Szeretném megkérdezni a fórumozókat, hogy Önök mit csinálnának az alábbi esetben?
Létezik-e olyan ügyvéd/ügyész, aki ÉRDEMBEN el merne/tudna járni a gyermekeim érdekében az alábbi ügyben?:
"Nyílt levél, ill. feljelentés a hatóságoknak, intézményeknek…
Rendszerszintű problémák: hatóságoknál- (hivatalos személyek: bírók, bírósági vezetők, ügyészek, kormánytisztviselők, rendőrök stb.), ill. intézményeknél dolgozó (pedagógusok, szakértők, orvosok stb.) által bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények gyanúja!
A gyermekvédelmi jelzőrendszer totális csődje!
Nemhiába szerepel Magyarország a korrupciós ranglisták élén, nemhiába szeretnék egyre többen, ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez!
Magyarországon bizonyos bűncselekményeket nem a törvények szerint bírálnak el,
hanem aszerint, hogy ki követi el azokat!
2019.02.20-án ítélet született a Debreceni Ítélőtáblán a gyermeküket halálra éheztető szülők ügyében…
Az anyuka 18 év, az apuka 15 év fogházbüntetést kapott… Az ügyben fellelhető cikkek szerint, a lakásban garmadában álltak a bontatlan bébiételes üvegek, mégis a másfél éves gyermek kb. 3,5 kg testsúllyal halt éhen…
A 18 éves súlyosan sérült értelmi fogyatékos fiamnak 2014-ben felírt, majd fél év elteltével duplájára emelt mennyiségű tápszert, melyet alultápláltsága miatt írtak fel – amit ráadásul közgyógy. igazolványra INGYEN kapott volna meg-, MÉG 4 ÉV ELTELTÉVEL SEM VÁLTOTTÁK KI!!!! (Pontosabban kb. 1 adagot váltottak ki, hogy a számlát be tudják mutatni költségnövelő tényezőként egy gyermektartási perben, azaz minél több gyermektartásdíjat tudjanak kicsalni… (Az alultápláltságnak semmilyen szervi okát nem találták a számos vizsgálat során, de a fiam étvágyával sem voltak problémák, tehát az ellátatlanságára vezethető vissza az állapota.)
Mindezt úgy, hogy a fiam folyamatos orvosi, családsegítői, hatósági kontroll alatt volt, és 2014-től 11 db bírósági eljárást kezdeményeztem elsőfokon (polgári, közigazgatási és büntető perek), 18 tárgyalás is volt, ahol folyamatosan felhívtam a figyelmet a bűncselekményekre, amit a bíráknak kötelességük lett volna jelenteniük!
Ráadásul AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN az újabb és újabb bizonyítékok ismeretében, ill. az újabb és újabb bűncselekmények kapcsán, számos feljelentést tettem rendőrségen, ügyészségen, nyomozó főügyészségen, a Legfőbb Ügyészségen stb.. Feljelentéseimet viszont kezdetben bizonyítékok hiányában utasították el, később már panasszá nyilvánították és nem vizsgálták, hol irattárba helyezték, hol visszaküldték vizsgálatra azokhoz, akik maguk is bűncselekményeket követtek el, de olyan is előfordult, hogy a városi rendőrségnek, a városi ügyészségnek és a nyomozó főügyészségnek egyszerre elküldött feljelentésem és bizonyítékai (8 emailben elküldve!) KITÖRLŐDTEK az adatbázisaikból!!!!
Kétszer (2018) két városban (Budapest Gyorskocsi utca, ill. .... Rendőr-főkapitányság) is részt vettem a rendőrségen kb. 4-4 órás meghallgatásokon, ahol a ráadásul Dr.-i végzettséggel rendelkező kiemelt főnyomozók folyamatosan bólogattak a bűncselekmények hallatán…
Hosszadalmas nyomozást ígértek, a türelmemet kérték, majd érdekes módon kb. 1-2 hét elteltével MEGSZÜNTETTÉK A NYOMOZÁST BŰNCSELEKMÉNYEK HIÁNYÁRA HIVATKOZVA, amiről először csak többszöri érdeklődésem után értesítettek, a második esetben részben megszüntették a nyomozást, részben pedig az illetékesség hiányában azokhoz továbbították a feljelentésemet, akik korábban a törvényeket megsértve számos alkalommal nem intézkedtek! (Azóta lassan 4 hónap is eltelt, azonban érdemben többszöri érdeklődésem ellenére sem tájékoztattak!)
Tehát, ha csak magánemberek követnek el bűncselekményeket, a törvény vasszigorával sújtanak le, bár a gyöngyösi esetnél is látható, hogy számos hivatalos személy is vétett, azonban az Ő büntetéseikről nem nagyon találni cikkeket…
Az én esetemben nagyon súlyos felelőssége van a hatóságoknak, hiszen már 5 éve tudnak a bűncselekményekről, DE NEM HAJLANDÓAK INTÉZKEDNI…
Kezdetben azért, mert a magánszemélyek (anyuka és nagyika) helyi szinten nagyon jó összeköttetésekkel rendelkezett (korrupció), ill. addig is Őket kisegítve számos hivatalos személy követett el bűncselekményeket. Később pedig már azért, mert egyre több hivatalos személy keveredett az ügybe, és már egymást kezdték el védeni, reménykedve abban, hogy „sok lúd disznót győz”, ill. úgy is elsikkad az ügy!
INKÁBB HAGYJÁK MEGHALNI A SÚLYOSAN SÉRÜLT ÉRTELMI FOGYATÉKOS FIAMAT, ILL. TÖBB TÍZ MILLIÓ Ft-tal MEGKÁROSÍTJÁK A FIAMAT ÉS KÉT KISKORÚ EGÉSZSÉGES GYERMEKEMET, CSAKHOGY HIVATALOS SZEMÉLYEK (IS) NE KERÜLJENEK BÖRTÖNBE!!!!
Mindez úgy, hogy a hatóságok folyamatosan a családok/gyermekek védelméről beszélnek és szorgalmazzák a gyermekvállalást, valamint különböző juttatásokat ígérnek! (Közben pedig törvénytelenül még azt is elveszik, amiért szülőként megdolgozunk, és a gyermekeinkre szeretnénk fordítani!)
Az alábbi nyílt levelet egy évvel korábban (2018 márciusa) pl. valamennyi rendőrkapitányságnak, ügyészségnek, bíróságnak, ill. az ügyben érintett hivatalos személyeknek, ill. orvosoknak, pedagógusoknak stb. is elküldtem…
Illet volna a hatóság félrevezetése, hamis vád stb. miatt eljárást indítani ellenem, azonban erre a mai napig sem került sor… Még úgy sem, hogy már én kértem, hogyha már a gyermekeim érdekében nem indítanak eljárást, akkor azt legalább velem szemben tegyék meg, hátha akkor valaki érdemben vizsgálódna…
Ahelyett, hogy pl. a gyámhatóság/hatósági osztály kivizsgálná az elmúlt években történteket és jelenteni a számos bűncselekményt (amit a törvény elő is ír számukra) és megszüntetnék pl. a fiam veszélyeztetését, és a három gyermekem kihasználását, pl. 2019 januárjában elrendelték a rendezett anyagi és családi háttérrel rendelkező, egészséges, saját háztartásomban nevelkedő, jeles, ill. kitűnő tanuló két kiskorú gyermekem VÉDELEMBE VÉTELÉT!!! Beidézték a gyermekeim orvosát, tanárait, családsegítőt küldtek ki hozzánk környezettanulmányra stb.!!!
A fiam lakóhelye szerinti kormányhivatal, pedig hónapok óta már leveleimre sem válaszol, nemhogy a törvényi előírásoknak megfelelően vizsgálatot indítanának az elmúlt 5 évben történtek miatt, ill. a gyermekeim érdekében!
Korábban egy (egyetlen) közigazgatási eljárásban/perben (2017) a családsegítő javaslatára, - aki engem és a körülményeimet nem is ismeri- pedig engem akart szakorvosi vizsgálatra küldeni, mondván a folyamatos JOGI eljárásokkal VESZÉLYEZTETEM a fiam érzelmi biztonságát!!!!!
(Ugyanakkor a nyilvánvaló bűncselekményeket, amelyet az évek óta a felügyeletére bízott személyek és felettes hatóságok követtek és követnek el, kötelességét megszegve nem jelentette! Maga a családsegítői jelenlét is a fiam veszélyeztetésére utal, hiszen krízishelyzetben lévő, a gyermeket ellátó (ált. szülők) részérő felmerülő súlyos hiányosságok miatt szokták elrendelni a családsegítői kontrollt! Ráadásul, ha a szülők 2 év után sem tudják a hiányosságokat megszüntetni, a családsegítő a gyermek családból való kiemelésére tesz javaslatot! A fiamhoz lassan 4 éve jár családsegítő (amiről 15 hónapja tudok, mert azt addig eltitkolták), akinek az elmondása szerint nemhogy javult volna, hanem romlottak a körülmények!!!!!)
Mindeközben a fiam nem is tudhatott az eljárásokról, hiszen –pont az Ő érzelmi biztonságára figyelemmel- csak 2017-ben egy közig. eljárásban kértem a peren kívüli négyszemközti meghallgatását a bírótól, amit visszautasított a bíróság! Amikor viszont elkezdtem helyeselni és javasoltam, hogy rajtam kívül, akkor a fiam ellátását „végző” ill. felügyelő személyekre is terjesszék ki a fizikális és mentális vizsgálatokat, hirtelen már nem is volt fontos az ellen kezdeményezett vizsgálat sem…
Hiába tettem büntető feljelentést rágalmazás miatt a családsegítő által készített környezettanulmány kapcsán (reménykedve, hogy így a büntető bíróság végre kivizsgálja vagy jelenti a számos, gyermekeimet is veszélyeztető bűncselekményt, ill. megszünteti a magyar adófizetők megkárosítását), bár bíróság először elindította az eljárást, sőt békéltető tárgyalást is tartott, ám hirtelen másik bíróhoz került át az ügyem és rövid úton megszüntették az eljárást!!!!
Hiába fellebbeztem meg a végzést, ill. kértem, hogy adott város bíráit is zárják ki ebből az eljárásból is (hiszen a bűncselekmények egy részét adott város ügyeimben eljáró bírái követték el, tehát közvetlen kollégáik, feletteseik), az ítélőtáblánál ezt a kérésemet pont az a bíró utasította el, aki a mai napig is adott város törvényszéki bírájaként szerepel a névjegyzékben (kihelyezéssel szokott az ítélőtáblánál is eljárni)!
Sőt Ő maga és rokonai is érintettek a bűncselekményekben: hiszen ügyemben eljáró bíróként korábbi eljárásban bűnpártoló módon szintén nem jelentette a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményeket, valamint az egyik rokona az adott város törvényszék vezetője, a másik rokon egy ügyvéd, akik az ügy kapcsán szintén vétettek a törvények ellen!
(Az ügyvéd a fiam ügygondnokaként nem intézkedett a fiam azonnali kiemeléséről, vagyonának zárolásáról, azaz a fiamat veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, ill. nem jelentette a tudomására jutott bűncselekményeket, amelyeket részben anyuka és nagyika követett el! Lenyilatkozta, hogy anyuka és nagyika a családjuk régi jó barátai, sőt összeférhetetlen módon a gondnokság alá helyezési eljárással párhuzamosan elvállalta a fiammal érdekellentétben álló anyuka képviseletét egy másik perben! Hivatalos személyek, az ügyvédi kamarák szerint pedig ez teljesen normális dolog…)
4 hónapja hiába tettem a .... Ítélőtábla végzésével kapcsolatban is feljelentést, többszöri érdeklődésem ellenére a mai napig sem értesítettek a fejleményekről…
A közig. bíróságra a környezettanulmányt „öngólt lőve” alperesként az egyik kormányhivatal terjesztette be bizonyítékként, de amikor felhívtuk a bíróság figyelmét, hogy mennyi bűncselekményt bizonyítanak az abban foglaltak, a kormányhivatal a saját maga által bizonyítékként benyújtott környezettanulmány figyelmen kívül hagyását kérte a bíróságtól, amit a bíróság készségesen meg is tett, mivel nem tartották a perhez tartozónak! Majd a rágalmazási keresetemet azzal utasították el, hogy a környezettanulmány a perben felhasználásra került!!!
A közig. eljárásban úgy mondták ki, hogy a fiam ellátásával, ill. annak felügyeletével semmi gond és probléma sincs, hogy nemhogy nem rendelték el a fiam, az 55 éves anyuka és a 74 éves gondnok fizikális és mentális orvosszakértői vizsgálatát, még kérésemre sem, de még csak nem is látták sem a fiamat, sem az ellátását „végző” –a valóságban magatehetetlen- anyukát, sem a gondnokát: a nagyikát! (Nagyika csak a bíróságon ott is csak a harmadik tárgyaláson jelent meg, ahol önmagával is ellentmondásokba keveredett, de a bíróság ezeket szépen megoldotta „egy kis jegyzőkönyv korrigálással”…)
A hatóságok és bíróságok elfogult – azaz bűncselekményeket elkövető- személyek által készített igazolásokra, környezettanulmányokra stb. hivatkozva mondta ki, hogy a fiam megfelelően el van látva! Hiába hívtuk fel többször a figyelmüket és csatoltuk annak bizonyítékát, hogy ezen igazolásokat, környezettanulmányokat készítő személyek is bűncselekményeket követtek el, ezt figyelmen kívül hagyták!
Bár a kijelölt gondnoknak minden tekintetben a gondnokolt érdekében kellene eljárnia, azaz az érdekeit kellene képviselnie, de a közigazgatási eljárásban sem a kormánytisztviselők, sem a bírók nem tartották a gondnok feladatának azt, amit a törvény elő is ír számára: pl. visszakövetelni a fiam elől elsikkasztott kb. 10-15 millió Ft-ot (amit részben anyuka, részben nagyika –azaz a későbbi gondnoka- élt fel előle korábban)!
A hatóságok az utóbbi időben már azt is megakadályozzák, hogy éljek a jogorvoslati lehetőségeimmel pl.:
Amíg első és másodfokú bírósági eljárásokban ügyvédi képviselet nélkül is eljárhatok, a Kúriához már csak ügyvéddel mehetek! Kijelölt pártfogó ügyvéd kijelölését szintén a hatóságok végzik…
(Magánúton több száz ügyvéd utasította vissza a képviseletemet, mert senki sem mer rámutatni a rengeteg hivatalos személy által elkövetett bűncselekményre.) Volt ugyan olyan, hogy egy peremnél megítélték az ügyvédi képviseletet, de azok (egymás után 3 fő!) sem készítették el a felülvizsgálati keresetemet, mondván NEM LÁTNAK JOGSÉRTÉST!!!!
Később (2018), amikor egy másik városba költöztünk és a jogi és áldozatsegítő osztályon előadtuk a problémánkat, csak azt a kérdést ismételgették: „Mit akarunk?” A pártfogó ügyvédi képviselt lehetőségéről már csak akkor tettek említést, amikor mi magunk jeleztük, hogy létezik ilyen… Hiába adtuk elő a történetünket, hiába írtuk körül a bűncselekményeket (melyeket hivatalból jelenteniük kellett volna), segítség helyett még minket kezdtek el minősíteni: „milyen VISSZATASZÍTÓ amit művelünk”!
Tehát áldozatsegítés helyett, áldozat hibáztatásban volt részünk, és véleményük szerint nem feljelentéseket kellene tennünk, hanem a bűncselekményeket elkövetőket kellene támogatnunk, tehát azokat, akik kihasználnak, megkárosítanak és veszélyeztetnek gyermekeket, valamint akik meglopják a magyar adófizetőket is, mindezt hivatalos személyek asszisztálásával!!!
Ezen személyeket (is) hiába jelentettük fel hivatali visszaélés, bűnpártolás miatt (2018 okt.-ben), a helyi rendőrség/ügyészség sem látta a bűncselekményeket!
Előfordult olyan is, hogy kormányhivatali dolgozók ellen pótmagánvádas eljáráshoz szerettem volna pártfogó ügyvédi képviseltet kérni (2019), de az IM-nél addig „fektették” a kérelmemet, hogy kicsússzak a 60 napos határidőből!
A határidő lejárta előtt egy másik kormányhivatal el is utasította a pártfogó ügyvédi képviseleti kérelmemet, mert állításuk szerint rosszul jelöltem meg, hogy folyamatban vagy nem folyamatban lévő ügyről van-e szó, és még az egyiknél kb. 127.000.- Ft a másiknál 25.000.- az egy főre eső kereset felső határa, ami befolyásolja, hogy jogosultak vagyunk-e az ügyvédi képviseletre…
És bár 127.000.- Ft alatt van az egy főre eső kerestem, de a 25.000.- felett! Hiába adnék be újabb kérelmet, de mivel közel 2 hónapig elhúzták az ügyintézést, már nem tudok pótmagánvádas eljárást indítani! Ha viszont időben jelezték volna, hogy rosszul töltöttem ki a kérvényt, még benne lettem volna a határidőben… (Ráadásul a valós összeghatárok alapján jogosult lettem volna az ügyvédi képviseletre, tehát indokolatlanul utasítottak el …)
Az Alkotmánybírósághoz az elmúlt 3 hónapban 4 db AB panaszt nyújtottam be TISZTESSÉGTELEN ELJÁRÁSOKRA HIVATKOZVA! Azonban ezekből már 3-at el is utasítottak, azaz be sem fogadták!
Bár az AB-nél első körben eljáró hivatalos személyek figyelmét is felhívtam a számos bűncselekményre –amelyet hivatalból jelenteniük kellett volna- és csatoltam ezek bizonyítékát, az elutasító végzésekben még csak meg sem említik ezeket! (IV/1690-2/2018., IV/1719-1/2018., IV/1775-1/2018., IV/61-1/2019.)
Igaz, hogy a Strasbourgi bíróságon talán még „lenne egy dobásom”, talán kaphatnék egy kis anyagilag kártérítést, de azt is a magyar adófizetők fizetnék ki, és nem azok a hivatalos személyek, akik a bűncselekményeket elkövették! Ráadásul ez a fiam veszélyeztetését továbbra sem oldja meg!
(Furcsa módon azt tapasztaltuk, hogy bár folyamatosan azt a visszajelzést kapjuk, hogy mindenki a törvények szerint járt el, az érintett ügyintézők (hivatalos személyek) egy része, egy idő után eltűnnek az adott posztokról…)
Kb. 2 éve folyamatosan keresem meg a különböző média felületeket, hogy nyilvánosságra kerüljön az ügyem, ezzel is nyomást gyakorolva a hatóságokra, de furcsa módon azonban csak egyetlen cikket tudtam megjelentetni 2018.08.17-én!:
https://www.life.hu/…lt-fiat.html
Ezt a cikket szintén elküldtem valamennyi érintett személynek/hatóságnak, azonban továbbra sem történt semmi, pedig nagy nyilvánosság előtt vádoltam meg a hatóságokat/személyeket….
(: Tudomásom szerint a hatóságok nem követhetnek el bűncselekményeket, csak személyek, így amikor a hatóságok által elkövetett bűncselekményekre utalok, természetesen az ügyemben érintett/eljáró (el nem járó) személyeket értem.)
Az ügyemben érintett hatóságok, akik véleményem szerint bűncselekményeket követtek el, a mellékelt listában találhatóak, tehát a kivizsgálást talán nem velük kellene végeztetni, azaz a feljelentésemet nem nekik kellene továbbítani… Bár az is igaz, hogy minden egyes hatóságnak megkerestem a felettes szervét is, tehát így már végképp nem tudom, hogy ki vizsgálhatná ki elfogulatlanul az ügyet….
NE HIVATKOZZANAK ARRA, HOGY EZEKET A BŰNCSELEKMÉNYEKET MÁR EGYSZER KIVIZSGÁLTÁK, ÉS JOGERŐS HATÁROZATOK SZÜLETTEK, HISZEN EZEK A HATÁROZATOK ÚGY KÉSZÜLTEK, HOGY ÚJABB BŰNCSELEKMÉNYEK TÖRTÉNTEK!
(Köznapibb megfogalmazásban a hatóságok a „szőnyeg alá söprik” az ügyet!)
Kérek mindenkit (hivatalos személyeket és magánembereket is), hogy tegyenek minél többen feljelentést, (hiszen közvádra üldözendő bűncselekmények esetén BÁRKI tehet feljelentést), kényszerítsük ki a hatóságtól, hogy a TÖRVÉNYEKNEK MEGFELELŐEN járjanak el!
Hiszen a fentiek azon hivatalos személyekre is rossz fényt vetnek, akik nem vettek részt a bűncselekményekben!
Adják vissza az egész rendszerbe vetett bizalmat azzal, hogy kilökik maguk közül azokat a személyeket, akik nem tartják be a törvényeket!
Aki dolgozik, hibázhat…. Azonban az elmúlt 5 évben számos lehetősége lett volna a hatóságoknak, hogy ezeket a hibákat korrigálják, helyette egyre több „hibát” vétettek! Inkább hagyják meghalni a fiamat, megkárosítják több tíz millió Ft-tal a gyermekeimet (unokáimat), tönkretesznek egy tisztességesen, becsületesen élő családot, csak azért, hogy magánemberek és hivatalos személyek által elkövetett bűncselekmények rejtve maradjanak!
2019.03.05. A tényeken túl leírt következtetések a saját véleményeimet tükrözik.
2018.03.23-án az alábbi nyílt levelet küldtem el a fent említett személyeknek/hatóságoknak:
Nyílt levél a hatóságoknak, intézményeknek…
Rendszerszintű problémák: hatóságok, intézmények által elkövetett bűncselekmények gyanúja,
egy család problémáján keresztül bemutatva!
(Pl. megismétlődhet az agárdi-, a gyöngyösi-, a gödi eset is? )
4 éve vívom szélmalomharcomat a hatóságokkal. Ezalatt 3 gyermekem érdekében, számos eljárást kezdeményeztem, (polgári, büntető) pert indítottam, valamint állampolgári „kötelességemnek” (is) eleget téve, számos feljelentést tettem a rendőrségen, ügyészségen, nyomozó főügyészségen, bíróságon… Eddig mindenhol elutasítottak…
(Ügyvédi segítséget ezekhez érdekes módon nem találtam, hiszen minden ügyvéd kimondva, kimondatlanul a saját egzisztenciáját félti, hiszen a munkájuk a bíróságokon folyik, esetemben pedig főként a bíróságokon történt törvénytelenségekre is rá kellene mutatni…)
Az ember mivel úgy gondolja, Magyarországon jogállam van, megpróbálja jogi kereteken belül megoldani a problémáját, főleg, ha kiskorú gyermekek is érintettek, és nem a nyilvánosság előtt éli az életét.
Történetem viszont eljutott egy olyan pontra, amikor úgy érzem, hogy ez már nem csak az én, hanem mindenki problémája, hiszen közvetett módon, de mindenki érintett! A jogállamiság védelme, az, hogy a hatóságok ne csak betartassák, hanem maguk is betartsák a törvényeket, mindenki érdeke!
Ráadásul már a fiam élete a tét, hiszen az elmúlt években, az ellátatlansága következtében életveszélyes állapotba került!
Egyrészről nagyon sok a válás, azonban a gyermekek felneveléséről, tartásáról így is gondoskodni kell(ene).
Itt jellemzően mindig azzal van a probléma, hogy a felek valamelyike megpróbál kibújni a tartási kötelezettsége alól vagy azzal, hogy nem akar tartásdíjat fizetni, vagy azzal, hogy a másik féltől minél nagyobb tartásdíjat szeretne, hogy Neki ezáltal minél kevesebbet kelljen hozzáadnia, vagy akár ebből a gyermektartásból –törvénytelenül- közvetve Neki is jusson…
Másrészről van az úgynevezett szociális háló… Ez a dolgozó emberek által befizetett adókból létezhet…
Akik bérből és fizetésből élnek nem igazán tudnak arról, hogy milyen lehetőségeket is nyújt…
Vannak olyanok, akik önhibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, hogy kénytelenek ezt igénybe venni.
És vannak azok, akik törvénytelenül jutnak hozzá ezekhez a kedvezményekhez, juttatásokhoz, mindezt vagy úgy, hogy „kijátsszák” a rendszert, vagy úgy, hogy hivatalos személyek segítenek Nekik ebben…
Ez utóbbinál még gusztustalanabb, amikor fogyatékkal élő, mások támogatására szoruló kiskorú gyermekek kihasználásával teszik mindezt, miközben a megmentőjükként tüntetik fel magukat, akik áldozatok árán támogatják a rászorulót. Történetem ez utóbbiakról szól!
Állítólag a törvény előtt minden ember egyenlő, a törvények mindenkire ugyanúgy vonatkoznak. Azért mondom, hogy állítólag, mert az én esetemben hiába hivatkoztam törvényekre, jogszabályokra, azokat nem vették figyelembe, helyette ujjakat találtak ki!!! Az én pereimben pl. a bíróságok törvénytelenül nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként léptek fel! Olyan is előfordult, hogy az ítélet kihirdetésekor jogszabályok helyett szóban a szívükre hivatkoztak!!!
Ügyem egy egyszerű gyermektartás megszüntetése perrel kezdődött, azóta viszont számos bűncselekmény gyanúja merült fel, amit nemcsak magánemberek, hanem főleg hatóságoknál dolgozó hivatalos személyek követhettek el, amelyeket viszont hiába jelentek bizonyítékokkal alátámasztva, ebben az „uram-bátyám” rendszerben nem érek célt!
Kiskorú személy veszélyeztetése-, nagykorú személy gondozásának elmulasztása-, sikkasztás-, csalások-, bűnpártolások-, hivatali visszaélések-, közokiratok hamisítása-, hamis tanúzás-, ügyvédi visszaélés-, rágalmazás gyanújával több feljelentést is tettem.
Feljelentéseimet kezdetben bizonyítékok hiányában, később számos tényt, információt eltorzítva utasították el, vagy éppen panasszá minősítették! Legutóbbi feljelentéseimet pedig már kitörölték a számítógépes rendszerekből, ugyanis nem szerepeltek az adatbázisokban! Majd hiába ismételtem meg a feljelentést, érdemi vizsgálat nélkül elutasítottak!
A volt feleségemtől 2000-ben váltam el. (Válásunk nem a fiam állapota miatt történt, hanem azért, mert elegem lett abból, hogy a volt feleségem 14 év házasság után sem volt hajlandó házastársként, megfelelő arányban kivenni a részét a feladatokból.)
A Bíróság Őt jelölte ki a súlyosan sérült értelmi fogyatékos, 4 éves fiam gondviselőjének (hiszen maximális anyagi biztonságban volt, amíg én a „padlóra kerültem”). 2007-ig –a fiam 10 éves koráig- tartottam a kapcsolatot Velük, utána azonban ez megszakadt…
(A volt feleségem és a volt anyósom féltékenységében és sértettségében ellehetetlenítette a kapcsolattartást, végül már mintegy „büntetésként” azt is megtiltották, hogy a fiammal találkozzam… Mondanom sem kell, hogy mindezek törvénybe ütköző dolgok, de az emberek többsége nincsen tisztában a jogaival, de ha még tisztában is van, a gyermeke érdekeit nézi… Mert szülőként ki lehet ugyan harcolnia a jogait, csak sokszor a gyerekek sínylik meg az oda vezető utat, ill. az azután következőt…)
A fiam, bár súlyos oxigénhiányos állapotban született, ugyanúgy járt óvodába, iskolába, mint az egészséges gyermekek, csak éppen kisegítő iskolába… Ellátása semmilyen plusz időt, energiát nem igényelt, csak más jellegűeket, mint az egészséges gyermekeknél…
Az egészséges gyermekekhez képest az Ő esetében annyi a különbség, hogy megrekedt egy 5-6 éves gyermek értelmi szintjén, és bár a teste fejlődik, az értelmi képességei élete végéig ezen a szinten maradnak. Az Ő esetében egy bizonyos pont után fejlesztésről nem, csak max. szinten tartásról lehet beszélni…
Amikor a fiam betöltötte a 18. életévét kezdeményeztem a gyermektartás megszüntetését, hiszen a törvények szerint 18 év után csak akkor jár, ha a gyermek munkaképes és ennek érdekében továbbtanul. (Az Ő esetében szükség esetén csak rokontartásról lehetne beszélni 18 év után, de akkortól már saját jogán van jövedelme, kapja a juttatásokat stb. ráadásul a fiam kb. 10-15 millió Ft-os vagyonnal rendelkezőként /már ha meglenne és nem sikkasztották volna el Tőle/ senkitől sem szorulna tartásra…)
A születése pillanatától (nagyon) SÚLYOSAN sérült értelmi fogyatékos fiam, bár 18 éves koráig nem tanulta meg az értő olvasást, nem tud számolni, nem ismeri a pénzt, nem tanult meg precízen felöltözni, nem tudja bekötni a cipőjét stb., mégis 8 évig járt általános iskolába (ebből 6 évig ENYHE értelmi fogyatékos besorolással, ahol már pl. az első tanév végén (Ő akkor 9 éves volt) a kerettanterv minimális követelményeinek megfelelően pl. olvasni kellett volna tudnia), majd a 8. osztály „elvégzése” után már a 6-dik tanévet kezdi KÖZÉPSÚLYOS értelmi fogyatékosoknak indított szakiskolai képzéseken!!!!
(Mindezt törvénytelenül, hiszen a képzésekre csak olyan gyermeket lehet felvenni, ill. csak olyan gyerekeknek lehet bizonyítványokat kiállítani, akik tudják teljesíteni a követelményeket!) Sőt 27 éves koráig akarják különböző képzésekre járatni!!!! (Mindezt az adófizetők pénzéből…) Ezeknek az általános és szakiskolai képzéseknek a fiam esetében kb. annyi értelme van, mintha egy egészséges óvódás gyermeket egyből egyetemre íratnának, hiszen egy óvódás nem rendelkezik az egyetem elvégzéséhez szükséges tudással és képességekkel…
Ezekkel a képességekkel először ugyanazon szakiskola 2 éves előképzése után, 18 évesen (2014/15 tanév) pl. 2 éves SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ALAPISMERETEK szakra vették fel, amit a szakiskola állítása szerint, nem azért szakítottak meg 1 év után, mert a perek során sorra derültek ki a visszásságok (amit az elfogult bírák nem vettek figyelembe, ill. nem jelentettek), ill. a fiam nem tudta teljesíteni a követelményeket, hanem azért, mert a háztartástan szak jobban érdekelte, és az életre is jobban felkészíti!
Pl. az iskola állítása szerint az írni, olvasni, számolni stb. nem tudó fiam az első tanév végén (2015 május) már tudta teljesíteni a kerettanterv minimális követelményeit, azaz pl. tudta kezelni a szövegszerkesztő programot!!! (És ezt a bírák el is hitték…)
Mindezt úgy, hogy a fiam ellátása után 2015 februárjától már nem alap, hanem fokozott ápolási díjat ítélt meg a járási hivatal a fiam ellátását „végző” anyukának, a fiam ellátása után, ami csak akkor jár, ha nem tud a fiam egyedül étkezni, tisztálkodni, öltözni, WC-t használni stb., azaz az ellátása is több munkát igényel!!!! Ugyanakkor a háztartástan szakon –ahol állításuk szerint 2 tanév után 2017 májusában a fiam sikeresen vizsgázott!!!- a minimális követelmények szerint nemhogy pl. enni, tisztálkodni, öltözni, WC-t használni, de tudnia kell a fiamnak pl. főzni, mosni, vasalni, varrni, bevásárolni, parkot gondozni, stb. Amit állításuk szerint el is végzett!!!!
Azaz, ha arról van szó, hogy anyuka törvénytelenül jusson a fokozott ápolási díjhoz, a fiam szinte semmire sem képes, mindenben segítségre szorul. Ha pedig arról van szó, hogy két kiskorú gyermekemtől elvonva a gyermektartást a fiamnak a TOVÁBBTANULÁSÁRA hivatkozva ítéljenek meg gyermektartást, akkor pedig a fiam hirtelen „megtáltosodik” és képes akár a nyílt munkaerőpiacon is elhelyezkedni, tehát jogosan folytatja a tanulmányait! (Ráadásul a megítélt gyermektartást törvénytelenül közvetve anyuka éli fel a fiam és a két kiskorú gyermekem elől…)
A hatóságok, miután 4 éve szembesültek a csalásokkal, ahelyett, hogy megszüntették volna a juttatások kifizetését és szankcionálták volna a törvénytelenségeket, helyette pl. megjutalmazták anyukát azzal, hogy az ápolási díj összegét közel a duplájára emelték (alap helyett már fokozott ápolási díjat ítéltek meg)!!!!
A szakiskola igazgatója írásban többször lenyilatkozta (2016, 2017), hogy a fiam képes lesz akár a nyílt munkaerőpiacon is elhelyezkedni úgy, hogy 2014-ben az orvosszakértő megállapította, hogy születése pillanatától 80 %-os a fiam egészségkárosodása, cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezték –amely a nyugdíjintézet szerint megfelel a 100 %-os munkaképesség csökkenésnek- leírták, hogy önálló életvitelre alkalmatlan, és 10 évig felül sem kell vizsgálni, mert javulás nem várható Nála…
Ráadásul a fiamnak 8.00-14.35-ig bent kellene tartózkodnia a GYAKORLATORIENTÁLT képzéseken, azaz kb. 15.30-ra érne haza, de már 12.00 után rendszeresen otthon van! A szakiskola szerint viszont az órákon tartózkodik, mivel a hiányzásai szabálytalanul nincsenek rögzítve! Közben az anyuka és a nagyi többször is lenyilatkozták, hogy pl. általános iskolába is 11.30-ra már menni „kellett” állítólag a fiamért, ill. hogy a szakiskola ideje alatt már 12 óra után rendszeresen otthon volt… Bizonyos számú hiányzás esetén évet kell(ene) ismételnie a tanulónak, hiszen ha nincs bent az órákon, akkor a követelményeket sem tudja elsajátítani.
Ám ez is csak 16 éves korig él, amíg iskolaköteles egy gyerek, utána már nem köteles az iskola Őt képezni…
Az iskola háromszoros kvótát kap a fiam „képzése” után, azaz 3 egészséges gyermek után járó juttatást, amit szintén a magyar adófizetők fizetnek! Azaz az iskola egy olyan képzés után kap pénzt, amit el sem végez… Gondoljanak bele, hogy egy 21 éven át tartó képzés, háromszoros kvótával mennyibe kerül az adófizetőknek, egy olyan gyermek esetében, aki sohasem lesz munkaképes, és főleg úgy, hogy csak az órák max. kb. 50 %-án van bent!!! Azaz a súlyosan sérült értelmi fogyatékos fiamat díszletként használják személyek és intézmények, azért, hogy önmagukat fenn tudják tartani! Mindezt pedig úgy tüntetik fel, mintha óriási áldozatok árán tartanák, ill. képeznék Őt és mindez a fiam érdekét szolgálná!
Pl. legutóbb 2018.02.21-én láttam azt a hírt, hogy a szabolcsi ügyészség előzetes letartóztatásba helyezett több embert, mert alapítványi iskola dolgozóiként olyan gyermekek után vették fel a támogatásokat („fejpénzt”), akik be sem jártak az iskolába…
Ezek szerint más törvények vonatkoznának az alapítványi iskolákra, mint az állami iskolákra?
Vagy ha fogyatékkal élő emberekre, az Ő állítólagos érdekeikre hivatkozva követnek el bűncselekményeket, az már más besorolás alá tartozik???
Ám hiába jeleztem a fentieket több hatóságnak, a lassan 22 éves súlyosan sérült értelmi fogyatékos, orvosszakértő által megállapítottan önálló életvitelre alkalmatlan fiam, a mai napig is iskolába járhat (jelenleg már park- és kertgondozó szakra). Sőt egészen 27 éves koráig akarják „képezni” (azaz addig kellene fizetnem a gyermektartást, annak ellenére, hogy saját jövedelemmel, vagyonnal és számos juttatással rendelkezik a két kiskorú gyermekemmel ellentétben, mindezt úgy, hogy nem is rá költik, hanem felélik előle)!
Sőt a Törvényszék szerint a két éves képzések a fiam esetében komplex képzésnek minősülnek, tehát pl. kapálás közben majd megszerkeszt egy World dokumentumot, majd elkészít egy szőnyeget stb., mindeközben a magatehetetlen anyuka fogja a fiamat etetni, öltöztetni, beköti a cipőfűzőjét, fokozott ápolási díjért cserébe, stb.
Minderre pedig azért van szükség, hogy személyek és intézmények jogosulatlanul juthassanak kedvezményekhez, juttatásokhoz, hiszen középfokú tanulmányok esetén még az egészséges, munkaképes gyermekek esetében is a törvény szerint csak legfeljebb 20 éves korig jár a gyermektartás, amibe csak egy szakmai képzés fér bele!
A fiam teljeskörű ellátását a mai napig is, állításuk szerint a fiam édesanyja végzi, és kapja ezért a „fizetést” = a fokozott ápolási díjat, majd ez után nyugdíjat (szintén az adófizetők pénzéből) törvénytelenül!
Ugyanis kiderült az is, hogy bár anyuka 2010-ig -a fiam 14 éves koráig- egészséges volt, és a fiam napközbeni felügyelete is megoldott volt (óvoda, iskola), és az anyukát (is) a törvény is kötelezi a gyermektartásra, nemhogy a fiamat, de saját magát sem tartotta el, mivel nem ment el dolgozni, helyette a fiam juttatásainak kb. 75 %-át törvénytelenül felélte a saját gyermeke elől. Mindezt úgy, hogy tudta, hogy a fiam ráadásul élete végéig ellátásra, támogatásra fog szorulni!
Mindezt anyuka képviselői a szeretettel magyarázták, hogy egész nap a fiával akart lenni /úgy, hogy a gyerek otthon sem volt, sőt a nagyi vitte pl. az általános iskolába, a szakiskolába pedig szállítószolgálat /!!!! (Ezek szerint azok a szülők, akik dolgoznak, és nem a saját gyermeküket meglopva tartatják el magukat, nem szeretik a gyermeküket, önző módon „szórakoznak”= dolgoznak, mert nincsenek egész nap a gyermekük mellett???) A fiam az egyik elmondott variációjuk szerint 6.30 és 15.30 között nincs otthon, azaz 9 órán keresztül, tehát nyugodtan tudott volna dolgozni anyuka… (Arról nem is beszélve, hogy kb. 18 éve a nagyi látja el nagyobb részben a fiamat…)
A fiam jövedelme kiemelkedően magas volt: a nettó minimálbér kb. kétszerese volt havonta, aminek kb. a negyedét tudták csak a fiam indokolt kiadásaira költeni, mivel a sok szociális juttatásnak köszönhetően szinte mindent ingyen vagy nagy kedvezményekkel kapott /szintén az adófizetők pénzéből/. A fennmaradó összeget a 2014.03.15-ig érvényben volt törvény szerint a gyámhatóságnak fenntartásos betétkönyvben kellett volna gyűjteni a fiam számára, amit 18 éves korában át kellett volna adni a gondnokának!
Ennek hiányában a volt gondviselőt (anyukát) a törvények értelmében el kellett volna számoltatniuk, amit 4 év és többszöri jelzésem után sem tesznek meg, mindezt úgy, hogy a gyámhatóság írásba adott véleménye szerint is, részben anyuka élte fel a fiam juttatásait!!!! Sőt ezt anyuka és a nagyi /gondnok/ is közvetve többször is lenyilatkozta a tárgyalások során!!!! (Pl. 2014-ben fél évig 140-150 ezer Ft-os bevétele is volt a fiamnak, miközben indokolt szükséglete kb. 30 ezer Ft volt a szoc. és egyéb juttatásoknak köszönhetően, még sincs megtakarítása!)
Helyette törvénytelenül, összeférhetetlen módon a volt gondviselőt, azaz a volt feleségem édesanyját, azaz a nagymamát jelölték ki gondnoknak, aki egyértelmű, hogy nem fog eljárni a fiam érdekében, hiszen részben Ő volt az, aki meglopta a saját unokáját! A Gyámhatóság tiltakozásom ellenére, ráadásul úgy nevezte ki gondnoknak a nagymamát, hogy mindezekről tudott! Valószínűleg azért a nagymamát nevezték ki gondnoknak, hogy a Gyámhatóságot és a különböző szociális juttatásokat megítélő szerveket se perelje be senki azért, mert 18 évig asszisztáltak a fiam és az állam megkárosításában! Nekem pl. kb. 1 millió Ft illetéket kellett volna kifizetnem csak azért, hogy eljárást kezdeményezhessek, amit ráadásul a történtek alapján joggal feltételezve el is veszítettem volna… A fiam gondnokaként viszont nem kellett volna fizetni az eljárás megindításáért…
(A szociális juttatások igénylésének többségénél a környezettanulmányoknak fel kellett volna tárnia a törvénytelenségeket, tehát tudtak a csalásokról…) A járási hivatal, a megyei kormányhivatalok és a közigazgatási bíróság szerint –ahová 3 év után jutott csak el az ügy és 9 hónap után született ítélet- semmi kivetnivaló sincs ezekben…
Anyuka a fiam 14 éves koráig úgy kapott törvénytelenül gyes-t, hogy az csak legfeljebb a gyerek 10 éves koráig járt volna! 2004-ig ugyan létezett a méltányossági gyes, de 2006-ban már nem, így számomra érthetetlen, hogy törvénytelenül hogyan ítélhették meg Neki és hogyan kaphatta mégis 2010-ig, a fiam 14 éves koráig…
2010-től a gyes-t az alap ápolási díj váltotta anyukánál. Az ápolási díjat viszont csak az kaphatja, aki teljeskörűen el tudja végezni az ápolást, hiszen az munkaviszonynak számít, ami után majd nyugdíj jár, és ugye senki sem küldhet maga helyett mást dolgozni, hiszen tudomásom szerint az bércsalásnak számít...
Anyukánál viszont 2010-től nagyon súlyos fizikális és mentális betegségeket diagnosztizáltak, 2014-ben olyan szörnyű állapotban volt, hogy láthatóan nemhogy a fiamat, de saját magát sem tudta már ellátni!!!! Helyette az akkor 70 éves nagymama volt az, aki „ellátta”, mind a fiamat, mind a magatehetetlen anyukát! Ennek ellenére anyuka a mai napig is kapja a „fizetést” az általa el nem végzett munka után!
Anyuka önhibájából került ebbe a nehéz helyzetbe, ugyanis, ha 2010-ig, azaz 46 éves koráig - amíg egészséges volt - ha dolgozott volna, jelenleg kaphatna rokkantsági ellátást, így viszont nem jár Neki… Ha nem lenne a törvénytelenül utalt ápolási díj, valamint a fiam kiemelkedő jövedelme, már régen „éhen halt volna”…
(Ahogy telnek az évek, mindenki egyre kevesebbet bír, romlik az egészsége… Azonban erre mindenkinek fel kell készülnie azzal, hogy tartalékot képez magának. Ezt nevezik öngondoskodásnak. Anyuka azonban ehelyett arra várt, hogy majd mindig lesz valaki, aki eltartja… Az apjától örökölt egy megyeszékhelyen lévő 57 m2-es téglalakást, amíg férjnél volt a férjén élősködött, válás után vitte a fél vagyont, majd 18 éve a saját gyermekét és közvetve két kiskorú gyermeket lopja meg, ill. az államkasszát dézsmálja hivatalos személyek segítségével…)
A 70 éves –szintén betegségekkel küzdő- nagymama viszont nem tudott megbirkózni az 5-6 éves gyermek értelmi szintjén lévő súlyosan sérült értelmi fogyatékos fiam és a súlyos fizikális és mentális beteg anyuka ellátásával:
A 2014 novemberi igazságügyi orvosszakértői leletből szembesültem a fiam állapotával: alultápláltsága, rossz kondíciója miatt tápszeres kezelését írta elő a szakorvos, a nagymama elmondása szerint legalább 2013-tól nyugtatókat, görcsoldókat kapott gyomorproblémái miatt (mivel ideges és feszült volt valószínűleg az ellátatlansága és pszichés terhelése következtében), és több éve gerincfűzőt kellett viselnie a súlyos gerincferdülése miatt (hiszen nem viszik szinte sehová, helyette leültetik a TV elé)! (Elszólásuk szerint a tápszert is csak a felírást követően fél év múlva 2015 februárjában váltották ki a fiamnak, amikor annak adagját az orvos duplájára emelte, mert nem látott változást az állapotában, úgy, hogy ennek semmilyen szervi okát nem találták a számos vizsgálat során. Azonban abból is valószínűleg csak egy adagot váltottak ki, azt is csak azért, hogy a bírósági tárgyaláson be tudjanak mutatni egy számlát! (Ugyanis a tápszerért nem kellene fizetniük, mivel azt közgyógy.-ra ingyen kapná a fiam, de a közgyógy. igazolványt is kezdetben eltitkolták azért, hogy ezzel is növelni tudják a fiam költségvetését!)
(Az orvosszakértői leletben pl. szerepelt, hogy a fiam az édesanyját nem tudja ebben az állapotában elfogadni, azaz a fiam pszichésen is terhelve van!) A fiam jelenleg (2018) sokkal rosszabb állapotban van, mint amikor 2014-ben megállapították az alultápláltságát! Ezt a szakiskola honlapján megtalálható képek is bizonyítják, ahol a fiam hófehér, sápadt, csontsovány állapotban látható, amely képeket hiába küldtem el az érintett hatóságoknak, a többség válaszra sem méltatott! (Képek egy része a levelem végén is megtalálhatóak…)
Tehát a fiamnak az alapállapotán túl, egészségi problémái lettek az ellátatlansága következtében… A fiamat az egyedüli „szórakozási helyére”: a templomba (!), is egy ismerős viszi, az iskolába pedig fizetős szállítószolgálat, az ingyenes tömegközlekedés helyett!
2018-ig állításuk szerint –ebben az állapotában- anyuka egyedül élt a fiammal!!!!
(Bár ezt az utóbbi 4 évben annyi féle variációban adták elő, hogy azt már lehetetlenség követni…
A valóságban –amit egy 2015-ös bírósági ítélet is megállapított, de ezt valamiért később mindegyik bíró figyelmen kívül hagyott- legalább 2000-től együtt élnek a nagymamával és volt olyan időszak, amikor legalább 3 ingatlan volt a tulajdonukban… Mindeközben folyamatosan arról nyilatkoztak, hogy bevételük alig van, vagyonuk pedig nincs és csak ketten élnek a lakásban, így voltak jogosultak a szoc. juttatásokra…)
Mindezt úgy, hogy anyuka már évek óta az ágyból sem tud felkelni, csak segítséggel, sőt már ülni sem tud huzamosabb ideig és idegi megterhelése sem ajánlott a háziorvos szerint! A 21 éves fiam pedig állandó felügyeletet igényel, kb. 5-6 éves gyermek értelmi szintjén van! A nagymama –legalábbis állításuk szerint- pedig napközben csak felnéz hozzájuk… (Tehát ha valóban igaz lenne, hogy külön éltek, a fiam folyamatos veszélynek lett volna kitéve, hiszen anyuka olyan rossz állapotban van, hogy nemhogy az ágyból nem tud felkelni önállóan, de még telefonon sem tud segítséget hívni, hiszen már (2014-ben) a beszédét sem lehetett érteni! Közben pedig az egyik környezettanulmányban (2017) még ki is hangsúlyozták, hogy „kellemesen elbeszélgettek Vele is”!!!!)
A tárgyalásokon a szociális-, társadalombiztosítási- és egyéb juttatásokat, kedvezményeket kezdetben elhallgatták, majd letagadták, később pedig átmenetileg nem igényelték meg, nehogy költségcsökkentő tényezőként jelentkezzenek a fiam költségvetésében, azaz ezáltal minél nagyobb gyermektartást tudjanak követelni. Amikor pedig megkapták a gyermektartást, azaz vége lett a pereknek, újra elkezdték használni a juttatásokat, kedvezményeket! (Ezzel többször is szembesült a bíróság, azonban a nyilvánvaló csalásokat nem voltak hajlandóak jelenteni… De még a törvény ellenére, többszöri kérésünk után sem voltak hajlandóak teljeskörűen utánajárni ezeknek a kedvezményeknek, pedig pl. a gyermektartás megítélésének ez az egyik fő szempontja!)
Sőt még magukat sajnáltatták, hogy mennyi idejüket és energiájukat köti le, hogy ezeket a juttatásokat megigényeljék, és mindez alkalmanként „csak” pár ezer forintot jelent!
Mi lenne, ha még dolgozniuk is kellett volna ezért a pénzért? Nemhogy örülnének annak, hogy – ráadásul jogosulatlanul- kapnak pénzt, juttatásokat stb., még Ők vannak felháborodva, hogy ezekért Nekik legalább egy adatlapot is ki kell tölteni!!!!
A fiamat az elmúlt kb. 20 évben legalább 10-15 millió Ft-tal károsította meg a saját édesanyja és a nagymamája! A szociális ellátórendszert, ill. az állami rendszert, pedig ezen felül több (tíz?) millió Ft-tal eddig és még ezután mennyivel fogják…?
Igénybe vett juttatások, kedvezmények: kb. az elmúlt 20 évben igénybe vett gyes, ápolási díjak/alap és fokozott/, majd valamikor a nyugdíj, lakhatási támogatás, ingyenesen igénybe vett városi tömegközlekedés, 90 %-os távolsági közlekedés, közgyógyellátás, ingyenes tankönyv, ingyenes, ill. kedvezményes étkezés, stb.
De a károk közé lehet sorolni a 46 éves koráig még egészséges anyuka elmaradt munkája után be nem fizetett járulékokat: egészségbiztosítási, nyugdíj, szja…
Arról nem is beszélve, hány hasonló eset lehet még Magyarországon, azaz hányan használhatják ki csalás útján a szociális ellátórendszert, ill. hányan nem járulnak hozzá a munkájuk után befizetendő járulékokkal a rendszer fenntartásához, hiszen a Gyámhatóságon, amikor jeleztem ezeket, azt a választ kaptam: anyukának is élnie kellett valamiből!!!!
Ezek szerint a Gyámhatóság, akinek a gyermekek érdekeinek védelme a legfőbb feladata, sem tud arról a törvényről, hogy a szülők feladata –akár saját szükséges tartásuk rovására is- a gyermekeik tartása és nem a gyermekeket meglopva kell a szülőknek fenntartaniuk magukat????
Sőt telefonos beszélgetéskor (2016 augusztus) egy gyámhatósági ügyintéző kijelentette: hiába követett el anyuka törvénysértéseket, nincs az a bíróság, ügyészség, aki elítélné Őt ezért, vagy intézkedne ezzel kapcsolatban! (Ezek után már az sem meglepő, hogy ez az ügyintéző, sőt a fiam bíróság által kijelölt ügygondnoka (ügyvédje) –aki nem járt el a fiam érdekében- a közösségi oldalon ismerősökként szerepelnek az ügyemben ítéletet hozó egyik bíróval…)
Pl. a bíróságon a fiamnak napi 1.300.- Ft-os étkezést fogadtattak el, arra hivatkozva, hogy otthon a magatehetetlen anyuka és a 74 éves nagyi főz rá, mindeközben a fiam 18 éves koráig ingyenesen étkezett az iskolákban, most pedig kiderült, hogy 167.- Ft-ért hozatják házhoz szociális alapon az ebédet! A tinédzser lányaimnak viszont szinte semmilyen szociális juttatás nem jár, az iskolai ebéd 490.- Ft/fő teljes áron, a bíróság Nekik mégis csak 1.000.- Ft-ot fogadott el napi étkezésre!!!! Volt olyan ítélet (2017), amely szerint a lányaimnak havi 37.000.- Ft/fő az indokolt költségvetése, míg a fiamnak 90.000.- Ft úgy, hogy a fiam a szociális juttatásoknak köszönhetően szinte mindent ingyen vagy nagy (90%-os) kedvezménnyel kapott, a lányaimnak viszont szinte mindent teljes áron kell kifizetni!!!!
Közben a törvény szerint nem lehet a gyerekek között különbséget tenni!
A fiam magas költségvetését véleményem szerint hivatalával visszaélve azért fogadta el a bíróság, hogy törvénytelenül gyermektartás címszó alatt, így biztosítsák anyuka fenntartását is, azaz a gyermektartáson keresztül törvénytelenül házastársi tartást is biztosítanak annak az embernek, aki az elmúlt kb. 20 évben lusta volt elmenni dolgozni, és tartás helyett meglopta saját édes gyermekét!
Úgy, hogy közben két kiskorú gyermeket és egy fogyatékkal élő embert károsítanak meg, csak azért, hogy egy felelőtlen felnőtt ember ne kerüljön anyagilag kilátástalan helyzetbe és ne derüljön ki, hogy anyuka eddig is jogosulatlanul, azaz bűncselekmények útján tartotta fenn magát, mindezt a hatóságok tudtával, sőt asszisztálásával!!!
Még egyszer hangsúlyozom, nem azokkal van a probléma, akik önhibájukon kívül kerülnek olyan helyzetbe, hogy kénytelenek a szociális ellátórendszert igénybe venni, hanem azokkal, akik mindezt jogosulatlanul, azaz csalás útján teszik, főleg, hogy nem is rászorulók, hiszen jelentős vagyonnal rendelkeznek!!! (pl. egy 57 m2-es - relatíve nagy- lakásra, ahol 2 fő él, hogyan ítélhetnek meg szabálytalanul lakhatási támogatást, és ráadásul a megítéléséhez szükséges környezettanulmány, hogy nem tárta fel, hogy hárman laknak életvitelszerűen a lakásban???)
Vajon hány olyan család lehet Magyarországon, akik saját gyermekeik után veszik fel a juttatásokat, majd azt nem a gyermekeikre költik, hanem a saját létfenntartásukra fordítják? Mindeközben a hatóságok képmutató módon azt kommunikálják, hogy milyen fontos dolog a gyermekek családban tartása, anyagi okból nem lehet Őket onnan kiemelni… Közben ez a kényelmesebb megoldása a problémák szőnyeg alá söprésének, hiszen az államnak sokkal többe kerülne ezeknek a gyerekeknek az eltartása, ha saját érdekükben kiemelnék Őket azoktól a szülőktől, akik nemhogy tartanák, de saját gyermekük elől élik fel a juttatásokat…
Az én esetemben két kiskorú jövedelemmel nem rendelkező gyermeket és egy cselekvőképességet teljesen kizáró gondnokság alá helyezett, súlyosan sérült értelmi fogyatékos gyermekemet károsítják meg több tíz millió forinttal tudatosan a hatóságok, csak azért, hogy ne derüljön ki, hogy 20 éve asszisztálnak számos bűncselekmény elkövetéséhez!!!!!
Mindeközben az sem zavar senkit, hogy a fiamat éheztetik, és további egészségi károkat okoznak az amúgy is betegségekkel küzdő személyének, azáltal, hogy nem látják el megfelelően!
MIÉRT????
Miért van az, hogy esetemben a különböző bírósági tárgyalásokon mást tüntetnek fel a jegyzőkönyvekben, ítéletekben, mint ami ténylegesen elhangzott a tárgyalásokon, ill. szerepelnek a benyújtott iratokban (közokirat-hamisítás gyanúja)? Majd amikor az utóbbi, lassan 2 évben folyamatosan kérem, hogy ezekről a tárgyalásokról készüljön folyamatos hangfelvétel, azért, hogy bizonyítani tudjam, hogy a valóságban mi hangzott el ezeken a tárgyalásokon, ezt arra való hivatkozással tagadják meg, hogy az 1952. évi törvényben még nem szerepelt ennek lehetősége!!!! (Akkor, amikor még TV sem volt, azaz a technikai feltételek sem voltak adottak…
Bár a 2016. évi törvény, már mindezeket előírja…)
Ill. megtagadják, sőt megtiltják a képfelvétel készítését is, amivel bizonyítani tudtam volna anyuka nagyon súlyos fizikális és mentális betegségei miatt kialakult magatehetetlen állapotát…(Személyiségi jogok megsértése nélkül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint pedig nem készíthetek anyukáról felvételeket sehol sem…)
Miért van az, hogy esetemben bár a tárgyalások során számos nyilvánvaló –hiszen laikusként még én is felismerem- bűncselekménnyel szembesültek az eljáró bírák, hol az volt a kifogás, hogy nem kötelességük a hatáskörükben tudomásukra jutott bűncselekmények jelentése (pedig igen), hol az, hogy nem látják a bűncselekmények gyanúját, hol az, hogy nem ennek a pernek a tárgya?
(Ezek szerint egy bírósági tárgyaláson akár még egy ember életét is nyugodtan ki lehet oltani, a bírák elfordítják a fejüket, mivel nem tartozik a per tárgyához????
Olyan ember ellen elkövetett bűncselekményekről van szó, aki nem tud eljárni a saját érdekében!!!! Ráadásul olyan emberek követték el ezeket a bűncselekményeket, akiknek a feladata, pont az Ő érdekeinek védelme lenne!!! Engem pedig már 4 éve akadályoznak meg abban, hogy a gyermekeim érdekeit képviselhessem!)
Miért van az, hogy esetemben pl. olyan is előfordult, hogy - valószínűleg az elsőfokon eljáró bíró- az elsőfokú ítélet után úgy terjesztette fel az iratokat másodfokra, hogy számos iratot emelt ki az ügy aktájából, és hagyott betétborítékban a Járásbíróságon? Majd amikor ezt észrevettem és több helyre (pl. bíróság elnökeinek) is jeleztem, olyan érdekes válaszok születtek, mint pl.: igaz, hogy kiemelte, de miután „lebukott” visszarakta…
(Ez biztató hozzáállás pl. a bankrablóknak, ha visszafizetik az összeget, akkor nem fognak büntetést kapni…?)
(Bár az is igaz, hogy mindezt 3 hét helyett, a tárgyalás előtt egy nappal tette, valószínűleg azért, hogy érdemben már ne lehessen azokat az iratokat tanulmányozni…
Ez a perem egészen a Kúriáig jutott, ezt mégsem tette szóvá senki, pedig ez olyan körülmény volt, amely meg kellett volna, hogy akassza az egész ügymenetet…)
Miért van az, hogy ugyanezen bíró számos panaszom ellenére későbbi peremben is –elfogult módon- eljárhatott?
Miért van az, hogy esetemben olyan személyek járhatnak el bíróként, akik bírósági vezetőkként nem intézkedtek a beosztott bírák által vélhetően elkövetett bűncselekmények gyanújával kapcsolatban?
Miért van az, hogy esetemben a perek iratanyagának egy részét törvénytelenül nem továbbítják a részemre, majd amikor 9 órát utazom csak azért, hogy a bíróságon személyesen betekintsek az ügy aktájába, abban számos lezárt borítékot találok, amibe a törvények ellenére nem nézhetek bele? Nem hinném, hogy állam-, vagy katonai titkokat tartalmaznának a borítékok… (Csak valószínűsíteni tudom, hogy azokban olyan iratok lehetnek, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak egy esetleges büntető feljelentés megtételénél, amit így akadályoz meg a bíróság…)
Miért van az, hogy esetemben számos alkalommal jelzem a járásbíróság-, a törvényszék-, a közigazgatási bíróság- elnökeinek ill. ezek felsőbb szerveinek, hogy az eljáró bírák bűncselekményeket követhettek el (pl. hivatali visszaélések, közokiratok hamisítása, bűnpártolások…), cinikus módon azt a kifogást kapom, hogy hivatalos személyekként, ezen bírák feletteseiként, nem tehetnek semmit, ha akarok magánemberként tegyek én feljelentést, hiszen ez állampolgári kötelességem? Mindeközben a bizonyítást pont ezek a bírák lehetetlenítik el, hiszen a bizonyítékokat meghamisítják, ill. visszatartják, vagy a bizonyítási indítványaimat megtagadják, vagy éppen mesterségesen irányítják azt a kevés tanút, akiket véletlenül beidéznek, akikről viszont számomra később kiderül, hogy hamis tanúzásért nem is vonhatók felelősségre, stb.? Ezek után pedig nem lehet csodálkozni azon, hogy a rendőrség, ügyészség bizonyítékok hiányában utasít el!
Miért van az, hogy 3 éve szinte minden perem beadványaiban nyíltan vádolom bűncselekmények elkövetésének gyanújával ezeket a bírákat, viszont ezen bírák, ill. feletteseik semmit sem tesznek ezek tisztázása érdekében??? (Hiszen még a látszatát is el kellene kerülnie a bíróságoknak, hogy ilyen előfordulhat! Azonnali vizsgálatot kellene kezdeményezni és szigorúan szankcionálni kellene ezeket az esetleges alaptalan vádakat!!!!)
Miért van az, hogy esetemben kezdetben az azonos tartalmú perek 2-3 hónapig tartottak, az utóbbi időben már 10-11 hónapot vettek igénybe, úgy, hogy semmi sem indokolta az elhúzásukat, sőt külön felhívtam a figyelmet a súlyosan sérült értelmi fogyatékos fiam veszélyeztetésére és az utóbbi esetekben már soron kívüli eljárást kértem, amit papíron meg is kaptam, a valóságban viszont ennek az ellenkezője érvényesült?
Miért van az, hogy a bírósági tárgyalásokon anyuka és képviselői, valamint a hatóságok képviselői végighazudozzák a tárgyalásokat, amelyek ki is derülnek, (rosszhiszemű pervitel), szankció helyett, azonban még pl. költségmentességben is részesítik anyukát?
Miért van az, hogy esetemben a járási hivatalnak, a megyei kormányhivataloknak 2 éven keresztül személyesen, telefonon, levélben jelzem a számos bűncselekmény gyanúját (legalább 100 levelet váltottunk), mégis csak 2016 szeptemberében voltak hajlandóak hivatalos vizsgálatot indítani, amit törvénytelenül végeztek el (pl. tárgyalást tartottak, ahová engem „elfelejtettek” meghívni!), és amit a veszélyeztetés ellenére 8 nap(ok) helyett, 8 hónapig húztak? Majd utána is mindent megtettek azért, hogy a közigazgatási bíróságra minél később kerüljön az ügy (21 nap helyett 71 nap után, úgy hogy a bíróság nyári szünete további 36 nappal késleltette az ügyet)?
Miért van az, hogy a fiam számára a bíróság által kijelölt ügygondnok ügyvéd, akinek a tények ismeretében a fiam gondnokság alá helyezési perében (2014) kezdeményeznie kellett volna a fiam azonnali kiemelését, vagyonának zárolását stb., valamint a gondviselő, azaz a fiam édesanyjának felelősségre vonását, helyette összeférhetetlen módon párhuzamosan elvállalta a fiam édesanyjának képviseletét is egyik gyermektartási peremben! Sőt közölte, hogy akivel szemben el kellett volna járnia, az régi jó barátai a szüleinek!!!!
Minderre hiába hívom fel a bíróságok, az ügyvédi kamarák, stb. figyelmét semmi sem történik, mindent rendjén lévőnek találnak…
Miért van az, hogy esetemben az általános iskola, a szakiskola és a szakképzési centrum törvénytelenül korlátoznak apai jogaimban és nem nyújtanak felvilágosítást a fiammal kapcsolatban, mondván, a gondnok, azaz a nagymama megtiltotta a tájékoztatásomat? (Azaz jogaim nincsenek, csak kötelezettségeim?! Fizethetem a rengeteg gyermektartást, de cserében még információt sem kaphatok a fiamról…?)
Majd a gondnok arról nyilatkozott, hogy Ő erről nem is tudott! Ezek az intézmények ezzel a hazugsággal akadályozták meg, hogy a törvénytelenségekre magyarázattal szolgáljanak, vagy pl. megnézhessem a fiam szöveges értékelést tartalmazó bizonyítványait, amit kérésem ellenére még a bíróság sem volt hajlandó bekérni, mégis megállapította, hogy a fiam jogosan végzi a tanulmányait…
Miért van az, hogy esetemben a legfőbb bírói szerv 9 hónap után úgy hoz ítéletet, hogy azt sem tudja mi volt az alapügy? (GYERMEKtartással kapcsolatban kötött egyezségnek a szerződés érvénytelenségi per kapcsán az ügyemben eljáró bírák számos tényt, adatot sőt magát az eljárás tárgyát! eltorzították, valamint megállapították, hogy jogosan fizetem a ROKONtartást!!!! Vagyis kellemetlen lett volna feltüntetni egy eseti döntésben azt, hogy egy súlyosan sérült értelmi fogyatékos fiatal „felnőtt” TOVÁBBTANULÁSÁRA hivatkozással a Járásbíróság áldását adta egy ügyvéd nélkül eljáró apa becsapásához…)
Miért van az, hogy amikor számos levélben keresem meg az elnököt jelezve a fentieket, érdemi választ nem kapok, majd később már válaszra sem méltatnak?
Miért van az, hogy feljelentéseimet az utóbbi időben eltüntették, hiszen telefonos érdeklődésemkor egy, majd három hónap múlva sem találták meg a városi rendőrség, a városi ügyészség, a nyomozó főügyészség adatbázisaiban? Később pedig már hiába próbáltam érdeklődni pl. a nyomozó főügyészség lajstromirodájánál, már nem is kapcsoltak oda! Írásban pedig hiába érdeklődtem számos alkalommal érdemi választ sehonnan sem kaptam!
Miért van az, hogy a közigazgatási bíróság elnöke, aki átveszi a peremet, még nekem tesz szemrehányást, hogy örülnöm kellene annak, hogy a fiamat „nem dobta ki a rendszer”, azaz ha jogosulatlanul is, de járhat iskolába! (Ahelyett, hogy kötelességének eleget téve jelentené a nyilvánvaló bűncselekményeket, még azt vonja kérdőre, aki a bűncselekményeket szóvá teszi…?)
Miért van az, hogy a törvényszék volt elnökhelyettese, aki véleményem szerint igencsak összeférhetetlen módon elnökölt egy gyermekTARTÁSI peremben (hiszen vezetőként nem intézkedett egy bíró által vélhetően elkövetett bűncselekmény gyanújával kapcsolatban), még nekem tesz szemrehányást, hogy miért jelent nekem problémát az, hogy anyuka, ha jogosulatlanul is, de kapja a fokozott ápolási díjat, hiszen nekem ez által annál kevesebb lesz a tartási kötelezettségem? (Ahelyett, hogy kötelességének eleget téve jelentené a nyilvánvaló bűncselekményeket, még azt vonja kérdőre, aki a bűncselekményeket szóvá teszi…?)
Ha én pl. bevallottan bűncselekményekből származó pénzből –pl. rablásból- fizetném a gyermektartást, a bíróság egy gyermektartási perben megvonná a vállát, hogy mindez nem az Ő dolga, a lények az, hogy fizessek????
Miért van az, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium sem látja visszásnak, hogy pl. egy írni, olvasni, számolni, cipőfűzőjét bekötni stb. nem tudó nagyon súlyos értelmi fogyatékos gyermeket 21 éven keresztül képeznek enyhe, majd középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeknek indított képzéseken, vagyis azt, hogy pl. hamis bizonyítványokat állítanak ki az iskolák?
Miért van az, hogyha megkeresem a megyei ügyvédi kamarát, majd a felettes szervét azzal, hogy a fiam érdekeinek képviseletére kijelölt ügygondnok szándékosan megkárosította, és veszélyezteti a fiam életét és egészségét azzal, hogy nem képviselte a fiam érdekeit a törvényeknek megfelelően, valamint az anyuka ügyvédje gerinctelen módon végighazudozza a tárgyalásokat, csak azért, hogy ügyfelének jogosulatlan előnyöket szerezzen, ezt rendjén lévőnek találják? Sőt az egyik eljáró bíró oktat ki, hogy az ügyvédek feladata, hogy érveljenek… Ugyanakkor az érvelést és a hazudozást nem kellene összekeverni…
Miért van az, hogyha megkeresem a megyei orvosi kamarát, ahol jelzem, hogy a fiam az ellátatlansága következtében súlyos egészségi problémákkal küzd, amit a háziorvosok, szakorvosok a törvények ellenére nem jelentettek, majd amikor én keresem meg ezeket az orvosokat, az egyik ugyan jelenti a veszélyeztetést a gyámhatóságnak, de miután beszélt az ügyvédjével –és még ki tudja, kikkel- már visszakozik és elbagatellizálja a körülményeket, ezt rendjén lévőnek találják?
Miért van az, hogy a hatóságok a családsegítőn keresztül burkoltan megfenyegetnek, hogyha nem hagyok fel a pereskedésekkel, a feljelentésekkel, akkor akár pl. még bajom is eshet? Ugyanis a családsegítő ahelyett, hogy intézkedne a számtalan visszásság, bűncselekmény –így pl. a fiam ellátatlansága - kapcsán még az én pszichiátriai vizsgálatomat kezdeményezte!!!! (Mindezt úgy, hogy olyan munkakörben dolgozom, hogy évente orvosszakértő által felügyelt, szigorú munkaalkalmassági vizsgálatokon veszek részt, hiszen több ezer ember életét veszélyeztetném minden nap, ha valamilyen fizikális vagy mentális betegségem lenne…)
Miért van az, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, akinek a kiskorú gyermekek és a fogyatékkal élő személyek érdekeinek védelme kiemelt feladatuk, többszöri jelzésem ellenére sem hajlandó vizsgálatot indítani, ill. intézkedni (feljelentéseket tenni), majd az utóbbi időben a leveleimet is kitörölték a rendszerükből?
Miért van az, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, akik mind a Kormányhivatalok, mind az iskolák felettes szerve, bár számos alkalommal kerestem meg Őket, érdemben nem hajlandó intézkedni?
Miért van az, hogy miután egy ügyvéd sem merte elvállalni az újabb gyermektartási ügyemet, a Kormányhivataltól kért kijelölt pártfogó
