HE???!!! Ez mióta büntetőjog?


Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.26. 07:08

Te-sem gondolod komolyan, hogy megvalósult a csalás büntette(?)
Azt hittem, világos: egy szót sem szóltam az ítélet érdeméről. A közlemények eljárásjogi lehetetlenségét kifogásolom. Ha a vádlott első fokon elismer, lemond a tárgyalásról, és a bíróság elfogadja a beismerő vallomását, és elítéli, akkor nem kerülhet az ügy másodfokra. [Be. 580. § (2)]

alfateam # 2019.10.25. 18:38

Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a vádlottat a folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének vádja alól felmentette és mellőzte a szabadságvesztés kiszabásáról és végrehajtásáról, valamint a közügyektől való eltiltásról szóló rendelkezéseket.
Te-sem gondolod komolyan, hogy megvalósult a csalás büntette(?)

drbjozsef # 2019.10.25. 18:37

Érdekes, én rosszmájúskodom, ellenben gondolom te tegnap... öööö... csak tényszerű voltál? Vagy hogyan definiálnád a különbséget?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.25. 18:28

Ebben benne van a magyarázat? Idemásolnád?

alfateam # 2019.10.25. 18:17
Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.25. 17:47

Alfateam, ez nem lehet magyarázat.

  1. Ha a polgári jogi igényt nem bírálja el a bíróság, hanem "egyéb jogi útra utasítja", azzal szemben fellebbezni sem lehet.
  2. Ha mégis lehetne, a másodfok akkor sem változtathatná meg emiatt a bűnösségről hozott ítéletet, nem is foglalkozhatna vele.

A doktor úr pedig, ha ő ismeri a magyarázatot, árulja el; ha nem ismeri, akkor legyen szíves, ne rosszmájúskodjon.

drbjozsef # 2019.10.25. 16:11

Hát igen.

Az MTI is milyen jó kis portál volt egykor.

Meg hát a törvényszék is milyen jó kis bíróság volt egykor.

Így megy ez.

alfateam # 2019.10.25. 08:43

Bocs! A MÁV közlemény nem az origón jelent meg hanem a 444-en.

alfateam # 2019.10.25. 08:12

Az "elkövető" az utas, nagykátai a MÁV a nagykátai járásbírósághoz fordult az ügyben.
Büntetőügyként meg is tárgyalta az ügyet, el is marasztalta a "csalót" de a MÁV követeléséről nem döntött mivel az polgári jog,ezért fellebbezett így került az ügy a törvényszékhez.
Az döntött ahogy döntött. Az origón a MÁV közzétett egy nyilatkozatot, továbbra is van követelése.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.25. 06:00

Az még komolyabb baj, ha a törvényszék oldalán is ez van. A kérdéseim továbbra is: „Ha az első fokú eljárásban a vádlott az előkészítő ülésen beismert és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, akkor hogy a csudába került másodfokra az ügy? Ki fellebbezett, egyáltalán, ki fellebbezhetett az előkészítő ülésen a fenti feltételekkel meghozott ítélettel szemben?

Grave7 # 2019.10.24. 21:11

Az MTI hírben (http://www.mti.hu/Pages/news.aspx?…) is így van.

A bíróság közleményében (https://budapestkornyekitorvenyszek.birosag.hu/…uncselekmeny) is így van.

alfateam # 2019.10.24. 17:24
Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.24. 17:22

Hát, nem ezt írják. Ehh, index. Milyen jó kis portál volt valamikor.

alfateam # 2019.10.24. 17:20

Egy szereplőnek van két ügye, egy korábbi csalás közokirat-hamisítás, itt mondott le a tárgyalásról ebből lett felfüggesztett.
És van ez az utazásos történet, csak a cikk írója "alaposa" összemosta a kettőt.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.24. 16:56

Egy nulla ez a cikk. Ha az első fokú eljárásban a vádlott az előkészítő ülésen - és nem a tárgyaláson, mint írják - beismert és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, akkor hogy a csudába került másodfokra az ügy? Ki fellebbezett, egyáltalán, ki fellebbezhetett az előkészítő ülésen a fenti feltételekkel meghozott ítélettel szemben?

fekete mamba # 2019.10.24. 12:39

https://index.hu/…o_felmentes/

Na, a másodfok helyretette a dolgot.(Az egyetlen döntés, ami születhetett...)

Vadsuhanc # 2019.01.30. 16:08

Szerintem a csalás csak egyenes szándékkal követhető el. A tévedésbe ejtés agy a tévedésben tartás nem valósul meg akkor, ha bevallom, hogy nincs jegyem vagy bérletem és valós adatokat mondok be.

Ha nem így van akkor el lehet gondolkodni a dolgon, de szerintem egyáltalán ember legyen a talpán aki ezen cselekmények valódi elkövetőit felderíti. És szerintem a csalás is csak akkor valósul meg, ha az ellenőrzést végző személynek hamis vagy valótlan vagy nem a saját adataimat mondom be.

fekete mamba # 2019.01.30. 15:02

Bocs, de ez valami nagyon kifacsart jogász logika lehet... Azzal semmiféle tévképzetet nem alakítottam ki senkiben, hogy felszálltam a vonatra. Egyszerűen a megtévesztés szó nyelvileg nem ezt jelenti. A szállodánál, meg az étteremnél ki kell hogy alakítsam a recepciósban, vagy a pincérben a tévképzetet, hogy fizetni fogok, különben nem adná oda a kulcsot, illetve nem szolgálna ki. A vonatnál viszont nem találkozok felszálláskor senkivel, tehát semmilyen tévképzetet nem alakítok ki senkiben, és nem is tartom meg benne, ha a kalauzzal meg közlöm, hogy nincs jegyem. Az oké, hogy a polgári jogban van olyan, hogy "ráutaló magatartással" kötni szerződést, amit nagyjából érteni is vélek, de ez csak a pótdíjra vonatkozhat maximum, szerintem arra is abszurd, de a tévedésbe ejtés akkor sem ezt jelenti nyelvileg. Eddig ez is volt tudtommal a gyakorlat, hogy a bliccelés csakis polgári jogi kategória. Nem tudom, hogy be volt tépve ez a bíró, vagy a jogászok eleve mindent ilyen kifacsart módon értelmeznek. Lehet, hogy ezért is jó lenne a laikus bíráskodás, mert az esküdtek valószínűleg úgy értelmeznék a szavakat egy jogszabály szövegben, amit az nyelvileg józan ész szerint jelent... Az nyilván más kérdés lenne, ha a bliccelés külön, a csalástó elkülönülve szabálysértési, vagy Btk. tényállás lenne. De ilyen jelenleg nincs. De megtévesztés itt akkor sem volt. Vagy mi a helyzet azzal, ha eleve egy "Nem áll szándékomban fizetni az utazásért." feliratú pólóban száll fel valaki a vonatra, azt vajon hogyan értelmezte volna ez a bíró?

oligaliga # 2019.01.30. 14:03

Azzal a ráutaló magatartással, hogy felszállt a vonatra, eleve azt a téves képzetet alakította ki, hogy szándékában áll fizetni a szolgáltatásért (vagy már fizetett is).

Ugyanez az eset: bemész a szállodába, bejelentkezel, eltöltesz ott egy éjszakát, majd fizetés nélkül távozol. Elmész az étterembe, jól bevacsorázol, majd fizetés nélkül távozol.

fekete mamba # 2019.01.30. 13:54

De ez hol MEGTÉVESZTÉS, ha egyszer soha, senkiben nem is akart olyan tévképzetet kelteni, hogy szándékában állna fizetni???!!!

oligaliga # 2019.01.29. 18:38

A csalást nem azzal követte el, hogy be.ondta az adatait, és nem fizette be a pótdíjat, hanem azzal, hogy eleve úgy szállt fel a vonatra, hogy nem is akart fizetni a szolgáltatásért, amit igénybe vett.

A bolti lopás más tényállás.

rigoz # 2019.01.29. 17:43

@oligaliga: Attól még, hogy együtt működik a pótdíjazás során az adatfelvétel körében a jegyvizsgálóval, még nem tesz egyértelmű ráutaló magatartást meglátásom szerint a pótdíj megfizetésére, különösen akkor nem, ha a pótdíjazás oka a menetjegy hiánya vagy a felár meg nem fizetése, illetve a kedvezmény jogosulatlan igénybevétele.

Amúgy ennyi erővel szinte bármire rá lehetne húzni a csalást, még a bolti lopásra is...

fekete mamba # 2019.01.29. 15:20

De a kölcsönfelvételnél olyan tévképzetet alakít, vagy hagy meg a kölcsönadóban/banki ügyintézőben az illető, hogy szándékában áll fizetni, különben nem kapná meg a kölcsönt. A kalauz viszont akkor is felveszi az adatokat, ha az illető kifejezetten kijelenti a kalauz előtt, hogy megadja ugyan az adatokat, fizetni azonban nem fog... Vagy ha nem is jelenti ki, akkor sem alakít, vagy hagy meg szándékosan olyan tévképzetet a kalauzban, hogy fizetni fog...

oligaliga # 2019.01.29. 14:55

Szerintem meg pont belefér a csalás fogalmába. A sértett a vasúttársaság, ami szolgáltat, pedig az utasnak esze ágában sincs fizetni.

Kísértetiesen hasonlít arra, amikor az autó vásárláshoz kölcsönt vesz fel valaki, de esze ágában sincs fizetni, és ezt már szerződéskötéskor is tudja.

Mindkét esetben az a megtévesztés, hogy igénybe veszem a másik fél szolgáltatását, úgy teszek, mint aki hajlandó az ellenszolgáltatás teljesítésére, de már a legelején tudom, hogy nem fogok fizetni.

rigoz # 2019.01.29. 14:48

Szerintem költségvetési csalásnak minősítették, annak ugyanis nem tényállási eleme a megtévesztés.

Viszont az meg azért nem lehet, mert:

  • a jegyárbevételek nem érintik közvetlenül a központi költségvetést, nem költségvetési eszköz rendeltetésellenes felhasználásáról van szó (azok akkor válnak költségvetési eszközzé, ha már befolytak és azon (üzleti) év lezárult, amelyben befolytak)
  • a MÁV állami tulajdonban állása ellenére jogállását tekintve gazdasági társaság, költségvetése büntetőjogi szempontból nem képezi - különösen a jegyzárbevételek kapcsán - a központi költségvetés részét (csak miután lezárult egy adott év és befolytak azok és "átadásra" kerültek az "állam bácsinak")

Amúgy nagy marha lehetett az illető, ha beismerte a bűnösségét, mert csak akkor korlátozódik a büntetés mértékére a fellebbezési jog.