polgári perben hamis tanúzás


Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.23. 10:17

Elvesztetted a pert? Ez esetben úgy tűnik, a bíróság valónak fogadta el az anyós tanúvallomását. Akkor viszont hol van a hamis tanúzás?

Laci40 # 2019.05.23. 10:07

Nézeteltérést valóban nem. De több évet és több millió forintot???

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.23. 10:03

Nem mindegy? Miért kell minden nézeteltérést kriminalizálni?

Laci40 # 2019.05.23. 09:59

Kedves Szakértők!

Kérdésem a következő:
vagyonmegosztási perben a feleségem tanúként idézte be az édesanyját, aki - bíróság figyelmeztetése után, vállalva a tanúskodást - többek között azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit a házastársak vagyoni ügyeiről, csak azt, hogy a lánya minden pénzét a kosztra költötte.
Másfél évvel később megint tanúskodott (ismét csak a bíróság figyelmeztetése után), ott meg azt nyilatkozta, hogy szülőként több százezer forinttal támogatta a lányát egy adósság visszafizetése kapcsán, részben kp-val, részben átutalással.
Ki lett kérve a feleségem bankszámlája, abból pedig az derült ki, hogy a feleségem havi rendszerességgel a fizetése jelentős részét (szép kerek összegekben)az édesanyja megtakarítási számlájára utalgatta, több esetben "megtakarítás" közleménnyel, sőt a már említett adósság visszafizetése után a bankszámlájához kapcsolódó megtakarítási számláját megszüntette és a maradék összeget is az édesanyja megtakarítási számlájára utalta át.

A bíróság nem tett feljelentést, bár erre külön felhívtam a figyelmét, az ügy pedig jogerősen lezárult.

Kérdésem: jelen esetben megvalósult a hamis tanúzás?

rigoz # 2019.02.27. 19:37

Tisztelt Brigi0520!

Az csak egy egyszerű rongálás szabálysértési alakzatban, azt nem bizonyítja, hogy ki követte el.

Mindketten tagadják meg a vallomástételt, az a legbiztosabb.

Brigi0520 # 2019.02.27. 17:37

Tisztelt Rigoz! Köszönöm a válaszokat!

  • az nem szamit bizonyítéknak hogy van egy betört ajtó? (Tanu nincs ra)

Mindkettőnknek tagadni kell a vallomást?

  • vagy neki azt kell tagadni hogy barmit is csinált volna?
Brigi0520 # 2019.02.27. 16:34

Nagyon szépen köszönöm ez sokat segített! Annyi lenne meg a kérdésem hogyha én megtagadom a vallomástételt az idézésen akkor utana mar nem fogják bolygatni tovabb az ügyet?köszönöm

rigoz # 2019.02.27. 13:36

Tisztelt Brigi0520!

A Büntető Törvénykönyv idézett passzusai a maximális büntetési tételeket tartalmazzák, a büntetések kiszabása minden esetben egyedileg, az összes releváns körülmény figyelembe vételével történik.

Az Ön esetében - meglátásom szerint - az arányos és következtes szankció a próbára bocsátás, ami nem jár a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményeivel, viszont a próbaidő alatti újabb bűncselekménye elkövetése azzal jár, hogy a próbaidő tartamának megfelelő szabadságvesztést kell letölteni.

Egyébként megnyugtatásul közlöm, hogy amennyiben nem vallja be, hogy megtévesztette a rendőröket, de más okból sem lehet megalapozottan gyanúsítani az Ön állításaival a párját, akkor pártfogó felügyelet alatt állás ide vagy oda, az ártatlanság vélelme alapján joghátrány nem érheti.

Meg kell tagadni a vallomástételt neki is, meg Önnek is és oszt ennyi.

Aztán a rendelkezésre álló adatok alapján - ehhez az Ön bejelentése kevés - nem lehet megállapítani bűncselekmény elkövetését, aktát lezárják és az eljárást megszüntetik (igazából Ön még a szerencsés kategóriába tartozik, hogy komolyan vették az ügyét egyáltalán, valótlan bejelentés ide vagy oda).

Az ügy lelkiismereti rendezése meg amúgy sem büntetőeljárási keretek közt kell, hogy megtörténjen.

drbjozsef # 2019.02.27. 11:58

Egyébként meg ez a hatóság félrevezetése bűntette és a hamis vád bűntette megalapozott gyanúját veti fel, ami 2-2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha büntetlen előéletű, jó eséllyel megúszhatja próbára bocsátással.

Ebből melyik szó ismeretlen?

Brigi0520 # 2019.02.27. 11:54

????:(((

Brigi0520 # 2019.02.27. 09:02

És ugy tudom ha elítélik és utana derül ki hogy hamisan vádoltam azer csak megnagyobb buntetest kaphatok.......elore ia koszonom a valaszokat!!!! :((*((

Brigi0520 # 2019.02.27. 08:53

Biztosan börtönt kapok???:(((( ennyire szigoruak? A párom több büncselekmény miatt is csak felfuggesztettett kapott...ha én időben beismerem még a kihallgatáson akkor is biztos a börtön.? :(((( az nem lenne tul jo

Brigi0520 # 2019.02.27. 08:40

Mivel a párom felfüggesztett alatt van és ha tovabnra is tartom a vallomásom az idézésen akkor biztosan nekem hisznek és elviszik....ezt mar megkérdezte a pártfogójától..
..viszont én ezt mindenképpen beismerem hogy nem igy volt! Nem tudnék ilyen büntudattal lenni ,hogy miattam viszik el... szoval muszaj bevallanom! Ezér kaphatok akár 2 évet is? Pedig végül nemis éltem a magániditvannyal sem... :(((

rigoz # 2019.02.27. 08:03

Tisztelt Brigi0520!

Hát na ez tényleg elég nagy ökörség volt...

Tagadja meg a vallomástételt, hozzátartozó (ide tartozik a volt élettárs is) bűncselekmény elkövetésével vádolására hivatkozva.

Eszébe ne jusson beismerni, hogy mit művelt.

Egyébként meg ez a hatóság félrevezetése bűntette és a hamis vád bűntette megalapozott gyanúját veti fel, ami 2-2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha büntetlen előéletű, jó eséllyel megúszhatja próbára bocsátással.

Hogy kell-e bíróságra menni majd, azt biztosra megmondani nem lehet, de ha nem tudják a párjára bizonyítani amit Ön felrótt neki (a bejelentéstételkor) és arra sem utal adat, hogy kétséget kizáróan hamisan tanúzott, akkor az eljárást megszüntetik és egyiküket sem büntetik meg.

Ezt lenne célszerű elérni, de ehhez okosan kell lavírozni és semmiképpen se beismerni, hogy mit csinált valójában.

Inkább ebben lenne célszerű maradni, aztán hagyni egymást élni tovább békességben.

Egyébként bűncselekmények miatt az eljárás hivatalból folyik, így a feljelentést, bejelentést vissza lehet ugyan vonni, ami arra utal, de annak semmilyen érdemi kihatás nincs.

Ezt most megtanulta...

Brigi0520 # 2019.02.27. 07:51

Sziasztok!segitséget kérnék egy olyan ügyben ,amibe én kevertem saját magam! A párommal csunyán összevesztünk és szakított velem (neki felfüggesztettje van amivel en tisztába vagyok) .Ezután én megszerveztem egy ajtóbetörést törés zuzast a házban aztan kihivtam a rendőrséget és azt állítottam hogy ő volt az aki ramrugta az ajtot es osszetort mindent es megfogta a nyakamat...ezután én latleletet is vetettem amit végül masnap mégse vittem be a rendőrségre mert rájöttem hogy nagyon nagy hülyeség (ugye a rendor mondta hogy tehetek maganinditvanyt 1 honapig a látlelettel) .aztan en azt hittem ezzel vége is az ügynek ,de aztan kaptam egy idézést ugyanis en nem tettem feljelentést a látleletemmel de hivatalból megtörtént a feljelentés a párom ellen az ajtobetorés miatt (szándekos rongalas) . En tenyleg masnap meggondoltam magam es vissza akartam vonni de ezt a szandekos rongalast ezt nem lehet visszavonni! Es nem tudom mit csinaljak nagyon megbantam hirtelen felindulas volt! Lassan itt az idézés amin termeszetesen be fogom vallani hogy kitalaltam az egeszet !kerdesem ha en ezt az idezesen mar elmondom hogy kitalaltam az egeszet abbol én milyen büntetesre szamithatpk? (Nem voltam még buntetve) börtönt is kaphatok? Kell birosagra mennünk ? Ő azt mondta ha az idezesen elmondom h csak kitalaltam ő sem jelent fel engem!

Vadvirágocska # 2019.02.21. 18:33

Kedves Rigoz!

Köszönöm szépen a választ. Mondani fogom a szakértős dolgot majd neki, aztán majd döntenek, ahogy szeretnének.

Vadvirágocska

rigoz # 2019.02.21. 18:27

@Vadvirágocska: Igen, az igazságügyi informatikus szakértő kirendelése lehet erre eredményes, bár ahhoz kellően valószínűsíteni kell ám előtte, hogy valóban történik ilyen jellegű trükközés és azt is, hogy ennek a bizonyítása kihat az ügy érdemére - kisebb részletkörülmények ily módon való elfedése ugyanis nem teszi azt indokolttá, hogy ezért a bíróság százezres költségtételt generáljon az államnak vagy a felperesnek -, ugyanis az ettől eltérő bizonyítási indítvány mellőzendő.

Az, hogy a bírók mennyiben látnak át a szitán személyenként változó, szerintem nem csupán a szakmai tapasztalat függvénye közel sem.

Vadvirágocska # 2019.02.21. 18:22

Kedves Rigoz!

Nagyon köszönöm a válaszodat, sokat segítettél vele.
Tehát, ha be tudja bizonyítani (igazságügyi szakértő kirendelése?), hogy az email levelezések összeválogatott tartalma az eredeti verzióhoz képest eltérő jelentéstartalommal bírnak, akkor az jó "ütőkártya" lehet a kezében.

Mármint úgy értve, ha tudják bizonyítani azt, hogy alperes tisztességtelen módszerekkel játszik, akkor nagyobb valószínűséggel hihet a bíró a rokonomnak és kételkedhet alperes bizonyításában.

A bírók amúgy mennyire szúrják ki könnyedén, hogy kik akarják átverni őket? Feltételezem, azért sok évnyi tapasztalatuk van ilyen ügyekben és nem olyan könnyű átverni őket.

A híreszteléssel kapcsolatban (nyilvános tárgyaláson) adtál egy ötletet, ezt mondom rokonomnak, hogy kérdezze meg az ügyvédjétől, hátha bele tudják venni a keresetükbe, mint jó hírnév megsértése.

Köszönöm még egyszer a segítéged.
Vadvirágocska

rigoz # 2019.02.21. 17:56

@Vadvirágocska: Ha objektív, különösen tárgyi bizonyítékokkal, mások vallomásaival, okiratokkal bizonyítja az adott iratok, vallomások hamis voltát akkor értelemszerűen a bűncselekmény elkövetéséről tudomásszerzés megvalósul, amint a bíróhoz ezek az adatok eljutnak igazolhatóan, ez adott esetben a bírósághoz beérkezésekor vélelmezendő ezen iratoknak.

Igen, számíthatnak az összevagdosott iratok, képek meghamisítottnak, de csak akkor, ha ezen módon a vágatlan verzióhoz képest érdemben eltérő jelentéstartalommal bírnak.

Sérelemdíj csak személyiségi jog megsértése esetén követelhető, önmagában azért, hogy hamis adatokat szolgáltat valaki viszont nem, mert az nem sért személyiségi jogot.

Személyiségi jogot sért például a becsület csorbítására alkalmas tényállítás - másik topikban már kifejtettem mi minősül a becsületet csorbítónak: azon előadás, mocskolódás, mely a társadalmi megítélés rombolására, megvetés előidézésére objektíve alkalmas -, illetve a valakire nézve valótlan tények híresztelése (jóhírnév megsértése).

Híresztelés a bíróság nyilvános tárgyalásán való előadással is megvalósulhat véleményem szerint.

A joggal való visszaélés önmagában viszont csak egy oly jogsértő magatartásforma, mely tiltott, de különösebb szankciója nincs, de amikor tettenérhető is, legfeljebb más jogkövetkezményt megalapozó körülmények esetén a joggal visszaélő terhére értékelésen, az attól eltiltáson túl további jogkövetkezményt önmagában nem eredményez, tekintettel az általában járulékos jellegére is.

Esetleg kártérítési igény jöhetne szóba, bár ha nem következett be kár, azaz elmaradt haszon vagy vagyonbéli értékcsökkenés (leírtak szerint még nem), akkor ugyebár nincs is mit követelni sem.

Munkaviszony megszüntetésének jogellenességének megállapítása esetén külön perben, illetve a már folyamatban lévő perben lehet az elmaradt munkabért, mint haszont legfeljebb a 12 havi távolléti díj erejéig követelni, illetve a jogellenes megszüntetésből eredő egyéb, azzal ok-okozati összefüggésben állóan felmerült további költségkihatást, kiadást.

Amúgy a Btk.-ban szereplő büntetési tételek azok, amik az adott bűncselekmények elkövetése esetén maximálisan kiszabható, ide nem értve az ismételt, visszaesőkénti elkövetést, a bűnhalmazatban, azaz más bűncselekményekkel együttes elkövetést (ekkor alapesetben kell kiszabni valamennyi megvalósult bűncselekmény miatt a felső korlát szerinti büntetési tételt, hasonló a helyzet a többszörös, különös visszaesők esetében is), illetve súlyosbító körülmény lehet a bűnszövetségben (megállapodva legalább öten), illetve a bűnszervezetben (nem megállapodva, legalább öten), avagy csoportosan (nem megállapodva, legalább hárman) elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is.

A legtöbb bűncselekmény esetén az egyes minősítő körülmények vonatkozásában, illetve az alapeset tekintetében a büntetési tételek külön kerültek meghatározásra.

Vadvirágocska # 2019.02.21. 17:42

Kedves Rigoz!

Köszönöm válaszod! Még kicsit emésztgetem néhány helyen, de szerintem sok hasznos dolgot írtál le.:)

Ha rokonom próbálja a beadványaikban bizonyítani, hogy meghamisított dokumentumok kerültek felhasználásra és ezt alá is tudja úgy támasztani, hogy alperes nem tudja megcáfolni, akkor a büncselekmény tudomásra jut ezáltal, nem?

Az összevagdosott dokumentumok (email levelezések) is számíthatnak "meghamisítottnak", amik hamis képet adnak az illetőről szándékosan? Tehát ez esetben is lehet beszélni visszaélésről?

S ilyen esetben a dokumentomokkal való visszaélésre "bónuszban" lehet sérelem díjat követelni - pl joggal való visszaélés címszóval- (hiszen, ha nem tudnák bizonyítani azt, hogy hamisítottak, akkor a per a rokonomra nézve nagyon kedvezőtlen lenne, esetlegesen el is veszíthetné)?

Egyszer pedig olvastam valamilyen jogi fórumon, vagy a Kúria honlapján, hogy polgári peres eljárásban a hamis tanúzás következménye akár 3 év szabadság vesztés is lehet, de azt nem fejtették ki, hogy milyen esetekben jár ez a büntetés. :)

Vadvirágocska

rigoz # 2019.02.21. 17:22

@ Vadvirágocska:

1. Az alperes nem tud hamisan tanúzni, mert nem tanúskodhat.

Peres fél nem lehet tanú, hiszen nyilván nem tud a saját magatartásáról elfogulatlan, kizárólag tényszerűségen alapuló vallomást tenni, emellett nem is kötelezhető rá (vö.: önvádra kötelezés tilalma)

A jegyzőkönyvbe hamis adatok diktálása a közvetett tettesként (bíró megtévesztésével, mert ugye a bíró készíti, készítteti a jegyzőkönyvet, mint közokiratot) elkövetett közokirat-hamisítás, minden más felsorolt cselekmény az okirattal visszaélés bűntettét valósítja meg, ami miatt az elkövetéstől számított 5 éven belül bármikor indítható eljárás és a Be. 6. §-a alapján az illetékes nyomozó hatóság, rendőrkapitányság köteles is eljárást indítani, ha a tudomására jut.

2. Ilyen esetben ezt a körülmény megfelelően kell mérlegelnie, azaz az alperes előadását nem fogadhatja el és ki kell rekessze a bizonyításból, amiből kétség kívül az következik, hogy a felperes állítását cáfoló más, az Ő állításánál, erősebb bizonyíték hiányában beáll a nem vitatottság, a bizonyítási szükséghelyzet és a keresetnek helyt kell adni, amennyiben a jogalapja egyébként kétségtelen.

Amúgy a bíróság eljáró tagja, azaz az ügyben eljáró bíró, mint hivatalos személy köteles jogszabály erejénél fogva feljelentést tenni, ha bűncselekmény jut a tudomására.

3. Ha az idézett tanúk állítanak valót lényegi körülményt tekintve, jelentéstartalmat jelentősen megmásíton színben, avagy valótlan állítanak, az minősül hamis tanúzásra, amire - nem, nem gond ha tegeződünk - az általad idézettek és az alább írtak érvényesek: az eljárás folyamatban léte alatt

Amúgy ha a tanúvallomáshoz komoly, igazolt kétely fűződik a helytállóság, relevancia, valóságtartalom tekintetében, akkor

Megjegyzést érdemel, hogy az eljárás valamennyi résztvevőjét, aki perbeli - igazmondási, illetve jóhiszemű pervitelre vonatkozó kötelezettségére figyelmeztetését és annak igazolt tudomásulvételét követően tett - előadása vonatkozásában (utóbb) bebizonyosodik, hogy jobb tudomása ellenére valótlant állított, azt pénzbírsággal kell sújtani.

4. A Fővárosi Törvényszék eljárásában elkövetett leírtak szerinti bűncselekmények vonatkozásában elkövetés helye szerint a BRFK V. kerületi Rendőrkapitányság illetékes.

Elérhetőségük:

05rk@budapest.police.hu
1051. Budapest, Szalay utca 11-13.
ORFK - Országos Rendőr-főkapitányság (Hivatali Kapu felhasználónév)

Feljelentés bármikor tehető, de ha az eljárásnak jogszabályi akadálya van, akkor azt el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni (bár sor kerülhet az eljárás felfüggesztésére is addig).

Tárgyi esetben azonban az alapügy lezárultát követően a tanúk cselekménye vonatkozásában az eljárást folytatni kell.

Bűnügyi osztályvezető: Ficsor Karolina r. őrgy., mb. kapitányságvezető-helyettes (hivatali e-mail címe: ficsorka@budapest.police.hu)

Remélem megnyugtató válasszal szolgálhattam valamennyi felvetésre!

@ KBS: Jó esetben is erős szkepticizmussal lovagolnak tűzesen ellentmondást bogarászva a nem általuk ismert, indítványozott tanú minden szaván...

Vadvirágocska # 2019.02.21. 16:59

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm válaszod. S a bírói gyakorlat során általában szoktak feljelentést tenni hivatalból a bírók?

Kedves Rigoz!

Remélem nem haragszik meg, ha tegeződünk. :)
Köszönöm válaszod, de egyben kérdeznék is.

A beadott és meghamisított dokumentumokkal kapcsolatban, akkor hamis tanúzást nem tud elkövetni alperes?

Amennyiben a bíróság előtt bizonyítást nyer annak a ténye, hogy a dokumentumok utólagosan lettek meghamisítva, összevágva, legyártva, ez esetben alperesre nézve lesz bármi féle következménye a dolognak? Vagy a bíróság ez ellen sem fog intézkedéseket tenni?

A hamis tanúzást nem alperes meríti ki, hanem az idézett tanúk, akik hamisan tanúztak. Alperes csak meghamisított, összevágott dokumentumokkal próbálja védeni bizonyítási eljárását.

A Fővárosi Törvényszéken akkor feljelentést nem is lehet tenni, csak az illetékes rendőrkapitányságon jogerős határozat után?

Elnézést, hogy ilyen sok kérdésem van, próbálok informálódni, kutakodni, segíteni egy hozzátartozómnak, akinek van ez az ügye.

Köszönettel,
Vadvirágocska

Kovács_Béla_Sándor # 2019.02.21. 16:19

Amíg az eljárás jogerős határozattal be nem fejeződött, hamis tanúzás miatt csak az a hatóság tehet feljelentést, aki előtt azt elkövették.

(Perben mindent tanú hamis tanú az ellenérdekelt fél szerint. Ez ugyanolyan hüvelykujjszabály, mint hogy minden fél hazudik - ha a másikat kérded.)

rigoz # 2019.02.21. 16:12

Tisztelt Vadvirágocska!

Az első kérdésre: Kellene, de nem biztos.

Az a fix, ha Ön tesz feljelentést.

A második kérdésre: Ez nem hamis tanúzás, hanem okirattal való visszaélés.

A harmadik kérdésre ugyanazt tudom válaszolni, mint az elsőre.

A negyedik kérdésre a válasz: Ha jogerősen befejeződött az eljárás feljelentést tesz. Leírja, ki részéről mi és hogyan történt és jelzi, hogy ezt a beadványt feljelentésnek szánja. És ezt az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányság részére tértivevényes levélben aláírva elküldi vagy leadja ott a már aláírt feljelentést az ügyeletesnek, illetve megteheti a feljelentését e-mailben is, illetve szóban is előadhatja jegyzőkönyvezés terhével ott.

De mint írtam, a hamis tartalmú okirat felhasználása nem hamis tanúzást, hanem más bűncselekményt valósít meg.

Így a hamis tanúzásra vonatkozó idézett jogszabályi korlátozás sem irányadó.

Emellett peres fél nem lehet a hamis tanúzás elkövetője, fél ugyanis nem hallgatható ki tanúként polgári ügyben (büntetőügyben is csak a sértett).

Vadvirágocska # 2019.02.21. 16:05

Tisztelt Szakértők, Ügyvédek!

Polgári peres eljárásban amennyiben a tanú lényeges körülményeket szándékosan elferdít abból a célból, hogy a per kimenetelét kedvezőtlen irányba befolyásolja (tehát hamisan tanúzik és ezt bizonyítottan is lehet igazolni a bíróság előtt), ebben az esetben a bíróság tesz feljelentést hivatalból? Illetve, ha az alperes olyan dokumentumokat ad be, amikből megállapítható egyértelműen, hogy meghamisították, akkor ennek van bármi féle következménye?

Vagy igazából nem foglalkozik ezzel a bíróság, mert nincs rá ideje?

Azt tudom, hogyha a bíróság nem tesz feljelentést, akkor az alapügy lezárása után tehető büntető feljelentés hamis tanúzás miatt. Ebben tudnának segíteni, hogy mi a menete, hogy néz ki, hogy kell elképzelni, stb?

Köszönettel,
Vadvirágocska