Kötelezö elökészitö ülés


Drszedlak # 2019.01.07. 21:56

Mert ha egybe kiszamolják a felfüggesztettekkel azert az mar kicsit komolyabb büntetési idö.

Drszedlak # 2019.01.07. 21:30

Bocsánat rigoz, ugye jól ertem,hogy azt irta,higy az ítèlet utani azonnali vegrehajtas sem valószínü?(ez persze nem kizárható)

Drszedlak # 2019.01.06. 16:57

Igen a visszaesès miatt gondoltunk erre mi is, hogy emiatt esetleg előzetesbe helyezik. Viszont igy valamennyire megnyugvast nyújtott a válasza. Nagyon Köszönöm,hogy idöt szakitott rám, és ennyire kivesézte az összes valaszt!

rigoz # 2019.01.06. 16:47

Előzetesbe vagy más kényszerintézkedés hatálya alá nem is kerülhet az elsőfokú ítélet jelen ügybéli meghozatala előtt, ha azt nem indítványozzák.

Ilyen jellegű ügyben nem is valószínű, hogy elrendelnék az ítélet - amennyiben abban végrehajtható szabadságvesztést szabnak ki, de visszaeső volta miatt erre számítani lehet - előzetes végrehajthatóságát és azonnali végrehajtását (ítélethirdetés után rögtön a bv-intézetbe viszik), ami kvázi az előzetes letartóztatással egyező joghatással bír, de nem is zárhat ki.

Elég csekély azonban a valószínűsége, de nem abszolút kizár(ha)t(ó).

Abban az ügyben pedig már nem kerülhet, amelyben elsőfokú ítélet született.

Drszedlak # 2019.01.06. 16:34

Tehat Ön szerint akkor ha eddig nem tartoztattak le, akkor van esely,hogy most sem fogjak? (Itt kizárôlag a kenyszerintezkedèsre gondolok, az teljesen egyertelmü,hogy letöltendö szabadsagvesztest szabnak ki ebben az esetben is, amire fel is keszült. Viszont az elözetesre nem)

rigoz # 2019.01.06. 16:28

A bíróság ugyanis csak kivételesen járhat el hivatalból, kifejezett törvényi engedéllyel, hiszen maga a Be. köti ki azt is, hogy a bíróság kizárólag kérelemre, a vádindítvány, az ügy érdeméhez nem tartozó kérdésekben pedig alapul szolgáló indítvány alapján jár el.

rigoz # 2019.01.06. 16:26

Indítvány hiányában, hivatalból nem rendelik el a kényszerintézkedést, kivéve a nem jogerős, szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése esetére a végrehajthatósága - mivel félő a büntetés-végrehajtás alóli önkivonása a leendő elítéltnek - biztosítására, ami kvázi az előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítást jelenti és a végrehajtás egyidejű, azonnali elrendelését.

Drszedlak # 2019.01.06. 16:24

Meg ezek most ma 2-3 eves ügyek lassan.

Drszedlak # 2019.01.06. 16:19

Meguszhatja egyèbkènt a kenyszerintezkedèst? Soha nem volt erre eddig semmilyeninditvàny. (Egyebkent csalas ès okirathamisitas vetsege)

rigoz # 2019.01.06. 14:07

Szerintem megúszhatja házi őrizet szabályainak megfelelő bűnügyi felügyelettel, bár lehet olyan bíró, aki az előzetes mellett dönt.

Természetesen mérlegelési körülmény az is, hogy huzamosabb ideje törvénytisztelő életet él, azonban e tény jelentőségének megítélése és mikénti értékelése kapcsán a kényszerintézkedés tárgyában határozónak szabad mérlegelési joga van, döntését, a mérlegelés levezetésével (megjelölve az okokat, az összefüggés okozati viszonyát és azt, hogy enyhítő vagy súlyosbító körülményként került-e értékelésre az adott tény, adat, körülmény)viszont meg kell indokolnia.

Az előkészítő ülés nyilvánosságában bizonytalan vagyok, de ami biztos, hogy a terhelt segítőjeként bármely nagykorú személy bekapcsolódhat az eljárásba és az eljárási cselekményeket nem zavaró módon azokon jelen lehet.

A segítő meghatározott körben a terhelt javára indítványozhat, iratokat vehet át és iratmásolatok kiadását igényelheti és a másolatokat átveheti, észrevételezhet, illetve felszólalhat.

Nincs joga viszont jogorvoslati nyilatkozatot (a terhelt általa aláírt nyilatkozatát - álláspontom szerint - akadályoztatása esetén viszont benyújthatja a bíróságra) tenni, nem védekezhet a terhelt helyett

Beismerés mellőzése esetén a tárgyalás akár nyomban megtartható, amely viszont főszabály szerint nyilvános, így megfontolandó lehet vele mennie.

Drszedlak # 2019.01.06. 13:44

Annyit hozzatennek mèg,hogy azóta egyetemista lett is èt, ès dolgozik (es a falu kultúralis fejlödèsébe is rengeteget besegit. Bar ezt nyilvan a biro nem tudhatja egyelöre.

Drszedlak # 2019.01.06. 13:15

Az elökèszitö ülés ugye jol tudom,hogy most sem lesz nyilvànos? Tehà nem mehetek majd vele?

Drszedlak # 2019.01.06. 13:14

Köszönöm a kimeritö valaszát rigoz! Leginkabb arra voltam kivancsi,hogy hogyan fogja valóban megkönnyiteni a bíróság munkaja az új elökészítö ülés, illetve,hogy az elözetes letartoztatas eselye megnö-e azzal szemben,aki ellen ugyanolyan cselekmenynmiatt mar van egy nem jogerös itèlet(kisebb bcs.-re gondolok: lopás, okirathamisitas, csalás stb., vagyis vétségekre)
Most vagyok jogon elsö èves hallgató. Ahonnan èn jövök,az egy nagyon pici falu, Van egy szamomra kedves ismerösöm, akinek vetsegek miatt kell majd felelni. Mindent 2015/2016-ban követett el. Nem volt soha elözetesben. Viszont hoztak egy elsöfokú bírósági döntést nem jogerösen, ahol le kell majd ülnie a korabbi felfûggesztett bünteteseket is, meg ezt is, jogosan persze. Van egy masik ügye, de azt is regebben követte el (talan 2016-ban) es ott most van vádemelés,vádiratot közöltek most 2-án. Ugyanolyan bcs. Mindent bevallott,meg korabban, és most attól fél,hogy elözetesbe teszik. Mostmár 2 éve nem csinalt semmit. Sajnos az en tudasom arra kevès,hogy barmiben komolyabb segitséget tudjak nyújtani neki vagy valaszolni minden kerdésére.

rigoz # 2019.01.06. 12:39

A bíró fenyegetőzése elleni jogorvoslati lehetőségre vonatkozóan írtam azt, hogy az ellen eljárásjogi keretek közt az ítélet vagy az eljárás megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet jogorvoslatért folyamodni, illetve kizáratható bizonyítottság esetén elfogultságra hivatkozva az ügyből.

Személyes véleményem, hogy a büntetőeljárásokban is be kellene vezetni a szabálytalanság miatti kifogás intézményét.

rigoz # 2019.01.06. 12:36

Előzetes letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés, ezért nem lehet csakúgy spontán alkalmazni, csak kirívó esetekben.

Azért, mert a vádlott nem mond le a bizonyításról, a tárgyalásról, illetve nem tesz beismerő vallomást, azért nyilvánvalóan semmilyen kényszerintézkedés nem alkalmazható.

A nem kirívóan súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények kivételével nem nagyon jellemző egyébként sem az előzetes letartóztatás alkalmazása tudtommal.

rigoz # 2019.01.06. 12:32

A kényszerintézkedés tárgyában hozott határozat ellen a vádlott, a védő és az ügyész, illetve az általa indítványozott kényszerintézkedés tárgyában hozott határozat ellen a sértett is 3 napon belül önálló fellebbezéssel élhet (a kihirdetéskor jelenlevő a kihirdetéstől, arról elmaradó fél a kézbesítéstől számítva, illetve utóbbi vonatkozik a meghallgatás nélkül hozott végzésre is).

Ismételt, alaptalan indítvány mellőzése ellen nincs helye jogorvoslatnak (ide nem értve a terheltnek és a védőnek a kényszerintézkedés enyhítésére vagy megszüntetésére irányuló indítványát, hiszen azt mindenképpen érdemben el kell bírálni).

A kényszerintézkedést elrendelő határozat előzetesen, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

A beismerő vallomás alapján hozott ítélet vagy az egyezség folytán hozott, kizárólag a büntetésre vagy az intézkedésre vonatkozó ítélet ellen fellebbezésnek van helye előbbi tekintetében kizárólag a büntetés mértéke vagy neme, illetve az indoklásnak a beismerő vallomást nem érintő része ellen, utóbbi vonatkozásában egészében.

A lényeg az, hogy a beismerő vallomás alapján való bűnösség-megállapítás, illetve az egyezség jóváhagyásának vagy jóvá nem hagyásának ténye ellen nincs helye jogorvoslatnak.

A szabályozás a jogorvoslatot illetően teljesen változatlan a kényszerintézkedések körében, ahogy abban is, hogy fő szabály szerint a terheltet meg kell hallgatni személyesen az elsőfokú határozat meghozatala előtt, illetve észrevételezés lehetőségét biztosítani kell számára, vele az indítványt ismertetni kell.

Téves azon konzekvencia-tétel, hogy a büntetés neme ellen ne lehetne fellebbezni.

Álláspontom szerint a büntetés alacsonyabb fokú nemre változtatása iránti fellebbezés lényegében önmagában is enyhítésért fellebbezés.

Mindenképpen érvényesül azonban azon fő és kivétel nélküli szabály, hogy a terhelt és a védő a terhelt terhére nem fellebbezhet, az ilyen fellebbezés alapján döntésváltoztatásnak, hatályon kívül helyezésnek (hivatalbóli hatályon kívül helyezési ok észlelésének kivételével) illetve, azt törvényben kizártnak kell tekinteni, de a kereshetőségi jog hiányában érdemben kell elbírálni és nem visszautasítani.

Drszedlak # 2019.01.06. 12:26

Èn ugy tudtam , hogy azok ellen má nem nagyon inditvanyoznak elözetes leatrtoztatast,akik régebben követtek el a cselekmènyeket.Teha nincs ellenük friss eljaràs, csak a korabbi dolgaik mèg mostansag kerültek bíróság elè.

Drszedlak # 2019.01.06. 12:17

Akkor jól ertem,hogy az ellen mindenkepp kényszerintézkedest alkalmaznak,aki ellen ugyan olyan ügyben nem jogerös hatarozat sületett, és az elökészítö ülésen kizárólag a büntetés mértéke ellen lehet fellebbezni(lényegèben enyhitésért) es nem a neme ellen?

rigoz # 2019.01.06. 09:35

A 3 hónap a vádirat közlését követő napon kezdődik.

Ez a szabályozás azt a célt szolgálja, hogy rábírja inkább a terhelteket a beismerésre, de annak elmaradása esetén is (hiszen ott kell megtenni a bizonyítási indítványokat legkésőbb és a bizonyítási eszközöket rendelkezésre bocsátani, jogvesztés terhével, amely utóbb kivételesen igazolással kimenthető kivételesen) gyorsítsa, illetve jelentősen egyszerűsítse és időben rövidítse az ügymenetet.

Más cselekmények miatt külön ügyszám alatt folyó eljárások nem befolyásolják ugyanazon terhelt egyéb ügyeit, legfeljebb a nem jogerős ítélettel még el nem bírált cselekmények tekintetében a bíróság egyesítési jogával élhet, amivel viszont a terhelt rosszabbul jár.

A nem jogerős ítélet nem vehető figyelembe a büntetés kiszabásakor sem, a kényszerintézkedéskor viszont igen, különösen akkor, ha hasonló jellegű cselekmény képezi a vád tárgyát a más ügyekben.

Az előkészítő ülésen a beismerő vallomás alapján hozott ítélet ellen kizárólag a büntetés mértéke és nem tekintetében lehet (tudomásom szerint) jogorvoslattal élni, az ügyészség és a terhelt közti egyezséget a bíróság végzéssel hagyja jóvá, amely ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Emellett a bíróság külön, fellebbezhető ítélettel dönt a büntetés nemét és mértékét illetően (ilyenkor is).

Nincs helye önálló jogorvoslatnak az egyezség jóváhagyásának megtagadása ellen sem, melyről a bíróság szintén végzéssel határoz.

A kényszerintézkedésről szükség szerint a bíróság minden további nélkül határozhat az előkészítő ülés előtt is, határozás előtt tárgyaláson és ülésen kívül, nem nyilvános keretek közt a terheltet és védőjét is meghallgatva.

Ha a bíró "fenyegetőzik", akkor ellene feljelentés tehető a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali visszaélés és kényszerítés hatósági eljárásban bűntett elkövetése miatt, kizáratható az ügyből és panasz tehető ellene, mely alapján a bíróság elnöke a fegyelmi felelősségre vonását kezdeményezheti.

A bíró fegyelmi felelősségre vonásának kezdeményezése kötelező, ha ellene büntetőeljárás van folyamatban.

Egyebekben jogorvoslattal az ítélet elleni fellebbezésben, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben lehet élni.

Drszedlak # 2019.01.05. 22:07

A terhelt egyaltalán fellebbezhet az ott kiszabott itelet ellen? Mivan ha a biro azzal fenyegeti meg,hogy elözetesbe rakja? (Ha nem mondd le a targyalasrol,vagy nem fogadja el az iteletet)

Drszedlak # 2019.01.05. 17:46

Na megtalàltam, 3 hónap...

Drszedlak # 2019.01.05. 17:37

rigoz, azt esetleg tudja,hogy hany napon belül kell ezt megtartani? A targyalasra eddig 60 nap volt az idöpont kitüzèse. Ez is elhuzodhat addig? Bocsánat,csak nem ertem,hogy ez mit könnyitett meg,hogy kötelezö az elökészítö ülés. Eddig legalabb a vadlott tudta,ha arra idezik, akkor valószínüleg elözetesbe rakjak. Felkészülhetett. Most mar ez sincs, mert akàrmi törtenhet.
Meg egy kèrdès: a terheltnek van egy függöben levö nem jogerös itelete, meg van egy ami elsö fokú targyalasra vár. Az utobbit ez nem kellene,hogy meggyorsitsa? Èrtem ezalatt: a masik ügyeben nem kellene minel hamarabb az elsö fokú bírósági targyalast letudni? Mi van ha a masik büncselekményben addigra jogerös itelete lesz ès bevonul. Több bírósàgi eljaràs nem gyorsitja egymàst?( nem tudom erthetö-e a kérdésem)

rigoz # 2019.01.03. 13:22

Tudtommal kötelező a vádlotti részvétel.

Az előkészítő ülés szerepe részben megváltozott, illetve kibővült az új Be. hatálybalépésével:

Elsődleges funkciója ugyanis a terhelt és az ügyészség közti egyezség jóváhagyásáról döntés, illetve a terhelt beismerő vallomásának megtétele, annak hiányában a további bizonyítás menetének meghatározása a bizonyítási indítványok előterjesztésével (utóbb csak kivételesen lehet bizonyítási indítványt előterjeszteni).

Amennyiben a védő részvétele nem kötelező egyébként (pl. 5 évnél nagyobb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény vagy bűnhalmazat miatt folyik az eljárás) az eljárásban, akkor kirendelésre a vádlott megalapozott kérelmére kerülhet sor.

Tudtommal a vádlotti részvétel kötelező akkor is, ha az eljárás során korábban beismerő vallomást tett már.

Drszedlak # 2019.01.03. 07:11

Igy egyébkènt honnan fogja tudni a vádlott, hogy majd elözetesbe teszik?! Eddig ,ha elökészítö ülésre kapott idézést,lehetett sejteni,hogy mi várható.

Drszedlak # 2019.01.02. 08:52

Ha jól tudom eddig ez nem volt kötelezö. Viszont most làttam egy olyan tajekoztatót sémát,hogy “a bizonyítást ërintö inditványát legkésöbb az elökészítö ülésen teheti meg”. Eddig nem csak akkor volt elökészítö ülès, ha a vádlottal szemben kenyszerintézkedést rendelnek el, vagy tartanak fent, illetve vedett tanú nem védetté tételèt inditvànyozták?