Felhívás ügyvédek részére


frescohu # 2011.06.24. 15:13

Még egy példa a jogtalan eljárásból: miután egyértelművé vált, hogy a vádiratban szereplő 2 tényállítás nem igaz, a feljelentő az ügyész kérdésére egy új tényt mondott el a tanúkénti meghallgatása során. Erre kértem a bírót, hogy ennek cáfolatát hagy bizonyítsam, mire ennyit mondott: nincs rá szükség, nem tartozik a vádhoz. Amikor az ügyész a perbeszédben kizárólag erre a tényre hivatkozva kérte a bűnösség megállapítását, ismét cáfolni akartam, mire a bíró azt mondta, hogy már lezárta a bizonyítási eljárást. Az ítéletben az indoklás kizárólag erre az új tényre alapult.

frescohu # 2011.06.24. 14:59

kbs: mivel az ügyészség részére átadott iratok egyértelműen bizonyítják a hamis tanúzást, bízom benne, hogy nem véletlenül vizsgálják már egy éve, a feljelentés elutasítása helyett. Ha mégis elutasítják, következik a magánvádas eljárás.
Az a helyzet, hogy eddig egyik bíróság sem foglalkozott a konkrét bizonyítékaimmal. Minden alkalommal az volt az elutasítás indoka, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen és helyesen döntött, de ezt soha nem indokolták.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.24. 13:41

Úgy van: semmit nem mondtam az ítélet érdeméről, hiszen nem ismerem. Azt sem tudhatom, hogy az a feljelentő nem tanúskodott-e valóban hamisan.
Éppen csak abban kételkedem, de nagyon, hogy az első fokú bíróság meg a másodfokú bíróság három bírája, továbbá az LB felülvizsgálatról döntő bírája nem észlelte volna a hamis tanúzást, ha az valóban nyilvánvaló az iratokból.

pazs # 2011.06.24. 13:21

KBS nem ezt mondta, hanem hogy hihetetlen, hogy ezt EGYIK bíróság sem, amelyik eljárt az ügyedben.

frescohu # 2011.06.24. 11:50

kbs: ha nem a tények és az érvek döntenek, hanem az, hogy az ügyészségnek és a bíróságoknak CSAK IGAZUK LEHET, akkor már tényleg kár jogbiztonságról és jogorvoslatról elmélkedni.
(Talán egy kis kételyt tudok ébreszteni:
másodfokon az ítélet szinte minden mondatára vonatkozóan beadtunk írásos cáfolatot, és kértük a sikkasztás tárgyának megállapítását, mivel azzal senki nem foglalkozott, hogy volt-e egyáltalán árú, amit el lehetett sikkasztani. Az ítéletben is csak annyi szerepelt: " hozzávetőleg 25 millió Ft"-
A Fővárosi Bíróságon a tárgyalás abból állt, hogy megkérdezték: mennyi árú volt a raktárunkban ? A válaszom: 22 millió Ft értékű, amiből 16 millió a cégünk saját tulajdona volt, 6 millió pedig a feljelentő cég tulajdona (bizományi áruként), amit a szerződés felbontása után jegyzőkönyv felvételével átadtunk (a jegyzőkönyv a nyomozati iratok között volt).
A végzés: a büntetésemet a felére csökkentették, de az ítéletet hatályban tartották.
Indoklás: Elismertem, hogy 22 millió Ft értékű árut sikkasztottam el, az pedig mindegy, hogy 22 vagy 25.
A bizonyítékok szóba sem kerültek)

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.24. 11:28

És ezt a másodfok nem észlelte. Meg az LB se a felülvizsgálati kérelemre. Hiába, mindenki hülye... Én is.

frescohu # 2011.06.24. 08:44

kbs: csak egy példa arra, hogy hogyan történt az ítélet: a vádirat szerint a sikkasztást azzal követtem el, hogy a bizományi áruból jogtalanul vásároltam 2003. szeptember 29-én, mert július 26-án tartozás miatt eltiltottak ettől. A bizonyíték egy fizetési felszólítás volt. A nyomozati anyagban ott volt egy banki igazolás, hogy a tartozást augusztus 5-én teljes egészében kifizettem. Ezt követően 21-szer vásároltam, amikor a számlát a feljelentő írta alá.
A tárgyaláson (2005-ben !) a bíró megkérdezte a feljelentőt, hogy mikor lett kifizetve a tartozás, mire ő azt mondta, hogy soha. A bíró ezt elfogadta, és nem érdekelte a banki igazolás.
Így zajlott a bízonyítási eljárás.

frescohu # 2011.06.24. 08:28

kbs: a helyedben valószínűleg én is ezt mondanám, de ennek ellenére minden állításomat bizonyítani tudom.
Remélem, előbb-utóbb el is tudom ismertetni a bírósággal is, legalábbis életem végéig próbálkozok vele.
Ha nem lenne igazam, már régen abbahagytam volna a kínlódást, hiszen már a büntetés el is évült.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.24. 07:33

Ha az eredeti eljárás iratai valóban bizonyítanák, hogy a tanú hamisan vallott, akkor téged el se ítéltek volna. De legrosszabb esetben is felmentenek másodfokon.
Nem érzékeled a logikai bakugrást az előadásodban?

frescohu # 2011.06.24. 07:20

1, Nem volt gyorsított eljárás, a per még 2004-ben kezdődött.
2, A feljelentőt még nem itélték el hamis tanúzásért, a nyomozó ügyészség 2010. augusztus óta nyomoz ebben az ügyben. Előtte hamis vád miatt tettem ellene feljelentést, de azt elutasították, mivel a vádat a bíróság elfogadta. Viszont közölték, hogy a hamis tanúzást megállapíthatják, sőt ezt még jobban bünteti a Btk, ha ennek alapján ítélet született.
3, A hamis tanúzást könnyű bizonyítani: a bírósági jegyzőkönyvek szó szerint tartalmazzák, hogy a feljelentő mit mondott a bíró kérdéseire, és az ítélet is ezen alapult. Viszont hivatalos iratok (bankigazolás, szerződés, rendőrjárőr jelentése, stb.) bizonyítják, hogy legalább 30 esetben valótlanul nyilatkozott annak ellenére, hogy a bíró figyelmeztette a hamis tanúzás következményeire.

buba # 2011.06.24. 06:00

nem a feljelentöt itélték el.neki adtak igazat

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.24. 05:56

Ha a bíróság elitéli a feljelentőt hamis tanúzás miatt,

Elítélte?

buba # 2011.06.24. 05:38

Ez valami gyorsitott eljárás volt?

Nem ilyen fűrgék ezek a hatóságok, hacsak nem ismerösnek az érdekei vannak benne

frescohu # 2011.06.24. 04:42

Perújítást többször is lehet kezdeményezni. Ha a bíróság elitéli a feljelentőt hamis tanúzás miatt, ez mindenképpen indokolja a perújítást. Mivel a bírósági jegyzőkönyvekből egyértelműen bizonyítható, hogy kb. 30 alkalommal történt hamis tanúvallomás, és az ítéletben pedig benne van, hogy a feljelentő tanúvallomásán alapult az ítélet, szerintem nem nulla az esély. Ha az ügyészség nem viszi bíróságra a hamis tanúzást, lehet magánvádasan is.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.06.23. 09:51

Mit lehetne tenni két fokon is meghozott marasztaló ítélettel szemben, ha már a perújítás és a felülvizsgálatot is elutasították?

Hiába szép pénz a felajánlott sikerdíj, ha egyszer nulla esély van megkapni.

frescohu # 2011.06.23. 09:42

Az ügy rövid leírása: cégem egyik partnere – miután a szerződésünket azonnali hatállyal felbontottam – sikkasztás miatt feljelentést tett ellenem. A rendőrség még aznap megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában. A feljelentő a rendőrségi határozatot megfellebbezte, most már teljesen új tényállásra hivatkozva, és az ügyészség kiállított egy vádiratot, amelynek minden állítása ellentétes volt a nyomozati iratokkal.
Miután ez a bírósági tárgyaláson egyértelművé vált, a feljelentőnek a tárgyaláson tanúként elhangzott állítására hivatkozva – minden bizonyítás nélkül – az ügyész a perbeszédben már új tényállításra hivatkozva tartotta fenn a vádat. A bíró a „bizonyítás lezárása miatt” nem engedte az új vád elleni védekezést és ítéletet hozott.
A jelentős értékre elkövetett sikkasztást a bíróság úgy mondta ki, hogy:

  • a vád a tényállítását nem bizonyította,
  • a védelem az állításra vonatkozó védekezést nem tehette meg,
  • a sikkasztás tárgyát senki nem vizsgálta sem mennyiségét, sem összegszerűségét tekintve, és értéket természetesen az ítélet sem tartalmazott,
  • az indoklás tartalmazza, hogy az ítéletet a bíróság a feljelentő tanúvallomása alapján hozta, ami viszont a nyomozati iratokkal ellentétes.

Bár az ítélet minden állítása hivatalos iratokkal cáfolható, ezt követően a bíróságok minden próbálkozást elutasítottak az ügyészség javaslata alapján (fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem, stb.) Az elutasítás soha nem foglalkozott a becsatolt bizonyítékokkal.
Mivel az ítélet a feljelentő kb. 30 db. hamis tanúvallomásán alapult, az erre vonatkozó feljelentésemet a nyomozó ügyészség egy éve vizsgálja.
Az általam felajánlható díjazás: felmentés esetén a hivatalos ügyvédi díj + a kártérítésként kapott összeg 25 %-a. (Az általam becsült kár kb. 60 millió Ft.)
Érdeklődés esetén minden iratot és bizonyítékot be tudok mutatni.
Kovács M.