Kovács_Béla_Sándor
2019.07.16. 16:30
A kisértékű rongálás nem is bűncselekmény, csak szabálysértés.
Szembesítés
Herodotos
#
2019.07.16. 16:09
A "kis értékű rongálás" vétségével emelt vád esetén 1) kérhető-e pénzbüntetés (van-e "indítvány" a büntető perekben úgy, minta polgáriban, ahol mindkét peres fél indítványokat tesz a tárgyaláson), vagy ezt a bíró dönti el? - 2) igaz-e, hogy pénzbüntetés esetén megmarad a büntetlen előélet és az erkölcsi bizonyítvány érvényessége? - 3) kaphat-e útlevelet az a terhelt, aki ellen "kis értékű rongálás vétsége" tényállásával eljárás folyik, jelenleg vádemelési szakaszban, elsőfokú első tárgyalás majd szeptemberben (de most kell az illetőnek útlevelet kiváltania, mert Európán kívülre utazik pár napra) - 4) ameddig másodfokon is jogerős nem lesz a marasztaló ítélet (bár a vádlott bizonyítékok elégtelensége okán az ügyészi szakaszban írásban kérte a vád elutasítását; nagyon hiányosak a bizonyítékok, nem egyértelműek, lehet igen és nem is, a bíró ízlésétől függően), addig fennáll-e a büntetlen előélet (más bü. nem folyik és nem folyt a terhelt ellen, soha) és persze, kiváltható-e az erkölcsi bizonyítvány, illetve kiváltható-e az útlevél a bü. peres eljárás folyama alatt? - Továbbá. Ha válasz "igen", akkor elegendő-e jogi képviselő jelenléte a bírósági szakaszban (a tárgyalásokon)? - Ha igen, akkor itt üdvözölnék ajánlkozást is tapsaztalt bü. ügyvéd részéről, aki jobb esetben felmentést ér el, rosszabb esetben pénzbünt. A terhelt az 1993. évi III. tv. (Szt.) alapján "szociálisan rászorult", amit jogerős és időtartamában érvényes közokirat (kormányhivatali határozat) bizonyít. A bíróság figyelembe veszi-e a vádlott szociális és egészségi körülményeit, és rosszabb esetben, azaz marasztalás esetén az Szt. szerinti "szociálisan rászorultnak" a Be. szerinti büntetési tételek közül a kisebbet szabja-e ki a bíróság, vagy csak a polgári perekben veszik ezt figyelembe? Marasztalás esetén teljesíthető-e pénzbü. részletfizetéssel, mint a polgári perekben történő marasztalás esetén?
rigoz
#
2019.07.16. 08:50
Ez súlyosbító körülmény lehet az Ön vonatkozásában és mintha közvádassá is tenné az ügyet.
Amely esetében csak a tevékeny megbánás húzhatja Önt ki a slamasztikából.
Ha pedig a rendőrség megállapította, hogy a bántalmazás nem történt meg, akkor határozattal meg kell szüntesse az eljárást, mert a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, egyúttal apuka ellen indíthat(na) eljárást hivatalból hamis vád miatt.
Jutka70
#
2019.07.16. 08:47
ui: ittas és gyógyszer hatása alatt édesapám volt, és természetesen, nem történt bántalmazás, ezt a rendőrség is megállapította.
rigoz
#
2019.07.16. 08:45
Tisztelt Jutka70!
Ha 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett vagy nem sérült apuka, akkor írásban, e tény egyszerű közlésével.
Ha az ügy még a rendőrségen van akkor oda kell küldeni ez esetben, egyébként a lakóhely szerint illetékes járásbíróságra, ugyanis alapvetően az bírálja el az ilyen ügyeket.
8 napon túl gyógyuló sérüléses vagy annak okozására alkalmas cselekmény esetében a feljelentést vissza lehet ugyan vonni, de annak az eljárásra nincs kihatása, ez esetben az hivatalból folyik (tovább).
Utóbbi esetben a tevékeny megbánás, a sértetti megbocsátás válhat büntethetőséget megszüntető okká.
Megjegyzem, ilyen csili-csálé ügyekben pénzbírság, illetve megrovás a jellemző szankciók, mely a büntetett előéletre vonatkozó bejegyzést sem keletkeztetnek az erkölcsi bizonyítványban.
Sőt, ha apuka folytatólagos becsméréléssel prvookálta Önt, akkor jogos védelem okán a cselekmény nem büntethető, az eljárást ez esetben lehet kérni az Ön részéről mindkét eshetőség esetén megszüntetni.
Jutka70
#
2019.07.16. 08:26
Üdv, tudom nem ide tartózik, kérdésem, az lenne, édesapám feljelentett, hogy bántalmaztam, ittas és gyógyszer hatás alatt történt.
Kihívta a rendőrséget, azóta szóban, kihallgattak, szeretné vissza mondani a feljelentést. Hogyan, lehetséges ez?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.07.15. 19:42
Holex, drága fiam, attól, hogy te nem érted, az bizony még nagyon is érdemi válasz volt. Sapienti sat. (A hülyének meg úgyis hiába.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.07.15. 19:42
„akkor kiderül, hogy ki dobta fel ezt a személyt és a kérdező ettől tart.”
Az már a tanúvallomásából kiderül. Csak neked mondom, mert ez az mimóza úgyis jobban tudja: az adatok zártan kezelésére nem terjed ki a tanú személyazonosságára. (Az a védett tanú meg a szigorúan védett tanú.)
holex
#
2019.07.15. 19:37
Kedves Béla, köszönöm az építő jellegű hozzászólásodat, de inkább olyantól várnék választ, aki érdemben is hozzá tud szólni.
Szomorú örökös
#
2019.07.15. 18:59
KBS
„A szembesítésből megtudja a terhelt a lakcímedet vagy anyád nevét?”
Szerintem a kérdező maga a feljelentő, aki miatt büntetőeljárás folyik egy másik személy ellen.
Ha szembesítés van, akkor kiderül, hogy ki dobta fel ezt a személyt és a kérdező ettől tart.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.07.15. 15:59
Mert? A szembesítésből megtudja a terhelt a lakcímedet vagy anyád nevét?
holex
#
2019.07.15. 14:41
Egy büntetőügyben tanúként hallgattak meg. A vallomás során kértem az adataim zárt kezelését. Az én és az elkövető vallomása között sok ellentét van, ezért a rendőrség szembesíteni akar. Megtehetik ezt? Így értelmét veszti az egész zárt adatkezeléses dolog.
