tévedés, mint jogcím

Nagyjából a joggyakorlat ad iránymutatást a feltünő értékaránytalanságra.Ha a tényleges értéktől több mint 20 százalékkal eltér, akkor feltünő az értékaránytalanság, legalább is mi ezt tanultuk a pécsi egyetemen. Ez természetesen a tőzsdére nem érvényes, az ugyanis arról szól, hogy ki mennyire jövőbelátó. Bignek igaza van:)))

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve

Menjen bíróságra, és röhögtesse ki magát, ez az üzleti kockázat körébe esik, ha az eladáskor a piaci árnak megfelelt a részvények ára semmit sem fog kapni.

Gondolj bele, ha neki lenne igaza, akkro a tőzsde nem létezne, hiszen mindenki visszakövetelné az olcsóbban eladott részvényeit, amikor azok magasabb árúak.

Levelében a volt tulajdonos visszaköveteli a részvényeit, visszafizetné a vételárat, illetve ellenkező esetben bírósági eljárást helyezett kilátásba. Mi a teendő? Féljek?

Az akkroi árhoz képest kell aránytalanságnak fennállni, és akkro sem télvedés, hanem feltűnő áértékaránytalanság címén lehetne a szerződést megtámadni.

Az üzleti kockázat és az abból szerzett haszon nem lehet tévedés. Röhej.

Részvényt vettem másfél éve. Most más is vásárolja, így az ára feljebb ment.
Az én eladóm tévedés jogcímén megtámadta az adásvételi szerződést, mivel olcsón adta el a mostani árhoz képest. Van-e jogalapja?