okoskodás volt, hanem az élet szülte maga.
Tisztelettel
drbjozsef
#
2018.04.18. 13:35
Hangnem? Milyen hangnem?
Keversz valakivel, egy szóval sem írtam, hogy egy életképtelen értetlen kötözködő idióta vagy.
Nem is gondolom ezt.
Pusztán példálózni próbáltam azzal, hogy ha neked nincs szükséged magára az ingatlanra, akkor miért akarod egy bejegyezhetetlen szerződésben megvenni, amit akár a fiókba is rakhatsz, de akár a falra is, csak tulajdonjogod nem fog keletkezni tőle. Nem értem, hogy minek.
Adalékként : nyilvánvalóan nem is igen figyeltél a válaszokra, mert ha úgy tették volna, akkor láthatnád, hogy a Ptk 6:15 (2) szerint kell a meghatalmazás alakiságának megegyeznie a megteendő jognyilatkozat előírásaival. Teljesen függetlenül az illetéktörvénytől.
