Levéltitok sértés Magántitok jogtalan megismerése

Az egyszer megtett magánindítványt nem lehet visszavonni. (Hogy mióta, az jogtörténeti kérdés; de elég régóta. Kb. amióta a "magánindítvány" mint intézmény létezik.)

KBS

„Először is azért, mert a lopás magánindítványos...”

Mióta? A magánindítványos feljelentést vissza lehet vonni, de a lopást valamiért csak nem lehetett anno2012-ben. Akkor az mégsem magánindítványos. :-O

gerbera317 vs. drbjozsef

Tök ellentétest írnak mindketten. Én még is gerbera317 verzióját vagyok hajlamos elfogadni. Hogy miért? Értelmezzük a jogszabályt:

224. § (1) Aki

1. másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
2. elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

Maradva a neveknél, Gizi ír egy levelet Gézának. De Béla a levelet elkéri a postástól hogy azt mondja, ő Géza, vagy kiveszi a postaládából, vagy megtalálja Géza asztalán, elteszi, majd esetleg ki is bontja. Ezzel valósul meg a levéltitoksértés. Gizi ír egy levelet Gézának. Géza azt megkapja, mérlegeli a tartalmát, majd hatóság elé tárja. Ezzel nem valósul meg a levéltitoksértés.

Értelmezzük a törvény még egy mondatát:

(...) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja (...)

Milyen célból adja át illetéktelennek? „Megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett.” Géza a levelet ezek miatt adja át a levelet illetéktelennek? Nem.

Gerbera érvelése tökéletes. Míg másoknak lehet, hogy nem ártana némi továbbképzésre menni.

És még egy TASZ állásfoglalás egy nagyon okos politikusunk levéltitoksértéssel kapcsolatos hisztijére:

„(...) Ahhoz, hogy egy bűncselekmény megvalósuljon, a törvény szövegében szereplő összes tényállási elemnek meg kell valósulni. A Btk. szerint az követi el a levéltitoksértést, aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megismerés végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja. Látható, hogy az elkövetési tárgy csak zárt küldemény lehet. (...) „Megszerzés” alatt a bírói gyakorlat szerint a levél jogellenes, csalárd úton, általában a kézbesítő megtévesztésével történő birtokbavételt kell érteni. (...) A „zártság” mint tényállási elem hiányzik, így nem valósulhatott meg bűncselekmény. (...)”

Van még kérdés?

„Már miért volna rossz a példa,”

Először is azért, mert a lopás magánindítványos...

Klumper,

Akkor a kérdésre : igen, alapesetben megsérti, de ha az eljárás sikeres lefolytatásához ez nélkülözhetetlen, akkor nem számít annak. De ezt, nyilván, nem ő dönti el, főleg nem előzetesen, úgyhogy ezzel igencsak érdemes csínján bánni.

Kumper,

A feljelentési kötelezettség olyan szűk körű, hogy idehozni sem érdemes.

Definiálni? Minek? Akinek nem szól, az illetéktelen személy. A hatóság, a rendőr, meg a bíróság is. Miért lenne szabad Kovács XXIII. Béla törzszászlósnak _alapesetben_ olvasnia a levelemet? Nem az. ADOTT esetben, bizonyos körülmények között egy rendőr, egy bíró, vagy bárki más akit erre jogszabály felhatalmaz, megismerheti a tartalmát jogszerűen is. De nem ez a főszabály.

Egyeseknek mennyire sok ideje támadt hirtelen.

A kérdező nyilvánvalóan példálózik, tehát az érdeklődése nem komoly, csak elméleti jogászkodni támadt kedve.
Egyébként a Btk. 224. § ide nem alkalmazható, mivel az egyértelműen a másnak közlést tartalmazó küldeményről szól, vagyis arról, hogy az illetéktelen személy azzal mit nem csinálhat, többek között másik illetéktelen személynek nem adhatja át. A levél címzettje eleve nem illetéktelen személy, az így kapott küldemény nem másnak szól, és ebben a minőségben akár már illetéktelen személynek is átadhatja azt. Innentől kezdve nem is kell vizsgálni, hogy a nyomozóhatóság vagy bíróság illetéktelen személy-e vagy sem.

Ja, amúgy definiáld már kérlek az "illetéktelen személyt"! Ha szerinted pl. egy nyomozó, szabálysértési előadó is az.

drbjozsef

De a kérdésfeltevő kérdésére azért te sem válaszoltál, ezt beláthatjuk. Feljelentést meg bárki tehet ez nem csak joga, esetenként kötelessége is. Ezt nem tudtad?

Stevie,

Nem tudom, észrevetted-e, hogy a te példád még rosszabb, mint a kérdezőé.

Citálsz egy bírósági ítéletet, ahol a per tárgya az volt, hogy az alperes egy bírósági eljárásban felhasználta a megismert, nem neki címzett emailok tartalmát, a felperes ezért személyiségi jogsértésért perelt. A felperes el is vesztette a pert első, és másodfokon is.

De ebben semmi új nincs, ez mindig is így volt a bírósági gyakorlatban, sőt, tágabban értelmezve is. Jogellenes adatok is felhasználhatók (pl. titokban felvett hang vagy videofelvétel, szabálytalan elhelyezésű kamera képei, etc), ha az szükséges és nélkülözhetetlen az igazság kiderítéséhez.

Az általd idézett Btk. paragrafusban egyáltalán nem jelenti az "illetéktelen személy" azt, hogy bármilyen hatósági személy úgy általában ne számítana annak.

Egyébként pedig azt fejstük meg inkább, hogy ha Géza meglopja Gizit, akkor miért Mackó tesz feljelentést? Mégis mi köze van neki hozzá?

gerbera317

„Ha nem vagy hajlandó megszegni a gyónási titoktartást, könnyen hazaárulóvá kiáltanak ki, és kivégeznek.”

Erről Nepomuki Szt. János tudna többet mesélni odaátról. :-O

Na, hogy legyen egy releváns válasz is, jogi szempontból:

1.) A levéltitok kérdését tartalmazó BTK paragrafus így fogalmaz:

„224. § (1) Aki

1. másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
2. * elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”

A kulcs szó ebben az esetben az „illetéktelen személy”. A hatóság bármely képviselője (ügyész, rendőr, bíró, nyomozó, szabálysértési előadó, stb.) nem minősül illetéktelen személynek.

Mondandóm alátámasztására egy ítélet:

https://jogaszvilag.hu/…-magantitok/

Idézni nem idézek belőle, mert összefüggésében lényeges, ami benne, van, tessék elolvasni!

Ha nem vagy hajlandó megszegni a gyónási titoktartást, könnyen hazaárulóvá kiáltanak ki, és kivégeznek. Ha megszeged, akkor meg a pokolra jutsz.
Más titkainak az ismerete nagy felelősséggel jár.

Vadsuhanc

Már miért volna rossz a példa, kedves közismerten ál-jogász barátom? Indoklást kérünk. Tudod, jogban szokás ez az indoklás dolog, bármennyi is furcsa ez neked, nincs olyan, hogy leírom, hogy "Nem!" vagy "Igen!", de nem támasztom alá.

Kedves Jogászok!

Ha egy szabálysértést vagy bűncselekményt bizonyító magánlevelet a hatóság tudomására hozok, azzal elkövetem a magántitok vagy a levéltitok sértést?

Példa:

Gizi ír nekem egy levelet, hogy Géza meglopja őt. Teszek egy feljelentést. Gizi a hatóságok előtt félelmében mindent tagad. Beidéz engem is a hatóság, majd közli, hogy akár ebből részemre rágalmazás/hamis vád is lehet. Ha ezután megmutatom nekik Gizi levelét, akkor elkövetem ezzel a magántitok vagy levéltitok sértést?

Köszönöm a válaszokat!

vik116

A tényállási elemeket a büntetőjogban (is) nem köznyelvi értelmükben kell vizsgálni, az esetedben a levéltitok/magántitok megsértésének elemei nem valósultak meg... :-(

vik116

itt pár ember nem tud olvasni és nem tud értően olvasni"

Na ja, leginkább a kérdező, amikor utána olvas jogszabályoknak és képtelen azokat felfogni-megérteni.

No, igen. Az autópályán pedig szembe jön az a sok hülye.

itt pár ember nem tud olvasni és nem tud értően olvasni :) ez nagyon szomorú... csak cinikuskodni ez szomorú és beteges :)

„a küldemény feladója és címzettje egyaránt büntetőjogi védelemben részesül”

És ez hol sérült? Te küldted az üzenetet, és az olvasta el, akinek küldted. Nem sértett meg senki semmit. Hogy a kapott információval mit tett továbbiakban, az már egy másik kérdés. Neked ahhoz már semmi közöd.

Én máshogy látom, te bemószeroltad munkatársaidat a főnöknél, és a fagyi visszanyalt. A főnök másként ítélte meg a helyzetet. Egy jó főnök attól jó, hogy látja magától a munkahelyi viszonyokat, nincs szüksége mószerkákra. Függetlenül attól, hogy reális, jogos-e a panasz, vagy csak rágalomhegyekről szól.

vik116

Én pár éve egy emberkének próbáltam meg felnyitni a szemét és egy-két érdekes dolgot leírtam neki egy közös ismerősünkkel kapcsolatban. Ő ezt természetesen megmutatta az érintettnek és rágalmazás lett belőle (jogosan), de szerencsére a lehető legjobban zárult, nem lett belőle ügy. Vagy szerinted ott is engedélyt kellett volna kérnie a „beszélgetőtársamnak”, hogy megmutathassa az érintettnek, amit írtam?
Mindent összefoglalva: ugye viccelsz?:-D

lehet hogy én fogalmaztam rosszul nem vagyok jogász , ez a 6.1. Adatvédelem a Btk.-ban, ezen belül a 6.1.4. Levéltitok megsértése ezen belül a 6.1.4.2. Elkövetési magatartások bekezdés alatt olvastam ezt a kiegészítést:

• a tényállás kapcsán a küldemény feladója és címzettje egyaránt büntetőjogi védelemben részesül! hiszen a közlés tipikusan kettejük bizalmas információját tartalmazza!

ha jól értem vagy rosszul értem akkor ezek a dolgok átfedik egymást a magántitok és vagy a levéltitok védelme fogalma? ez a szép a jogászkodásban :)

Az első hozzászólásodban levéltitok megsértéséről írsz, most meg magántitok megsértéséről. ű

A kettő két különböző tényállási elem a Btk-ban.

igen de ez a másik verziója amikor egy felbontott megismert munkahelyi levelet ami másra nem tartozik azt a vezető egy harmadik negyedik, x-edik személynek mutogat heccből! itt jön az Elkövetési magatartásoknál felsoroltak egyik része hogy a:

• amikor a címzett közli a neki szóló levél bizalmas tartalmát olyan harmadik személlyel, akivel mindezt a feladó nem közölte volna. Ilyenkor a küldő alappal hivatkozhat arra, hogy irányában - a címzett részéről - megvalósult a magántitok megsértése tényállás, ehhez azonban bizonyítania kell, hogy ilyen természetű információ jutott a vétlen harmadik személy tudomására. Mindennek természetesen további feltétele, hogy a címzett foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva jusson hozzá a magántitokhoz.

én erregondolok