Mi a jobb, megrovás vagy bíróság?


ObudaFan # 2010.04.30. 17:20

Nem elsősorban a faxra gondoltam.
Nem kifejezetten volt elvi oka, hogy a gazdasági bűncselekmények közé került. A számítógépes csalás volt ott korábban, ami valóban gazdasági érdeket sértő bűncselekmény volt, az új tényállásnak viszont nem minden eleme az.

Mikla # 2010.04.29. 20:41

Maya, csak érdekességképp hadd írjak le valamit. Én egy 5 vagy 6 oldalas panaszban probáltam védeni az én álláspontomat (nevezetesen, hogy ez 178/A és nem 300/C) jó pár részét módszeresen megmagyarázta az ügyész, hogy miért gondolom rosszul, de arra amit te is írtál, hogy azért sem lehet az, mert a gazdasági jellegű cselekmények közé van betéve, na erre nem reagált semmit... A másik amire nem kaptam választ, hogy hogy is van az, hogy ugyanazon bizonyítékok, ugyanazon feljelentő/tanú vallomás alapján mintegy fél évig nyomoznak 178/A miatt, majd megszüntetik az eljárást, mondván elkésett magánindítvány, majd a feljelentő a megszüntetés elleni panaszában megírja, hogy ez szerinte 300/C és nem 178/A és szerinte a nyomozóhatóság rosszul mínősítette az ügyet. Nos, ezen panasz alapján a nyomozás folytatását rendelik el. Ha annyira egyértelmű a tényállás, akkor miért 178/A alatt kezdték, és nyomozgattak fél évig? Senkinek nem tűnt fel, hogy ez 300/C? Amúgy időközben, panaszom benyújtását követően, így mint egy 10 hónap elteltével arra is rájöttek, hogy nem is ők az illetékesek (olyan tényre alapítva, ami már a kezükben volt induláskor is), és áttették egy másik ügyészségre, a választ már tőlük kaptam... Én is kerestem BH-t, 300/C-re vonatkozót egyet találtam, az is teljesen más (rendszergazdai, nem kevés anyagi kárt okozó), de alapestre sehol nem találtam BH-t. Ha valaki tud, örömmel venném, ha átküldené! :-) Kösz

Maya99 # 2010.04.29. 19:13

Ha jól kódolom a véleményed, szerinted ide a faxon továbbított levél (üzenet) kifürkészés tartozik. Nem találtam egyetlen jogerős ítéletet sem, ami az álláspontodat alátámasztja. A 300/C § (Számítógépes adat és rendszer elleni bűncselekmény) a gazdasági bűncselekmények közé került, gondolom okkal.

ObudaFan # 2010.04.29. 18:35

Vannak olyan távközlési rendszerek, ahol a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bcs. nem merül fel, de kifürkészni lehet.

Mikla

Azt neked kell eldöntened, hogy szükséged van-e jogi képviselőre, vagy sem.

Mikla # 2010.04.29. 13:19

Maya felvetése engem is érdekelne... És még egy: a lentikben írtak alapján szerintetek érdemes lenne ügyvédet fogadnom? Nem tudom, egy ügyvéd képes-e a megrovástól is "megmenteni" vagy egy ilyen ügyben nincs igazán jelentősége? kösz

Maya99 # 2010.04.28. 20:17

Igen, pontatlan voltam az imént, nem 178/A § hanem 178 § (1):
178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

A 300/C megvalósul a számítógépes rendszerbe való jogosulatlan belépés esetén, ez rendben. Mivel elektronikus levél esetén csak úgy lehet levéltitkot sérteni,ha jogosulatlan belépés is történik, így ilyen esetekben nem 178 § valósul meg, hanem 300/C §.
De milyen esetekre vonatkozhat a 178 § (1) bekezdésben az általam kiemelt rész? Valami oka biztosan van, hogy ez a kiegészítés pár évvel ezelőtt bekerült a jogszabályba.

ObudaFan # 2010.04.28. 19:38

A 300/C. § mindenképp megvalósul, ha valaki jogosulatlanul lép be a rendszerbe, itt pedig ez történt. Ez szerintem gyébként sem a 178/A. § szerinti kifürkészés.

Maya99 # 2010.04.28. 17:02

Obudafan,

Ha a 178/A (levéltitok megsértése) külön nevesíti a számítógépes rendszeren továbbított levelet, akkor az e-mail jogosulatlan olvasása miért 300/C? Ha pedig ez az eset (amit Mikla említ) 300/C, akkor milyen esetekre vonatkozik a 178/A?

Mikla # 2010.04.27. 19:43

Kösz mégegyszer a segítséget. Akkor könyörgünk, hát ha megússzuk egy megrovással. Csak azt nem értem, hogy elsőkörben akkor miért 178/A-nak mínősítették (tényállás, bizonyíték ugyanaz volt), és miért csak a megszüntető határozat elleni panaszban foglaltak alapján tették át 300/c-re (mert most már nagyon ragaszkodik hozzá az ügyész, holott előtte gondolom ő is egyetértett a 178/A-val, különben nem így folyt volna a nyomozás). Meg mi azt gondoltuk, hogy a 178/A d) pontja ez ugyan erre vonatkozik, csak "kisstilüek" esetére, a 300/c meg a hackerkedésre. Úgy látszik rosszul gondoltuk.

ObudaFan # 2010.04.27. 18:43

Ez szerintem 300/C. §. De természetesen a bíróság előtt is lehet azt képviselni, hogy nem az, és alkésett a magánindítvány, és azt is, hogy a bírósági eljárás miatt nem társadalomra veszélyes. De én bíróként egyik védekezést sem fogadnám el.

Mikla # 2010.04.27. 18:36

Köszi ObudaFan! Értem. A párom már feldobta egyszer egy másik topikban a témát, hogy az alábbi bcs, 300/C (számtech rendszer elleni bcs) vagy 178/A magántitok jogosulatlan megismerése: egyszer belépett az exe fiókjába, jelszavát anno a párom állítottam be így tudott róla. A belépés azért történt, mert bizonyítékot kellett szereznie egy polgári peres eljáráshoz, mint utóbb kiderült perdöntő jellegű volt a bizonyíték, ez bizonyított. Ha nincs nála az az imél, akkor elbukta volna a pert, így megnyerte (gyermekelhelyezés, az email a szakvélemény befolyásolásáról szólt). Na, most első körben 178/A-nak minősült, párom beismerte, de mivel a magánindítvány elkésett az eljárást megszüntették. Feljelentő panasszal élt, hogy ez szerinte 300/C, és így folytatták a nyomozást 300/c miatt... Kérdés: könyörögjünk-e még az ügyésznek megrovásért, vádemelés helyett, vagy hagyjuk a bíróságot, hát ha az másképp látja az ügyet? Mondjuk a bíróság 178/A-nak minősíteni, vagy társ.vesz hiányába megszüntetné... Persze ezek csak laikus találgatások! Amúgy 20 éve egy helyen dolgozik, ahol NBH vizsgálaton esnek át pár évente, büntetlen előéletű, beismerte tettét, egyszeri belépés volt, quasi jogos védelemből (perdöntő bizonyíték). Az a baj, hogy az NBH miatt lehet, hogy még egy megrovás miatt is repülhet (nem tudjuk hol a határ a C típusú átvilgításnál). Sokat segítene véleményetek!!! Kevés időnk van, dönteni! Köszönjük!

ObudaFan # 2010.04.27. 17:24
  1. Viszont semmi nem tiltja, hogy magánvádas ügyben az ügyész vádat képviseljen, csak a magánindítványt kell beszerezni.
ObudaFan # 2010.04.27. 17:23
  1. Az ügyészséget nem köti a javaslat, ettől még akár meg is szüntethetné az eljárást, ha pl. szerinte ez nem bűncselekmény.
  2. A megrovás a felmentést, illetve az eljárás megszüntetését kivéve mindennél jobb, a legenyhébb intézkedés.
  3. Előfordulhat. A bíróság a vádbeli minősítéshez nincs kötve.
Mikla # 2010.04.26. 19:04

a.) Vádemelési javaslattal küldte el a rendőrség a párom anyagát az ügyészségnek. Ez biztos vádemelést jelent, vagy lehet még megrovás belőle?

b.) Egy bírósági pénzbünti és egy ügyészi megrovás közül melyik az enyhébb? Mire "hajazzunk", mivel járnánk jobban, mondjuk erkölcsi, NBH C típusú vizsgálat szempontjából?

c.) Ha az ügyész előterjeszt a bíróságnak egy bizonyos bcs-t, előfordulhat, hogy a bíróság azt mondja ez nem az bcs? Tudom ez utóbbi kicsit furának tűnik, de győzködtük az ügyészt is már, hogy ez nem közvádas, hanem magánvádas (lett ebből vita már itt a fórumon is, nem értettek egyet az itteni jogászok sem).