társasházi közös költség

Közös költséggel kapcsolatban volna egy kérdésem. Van-e valamilyen előírás (jogszabály, bírósági állásfoglalás stb.) arra vonatkozóan, hogy egy lakóparkban az el nem adott lakások után a beruházónak közös költséget kell fizetnie? Az ott lakókkal fizettetni akar, de maga a beruházónak nem fűlik ehhez a foga.

Én úgy tudom, a közös költség tulajdonosi jogokhoz kapcsolódik; és attól függetlenül köteles a tulajdonos fizetni, hogy milyen célra használják, illetve nem használják az adott lakást.
Minderről bővebben a Társasházi Törvényben olvashastz.

A közös költségből való részesedés mértéke mindig a tulajdoni hányadhoz kell, hogy igazodjon. Namármost, az ott lakók szempontjából semleges, hogy hány lakást értékesített eddig a beruházó, hiszen addig az ő (vagy más, de semmiképpen sem az ott lakók) tulajdonát képezik a még üres lakások. Az pedig általános szabály, hogy a tulajdonos viseli azokat a terheket, amelyek megtérítésére mást nem lehet kötelezni, így az esetlegesen felmerülő közös költséget is.

Köszönöm a válaszotokat. Én is így gondoltam, de fontos volt a megerősítés.

A közös költség összegének emelésével kapcsolatban kérdeznék.
Szerintetek lehetséges-e a közös költség megemelése visszamenő hatállyal?
Mert szerintem ez erősen ellenkezik a „visszamenő hatály tilalmával”, miszerint ilyenmódon terhet róni senkire nem lehet. Persze lehet hogy rosszul gondolom...
A példa : a Társasház rendszeres májusi közgyűlésén a közös képviselő állítása szerint a nem vízórás lakások közös ktg-ét a tárgy évre vonatkozóan, januártól visszamenőleg emelik meg. Ami véleményem szerint aggályos, hiszen erről legkésőbb a Határozta kivonat kézhezvételekor értesülnek a lakók, ami kb. május végére tehető.

És ez mennyivel rosszabb, mintha a hátralékot elosztják még a május utáni hónapokra, és azokat növelik meg vele? A Thtv. ezt a kérdést egyébként nem igazán rendezi, úgyhogy meg lehet próbálni megtámadni.

Kedves DÖMDÖDÖM!

Szerintem a megtámadással egy kicsit várni kellene, érdemes lenne körbeárni a gyakorlatot is. (Bh stb...)

Egyébként olyat már láttam SZMSZ-ben, hogy a közös képviselőnek 1 évben 1 szer joga van pótbefizetés elrendelésére.

Szmsz.-ben mi van? Az egy dolog, ha Thtv. nem rendezi ezt a kérdést, de az csak egy csontváz...

Üdv:

Dömdödöm!
Nem kell megszavazni.

Köszönöm a sok segítséget!

Nálunk a mindeféle befizetés volt, a közös ktg-en felül un. célbefizetéseket is bevasaltak erre-arra.
Az szmsz-t még nem sikerült meglátnom egyszer sem, sőt több hete nem képes átadni a Határozat kivonatokat sem. (merthogy közben eladtuk a lakást)
Egyébként a Határozat kivonatok szövegezése sem egyértelmű, már amit láttam. Abban ez állt: " A vízóra nélküli lakások esetében, a 2002.június 01.-től fizetendő közös ktg : xxx Ft"
Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy jún.-tól kell a magasabbat, semmiképp sem visszamenőleg.

T. Fórumozók!
A társasház, ahol lakást bérelünk a párommal és gyermekünkkel, a közös költséget azoknak a lakásoknak megemelte 1000Ft -val, ahol nem a lakás tulajdonosa, hanem bérlők élnek. Ez kb. az év közepe táján történt. Akkor is zavart az elv, hogy milyen alapon hoz a társasházi közgyűlés ilyen határozatot. Sokat rágódtam a dolgon, pedig 1000Ft nem jelent gondot nekünk, csak bosszantó ez a fricska. A társasházi közgyűlés idei költésgtervezetét is elolvashattam, mikor ezt még csak tervbe vették - minden lakásba kézbesítették. Abban leírták, hogy van pár notórius nem fizető lakás, aminek a kieső közös költségét kívánják ebből a "bérlős" lakásokra kivetett extra 1000Ft -okból fedezni. Mostanában rákerestem a google -val a társasházi törvényre. Ez alapján szvsz nem tehetnék meg, hogy pusztán azért fizettetnek egy lakással extra sarcot, mert ott bérlő él. A lakásunkban van víz és villanyóra, ezt is külön fizetjük a szolgáltatóknak. A gáz díját negyedévenként szintén a szolgáltatónak. Semmilyen költségről nem tesz említést társasház a "bérlős" lakásoknál, amit továbbháríthatnának felénk ebben az 1000Ft -ban. Javítson ki valaki, ha tévednék, de nem lénnénk kötelesek pusztán azért fizetni plussz 1000Ft -ot a közös költségbe, mert béreljük a lakást. (Nem vagyok jogász, csak a józan paraszti eszemmel gondolkodom és használom a keresőt.) A törvény szövegét idemásolom, hogy ne kelljen külön keresgélni. :)

A kérdésem: van rá valamilyen mód, hogy a társasházat rávegyük a törvény szerinti közös költség elosztás megállapítására és az eddig befizetett plusszpénz visszaadására vagy többletbefizetésként elszámolására? Ugye az nem járható út, hogy egyszerűen nem fizetjük meg a plussz 1000Ft -ot?

A válaszokat előre is köszönöm. :)

U.i.:
Az már más kérdés, hogy a nem fizető lakásokra jelzálogként ráterhelhetnék a nem fizetett közös költséget. Hogy miért nem teszik, az legyen a társasház gondja. De ezzel most ne foglalkozzunk itt, ha egy mód van rá. Köszönöm. :)

„2003. évi CXXXIII. törvény

a társasházakról

...

24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meg­haladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonos­társakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:

1. a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
2. a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szol­gáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait,
3. a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös kép­viselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá – ha a felszólítás eredménytelen – a bírósági fizetési meghagyás kibocsá­tásának kezdeményezésével, illetőleg – e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén – a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,
4. felújítási alap képzésének elhatározása esetén – a külön jog­szabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével – a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabá­lyait.”

Időközben annyi történt, hogy a legutóbbi társasházi közgyűlés elfogadta a jövő évi lakásonkénti közös költséget. Amit úgy állapítottak meg, hogy minden lakásnak egyforma, aztán a végén még felsorolják az eltéréseket, hogy a "bérlős" lakásoknak plussz 1000FT, a vízórával nem rendelkező lakásoknak meg plussz X ezer.

Hol, milyen formában lehet szót emelni az ellen, hogy jobb belátásra térjen a társasházi közgyűlés, a közös képviselő és számvizsgáló bizottság? Már nagyon bosszant, hogy fejőstehénnek néznek minket, bérlőket a házban. :(
Tudom, hogy nem sok az 1000Ft, de ez mögött nem áll semmilyen költség, amit ráháríthat a társasház a magánlakásokat bérlő lakókra. Milyen jogon merészelnek sarcot kivetni ránk?! A törvény szövege ezek szerint nem mond nekik semmit. Magyarán: tesznek rá, meg ránk is.
Már csak abban reménykedem, ha kap egy ellenőrzést a társasház és beletekintenek az elszámolásba hivatalos helyen, akkor kiderül a dolog és buknak egy nagyot. Van lehetőségem valamit lépni valahol?

A közgyűlés határozatát 60 napon belül bíróság előtt lehet megtámadni.

véleményetek szerint jogszerű-e h a gk beállóért (nem garázs-udvari beálló) külön kk-t számít fel (+1000 )a ház? ennek elvileg nincs semmiféle költségvonzata vagy fenntartási költsége.

Marcos78!
Ha a gépkocsibeállót kizárólagosan te használod, jogszerű, hogy valamilyen összeget fizetni kell érte.

Végül is nem olyan nagy sarc az az 1000 Ft/hó költség, legalább mindig van helye az autódnak.

Minden üdülőhelyen pl. idegenforgalmi adót (ifá-t) kell fizetnie, ez is a lakás bérletén felül van.

Az életben vannak ennél nagyobb igazságtalanságok.

A ttv úgy fogalmaz, hogy a közös költséget tulajdoni hányad arányában kell fizetni, DE, és itt ez a lényeg, ez akkor érvényes, ha a közösség az SzMSz-ben másképp nem határozott. Ott pedig tetszőleges elveket fektethet le, a bérlőkre, parkolóra vonatkozóan. Ha az szmsz-t megszavazta a ház, az érvényes, és a kk is jogszerű.

Kedves cszoli!

Igen, el lehet térni attól, hogy a tulajdoni hányad arányában állapítsa meg a társasházi költség a közös költséget. Rögzítheti is az szmsz -ben. De olvasd tovább a törvényt.

„(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:

1. a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,”

Szóval:

Az, hogy egy magánlakást kiad a társasházban a tulajdonosa, egyetlen árva fillér költséget nem jelent a társasháznak. Nem is tud igazolni az szmsz -ben ilyet, illetve nem is sorol fel. Nincs semmilyen továbbhárított költség, pusztán a bevételre törekszenek, tehát jogsértő módon járt el a társasház.
De nem is ez az egyetlen baklövés. A házban van pár notórius nem fizető, az ő kk befizetésükkel nem is számolnak a továbbiakban, a hiányt kívánták ilyen módon pótolni. A birka többség persze megszavazta. Szó sem esett bármiféle indoklásról. Talán nem kívántak szöszölni a nem fizetők esetében a jelzáloggal, vagy puszipajtások a nem fizetők és a közös képviselő - nem tudom..

Jó, hogy visszanéztem ide is, mert éppen ma erősítette meg egy jogász, amit kiokoskodtam a törvényből.

Szóval helyesen:

Igen, el lehet térni attól, hogy a tulajdoni hányad arányában állapítsa meg a társasház a közös költséget. Rögzítheti is az szmsz -ben. De olvasd tovább a törvényt.

Elnézést az elgépelésért, átnéztem többször is, de mégsem vettem észre, de már sík ideg vagyok..

Azt hiszem sokszor az okoz zavart, hogy pongyolán fogalmazunk.
A közös költség az a költség, amit a társasház egy év alatt elkölt (vagy ki kellene fizetnie a számlájáról). Ez általában kevesebb, mint amennyit a tulajdonostársak az év során befizetnek - ekkor marad tartalékpénz.
De vannak esetek, amikor a társasház szűklátókörűségből sokkal alacsonyabb havi befizetést szavaz meg mint, amennyi szükséges lenne a társasház működéséhez. Ekkor hiánya keletkezik a társasháznak, ami vagy a tartalék csökkenésében vagy pedig a szolgáltatóknak való tartozásban nyilvánul meg.
Szerintem a határozatban megállapított havi befizetendő összeget csak közösköltség-előlegnek lenne szabad nevezni. És az elszámoló közgyűlésen kellene megállapítani, mennyit kell még a teljes közös költség eléréséhez befizetni, vagy hogy mennyi tartalék maradt.
Általában pongyolán fogalmaznak - most már a törvény is - közös költségnek a havi befizetendő összeget nevezik - pedig ez csak előleg.

Tisztelt Fórum!

Kérdésem az lenne, hogy közös költségnek számít e, a közös képviselő bérfizetése ? S hogy a közösképviselői díjat miként szabják? Mert az agyamat dobom már el, hogy a közösképviselői díj az éllovas a kiadásokban, 170ezer forint évente.

Másodszor: Én is ugyanannyi közös költséget fizetek a 47m2-es lakásom után, mint akinek 70m2es lakása van. Ugyanannyit fizetek 2 emberre(magamat is beleértve), mint ahol 5en vannak egy lakásban.
Van e polgári jogom arra, hogy ezeket a díjakat felülbírálhassam?

Tisztelt fórum!

A közös költség felülbírálására elegendő ok e a következő pontokban felsorolt "okok"?:

1. Tanuló vagyok és nincs semmilyenféle jövedelmem, de pedig ugyanannyit fizetek, mint akinek a háztartásában 200-300ezer forintot elérő jövedelme van.

2.Az én háztartásomban(lakásomban) magamat is beleszámolva 2 ember él, s ugyanannyit fizetünk, mint ahol 5en laknak.

3.Egyetemista lévén a vizsgaidőszakokat otthon töltjük, ez az évből 3hónapot jelent plusz ehhez jön hozzá a nyári szünet ami 1,5hónapot jelent, így egy évben 4és fél hónapon át nem növeljük a kiadásokat, mig más egész évben gyártja azokat(villanykapcsolgatás,szemétgyártás...) s mégis ugyannnyit fizetek.

4.Nincs se garázsom, se kocsim s mégis ugyanannyit fizetek, mint akik esténként reggelenként letapossák a füvet s kapcsolgatják a villanyt.

5. A golfpályányi kiadásokban mért évi 32köbméter felhasználó 40m2es kertbe a lábat nem teszem be még kutyám sincs hogy azzal ott játszak, más pedig szinte leírtja a füvet a kocsibeállásával s mégis ugyanannyit fizet mint én.

6. 47m2es lakásomra ugyannyi közös költséget fizetek mint akinek 60-70m2es lakása van.

Egyik oldalon olvastam, hogy a közös költség felosztását felül lehet bírálni, bíróságon beadott kérvénnyel, az a kérdésem, hogy a fent említett okok elegendőek e a felülbíráláshoz.

Válaszukat előre is köszönöm

Tisztelt fórum!

A közös költség felülbírálására elegendő ok e a következő pontokban felsorolt "okok"?:

1. Tanuló vagyok és nincs semmilyenféle jövedelmem, de pedig ugyanannyit fizetek, mint akinek a háztartásában 200-300ezer forintot elérő jövedelme van.

2.Az én háztartásomban(lakásomban) magamat is beleszámolva 2 ember él, s ugyanannyit fizetünk, mint ahol 5en laknak.

3.Egyetemista lévén a vizsgaidőszakokat otthon töltjük, ez az évből 3hónapot jelent plusz ehhez jön hozzá a nyári szünet ami 1,5hónapot jelent, így egy évben 4és fél hónapon át nem növeljük a kiadásokat, mig más egész évben gyártja azokat(villanykapcsolgatás,szemétgyártás...) s mégis ugyannnyit fizetek.

4.Nincs se garázsom, se kocsim s mégis ugyanannyit fizetek, mint akik esténként reggelenként letapossák a füvet s kapcsolgatják a villanyt.

5. A golfpályányi kiadásokban mért évi 32köbméter felhasználó 40m2es kertbe a lábat nem teszem be még kutyám sincs hogy azzal ott játszak, más pedig szinte leírtja a füvet a kocsibeállásával s mégis ugyanannyit fizet mint én.

6. 47m2es lakásomra ugyannyi közös költséget fizetek mint akinek 60-70m2es lakása van.

Egyik oldalon olvastam, hogy a közös költség felosztását felül lehet bírálni, bíróságon beadott kérvénnyel, az a kérdésem, hogy a fent említett okok elegendőek e a felülbíráláshoz.

Válaszukat előre is köszönöm

Közös költséget lakás/m2 alapterület alapján kell fizetni, függetlenül a bentlakók számától és a bentlakás időtartamától.

A 4., 5., és 6. pont aggályai miatt javaslom első körben keresd fel a közös képviselőt, mert lehet hogy tisztázható a probléma.

„Közös költséget lakás/m2 alapterület alapján kell fizetni, függetlenül a bentlakók számától és a bentlakás időtartamától.”

Nem feltétlenül, az SZMSZ ettől eltérhet.

A probléma ott kezdődik, hogy a közös költség fizetés kötelezettsége nem a használathoz, hanem a tulajdonjoghoz kötődik, főleg nem függ attól, hogy a tulajdonopsok milyen jövedelemmel rendelkeznek.
Ha valamelyik tulajdonosnak nagyobb tulajdoni hányada van (nagyobb lakása van), akkor általában több kk-t kell fizetnie, ha ettől eltér nálatok a rend, akkor ezt az SZMSZ-ben kellett elfogadnia a közgyűlésnek., ezen lehet változtatni, ha a többség úgy akarja.