állandó lakcím vagy tartózkodási hely?


drbjozsef # 2020.12.11. 21:06

De miért ne lenne elég? Egyszerű adatközlés, a többi mellett, mint az anyja neve meg a TAJ száma.

Egyébként, a rendelet 13.§(1) része lakcímet (ami nem jogi fogalom, lehet lakóhely vagy tartózkodási hely is), és akár értesítési cím megadását is írja. Ha értesítési címet lehet (vagyis azt feltételezik, hogy életvitelszerűen se a lakóhelyeden, se a tartózkodási helyeden nem vagy elérhető),
akkor mit számít az egész?

Ugyanakkor tényleg van egy - szerintem - anomália : a 43.§(1) "b" pontja az igazoláshoz kifejezetten a "lakóhely" kifejezést használja. De ennek nincs sok értelme, nem mindegy hol lakik az igénylő a CSOK-os építkezés ELŐTT? Miért ne lehetne ez tartózkodási? Itt szerintem a "lakcím" szónak kellene szerepelnie, ahogy a 13.§(1)-ben is.

bacs # 2020.12.11. 19:41

Köszönöm!
Az az igazság, hogy ahány pénzintézetnél voltunk CSOK ügyben, annyiféleképpen értelmezték, és azt mondták, adjuk be a kérelmet, majd elbírálják és kiderül, megfelelő-e a tartózkodási hely is...

Ibra # 2020.12.11. 18:42

Köszönöm én is a válaszokat és az együtt gondolkodást!
Az lesz, hogy elmondom az elképzelésem az önkormányzatban, és bízom a jóhiszemű segítségnyújtásukban.

drbjozsef # 2020.12.11. 15:22

bacs,

Ja, úgy érted, hogy az igénylés leadásakor? Annak szerintem nincs semmilyen feltétele. Akár hajléktalan is lehetsz ad abszurdum (legalábbis elméletben, a gyakorlatban inkább nem). Még a közös cím sem feltétlenül.

Az biztos, hogy ha valakinek nincs tartózkodásira, akkor a lakóhelyén kell(ene) laknia életvitelszerűen, akinek pedig van bejelentve, annak meg ott. Tehát ha a két szülőnek azonos a címe, csak az egyiké lakóhely, a másiké meg tartózkodási, az egészet biztos, hogy megfelelő kell legyen.

Szvsz ez a kérdés fel sem merülhet így. Ha az életvitelszerű lakcímük különböző lenne, akkor felmerülhetne, de még azt sem gondolom semmilyen szempontból kizárási oknak. Ugye ez esetben maga az életközösség lehetne megkérdőjelezhető, de egyrészt számtalan esetben okkal fordulhat elő ilyen (pl. munkahely miatt), másrészt semmi köze nincs ehhez a banknak még CSOK esetén sem szerintem. Ahhoz van köze, hogy az építkezés befejezése után 90 napon belül az legyen minden családtagnak a lakóhelye.

Az igénylési kérelmet a valóságnak megfelelő adatokkal kell kitölteni, ennyi.

bacs # 2020.12.11. 14:57

Köszönöm a választ!
Lehet, hogy félreérthető volt, de én még a CSOK/hitel igénylés kapcsán (a támogathatóság személyi feltételeként, a jelenlegi együttélésre vonatkozóan) kérdeztem, és nem a CSOK/hitelcél esetében (a majdan megépítendő ingatlanra vonatkozóan), mert ez utóbbi egyértelmű és a válasza is erre vonatkozott. Talán így egyértelmű.
Köszönöm!

drbjozsef # 2020.12.11. 12:14

bacs,

Ha szó szerint vesszük a 16/2016 Korm. rendeletet, és az Nytv.-t, akkor csak a köznyelvben ún. "állandó" lakcím a megfelelő.

Jogi megfogalmazás szerint "lakóhely" van (=állandó lakcím), és "tartózkodási hely" van.

A 16/2016. rendelet 23.§(2) kifejezetten "lakóhely"-et ír.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

(Egyébként ez szvsz teljesen értelemszerű. 10 évig bentlakási kötelezettség van, és azért kapod a támogatást hogy ITT lakjál, tehát tartózkodásit be se jelenthetsz, ergo lakóhelyet kell, az pedig csak itt lehet)

bacs # 2020.12.11. 10:25

Hátha tud valaki segíteni:
A CSOK keretében 2021-ben építkezni szeretnénk és szeretnénk tisztán látni:
CSOK támogatás/hitel igénylés esetén elegendő-e, ha az egyik szülő esetében csak tartózkodási helyként szerepel az a cím, ahol házastársával és a gyerekekkel együtt életvitelszerűen él, vagy annak mindenképpen lakóhelyként kell szerepelnie a lakcímkártyán? Pénzintézet nem ad rá egyértelmű választ. Ha nem is ide tartozik, hol tudnék választ kapni rá? Köszönöm!

wers # 2020.12.11. 06:50

Közben megnéztem, köti az önkorit a lakástörvény.

Csak akkor látok valami esélyt, hogy a testvérrel szerződjenek, ha 4 évvel ezelőtt, mikor lakcímet létesítettek a bátyja kiskorú volt.

21. § (1) * A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

Másik fontos kritérium hogy a bérlő halálakor életvitelszerűen ott élt. Bár itt elhangzott, hogy nem, de ha nem hangoztatják akkor akár az is mondható, hogy ott él.

Nekem továbbra sem érthető, hogy mért lenne jobb?

drbjozsef # 2020.12.11. 06:30

Klassz lenne, de hogy ez működik-e, csak egy helyen tudhatod meg : az önkormányzattól.

Kérdezd meg a szerződéskötés részleteit, hogyan számolják a lakbért, mi alapján, milyen bejelentésnél.

Nem lehetetlen, de mérget se vennék rá, hogy menni fog. Azért az önkormányzatnál sem csak hülyék dolgoznak.

(„Ha a bátyámat - akinek a tartózkodási helye más” vs. „a bátyám 4 éve tartózkodási helyként ezt a lakást adta meg, ez van a lakcímkártyáján” egy picit ellentmondás)

Ibra # 2020.12.10. 19:48

Számomra a legideálisabb megoldás az lenne, hogy a bátyám szerződik állandó lakcímre, de a tartózkodási helye más (ebben az esetben nem tudom, hogy számít-e a jövedelme, hiszen nem lakik itt), nekem pedig továbbra is marad állandó+tartózkodási lakcímem. Így a lakbér sem lesz magasabb, és a bérleti jog sem veszik el családon belül, ha elköltözöm.

Ibra # 2020.12.10. 19:36

Alapvetően az önkormányzat szerint én vagyok a bérleti jog örököse, az eddig megbeszéltek szerint velem fognak szerződést kötni. Ha egyedül én leszek a bérlő, akkor megmarad a szociális mértékű lakbér, ha bármilyen formában bejelentem a bátyámat is, akkor nyilvánvalóan nőni fog.
Az egyik oldalon nem szeretném, hogy magasabb legyen a lakbér, viszont azt sem szeretném, hogy ha én tegyük fel elköltözöm, akkor a lakás bérlő hiányában visszakerüljön az önkormányzathoz, hanem jogosult legyen a bátyám utána.

Ami miatt még érdekesebb a történet, az az, hogy a bátyám 4 éve tartózkodási helyként ezt a lakást adta meg, ez van a lakcímkártyáján is. Az önkormányzatban viszont azt mondták, hogy ő nincs bejegyezve semmilyen formában...

wers # 2020.12.10. 06:30

A lényeg kimaradt:

Ha a bátyámat - akinek a tartózkodási helye más - bejelentem állandó lakcímre ide

Szerintem te nem vagy jogosult a lakcímbejelentő lap aláírására. Nem veled szerződött az önkormányzat, ha szerződik is abban meghatározza, hogy ki jogosult rendelkezni ebben a kérdésben. (sok tulajdonos nem engedi át a jogot) Többnyire szerződésbe eleve beírják ki lakhat a lakásban, újabb ott lakót kérvényezni kell. Azt is ki szokták kötni, hogy a tulaj engedélye nélküli életvitelszerű ott lakás megalapozza az azonnali felmondást.

wers # 2020.12.10. 05:10

Miért van olyan érzésem, ha az önkormányzat még szerződne is (kétlem) a bátyáddal és lakóhelyként bejelenti a címet, jobb lesz már most másik otthon után nézned.

Szomorú örökös # 2020.12.10. 03:54

Ibra

Ha a bátyámat - akinek a tartózkodási helye más - bejelentem állandó lakcímre ide, akkor az ő jövedelmi helyzete mérvadó lesz a lakbér kalkulációban, vagy csak az enyém, hiszen én lakom itt egyedül?.....a bátyám lehet-e a szerződéskötő annak ellenére, hogy nem lakik itt?

Ha bátyádat állandó lakcímre bejelented hozzád, akkor a lakcímkártyáján az fog szerepelni, a tartózkodási helye nem. És mivel egy önkormányzati bérlakásról beszélünk, nagy valószínűséggel eleve csak te viheted tovább a jogot édesapád után, a bátyád nem igazán és hát téged eleve nem rakhatnak ki onnan. Egészen pontosan ezért:

mindig is együtt éltünk itt apámmal.

Ergo a bátyád ott sohasem volt képben. Neked kell ez ügyben lépned.

Ibra # 2020.12.09. 22:09

Üdv.

Az alábbi helyzettel kapcsolatban szeretnék eligazítást kérni:
Édesapám és én egy önkormányzati lakás bérlői voltunk, ő viszont elhunyt. Ha a bátyámat - akinek a tartózkodási helye más - bejelentem állandó lakcímre ide, akkor az ő jövedelmi helyzete mérvadó lesz a lakbér kalkulációban, vagy csak az enyém, hiszen én lakom itt egyedül? Nekem továbbra is marad ez az állandó lakcímem, mivel mindig is együtt éltünk itt apámmal.
A másik kérdésem pedig az, hogy a bátyám lehet-e a szerződéskötő annak ellenére, hogy nem lakik itt?

wers # 2020.05.18. 07:19

Igen. Biztos már nyolc évvel előbb bejelentkeztek a választások miatt. Nem a tb miatt. Nem.
Pont 200 szavazat hiányzott volna a választásokon.

Na ennek a polgármesternek sem kellett 2019-ben indulnia.

Szomorú örökös # 2020.05.18. 04:38

wers

Ezen kívül vannak törvényben szabályzott esetek ilyen pl. a választási törvény, ahol a lakóhely a lakcím.

Erről azok a bizonyos ukránok tudnának leginkább mesélni. :-O

https://hirtv.hu/…ster-2457772

wers # 2020.05.18. 04:35

Minden hivatalos irat a tartózkodásira fog érkezni

Ez azért nem teljesen van így. Automatikusan csak kevesen fogják ezt megtudni, csak, ha te bejelented. A lakcím változás bejelentését számos szerződés előírja. Kérdés, hogy vonatkozik-e arra az esetre, amikor valaki ideiglenesen hagyja el a lakóhelyét. Nem. Elég nagy macera lenne minden kötözésnél (albérletről albérletre) folyton megkeresni minden szolgáltatót, hogy éppen hol tartózkodik, hiszen van állandó lakcíme is. Itt ugye nem a bent felejtett, oda soha vissza nem költöző esetről beszélünk, amely lakcím többnyire fiktiválásra kerül.

Viszont az állampolgárnak kötelessége (érdeke) hogy gondoskodjon arról, hogy küldeményeit megkapja.

Ezen kívül vannak törvényben szabályzott esetek ilyen pl. a választási törvény, ahol a lakóhely a lakcím.

tanulniakarok # 2020.05.17. 13:54

Köszönöm a választ!

drbjozsef # 2020.05.16. 15:28

tanulniakarok,

Nem felülírja, hanem amellett lesz, de olyan szempontból, ahogy kérdezed, végülis "felülírja", hiszen azért létesítesz tartózkodási helyet az állandó lakcímed mellé, mert mostantól életvitelszerűen ott fogsz lakni, az állandó lakcímed végleges elhagyása nélkül.

Minden hivatalos irat a tartózkodásira fog érkezni, mindehol ezt kell bejelentened oda, ahol szeretnéd, hogy megtaláljanak. Igen, innen kell számolni a munkábajárást is szerintem, és ezt kell megadni a biztosítóknak, banknak, közüzemi szolgáltatóknak.

tanulniakarok # 2020.05.16. 15:25

Kedves Szakértők!

Az alábbi kérdésem volna:
"A" településen van a lakóhelyem. Amennyiben "B" településen létesítek tartózkodási helyet, úgy az a cím "felülírja" a lakóhelyem címét?
Gondolok itt olyan esetekre, hogy pl. innen számolhatom majd el a munkába járás költségeit?...vagy pl. ez a cím kerül bele az autó forgalmi engedélyébe? vagy, ha KGFB-t kötök az autómra, akkor ezt a címet (és nem a lakhelyét) kell megadnom az adott biztosítónak, stb.? Egy szó mint száz innentől kezdve "B" településen lévő tartózkodási helyem címe lesz a kiindulási alap minden ügyintézésem esetében?

Előre is köszönöm a válaszokat.

wers # 2020.02.04. 09:04

Megnyugodtam, már azt hittem engem akarsz rábeszélni, hogy álbajusszal menjek be az okmányirodába fényképezkedni.

drbjozsef # 2020.02.04. 08:59

(
OFF
Jól vagyok, köszi. Egy fogadás veszteséről van szó... :DD
)

wers # 2020.02.04. 05:28

Egy messziről fél szemmel is ordas nagy műbajuszba belekötnek, ha az illető állítja, hogy de ez az ő sajátja, és ne piszkálják?

:D (remélem jól vagy)

Egyébként vannak szabályok, ha mindent betart a fotoshoppos akkor kb. 10 év szigorított kinézetű lesz az eredmény. Én magam annyira nem mélyültem el ebben.

wers # 2020.02.04. 05:21

De hogy hova KELLENE - ha a lakcímnyilvántartó adatait veszi alapul, és mondjuk nem egy tulajdoni lapot például -, akkor azért azt a tartózkodásira illene küldeni, nem?

Van, hogy a törvény írja elő. Ilyen pl. a választási értesítő.

Másik eset:
Sok adatszolgáltatást kérő (fura módon) nem a tárolt lakcímeket kérik, hanem kifejezetten a lakóhelyet.