Mire számíthatok?Súlyos testi sértés


ObudaFan # 2013.07.28. 10:35

A bontóper szempontjából milyen igényed érvényesítése során szeretnél erre hivatkozni?

Azt innen megmondani nem fogom tudni, hogy mennyi idő alatt fejezik be az ügyet. A nyomozás maximális ideje a meggyanúsítástól két év. Ha vádat emelnek, a bíróságon is kell tanúvallomást tenned.

iboly4 # 2013.07.28. 08:35

Tisztelt ObudaFan,

egy ilyen ügynek mennyi az átfutása átlagosan?
Egy esetleges válóper során hogyan értékelik, ha addig nincs vádemelés, figyelembe veszik egyáltalán?

Ha az én szavam áll az övé ellen, de van látlelet + röntgenfelvétel, akkor mire lehet számítani? Az eset sajnos megtörtént, de a férj mindent tagad.

Ha egyszer voltam már tanuskodni, várható, hogy kell mennem? Mennyi idő az, amikor mondjuk lezárják a nyomozást bizonyíték hiányában vagy vádat emelnek?

elnézést, ha ismétlem magam, de még csak hasonló ügyem sem volt soha, így meglehetősen tanácstalan vagyok.
Csak nagyon hosszúnak tűnik az idő, ami óta nem történt semmi.

köszönöm.

ObudaFan # 2013.07.25. 09:34

Érdeklődni lehet, aztán vagy elmondják, vagy nem. Iratismertetésig nem feltétlenül kell, hogy közöljenek bármit is.

iboly4 # 2013.07.25. 05:43

Azt szeretném megtudni, mi várható a ebben az esetben, férjem egy veszekedés közben nekilökött a falnak, ettől elrepedt a koponyacsontom. Orvosnál voltam, elküldött röntgenre majd kiadta a látleletet. 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedtem. Hivatalból elindította az eljárást. Voltam már tanúskodni, azóta semmi hírem az ügyről. Férjem természetesen azt mondja, ő nem csinált semmit. Tanú nincs, az én szavam az övé ellen. Ilyenkor mire lehet számítani?
Milyen átfutási ideje van egy ilyen esetnek, érdemes érdeklődni a nyomozónál, akihez az ügy került? Meg lehet tudni, hogy áll a nyomozás?

k. peter # 2012.11.24. 21:56

Fura, hogy egy jónevű ügyvéddel erre hivatkoznak.


kelemenpeterne

Gabicsek # 2012.11.24. 20:49

Mi értelme?

k. peter # 2012.11.24. 20:47

Az én rossz jellememre és összeférhetetlenségemre hivatkoznak, hogy korábban veszekedtem valakivel.
Jogos önvédelemmel próbálkoznak.
Valami híresebb ügyvédurat bíztak meg ér kiírni a nevét?


kelemenpeterne

Kovács_Béla_Sándor # 2012.11.24. 16:54

Nézd, a konkrét ítéletet senki nem fogja neked itt megjósolni. (A tévében szokott lenni ilyen betelefonálós jós, esetleg ott lehet próbálkozni.) Ha esetleg amiatt aggódsz, hogy elítélik-e, fölsölegesen teszed. Ha valóban úgy védekezik, ahogyan azt leírtad, az komolytalan. De joga van hozzá, hogy úgy védekezzen, ahogyan akar.

k. peter # 2012.11.24. 16:47

Látlelet és orvossazakértői lelet, a lábkirugást kamera rögzítette. Nekem 2 tanú, neki 1 tanú.


kelemenpeterne

Sherlock # 2012.11.24. 14:51

Nem tudjuk, nem ismerjük az iratokat/bizonyítékokat.

k. peter # 2012.11.24. 13:48

Elkövetett ellenem egy férfi(kis alacsony 60 kilós nő vagyok) sérelmemre súlyos testi sértést.
A tanúvallomásában tagad és annyit beismert, hogy egyszer kirugta a lábam, amitől eltört a karom.Azt is cáfolja, azt mondja szerinte el sem tört, csak elintéztem neki.
Jogos önvédelemre hivatkozik,hogy meglátta férjemet egy ruhafogassal a segitségemre sietni és fegyvernek itélte meg ezért rugta ki a lábam.
Valamint tanukat hozott, hogy én milyen összeférhetetlen személyiség vagyok és hogy velem csak a baj van és biztos ezért én támadtam rá.
Mire lehet számítani?


kelemenpeterne

Attila2 # 2011.01.15. 20:44

Tisztelt Fórumozók!

Köszönöm szépen a válaszokat!
Azt szeretném kérdezni,hogy a közvetítői eljárás büntetőügyekben ingyenes?Mert a Pártfogó Felügyelői Szolgálat honlapján azt írják,hogy díj- és illetékmentes,viszont a törvényben(2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről)ezt találtam:
Költségek viselése
17. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség nem bűnügyi költség, azt eltérő megállapodás hiányában a terhelt viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket [meghatalmazott jogi képviselő, útiköltség, a 7. § (3) bekezdése szerint megnevezett személy költsége], kivéve, ha erről a sértett és a terhelt másképp állapodik meg.
(2) Ha a terhelt részére a bíróság, illetőleg az ügyész az ügy közvetítői eljárásra utalása előtt költségmentességet engedélyezett, a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli. Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a terhelt süket, néma, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri.
Illetve a megállapodás résznél va egy olyan,hogy az eljárás költségeit ki viseli.
Kérdezni szeretném még,hogy kell más költségekkel is számolni,például perköltség,vagy hasonló?

Előre is köszönöm a válaszokat!

guba # 2011.01.14. 14:16

Így van, a csoportos garázdaság állhatna halmazatban a sts-sel.

kovacsz # 2011.01.14. 09:27

Csak a súlyos testi sértés fog maradni vádemelésnek ( alap garázdaság esetén nincs halmazatban ), így mehet a közvetítői eljárás.

Gabicsek # 2011.01.13. 22:18

Kedves guba!
Természetes, hogy nem szoktak elsőként kapásból letöltendőt adni, csak nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy nem jöhet nála szóba a letöltendő. Ezért írtam, hogy milyen büntetési tétele van az általa elkövetett bűncselekménynek. Az más kérdés persze, hogy azt tényleg nem alkalmzzák, csak magára a határozott kijelentésre reagáltam:)

Attika2!
Túl sokat agyalsz a dolgokon. Azt írod, biztos volt már vádemelés. A súlyos testi sértés tényleg súlyosabb bűncselekmény, de ez nem zárja ki a garázdaságot sem. De ha van vád, akkor fogod tudni, a vádiratot a bíróság kézbesíti ki. Ügyészség egyébként nem folytat közvetítői eljárást.

Attila2 # 2011.01.13. 12:20

Tisztelt Gabicsek és Guba!
Tisztelt Fórumozók!

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!
Először garázdaság volt a vád,de miután kiderült,hogy a srác 8 napon túl gyógyuló sérülést szerzett,azt mondták a nyomozók,hogy ennél súlyosabb,súlyos testi sértés.Ez alapján véleményem szerint a garázdaság nincs benne,csak a súlyos testi sértés,de ezt az Ügyészségen megkérdezem mielőbb.
Azt szeretném megkérdezni,hogy vádemelés már biztos,hogy volt,de mégis megszüntetheti a közvetítői eljárás sikeressége esetén az ügyész az eljárást?Mert a legjobb alternatíva mindenképpen ez lenne.
Illetve a közvetítői eljárás valójában mibe kerül?A közvetítő egy általunk felkért ügyvéd lehet csak,vagy maga a hatóság is,teszem azt az Ügyészség?
Azért lenne nagyon fontos tudnom ezeket,mert esetemben a megtérített kár a sértettnek a munkájából való hiányzása miatt kiesett összeg megtérítése lenne.Viszont ha nem sikeres a közvetítés,az összeget már odaadtam neki+a közvetítésért fizetett összeg,illetve utána pénzbírságot kapok,arra már könnyen lehet,hogy nem marad,ha meg nem tudom kifizetni,leültethetnek.

Előre is köszönöm a válaszokat!

guba # 2011.01.13. 09:27

Nem tudom, miért ne jöhetne szóba nálad letöltendő?

Mert büntetlen, rendezett körülmények között él, beismerte, megbánta, és semmilyen szempontból nem szolgálná sem az ő, sem a társadalom érdekét, ha letöltendőt kapna. A bírói gyakorlat alapján is lényegében kizárható az esélye egy letöltendőnek.

Gabicsek # 2011.01.12. 21:21

Attila2!
Iratok nélkül nem lehet sok mindenre választ adni Nem vagyok jogász, de megpróbálok egy-két dologra megint válaszolni.

  • ha van garázdaság, nincs közvetítői eljárás. Az csak a személy elleni, közlekedési és vagyoni elleni bűncselekmények esetében lehetséges. Majd ha kihallgatnak, akkor derül ki, hogy milyen bűncselekménnyel, vagy bűncselekményekkel gyanúsítanak. Ha csak súlyos testi sértés bűntettével, akkor lehet helye a közvetítői eljárásnak. De: Kocsmai verekedésnél szinte biztos, hogy lesz garázdaság is a súlyos testi sértés mellett, mivel ott több ember tartózkodik, és a garázdaság törvényi tényállásához tartozik, hogy "Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen." Ez pedig beleillik.
  • Nem tudom, miért ne jöhetne szóba nálad letöltendő? A súlyos testi sértés bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (persze a paletta nagy, a maximum a három év letöltendő) A garázdaság vétsége (alapeset) két éves tétel.
  • a hat havi felfüggesztés abban az esetben él, ha megy a közvetítői eljárás. De csak akkor. Ha vádemelés van, akkor az ügyész az iratismertetést követően 30 napon belül készíti el a vádiratot.
  • hiába kéred, hogy szüntesssék meg ellened a nyomozást, nem fogják megtenni, ha bizonyíték van arrak, hogy bűncselekményt követtél el.
  • olvasd el még egyszer, amit kivastagítottam. Az (1) bekezdés vonatkozna rád (három éves tétel) Ha a közvetítői eljárás sikeres, nem leszel büntethető.

De mint írtam, érzésem szerint garázdaságod is lesz, és mivel az a köznyugalom elleni bűncselekmények kategóriája, így közvetítői eljárás nem folytatható.

Impossible # 2011.01.12. 03:53

Nem kellene inkább személyesen felkeresned egy ügyvédet? Szerintem az jobb lenne. :)

Attila2 # 2011.01.11. 22:53

Köszönöm szépen a választ Gabicsek!
Van pár kérdés,ami felmerül a közvetítői eljárás kapcsán.
1.Még semmi papírt nem küldtek(ettől még gondolom az eljárás már elkezdődött),ezért nem tudom van-e garázdaság is.Ha van,akkor nem kérhető közvetítői eljárás?
2.Ha mondjuk nálam nem is jöhetne szóba a letöltendő,akkor is 5 év szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény kategóriájába tartozom?Tehát nem érint ez hátrányosan?
3.Az eljárás max. 6 havi felfüggesztése pontosan mit jelent?Ha mégis vádat emelnek,akkor lehet,hogy fél évig várni kell a tárgyalásra?Vagy lehet,hogy fél évet kell várni a közvetítői eljárás lefolytatására?
4.Esetemben mennyi az esélye,hogy az eljárást az említett módszer segítségével megszüntetik?Megéri-e kérni?
5.Járhatok-e úgy,hogy teljesítek a közvetítői eljárás keretében a sértettnek egy adott összeget(ami neki kiesett a sérülés miatt),de ezt csak enyhítésnek fogadják el,és utána még pénzbüntetést is kapok,amit lehet így már nem tudok kifizetni,ill. lehet,hogy fél évet kell rá várnom?
A válaszokat előre is köszönöm!

Gabicsek # 2011.01.11. 21:03

Próbálj meg közvetítői eljárást kérni. (ha nincs garázdaság, csak súlyos testi sértés)

Be.:
A közvetítői eljárás
221/A. § (1) A közvetítői eljárás a személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), a közlekedési (Btk. XIII. fejezet), illetőleg a vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás tartama alatt, a gyanúsított vagy a sértett indítványára, illetőleg önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás.
(2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.
(3) Az ügyész hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára az eljárást legfeljebb hat hónapi időtartamra felfüggeszti, és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

  1. a Btk. 36. §-a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye,
  2. a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,
  3. a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint
  4. a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

......

(7) Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk. 36. §-a (1) bekezdése alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti; ha a Btk. 36. §-a (2) bekezdése alkalmazásának lehet helye, vádat emel. Ha a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg, az ügyész a három évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja.

Btk.
Tevékeny megbánás35
36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Attila2 # 2011.01.11. 20:06

A következő történt:
Egy kocsmában erősen ittas állapotban wc-re indultam,majd megálltam egy ismerős társaságnál,melynek egy számomra ismeretlen tagja azt mondta,hogy meglöktem,valamint szálljak le a lábáról,és elküldött onnan.Fellépését lekezelőnek,flegmának éreztem,és megpróbáltam lefejelni.Ezt kivédte úgy,hogy elhajolt a fejével,mely hatására felszakadt a homlokom.Utána arrébb mentem,beszéltem egy haverommal rövid ideig,majd ideges lettem,hogy még én sérültem meg,visszamentem és behúztam kettőt a srácnak,erre ő védte magát,nemi szerven rúgott,majd szétválasztottak minket,és elhagytuk a helyszínt.Eltört az orra,8 napon túl gyógyuló sérülést szerzett.
Rettenetesen szégyellem az egészet,másnap személyesen elnézést kértem a sráctól,melyet elfogadott.Büntetlen előéletű vagyok,ittas állapotban voltam,diploma előtt álló végzős vagyok.Beismerő vallomást tettem az esetet követően,a feljelentés hivatalból történt.
Kérem segítsenek,hogy mire számíthatok,illetve milyen lehetőségeim vannak az eset kapcsán.
Előre is köszönöm