Mivel büntetik a gyermekeldegenítést?

Tisztelt Fórumozók!

Mi jár a gyermekelidegenítőre Magyerországon?
Pénzbírság vagy szabadságvesztés?
Gyermekelidegenítésre Btk § -t nem találtam.
Létezik egyáltalán Btk. paragrafus erre?

BH - t viszont találtam.

BH 2017.4.123 Az a szülői magatartás, mely a kisajátítás szándékával, a gyermek
befolyásolása útján a másik szülővel való kapcsolattartást évek óta gátolja, ellehetetleníti,
a kiskorú hosszú távú érdekeit, kiegyensúlyozott fejlődését veszélyezteti és a gyermeknek
a jobb nevelési készséggel rendelkező különélő szülőnél történő elhelyezését indokolja
[1952. évi IV. tv. (Csjt.) 1. § (2) bek., 72/A. § (1) bek., 92. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.)
4:174. §, 1952. évi III. tv. (Pp.) 164. §, 206. § (1) bek.].

Ha esetleg keresőkifejezésként nem az "elidegenítés" szót használnád, már régen megtaláltad volna a Btk. 192. §-át. Tudd hát, meg, hogy a "gyermekelidegenítést" jobb helyeken gyermekkereskedelemnek hívják, ami nem más, mint az emberkereskedelem (nem "elidegenítés"!) minősített esete. Istenem...

Kedves gerbera317!

Köszönöm, ez nagyon hasznos Btk
Sokat segítettél!

Tibi

A kérdező a szülői elidegenítésre gondolt, nem emberkereskedelemre. (Az egyik szülő a másik szülő ellen neveli a gyereket, a gyereket manipulálja.)

Egyelőre még a szakértői bizonyításokkal is van baj a témában, nincs rá konkrét Btk-beli tényállás. Kiskorú veszélyeztetése van.

OK, megvezetett a büntetőjoggal meg a Btk-val. A bh-idézetbe meg nem olvastam bele, pedig abból tényleg kiderül, mit akar.
Nem gondolnám, hogy ezen a szinten bűncselekményre lehet hivatkozni. Ez sima (volt) családon belüli perpatvar, ami közigazgatási szinten megáll.

Gondolom nem elidegenítés (eladásra) gondoltál?
Ilyen van:

Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)150 Nem büntethető az elkövető, ha a kapcsolattartást az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig megfelelően biztosítja, és az elmaradt kapcsolattartási formák pótlását megkezdi.