Az ügy rövid leírása: cégem egyik partnere – miután a szerződésünket azonnali hatállyal felbontottam – sikkasztás miatt feljelentést tett ellenem. A rendőrség még aznap megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában. A feljelentő a rendőrségi határozatot megfellebbezte, most már teljesen új tényállásra hivatkozva, és az ügyészség kiállított egy vádiratot, amelynek minden állítása ellentétes volt a nyomozati iratokkal.
Miután ez a bírósági tárgyaláson egyértelművé vált, a feljelentőnek a tárgyaláson tanúként elhangzott állítására hivatkozva – minden bizonyítás nélkül – az ügyész a perbeszédben már új tényállításra hivatkozva tartotta fenn a vádat. A bíró a „bizonyítás lezárása miatt” nem engedte az új vád elleni védekezést és ítéletet hozott.
A jelentős értékre elkövetett sikkasztást a bíróság úgy mondta ki, hogy:
- a vád a tényállítását nem bizonyította,
- a védelem az állításra vonatkozó védekezést nem tehette meg,
- a sikkasztás tárgyát senki nem vizsgálta sem mennyiségét, sem összegszerűségét tekintve, és értéket természetesen az ítélet sem tartalmazott,
- az indoklás tartalmazza, hogy az ítéletet a bíróság a feljelentő tanúvallomása alapján hozta, ami viszont a nyomozati iratokkal ellentétes.
Bár az ítélet minden állítása hivatalos iratokkal cáfolható, ezt követően a bíróságok minden próbálkozást elutasítottak az ügyészség javaslata alapján (fellebbezés, perújítás, felülvizsgálati kérelem, stb.) Az elutasítás soha nem foglalkozott a becsatolt bizonyítékokkal.
Mivel az ítélet a feljelentő kb. 30 db. hamis tanúvallomásán alapult, az erre vonatkozó feljelentésemet a nyomozó ügyészség egy éve vizsgálja.
Az általam felajánlható díjazás: felmentés esetén a hivatalos ügyvédi díj + a kártérítésként kapott összeg 25 %-a. (Az általam becsült kár kb. 60 millió Ft.)
Érdeklődés esetén minden iratot és bizonyítékot be tudok mutatni.
Kovács M.