Közokirathamisítás vagy más?


niamano # 2008.04.10. 13:46

Köszi, tudom hogy nem ez az elsődlges, (amúgy megkapta a részét, mert máshonnan megtudta, hogy meghalt a szülő és hagyatéki tárgyalásra elment.) Egyszerűen csak nem tudom eldönteni, hogy az ottani "hazugság" megalapozza-e a közokirathamisítást.

Kovács_Béla_Sándor # 2008.04.10. 13:37

Nem mindegy? Az igényérvényesítésnek nem büntetőeljárás az adekvát eszköze, hanem a tulajdoni per.

niamano # 2008.04.10. 13:29

Megvalósít közokirat hamisítást az, aki eltagadja, hogy van még örökös, (holott tud róla) hagyatéki eljárásban?
Feleség a "törvénytelen" gyereket nem mondta be örökösnek, csak a sajátjait apuka halálakor...

mukinyul # 2007.11.04. 21:20

csak arra voltam kiváncsi hogy ha a leadott mérlegekkel,adóbevallásokkal,adóbefizetések igazolásával hitelt érdemlően tudják-e bizonyítani hogy a cég működött tehát nem fiktív?

ObudaFan # 2007.11.04. 10:47

Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, mivel a cég képviseletére jogosult személy lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait (részvényeseit), hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.
A cégbíróság a végzésének közzétételével egyidejűleg a cég 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tagját (részvényesét) közvetlenül is, illetve kézbesítési megbízottja útján felhívja a törvényes működés helyreállítására.
Ha a törvényes működés helyreállítása nem történt meg, a tagok (részvényesek) a cégbíróság felhívásában foglaltaknak határidőn belül nem tettek eleget, vagy a fentiek alkalmazására megfelelő mértékű szavazati joggal rendelkező tag (részvényes) hiányában nem kerülhetett sor, a cégbíróság határozatot hoz a cég megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról.
A megszüntetési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság - a kézbesítés mellőzésével - a Cégközlönyben közzéteszi. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is, ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia arra is, hogy a cég hitelezői és az egyéb érdekeltek a cég általuk ismert ingó vagy ingatlan vagyonára vonatkozó adatokat - hitelezők esetében hitelezői igényüket is megjelölve - harminc napon belül jelentsék be.
Ha megállapítható, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság a megszüntetési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás lefolytatását. Ennek során a cég képviseletére ügygondnok hivatalból is kirendelhető. Ha a bejelentésben szereplő ingó vagyon ténylegesen nem lelhető fel, a cégbíróság - ha szükséges - végzéssel rendelkezik az ingóságnak a nyilvántartásból való törléséről. Ha a megszüntetési eljárás folyamata alatt a cég vagyonára vonatkozóan nem merül fel adat, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz.

mukinyul # 2007.11.03. 17:40

Köszi Obudafan,szerzek hétfőn egy hihallgatási jegyzőkönyvet.Addig is szerinted ha bemutatja a 2004 2005 mérlegeket,adóbevallásokat,adóbefizetéseket az elég arra hogy megdöntse a "fiktiv cég" prekocepciót ?? mi a véleményed ??
Sándor,ami a Kaya ügyet illeti igazad van,indult nyomozás bár nem tul nagy elánnal.
Egyáltalán van e valami standard és konkrét ismérve hogy egy céget fiktivnek nyilvánitsanak? vagy ez egyedi elképzelés kérdése? (pl adószámfelfüggesztés ügyekben is érdekes sztorikat hallottam,valaki elköltözött, még a változásbejegyzés átfutása alatt felfüggesztették az adószámát mert "fiktiv"nek tartották,persze a vált bej után visszaállították)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.03. 08:27

A memóriád nem működik valami precízen. A Kaya Ibrahim ügyben is folyt nyomozás - és nem bűncselekmény hiányában szűnt meg az eljárás, hanem az eredménytelenség miatt.
Meglehet, a szóban forgó ügyben is hasonlóan torzít az emlékezeted.

mukinyul # 2007.11.02. 22:43

pedig sajna igaz a story,vicces hogy azt kell bizonyitaniuk hogy az ületrészvásárlás után (az átköltözésig amit valóban nem jelntettek be )a cég működött,azaz nem fantom.Erre nem elég a 2004-2005 mérleg és adóbevallások,befizetések bizonyitása.
Vicces hogy a t.rendőrség és ügyészség akinek Kaya Inrahim nem volt fantom persze,erre pénzt és mások ideigeit nem kimélve "ráugrik"

ObudaFan # 2007.11.02. 21:55

Sőt, gazdasági adatsz. köt. elmulasztása sem jöhet szóba 2007. júl. 1. előtt ilyesmire. Amint látom, egy tavalyi BH eldöntött egy vitás kérdést:

BH2006. 106
Cég székhelyének megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának a vétsége akkor állapítható meg, ha a cég ügyvezetője a cég székhelyének a megváltozását a létesítő okirat módosításától, hitelesítésétől számított 30 napon belül nem jelenti be a cégbíróságnál [1978. évi IV. törvény 299. §; 1997. évi CXLV. tv. 3. §, 12. § (1) bek. b) pont, 29. §, 30. §; 1997. évi CXLIV. tv. 11. §, 159. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a 2002. november 26. napján hozott ítéletével az I. r. terheltet csődbűntett, magánokirat-hamisítás vétsége, számviteli fegyelem megsértésének vétsége, gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt - halmazati büntetésül - 500 napi tétel, napi tételenként 500 forint pénzbüntetésre; a II. r. terheltet felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett, számviteli fegyelem megsértésének vétsége és gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt 250 napi tétel, napi tételenként 200 forint pénzbüntetésre ítélte.
A másodfokú bíróság a 2003. november 11. napján hozott ítéletével a városi bíróság ítéletét az I. és II. r. terhelt vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a terhelteket az ellenük 1 rb. gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Az I. r. terhelt bűnösségét felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntettben is megállapította. Az I. r. terheltnek az ítéleti tényállás 2. pontjában írt cselekményét sikkasztás bűntettének, a magánokirat-hamisítás vétségét bűnsegédként elkövetettnek minősítette, és az I. r. terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetést - az egynapi tétel összegének érintetlenül hagyásával - 360 napi tételre enyhítette.
A felülvizsgálat tárgyát képező cselekmény tekintetében irányadó tényállás a következő:
Az I. r. és a II. r. terheltek, mint az M. M. Kft. önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetői nem tettek eleget azon bejelentési kötelezettségüknek, hogy a Kft. székhelye 2000 novemberében megváltozott, a korábbi székhelyről elköltözött. A terheltek fenti mulasztásukkal megsértették az 1997. évi CXLV. törvény 29. § (1) bekezdésében írt gazdasági tevékenységhez kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségüket.
A másodfokú ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 405. § (1) bekezdésének a) pontjában írt okból a terheltek terhére, a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségének vádja alóli felmentésük miatt.
A felülvizsgálati indítvány indokai szerint a cég székhelyének megváltozását a közhiteles nyilvántartásnak tekintendő cégjegyzéket vezető cégbírósághoz be kell jelenteni. A közhiteles nyilvántartás lényege, hogy annak valós adatokat, tényeket kell tartalmaznia. A bejelentéshez a társasági szerződés módosításának egyidejű csatolása formai követelmény. A büntetőjogi felelősség alól nem mentesülhet az, aki nemcsak a bejelentési kötelezettségét mulasztja el, hanem még a társasági szerződést sem módosítja. A taggyűlési határozat meghozatalának elmulasztása nem szolgálhat a bejelentési kötelezettség szándékos kijátszására.
A felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség fenntartotta, a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
Nem sértett anyagi jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor a terheltek büntetőjogi felelősségét a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségében nem állapította meg.
Az 1978. évi IV. törvény 299. §-ában írt gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét az követi el, aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény - jogszabály által előírt - bejelentését, illetve ezek változásának bejelentését elmulasztja.
A cégnyilvántartásról szóló 1997. évi CXLV. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-a szerint a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás. A hivatkozott törvény 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a cég székhelye a cégre vonatkozó, a cégjegyzékben nyilvántartandó adat, amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozik. A Ctv. 29. és 30. §-a értelmében a cég székhelyét érintő változást is be kell jelenteni.
A terheltek büntetőjogi felelőssége megítéléséhez vizsgálandó, hogy a cég székhelyét érintő változás bejelentése milyen módon és ki által teljesítendő kötelezettség.
A gazdasági társaságról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 11. §-ának a) pontja szerint a gazdasági társaság székhelyét a társasági szerződésben kell meghatározni. A Ctv. 29. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a cégbejegyzés adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál.
A Gt. 159. § (1) bekezdése szerint a társasági szerződés módosításához a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. E rendelkezésből következik, hogy a székhely megváltozása esetén a társasági szerződést módosítani kell, amely módosítás a taggyűlés hatáskörébe tartozik. E rendelkezéshez kapcsolódóan írja elő a Ctv. 29. § (3) bekezdése, hogy ha a változás a cég székhelyét érinti, a létesítő okirat módosítása a cég legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalható. Ebben az esetben a módosítást a jogi képviselő, illetve a közjegyző az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton ellenjegyzi, illetve hitelesíti.
Az előbbi rendelkezésekből viszont az következik, hogy a cég székhelye megváltoztatásával kapcsolatos változás- bejelentési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával a létesítő okiratot módosította és e módosítást a jogi képviselő ellenjegyezte, illetve a közjegyző hitelesítette. Mivel az ítéleti tényállás ilyen, a társasági szerződést módosító taggyűlésre vonatkozó adatot nem tartalmaz, így az sem állapítható meg, hogy a székhely megváltoztatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség keletkezett volna. Ennek hiányában pedig e bűncselekmény nem állapítható meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be. 427. §-a alapján hatályában fenntartotta. (Legfelsőbb Bíróság Bfv. II. 405/2004. sz.)

ObudaFan # 2007.11.02. 20:59

A cégbíróságon az adatok változása bejelentésének elmulasztása nem okirathamisítást, hanem gazdasági adatszolgáltatás elmulasztásának vétségét alapozza meg, amiről viszont az a tapasztalatom, hogy a nyomozó hatóságok csak akkor hajlandóak eljárni ezzel kapcsolatban, ha valakit valami más miatt nagyon meg kellene fogni, csak amiatt nem sikerül. :)

2007. július 1. után az is ezt , csak a súlyosabb, bűntetti változatát kiveti el, aki gazdálkodó szervezet vezető állású személye, és közreműködik abban, hogy

  1. a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhető, vagy
  2. közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minősül.

    A kérdés többi fele így valóban nem igazán értelmezhető, valószínűleg az illető kihallgatási jegyzőkönyv ismeretében lehetne többet mondani.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.11.02. 20:26

Tényleg irracionális. Magyarországon elő nem fordul, hogy cégeket okirathamisítás útján próbálnának meg fantomizálni...

Te mindent elhiszel a barátodnak, sőt, még a barátod ismerőseinek is?

mukinyul # 2007.11.02. 18:13

Egy barátom a következő sztorit mesélte a minap (nem igazán hittem hogy van ilyen )

Egy ismerőse még 2004ben vett egy Kft-t, 2006-ban meggyanúsitották közokiratmahimsítással (a rendőrség szerint „olyan adatok kerültek a cégbíróságon bejegyzésre cég fiktív székhelyén nem működött, valós gazd tevékenységet nem végzett” ) ezzel szemben ő állítja a cég működött 2006 közepéig (2004,2005 mérlegeket, adóbevallásokat levleit átvette) akkor elköltöztek,erről a cégbíróságot elfelejtették értesíteni,de 2004-2006 közepe között a székhelyen elérhetőek voltak

KÉRDÉS: Mit tegyen hogy a prekocepcióval szemben elhiggyék neki a tényeket( csatoljon mérleget,adóbevallás,befizetési igazolásokat?-ez megerősíti az általa elmondottakat?

A legviccesebb az egészben hogy a barátomat a cég volt ügyvezetőjének vallomása alapján szintén meggyanusították (őt közokirat hamisitásra felbujtással, tudnillik a rendőrök szerint „közeműködött abban,hogy olyan adatok kerültek a cégbíróságon bejegyzésre,amelyek cég fiktív székhelyén nem működött, valós gazd tevékenységet nem végzett”
Ehhez képest

  • a barátom a cégadásvétel időpontjában vidéken bp-től 300 km-re volt 3 napig amit szálloda számlával igazolt
  • a volt ügyvezetőn kívül senki nem állitja hogy ő ott volt
  • a volt ügyvezető azt állítja barátomtól vett át 30e Ft-ot a Kft-ért (törzstőke 3millió!!) ezzel szemben a cégadásvételi szerz 3 mio-ról szól.
  • ezzel szemben áll ismerőse és az ügyvéd nem hivatalosan tett állítása(ismerőse nem tett rendőrségi vallomást, az ügyvéd pechjére ebben az ügyben is képviseli az ismerőst)

KÉRDÉS: Mit tegyen a szerencsétlen ebben az irracionális ügyben? Szerezzen tanukat hogy nem volt ott ahol már igazolta hogy nem volt ott??

mukinyul # 2007.11.02. 17:16

szerintetek mit kéne tennie a srácnak