jogos védelem, kölcsönös támadás


Slainte # 2020.09.01. 09:56

Mindhárom esetben igen, hiszen egyik esetben sem a verekedésre kihívást fogadta el.

ZsAdam # 2020.08.31. 16:26

Jogos végelem vagy pedig kölcsönös és egyidejű támadás?

Tisztelt fórumozók!

Ha verekedésre való kihívást elfogad valaki, akkor egyik fél sem hivatkozhat jogos védelemre. Olyan eseteket szeretnék találni, melyek "kihívás elfogadásának tűnnek" de nem azok, a kihívott ártatlan, így fenn áll a jogos védelem!

Egy nagyon régi írás 90. oldalából: "Nincs megfosztva a jogos védelem lehetôségétôl az, aki a támadó által megjelölt helyre megy ugyan, de nem a kölcsönös verekedésbe bocsátkozás végett."
forrás: https://jak.ppke.hu/…os%20PhD.pdf

Kérdéseim:
1.) Ha X személy megfélemlíti, leüvölti, pszichés terrorizálással és veréssel való fenyegetéssel arra kényszeríti Y személyt, hogy az azonnal lépjen ki a szórakozó hely elé, küzdelemre, majd Y ettől megrémül, döntésképtelen lesz, kényszerítve érzi magát, és teljesíti X parancsát, tehát kimegy, akkor Y megőrzi-e a védelemhez való jogát? (Úgy tudom kényszer alatt történő cselekmény nem jogtalan.)

2.) Ha X ok nélkül dühösen meglöki Y-t, ki hívja őt egy verekedésre majd gyorsan kimegy a helyiségből, ott várja Y-t, Y személynek ott és akkor nem volt lehetősége hozzászólni az idő rövidsége miatt, és kimegy X után, azzal a céllal, hogy VERBÁLISAN felhívja X figyelmét a félreértésre, és arra, hogy szerinte tévedésből alakult ki konfliktus, akkor Y megőrzi-e védelemhez való jogát, ha X támadásba kezdene?

3.) Ha X személy távolságból (pl 10 m) kitartóan sértegeti fenyegeti és verekedésre hívja Y-t, majd Y közelebb megy X-hez azzal a céllal, hogy megpróbálja verbálisan elcsitítani, higgadt módon szóban elsimítani, esetleg kérdezni, hogy mégis miért lett dühös - főként azért közelít, hogy ne kelljen 10 m-ről kiabálnia - Y megőrzi-e védelemhez való jogát X esetleges támadása esetén?

Előre is köszönöm!