társasházi közös költség

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2020.04.18. 05:49

MoPet,

Szerintem egyik sem jogszabályellenes. A garázsokra, autóbeállókra, tárolókra vonatkozó közös költség eltérés elég gyakori, sok társasházban alkalmazzák azt.

Csak hogy mondjak egy indokot. A lakások négyzetméter ára ugyanazon helyen általában másfélszer-háromszor drágábbak, mint egy garázs ára. Ilyen alapon pont hogy jogos, hogy ne ugyanannyit kelljen utána fizetni.

De lehet ugyanannyit is kérni. Teheti ezt a társasház közössége. De engedi a jogszabály kifejezetten az eltérést is.

Én nem gondolnám, hogy ez a fajta megkülönböztetés az esetleges kisebbség JOGOS érdekét sértené olyan mértékben, hogy az jogszabálysértő legyen.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.04.17. 21:23

60 napon belül vagy? Mert ha nem, akkor már mindegy.

MoPet # 2020.04.17. 17:57

Tisztelt fórumozók,

Lenne egy másik kérdésem is:
A közgyűlési határozat érvényes-e, ha úgy rendelkezik, hogy a felújítási alapot karbantartási munkákra és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokra is fel lehet használni? Illetve jogos-e, hogy csak a lakás m2 lett figyelembe véve a felújítási alap mértékének a meghatározásánál, a garázstulajdonosok pedig semmivel nem járulnak hozzá? Szerintem az lenne az igazságos, hogy a garázsokra is vonatkozzon a lakásokra megállapított m2 ár.

Köszönettel
MoPet

MoPet # 2020.04.17. 17:31

Tisztelt fórumozók,

Tt. 24. § (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Kérdés:
Nem jogszabályellenes-e az, ha a társasház arról dönt, hogy a nem lakás célú helyiségek után kevesebb közös költség terheli a tulajdonostársakat? Élő példa, hogy a lakóépületben garázsok vannak, aminek eszmei tulajdoni hányada és a lakások eszmei hányada között véleményem szerint nem lehet megkülönböztetést tenni. A nagyobb hányad nemcsak nagyobb szavazatot jelent, de több anyagi kötelezettséget.
Ha ilyen gyakorlat van, akkor támadható e a társasház emiatt, hogy igazságtalan a közös költségek felosztási rendje? Ha igen, akkor kihez lehet fordulni? A közjegyzőhöz?

A lakások közös költsége 100 Ft/m2, de a garázstulajdonosok esetében a közös költség 250Ft/hó/18m2 garázs és 340Ft/hó/24m2 garázs!
Magyarul éves szinten az egyik garázstulaj fizet 3000 Ft-ot, a másik meg 4080 Ft-ot, ami elég nevetséges. Szerintem az lenne az igazságos, ha ők is ugyanúgy megfizetnék a 100 Ft/m2 árat a garázs után.

Köszönettel
MoPet

power53 # 2020.02.12. 21:12

KBS

áttettem!

Kovács_Béla_Sándor # 2020.02.12. 20:48

A lakásszövetkezet nem társasház.

power53 # 2020.02.12. 20:40

Üdv Mindenkinek!

Szeretnénk segítséget kérni az alábbi ügyben:

A lakásszövetkezetünk fűtéskorszerűsítést végeztetett a lakásokban. Ehhez, - mint önrészt - az évek során befizetett felújítási alapból használták fel. A továbbiakhoz 5 évre hitelt is vetettek fel a tagokkal.

A kérdésem az lenne, hogy azok akik előtte már ennek a felújításnak nagy részét saját költségen elvégeztették, tényleg elveszítették a korábbi befizetésüket??

Próbálom kicsit érthetőbben is leírni. Nálunk csak 5 db költségmegosztót szereltek fel, ennek a 33 %-át fizették csak „vissza”. Tényleg így volt a helyes? Volt egy közgyűlési határozat, amiben
„A közgyűlésen jelenlévő tagok egységesen megszavazták, hogy a fűtéskorszerűsítéshez felvett
hitel miatt közös költség emelésére nem kerül sor. Felújítási alap visszatérítésbe részesüljenek
azok a lakás tulajdonosok, ahol önerőből már korában valamilyen szinten megtörtént a
korszerűsítés. A visszatérítendő összeg az azonos típusú lakásban elvégzett teljes felújítási
költséghez mérten kerül megállapításra. A lakásonkénti elszámolásra a pályázati pénzek
beérkezését követően kerül sor. A jóváírt összeget felvenni nem lehet, annak mértékéig nem
kell közös költséget fizetni. „

Azt elfogadjuk, hogy az önkormányzati és állami támogatásból csak a beküldött számlák utáni % osztható vissza a részünkre. De ha a többiek – akik semmilyen szinten nem újítottak fel előtte – megkapták a teljes felújítási pénzt, ( egyrészt a számlán lévőből és a felvett hitelből), akik már ezt megtették, miért károsították meg?? Kétszeresen is, egyszer azzal, hogy elvették a befizetett részünket, másrészt ugyanúgy fizettük a hiteltörlesztését, pedig nekünk erre nem volt szükségünk.

Téves az a levezetés, hogy nekünk is járt volna a befizetett felújítási alapból az előzőleg általunk elvégeztetett szerelvények ára, ahogy a többieknek is kifizették?

Nem tudom mennyire érthető a kérdésem, csak „józan gondolkodási szinten”! Ha van egy kalap, amibe (elméletileg) mindenki éveken keresztül, azonos pénzt tesz be. ( Most hagyjuk figyelmen kívül, hogy a lakások nagysága eltérő). Elkezdődik egy felújítási munka és ebből 20 ember sokkal kevesebbet vesz ki, mint a 420! Nem kellett volna nekik is később a különbözetet kifizetni, ahogy a határozatban szerepelt is? Ha nem is azonnal átvenni, csak addig nem fizetni a havi közös költséget, amíg a többlet elfogy?

kamilla413 # 2020.02.12. 15:42

Társasházunk alapító okirata 1990. óta változatlan, módosítás nélküli.
Ebben egyhangú döntésről határoztunk a hitelfelvételről. Kérdésem, hogy a társasházi törvény módosításai alapján ennek az alapító okiratnak a hitelfelvételre
vonatkozó egyhangú döntést illetően érvényessége van-e jelenleg.

drbjozsef # 2020.01.31. 06:14

Vegyük észre, hogy a kiinduló axióma ez volt Hapciusz olvtárstól :

„Wers,
Jogilag nyilvánvaló hogy a tulaj fizeti a közös ktget”

Nem tudom jobban kiemelni a lényeget, pedig van akinek kellene.

Amire írt valaki egy kövér "NEM"-et.

Ahogy oligaliga mondta : minden más csak rizsa.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 16:18

oligaliga

Elfogadom a válaszodat. Azonban te is fogadd el, hogy a legtöbb közös képviselő nem csak a tulajdonosokat tartja nyilván, hanem a haszonélvezőket is, így arról is van nagy valószínűséggel tudomása, hogy ki is használja a lakást a valóságban és őt fogja bombázni a tartozás rendezésével minden hónapban, nem pedig a tulajdonost, aki lehet akár több száz kilométerre is lakhat egyes esetekben és értelmetlen is lenne, hiszen ő nem is használja adott esetben a lakást.

És hát én is elismertem, hogy jobb, ha a tulajdonos is tud róla, amennyiben a haszonélvező nem rendezi a közös költséget, mert elveszítheti simán emiatt az ingatlant. Egyébként meg véleményem szerint eléggé aljas dolog lehet az, amikor a haszonélvező használja a lakást, de a közös költséget a tulajdonoson követelik.

Mellesleg pedig amikor bérbeadásról beszélünk, akkor is a bérlő fizeti ezeket a költségeket általában - ott a rezsiköltség része szokott lenni - ami teljesen normális, mivel ő használja a lakást, kivéve ha éppen egy szigetelés-nyílászárócsere hiteltörlesztése is részét képezi, mert ahhoz ugyebár mi köze is lenne a bérlőnek.

oligaliga # 2020.01.30. 13:24

Megsúgok valamit: nem nagyon szokott másként rendelkezni (max. a költségviselés mértékében).

Szomorú örökös # 2020.01.30. 13:11

„...ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik...”

oligaliga # 2020.01.30. 13:07

Gulyás Tibor

Társasházi tv. 25.§ (1) bek.:

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Minden más csak rizsa.

oligaliga # 2020.01.30. 13:06

Szomorú örökös
wers

Mielőtt kibékíthetetlenül összevesznétek:

Társasházi tv. 25.§ (1) bek.:

A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A Ptk. szerinti szabályokat akkor kell figyelembe venni, ha azt a Társasházi tv. nem szabályozza.

drbjozsef # 2020.01.30. 12:59

wers,

Ne keveredj meg, tulajdonost írt, nem tulajdont, nyilván jól érezted, csak kicsit tévedtél : nem a haszonélvező homlokára, hanem a tulajdonos homlokára írják fel.

wers # 2020.01.30. 12:43

„A végrehajtási jogot az ingatlanra jegyzik be, nem a tulajdonosra.”

És mit zavarja a bejegyzés a haszonélvezőt? Nem érzed az árnyalatnyi különbséget? Szerinted mi lesz árverezés után? Ki mit veszít?

Szomorú örökös # 2020.01.30. 12:39

wers

A végrehajtási jogot az ingatlanra jegyzik be, nem a tulajdonosra.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 12:38

wers

Ha üresen áll a lakás, az elsődleges használati jog akkor is a haszonélvezőé. Az engedélye nélkül a tulajdonos nem is használhatja az ingatlant.

wers # 2020.01.30. 12:32

„Az ezzel kapcsolatos végrehajtás is a tulajdoni lap alapján indul. Márpedig ha azon szerepel haszonélvező, akkor vele kezdik.”

És a végrehajtási jogot a haszonélvező homlokára jegyzik be?

wers # 2020.01.30. 11:53

„elfogyasztott közös közüzemi szolgáltatás díja, pl. szemétszállítás, lift használat, közös vízdíj, villany, stb.”

Az a gond, hogy ezeket akkor is fizetni kell, ha üresen áll a lakás.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 11:48

wers

Te csakis egy felújítási alap-rész miatt egyből kivételként kezeled, pedig azon költség jelentős része elfogyasztott közös közüzemi szolgáltatás díja, pl. szemétszállítás, lift használat, közös vízdíj, villany, stb. Ezek egyértelműen az ingatlan használójára tartoznak, rajta kell követelni.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 11:43

wers

Az ezzel kapcsolatos végrehajtás is a tulajdoni lap alapján indul. Márpedig ha azon szerepel haszonélvező, akkor vele kezdik. A tulajdonos csak utána van a sorban.

wers # 2020.01.30. 11:17

„Most beszéltem egy közös képviselő ismerőssel, ő is azt mondta, hogy a haszonélvezeti jog magasabb szintű vagyoni értékű jog, mint a tulajdonjog”

Azért én kíváncsi lennék Józsai, a sarki zőccséges véleményére is ezek után.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 11:13

Most beszéltem egy közös képviselő ismerőssel, ő is azt mondta, hogy a haszonélvezeti jog magasabb szintű vagyoni értékű jog, mint a tulajdonjog, de általában a fizetés megegyezés alapján történik. Azonban célszerű mind a tulajdonosoknak, mind a haszonélvezőnek fizetési felszólítást küldeni, mert a végén úgyis az ingatlanra terhelik a tartozást, ha nem történik rendezés.

Az pedig már nem a közös képviselőre tartozik, hogy a tulajdonos miképp hajtja be a tartozást a haszonélvezőn.

Szomorú örökös # 2020.01.30. 10:47

A haszonélvező nyilván van tartva a közös képviseleten és jogilag gyakorlatilag a sorban ő előbb is van használati jog szempontjából a tulajdonossal szemben.